GREENFO - A ZÖLD IRÁNYTŰ

Sarkadi Péter
  • 0.0 (0)
  • News
  • Updated Bimonthly

Ne csak olvasd, hanem hallgasd is az idén 25 éves Greenfot! https://greenfo.hu/hirek/podcastok/ Ez itt a zöld podcast, melyet bárhol és bármikor elérhetsz. Kövesd a zöld iránytűt és iratkozz fel! Segítsd munkánkat! - magánemberként: https://greenfo.hu/tamogatas/ - céges megjelenés: https://greenfo.hu/mediaajanlat/

  1. 3d ago

    A budapesti felnőtt fák harmadát 15 éven belül kinyírja a klímaváltozás

    A következő másfél évtizedben több százezer budapesti fapusztulhat el vagy válhat balesetveszélyessé, miközben az újonnan telepített egyedek csak évtizedek múlva pótolhatják az idős fák árnyékoló és városhűtő szerepét. A Főkert szerint a faállomány megőrzéséhez több pénzre, intenzívebb gondozásra, korszerű öntözésre és erősebb jogszabályi védelemre van szükség. Az elkövetkező 10–15 évben a budapesti felnőtt faállománylegalább harmada elveszhet, de a veszteség ennél nagyobb is lehet, ezért több százezer fa cseréjére lehet szükség – többek között erről beszélt Dezsényi Péter, a Budapesti Közművek kertészeti divíziójának igazgatója és Bardóczi Sándor, Budapest főtájépítésze egy augusztus 5-i sajtóbeszélgetésen. Az itt készült felvételből az is kiderül, hogy a szakemberek szerint a következő másfél évtizedben nem elsősorban új zöldfelületek létrehozása, hanem a meglévő faállomány megőrzése jelenti majd a legnagyobb feladatot. De a fiatal fák életmenő locsolása mellett arról is szó esett, hogy mekkora zűrzavart okozott egy félreértelmezett minisztériumi locsolási tiltási felhívás. A Fővárosi Önkormányzat 400 milliárd forintnyi zöldvagyonát kezelő Budapesti Közművek FŐKERT divíziója az energetikai- és klímavészhelyzetre vonatkozó locsolási protokollt és prioritási rendet határozott meg, hogy a rendelkezésre állóvízkészlet a legnagyobb értékű zöldvagyon megőrzését hatékonyan szolgálja. A felvételt készítette, és szerkesztette Sarkadi Péter

    A budapesti felnőtt fák harmadát 15 éven belül kinyírja a klímaváltozás

  2. Jul 15

    Klímázzunk – de milyen áron

    Hőkupola, hőségriadó, városi hősziget, hőguta, kiszáradás,dehidratálás – csak néhány olyan kifejezés, amit egyre gyakrabban hallottunk az elmúlt hetek kánikulájában – és amikkel valószínűleg az idei nyáron még sokszor fogunk találkozni. Egy július elején a greenfon is publikált tanulmányban az intenzív hőhullámok idején az átlagos heti többlethalálozásmegyénkénti eloszlását vizsgálták. Az éghajlatkutatók szerint Tolnában 35%, Baranyában 28%, Jász-Nagykun-Szolnokban 26%, Békésben és Budapesten 24% körüli többlethalálozás történt a 2015–2025 időszakban. Érdekesség, hogy Csongrádban csak 20% körüli a többlethalálozás, miközben ez Magyarország egyik legmelegebb része – itt éppen ezért valószínűleg jó stratégiákkal készülnek a hőhullámokra, illetve Szegeden a legnagyobb a légkondicionálóval bíró lakások száma is. A mai beszélgetés tárgya a légkondizás, ami körül sok abizonytalan információ. pl. Olcsó - drága? Sokat fogyaszt? Mi az a split klíma? Hogyan kell okosan használni?  Csakhűtsünk, vagy fűtsünk is? Bárhova telepíthető? E kérdésekre keresi a választ a szerkesztő Sarkadi Péter, ésvendége Zuggó Balázs, a Daikin Hungary ügyvezető igazgatója.

