42 episodi
Kerengő - közéleti beszélgetések Magyar Katolikus Rádió
-
- News
A műsor stúdióbeszélgetései és riportjai társadalmi problémákat, az egyház, a gazdaság, a kultúra, a közélet aktualitásait és a közvéleményt foglalkoztató kérdéseit világítja meg.
-
1. Váratlan utazás - az amerikai külügyminiszter Kijevbe, az ukrán pedig hirtelen Belgrádba látogatott. Vendégünk Íjgyártó István | 2. CPAC után, EU választás előtt. Szánthó Miklóssal beszélgetünk
1.Anthony Blinken amerikai külügyminiszter kedden váratlanul Kijevbe utazott. Vasárnap pedig – szintén meglepetésre – az ukrán elnök felesége, Olena Zelenszka látogatott Szerbiába, a delegációban ott volt az ukrán külügyminiszter is. Mi az oka a hirtelen viziteknek? Van-e esély béketárgyalások megkezdésére a közeljövőben; és - bár az idén esedékes elnökválasztás elmaradt keleti szomszédunknál, lehet-e tudni, mennyire támogatja még az ukrán lakosság Volodimir Zelenszkijt? Vendégünk Íjgyártó István korábbi kijevi nagykövet, a Magyar Külügyi Intézet főtanácsadója.
2. Röviden visszatekintünk az áprilisban Budapesten megrendezett nagyszabású nemzetközi konzervatív politikai fesztiválra, találkozóra, a CPAC Hungaryra – az esemény főszervezőjével Szánthó Miklóssal, az Alapjogokért Központ főigazgatójával beszélgetünk. | külpolitikai beszélgetések
| Szerkesztő: Pozsgai Nóra -
Európai természet helyreállítási törvény. De szép is lett volna... | Vendégünk Halmos Gergő, a magyar Madártani és természetvédelmi Egyesület igazgatója
Mi lenne, ha 2050-ben több madár-, hal- vagy növényfaj élne Magyarországon? Nagyobb, egészségesebb erdőkben sétálhatnánk? Nagyobb vízkészlettel rendelkeznénk hazánkban akár szárazság idejére is?
Az európai élőhelyek több, mint 80%-a rossz állapotban van. Emiatt az Európai Bizottság javaslatot tett egy természet-helyreállításáról szóló jogszabályra, amely célja, hogy az unió 2050-ig helyreállítsa az összes rossz állapotú szárazföldi és tengeri ökoszisztémáját. Ez érinti az erdőket, folyókat, tavakat, korábban lecsapolt lápok visszaállítását, a mezőgazdasági területek biológiai sokféleségének javítását. Bár márciusbanaz Európai Parlament elfogadta rendelet szövegét, amit az utolsó pillanatig a magyar kormány is támogatott, ám néhány nappal a végső döntés előtt Magyarország mégis megváltoztatta az álláspontját. Miért lenne fontos az élőhelyek visszaállítása, mik az új törvény esetleges buktatói, és van-e még remény az ambiciózus terv megvalósulására? | közéleti beszélgetések
| Szerkesztő: Pozsgai Nóra -
1. Hszi Csin-ping kínai elnök magyarországi látogatásáról Salát Gergely sinológussal beszélgetünk | 2. Uniós tagságunk gazdasági mérlege - Philip Pilkington ír közgazdászt, makroökonómust kérdezzük
1. Három állomásos turnéra érkezett Európába a kínai elnök. Hazánkon kívül Franciaországot és Szerbiát is meglátogatta. Miért jött? Miért épp ebbe a három országba? Milyen geopolitikai jelentősége van a látogatásnak?
Szakértőnk Salát Gergely, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem tanszékvezető tanára, a Magyar Külügyi Intézet vezető kutatója.
2. Az uniós tagság szerepe a magyar gazdaságban: mennyire támaszkodunk az uniós tagságra és mennyire a konnektivitás-politika eredményeként létrejött kapcsolatokra? Mennyi a mozgásterünk abban, hogy mire költjük az uniós támogatásokat? Megbánták-e a britek a Brexitet? Mely ország járt pórul az uniós tagsággal? Ideológikus vagy pragmatikus az uniós gazdasági döntéshozatal?
Szakértőnk Philip Pilkington, a Magyar Külügyi Intézet vendégkutatója.
| külpolitikai beszélgetések
| Szerkesztő: Pozsgai Nóra -
Az amerikai cseppfolyós gáz és az európai energiabiztonság
A 2022 februárban kitört orosz-ukrán háború, és a már előtte megkezdődött energiaválság energetikai szempontból nehéz helyzetbe hozta az Európai Uniót. Az uniós energiamix ennek hatására átalakult, és egyre hangsúlyosabb szerephez jut az Amerikai Egyesült Államokból LNG gáz. De mi is az az LNG? Miért kell Amerikából vásárolni? Milyen az Unió energiamixe: azaz mennyi gázt, szenet, atom- vagy napenergiát használunk? Milyen szerepe van az amerikai gáznak az európai energiabiztonságban, és hogyan érinti mindez Magyarországot?
Papp Gábort, a Magyar Külügyi Intézet szakértőjét kérdezzük. | külpolitikai beszélgetések
| Szerkesztő: Pozsgai Nóra -
A magyar királyság regionális különbségei 1500 körül | | F. Romhányi Beatrix régész, középkor-kutató történész, a Károli Gáspár református Egyetem tanárával beszélgetünk új, nagyszabású történeti kutatásáról
közéleti beszélgetések
| Szerkesztő: Pozsgai Nóra -
Mit hoz a jövő? Lesz-e harmadik világháború? | Dr Byrappa Ramachandrát, a Magyar Külügyi Intézet vezető kutatóját kérdezzük
Háború a Közel-Keleten, és háború a szomszédunkban, Ukrajnában, fegyverkezés, háborús diskurzus Európában, az európai vezetőknél, hidegháború Kína és az Egyesült Államok között… Az egyszerű ember pedig ennek láttán-hallatán méltán aggódik, annál is inkább, mert egyes sajtó hírekben, találgatásokban fel-felbukkan egy harmadik globális háború lehetősége. Dr Byrappa Ramachandra a Magyar Külügyi Intézet Új Kihívások Központ koordinátora, az ELTE adjunktusa. Egyik fő kutatási területe a nagystratégia geopolitikai perspektívái. Többek között azzal foglalkozik, hogy a jelen tényeiből, jeleiből kiindulva előrejelzéseket készít a közeljövő várható eseményeiről, folyamatairól. | külpolitikai beszélgetések
| Szerkesztő: Pozsgai Nóra