GREENFO - A ZÖLD IRÁNYTŰ

Sarkadi Péter
  • 0.0 (0)
  • NEWS
  • UPDATED WEEKLY

Ne csak olvasd, hanem hallgasd is az idén 25 éves Greenfot! https://greenfo.hu/hirek/podcastok/ Ez itt a zöld podcast, melyet bárhol és bármikor elérhetsz. Kövesd a zöld iránytűt és iratkozz fel! Segítsd munkánkat! - magánemberként: https://greenfo.hu/tamogatas/ - céges megjelenés: https://greenfo.hu/mediaajanlat/

  1. Kényszer és cél a kócos édenkert

    1D AGO

    Kényszer és cél a kócos édenkert

    Minek nyírtok ennyi füvet? Hogyan kezeljük a városizöldfelületeket? Miért volt 2022 nyara vízválasztó a parkgazdálkodásban? Mi okozza az eketalp betegséget? Hogyan változik a lakossági szemlélet, hogyan ítéljük meg a „gondozatlan” gyepeket? Kutyások kontra vadvirágos rétek Többen között e kérdésekre adott választ a főváros FöldNapja Konferenciáján, a Merlin Színházban április 22-én az egyik plenáris előadásban Bardóczi Sándor. Budapest főtájépítésze Kócos Édenkert címmel az extenzív gyepek szerepe a vízmegtartásban témában mesélt sok-sok érdekességet. A felvételt készítette és szerkesztette Sarkadi Péter

    23 min
  2. A csodabogártól a vízipók csodapókig

    5D AGO

    A csodabogártól a vízipók csodapókig

    Mi az a lepkekocsma? Mi a különbség csíbor és csíkbogár között? Mit lehet tenni az inváziós vörösmocsárrák ellen? Ha valaki jó kutató, az nem feltétlenül kommunikál ügyesen a laikusokkal, vagy vesz részt szívesen az utánpótlás nevelésben. Ha ezek a tulajdonságok szerencsésen találkoznak egy embernél, nagy kinccsé teszik a hazai ismeretterjesztés számára. Mészáros Ádám hidrobiológus és környezeti nevelő éppen ilyen. Nemcsak a dunavirág hatékony védelmére keresi amegoldást, hanem hallgató kora óta foglalkozik szívesen és jól a fiatalabb generációval. Lelkesen mesél a Vízipók, csodapók a valóságban is létező szereplőiről, vagy éppen az éjszakai lepkékről a legkisebbeknek. Kiveszi a részét a fiatal felnőttek támogatásából is: aktív szervezője az ifjú kutatóknak teret adó Fiatal Entomológusok Klubjának, programjaiknak az ArtEnto Ökocentrum adrendszeresen otthont. Lovranits Júlia beszélgetett Mészáros Ádámmal.

    42 min
  3. A klímaváltozás budapesti kihívásai

    MAY 1

    A klímaváltozás budapesti kihívásai

    Idén második alkalommal rendezte meg a Főváros a Föld Napja Konferenciát, ahol szakértő vendégekkel tekintették át, hol tart Budapest az egészségesebb, zöldebb és klímatudatosabb várossá válás útján. „A város, ami megtart” címet viselő konferencián hazai ésnemzetközi szakértők mutatták be a főváros klímaalkalmazkodási irányait, zöldinfrastruktúra-fejlesztéseit, valamint azokat a megoldásokat, amelyek hozzájárulnak egy élhetőbb és ellenállóbb városhoz.  A Merlin Színházban április 22-én az egyik kerekasztal-beszélgetés a körforgásos vízgazdálkodásról szólt, arról, hogy a közszolgáltatók hogyan próbálnak alkalmazkodni, felkészülni a klímaváltozás kihívásaihoz. A beszélgetés résztvevői: --- Debreczeny László, a Fővárosi Vízművek Zrt. üzemeltetésiigazgatója --- Mórocz Gábor, a Fővárosi Csatornázási Művek Zrt. hálózatüzemeltetési igazgatója --- Dezsényi Péter, a BKM Főkert főigazgatója --- Dr. Patziger Miklós, a BME Vizi Közmű ésKörnyezetmérnöki Tanszék tanszékvezetője --- Tompos Balázs, a Budapest Közút Zrt. megfelelésitanácsadója A beszélgetést Barsi Orsolya, a Főpolgármesteri Hivatalklíma és környezetügyi-főosztályvezetője moderálta. A felvételt készítette és szerkesztette: Sarkadi Péter