    Klímázzunk – de milyen áron

  3. Jun 11

    Természet-helyreállítás Magyarországon: közös ügy, helyi feladat

    2026 május 29-31 között Szentendrén rendezték meg a zöldszervezetek 35. országos találkozójukat. Ennek egyik plenáris kerekasztal beszélgetésea természet-helyreállítási rendeletről, az Európai Unió egyik legfontosabb újkörnyezetpolitikai eszközéről szólt, melynek célja, hogy megállítsa az ökoszisztémák romlását, és elindítsa a természeti rendszerek helyreállítását. Magyarországnak idén el kell készítenie a Nemzeti Természet - helyreállítási Terv első változatát, ezért különösen fontos, hogy világosan lássuk a feladatokat és a lehetőségeket. A plenáris beszélgetésen áttekintették a rendelet céljait ésfeladatait, kiemelt figyelmet fordítva arra, milyen szerepe lehet ezekben az önkormányzatoknak. Minisztériumi, önkormányzati és civil szereplők arról beszélgettek, hogy hogyan válhat a természet-helyreállítás egyszerre szakpolitikai és helyi közösségi üggyé.A kerekasztal résztvevői: Sipos Katalin, a WWF Magyarország korábbi elnöke, az Élő Környezetért Minisztérium természetvédelemért felelős helyettes államtitkára (képünkön), Fülöp Zsolt, Szentendre polgármestere, Rózsahegyi Péter Budapest XVII. kerület (Rákosmente) önkormányzati képviselője, az Európai Éghajlati Paktum nagykövete, Halmos Gergő, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület igazgatója. A kerekasztalt vezette Farkas István Tamás, a Magyar Természetvédők Szövetsége társelnöke. A felvételt készítette és szerkesztette: Sarkadi Péter

    Természet-helyreállítás Magyarországon: közös ügy, helyi feladat

  4. Jun 7

    Interjú a Zöld Civil Díjjal kitüntetettekkel

    A díjakat Erdődiné Visnyovszky Ágota és Sarkadi Pétervette át az idei Zöld Civil Országos Találkozón, május 30-án. Szilágyi László beszélgetett a két díjazottal.  A Zöld Civil Díjjal azokat ismerik el, akik hosszú távon,elkötelezetten és látható hatással dolgoztak a környezetvédelemért, és tevékenységükkel a Zöld Civil Együttműködés megerősödéséhez is hozzájárultak.2023 óta évente legfeljebb két díjat osztanak ki. A Zöld Civil Díjat a hazai környezetvédő közösséglegfontosabb szakmai eseményén, a Zöld Civil Országos Találkozón (OT) szokás átadni, amelyet legutóbb 2026. május 28–31. között rendeztek meg Szentendrén.  A díjat a környezetvédelmi ügyekért és a civil együttműködésért leginkább kiemelkedő munkásságú személyek kaphatják meg, a két díjazott ezúttal Erdődiné Visnyovszky Ágota és Sarkadi Péter lett.

    Interjú a Zöld Civil Díjjal kitüntetettekkel

  5. Jun 4

    A budapesti fák állapotromlása

    Idén második alkalommal rendezte meg a Főváros a Föld Napja Konferenciát, ahol szakértő vendégekkel tekintették át, hol tart Budapest az egészségesebb, zöldebb és klímatudatosabb várossá válás útján. „A város, ami megtart” címet viselő konferencián hazai ésnemzetközi szakértők mutatták be a főváros klímaalkalmazkodási irányait, zöldinfrastruktúra-fejlesztéseit, valamint azokat a megoldásokat, amelyek hozzájárulnak egy élhetőbb és ellenállóbb városhoz.  A Merlin Színházban az egyik plenáris előadást Budapesti fákállapotromlása és az aszály címmel Fehérvári Eszter a BKM Főkert Kertészeti Divízió faállomány -főosztályvezető tartotta.Podcastunkban először őt halljuk, majd a közönség kérdéseire Dezsényi Péter a Főkert igazgatója és Bardóczi Sándor főtájépítésze válaszol. Amiről szó esik: --- Budapesten kb. 9 millió fa található --- városi zöldfelületeink nélkülözhetetlen ökoszisztémaszolgáltatásokat  nyújtanak. --- hogyan csökkennek a városi fák életesélyei pl. abeépítettség miatt? --- Budapesten csak minden századik fa egészséges --- a fővárosi faállomány lombtömegének a fele elveszhet 10éven belül. --- Mit tehet ez ellen a szakma? --- Miért nagyon fontosak a Miawaky erdők a környezet és aközösségek szempontjából? --- Miért a  legjobb ingyenlégkondícionálók a fák? --- hogyan lehetne csökkenteni a városligeti rendezvényekkelkapcsolatos anomáliák?  A felvételt készítette és szerkesztette Sarkadi Péter

    A budapesti fák állapotromlása

  6. Jun 1

    Klébert Antal a sasok szerelmese, és a harkályok szószólója

    „Nem elég tojást tojni, kotkodácsolni is kell” - mondja Klébert Antal immár nyugdíjas hivatásos természetvédő, aki egyre optimistább, hogy 16 tragikus év után ismét van önálló minisztériuma a természetvédelemnek. A szakmában csak Toncsiként becézett szakemberrel Szilágyi László beszélgetett többek között arról, hogy hogyan alakult meg 1991-ben a Zámolyi medencében a Pro Vértes Közalapítvány, hogy miből áll egy természetvédelmi őr munkája a Vértesi Tájvédelmi Körzetben?  Hogy miért kell azonnal abbahagyni az erdők ledarálását és eltüzelését. Hogy hogyan zajlik az erdészeti szemléletváltás a fiatalabb erdészekkel, milyen konfliktusai voltak aktív nemzeti parki őrként az erdészettel és a vadász lobbival.  Hogy miért az a probléma a vadászokkal, hogy nem lőnek eleget? Hogy milyen dilemmák elé állítják a horgászokat a betelepített halfajok, pl, az amúr és a törpeharcsa. De szóba kerül még az állami természetvédelem tudatos orbáni legyengítése/szétverése, a vértesi Cica homok bánya mint a NER természetpusztítási állatorvosi lova, a komáromi ivóvíz és a gyilkos akkumulátorgyárak is. Nem marad szó nélkül Tóni bá kedvenc elfoglaltsága, a környezeti nevelés sem, hiszen szerinte a gyerekek 10 év alatt teljesen nyitottak a természetre, és a felnőtteknél is a személyes terepi megtapasztalás a legfontosabb. A podcastot szerkesztette: Sarkadi Péter

    Klébert Antal a sasok szerelmese, és a harkályok szószólója

  7. May 30

    Partnerségben a zöldek - szakmai kihívások a környezetügyekben

    Milyen az új minisztérium felépítése? Milyen fontosfeladatörök tartoznak hozzá? Természetfókuszú erdőpolitika, állatjólét-állatvédelem. Összehangolt fellépést ígérnek a természetvédelem területén. Személyi és strukturálisgaranciák. Új viszonyrendszer, erős társadalmi bevonás, biztosítják a környezeti információkhoz való jobb hozzáférést. Újra lesz környezetvédelmi hatósági rendszer, és természet alapú megoldások az erős és gyors vízügyi intézkedésekben. Többek között ez is elhangzott Szentendrén, ahol idén immár35. alkalommal rendezik meg május 28-31 között a Zöld szervezetek országos találkozójukat Podcastunk a 29 péntek délelőtti megnyitón készült. Akiket hallunk: ---  Kőrösi Levente, az Élő Környezetért Felelős Minisztérium természetvédelemért és állatjólétért felelős államtitkára ---  Éger Ákos a Magyar Természetvédők Szövetsége ügyvezető elnöke --- Lajtmann Csaba az Éghajlatvédelmi Szövetség elnöke, azEurópai Éghajlati Paktum nagykövete --- Újszászi Györgyi a Védegylet főtitkára, az EurópaiÉghajlati Paktum nagykövete, ---  Fülöp Zsolt Szentendre polgármestere A hangfelvételt készítette és szerkesztette: Sarkadi Péter.

    Partnerségben a zöldek - szakmai kihívások a környezetügyekben

  8. May 27

    Mit tehetünk a klímaszorongás ellen?

    Manapság a klímaváltozás kérdése bőven jelen vanmindannyiunk életében, és ezzel együtt a gondolatainkat is jelentősen befolyásolja. Noha felnőttként is kihívást jelent megbirkózni ezekkel a gondolatokkal, a gyerekek is egyre korábban szembesülnek ezzel a problémával. A hazai kutatások alapján ugyanis a fiatalok többségét meglehetősen foglalkoztatja a kérdés, sőt, jelentős részükkifejezetten szorong rajta. Ez az érzés pedig nem áll meg itt: sokuk hangulatát befolyásolja, de még a jövővel kapcsolatos elképzeléseiket is. A jelenség, amiről beszélünk már nevet is kapott: ez a klímaszorongás. Hogy mennyire van jelen? Az UNICEF 2022-es felmérése szerint a magyar 13-25 évesek 62%-a állítja, hogy nagyon aggódik, szorong a klímaválság miatt; ebből 27% azok aránya, akiknek a klímaválság miatti szorongás meghatározó az életében. A klímaszorongás, ugyan leírható egy egyszerű szóval,valójában nem egy jól körülírható érzés. Sokkal inkább egy olyan összetett érzelmi reakció, amelyben többféle állapot keveredik egymással: félelem a jövőtől, düh a döntéshozókkal vagy a társadalmi folyamatokkal szemben, frusztráció a lassú változások miatt, vagy éppen tehetetlenség azzal kapcsolatban, hogy mi mégis mit és mennyit vagyunk képesek tenni ellene. És akárcsak bármilyen más pszichés folyamatnál, itt is állandóan változnak az érzéseink. Mai podcastunk középpontjában a klímaszorongás - Sarkadi Péter szerkesztő vendége Pej Zsófia az Energiaklub klímaprogramjának vezetője.

    Mit tehetünk a klímaszorongás ellen?
See All (252)

About

Ne csak olvasd, hanem hallgasd is az idén 25 éves Greenfot! https://greenfo.hu/hirek/podcastok/ Ez itt a zöld podcast, melyet bárhol és bármikor elérhetsz. Kövesd a zöld iránytűt és iratkozz fel! Segítsd munkánkat! - magánemberként: https://greenfo.hu/tamogatas/ - céges megjelenés: https://greenfo.hu/mediaajanlat/

Information

You Might Also Like