    1h 14m
  4. Vízimadár útikalauz stopposoknak

    APR 24

    Vízimadár útikalauz stopposoknak

    A nagy godák a gombvirágot, a vadkacsák az óriás mohaállatot imádják –de nemcsak zabálják, hanem terjesztik is ezeket az idegenhonos fajokat. A kártevő vörösmocsárrákokra ragadt sárban levő magok is a madarakkal terjednek. Ez előnyös is, de káros is lehet. A vízinövények, sőt a gerinctelen állatok terjedésében issokkal fontosabb szerepet játszanak a vízimadarak – amelyek elfogyasztják, majd egy másik tavacskában kiürítik a szaporító magokat és egyéb propagulumokat (azaza növény mindazon részeit, amelyekből új egyed fejlődhet) –, mint azt korábban feltételezték. Sarkadi Péter szerkesztő vendége kutatásainak fontosságát növeli, hogy a klímaváltozás miatt egyre több vizes élőhely tűnik el, illetvekerülnek rossz állapotba a vízi életközösségek.   Lovas-Kiss Ádám, a HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont Vízi Ökológiai Intézet tudományos munkatársa, a LendületTerjedésökológiai Kutatócsoport vezetőjének még egyetemi hallgató korában egy olaszországi kutatóúton tűnt fel, hogy az ottani mediterrán tavacskákban olyan vízinövények is élnek, amelyeket korábban csak Máltáról írtak le. Hogyan kerülhettek e vízinövények Olaszországba. Az ökológust olyannyira érdekelni kezdte a vízimadarak növényterjedésben játszott szerepe, hogy azóta is e témával foglalkozik – immár a Lendület Program támogatásával, önálló kutatócsoportját vezetve.

    40 min
  5. Világ hülyéi egyesüljetek. Klímatudomány a tények utáni világ viharában

    APR 17

    Világ hülyéi egyesüljetek. Klímatudomány a tények utáni világ viharában

    Az információ még nem tudás. Tudomány és hírérzékenység. A magyar médiából eltűntek a szakújságírók. Az 1,5 celsius fok csak egy politikai termék. Erdőpoltika és klímaváltozás. Klímatudomány a tények utáni világ viharában – Tudományostények a közbeszédben és a döntéshozatalban címmel rendezett nemrég kerekasztal beszélgetést a Green Policy Center. Magyarországon ma már nemcsak a klímaváltozás fizikai hatásaival kell szembenéznünk, hanem azzal adezinformációs zajjal is, amelyben a tudományos alapú megközelítések gyakran háttérbe szorulnak. Egy olyan korszakban, ahol a kognitív torzítások és a véleménybuborékok alapjaiban rengetik meg a tényekbe vetett hitet, a hiteles kommunikáció sorskérdéssé vált. A beszélgetésünk során a szakértők beszéltek arról: --- Hogyan lehet hatékonyan képviselni a tudományos alapúmegközelítéseket egy olyan világban, ahol a zaj és a dezinformáció gyakran elnyomja a tényeket? --- Hogyan lehet a tudomány üzeneteit a döntéshozatalba bevinni? --- Miként érhetők el a fiatalabb generációk, és hogyanépíthető újjá a tudományba vetett társadalmi bizalom?  Akiket a podcastban hallunk:• dr. Gelencsér András, levegőkémikus, az MTA rendes tagja, a Pannon Egyetem professzora• Gilicze Bálint a Másfél fok szerkesztője• Dudás Gergely, stratégiai kommunikációs vezető European Climate Foundation(ECF) moderátor: Schaffhauser Tibor, a Green PolicyCenter társalapítója, senior klímapolitikai tanácsadó A felvételt készítette és szerkesztette: Sarkadi Péter

    1h 35m
  6. Vizet pótlok, de mihez? Vizet a tájba, de hogyan?

    APR 6

    Vizet pótlok, de mihez? Vizet a tájba, de hogyan?

    Hajlamosak vagyunk elfelejteni, hogy világunkat körforgásokés kölcsönhatások jellemzik.Nem megerőszakolni kell a tájat, hanem együtt élni vele.   Eddig példátlan összefogás született vízmérnökök,környezetvédők és a talajjal foglalkozó szakemberek között, hogy konszenzust mutassanak fel a Magyarország ökológiáját vészesen fenyegető kiszáradás elleni küzdelemben.  A szakemberek egyetértenek abban, hogy közös „cselekvési kényszerben” vagyunk. Első lépésként évi 3 km3 víz folyamatos pótlása szükséges az Alföldön, és megkerülhetetlen a mezőgazdaság szerkezeti átalakítása és a területhasználatok megváltoztatása is. Politikai akarat nélkül egyik sem fog menni. A bős–nagymarosi vízlépcső társadalmi vitája óta, vagyisközel negyven éve mély árkok választják el egymástól a vízmérnöki és a természetvédő világot. Ebben a négy évtizedben alig fordult elő, hogy a – legalábbis a sztereotípiák szerint – gátakban és műszaki megoldásokbangondolkodó és az ökológiai helyreállításokat sürgető szervezetek egy asztalhoz üljenek és közös munkát végezzenek egy cél érdekében. Az ország sivatagosodása és a 2022-es aszály sokkja, úgytűnik, betemeti a régi árkokat.  Március 26-án egy sajtóbeszélgetésen a vízmérnököket tömörítő legrégibb civilszervezet, a Magyar Hidrológiai Társaság társelnöke, a talajtanos szakemberek összefogásáért alapított Magyar Talajtani Társaság elnöke, valamint két környezet- és vízvédő szervezet, a WWF Magyarország és a Vízválasztó Mozgalomvezetői tartottak kerekasztal beszélgetést. Most ennek szerkesztett változatát hallják. A kerekasztal résztvevői: Sipos Katalin biológus, a WWF igazgatója/ügyvezetőjeBalogh Péter geográfus, Vízválasztó Mozgalom elnöke Dr. Dobos Endre agrármérnök, Magyar Talajtani Társaság elnöke Dr. Váradi József vízépítő mérnök, Magyar Hidrológiai Társaság társelnöke A moderátor: Litkai Gergely, humorista, fenntarthatósági menedzser, a KÖVET Egyesület elnökségi tagja A beszélgetést rögzítette és szerkesztette: Sarkadi Péter.

    2h 3m
  7. Göd szindróma a magzatoknál és Szijjártó kínában parkoltatott akku korrupciós pénzei - Szabó Tímea a 16 éves parlamenti munkájáról

    MAR 30

    Göd szindróma a magzatoknál és Szijjártó kínában parkoltatott akku korrupciós pénzei - Szabó Tímea a 16 éves parlamenti munkájáról

    Szabó Tímea 4 cikluson keresztül, 16 éven át volt országgyűlési képviselő, de az április 12-i választáson már nem indul újra. E 16 év parlamenti munkájának mérlegéről beszélgetett vele Szilágyi László, aki együtt politizált, és egy ciklusban képviselő társa is volt az elsősorban szociális ésemberi jogi témákban aktív képviselőasszonynak. A beszélgetés főbb témái: Maga a választási törvény a csalás. Mit hozhat a Tisza kormányzás? Milyen lesz a hazai politika zöld pártok nélkül? Milyen kudarcai voltak a hazai ökopolitikának? A liberális értelmiség csőlátása. Hogyan viszonyult a politika a covidhoz?Káosz és biznisz iratmegsemmisítéssel: 300 milliárd forintot loptak el a lélegeztetőgépeken keresztül Szijjártó Péterék. A választók és a korrupció- viszonya. Kövér László fideszes házelnök 16 millió forintnyi büntetést szabott ki Szabó Tímeára, ezzel ő az aranyérmes.  Harc az akkumulátoripari szennyezések ellen. A károsult magzatokkal kapcsolatos új orvosi jelenség a „Göd szindróma”. Sanghaiban parkoltatják Szijjártóék a kínaiaktól kapott giga korrupciós pénzeket.  A Fidesznek a zöldterület az semmi, az csak beépítendő.Óbudai harcok: a Hajógyári-sziget megmentése a NER maffiától, az Óbudai Gázgyár talajszennyezésének rehabilitációja. Több mint 100 gyermekvédelmi beadványavolt a parlamentben az elmúlt 10 évben. És az eredmény? A felvételt készítette és szerkesztette: Sarkadi Péter

    51 min
  8. Akit a barlang légköre megcsapott

    MAR 25

    Akit a barlang légköre megcsapott

    Borzsák Sarolta barlangász családban nőtt fel, férjével is közös szenvedélyük maradt a mélységfelfedezése: különleges fotóik segítségével olyan embereknek is meg tudják mutatni a barlangok csodáit, akik a valóságban talán sose tudnának vagy mernének lemenni oda. Egy barlang kényelmetlen, hideg, akár távoli és szigorú engedélyekhez kötötten látogatható, Saroltáék a süppedős mozifotelben viszik el nézőiket Brazíliától Mexikóig. Sarolta fontosnak tartja a múlt, a nagy elődök tiszteletét is: részt vett Vass Imréről, a Baradla felfedezőjéről szóló film elkészítésében, melynek során bebizonyosodott, hogy milyenszerencsés választás volt a film főbb szerepeire mai barlangászokat választani profi színészek helyett. Hiszen a régi korok és a ma felfedezőit ugyanaz a szenvedély hajtja, ettől tudtak autentikusak lenni a figurák. De hogyan lehet felelősségteljesen óvni a barlangjainkat a túlturizmustól? Milyenek a jó példák itthon és külföldön? Milyen kalandjaik vannak a barlangi fotósoknak különbözőországok barlangjaiban? Hogyan készült egy 150 évvel ezelőtti barlangkutatásrólhelyszíni dokumentumfilm? Mi a gyógy,és az idegenforgalmi barlang? Borzsák Saroltával, a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság barlangtani és földtani referensével a szerkesztő: Lovranits Júlia Villő beszélgetett. fotó: http://caverna.hu/

    47 min
See All (243)

About

Ne csak olvasd, hanem hallgasd is az idén 25 éves Greenfot! https://greenfo.hu/hirek/podcastok/ Ez itt a zöld podcast, melyet bárhol és bármikor elérhetsz. Kövesd a zöld iránytűt és iratkozz fel! Segítsd munkánkat! - magánemberként: https://greenfo.hu/tamogatas/ - céges megjelenés: https://greenfo.hu/mediaajanlat/

Information

You Might Also Like