Tavaly jelent meg magyarul a Nobel-díjas lengyel írónő, Olga Tokarczuk esszékötete, Az érzékeny narrátor, melyben nemcsak írói módszereiről mesél, hanem olyan kérdésekről is szó esik, mint az ökológia és az irodalom kapcsolata, az olvasásra és írásra leselkedő veszélyek vagy a láthatatlan munka szerepe az irodalmi világban. Mivel Tokarczuk regényeit eddig is nagyon szerettük, arra jutottunk, hogy itt az ideje egy külön epizódnak, ami az esszék nyomán foglalkozik az életművével. Vendégünk Fehér Renátó költő, a Hévíz folyóirat főszerkesztője. A tartalomból: 00.00 Ebben az adásban nem is nagyon említünk más szerzőket (Claire Keegant azért igen), de röviden beszélünk Tokarczuk új regényéről, a még csak angolul elérhető Empusiumról. 4.00 És a vendégünk: Fehér Renátó. Indulás a kelet-közép-európai irodalmak felől. Az első emlegetett könyv: Őskor és más idők 8.10 Jó kiindulópont az életműhöz: a magyarul tavaly megjelent esszékötet, Az érzékeny narrátor. A narráció végtelensége és a mindenség megragadása ér össze Tokarczuk prózájában, de mit jelent ez? 10.40 Tokarczuk pszichológiát tanult, dolgozott is terapeutaként, sokat hivatkozik Freudra. Hogyan hat ez az írásaira? A pszichológia szempontjait egyszerre használja és küzd is ellene. Az érzékenységnek, az empátiának, a figyelemnek a kölcsönösségnek eszménye az életművében. 14.40 Ökológiai szempontok és a nem emberi tapasztalatok beemelése az irodalomba. Újabb említett regény: Hajtsad ekédet a holtak csontjain át. És mit kezdjünk olvasóként az ökoterrorizmus témájával? Az irodalomnak mindig kihívást kell jelentenie az olvasók számára, a cél a súrlódás kiváltása. 19.50 Az újdonság vágya és hogy hogyan olvassunk a saját komfortzónánkon kívül. „Az alkotóra semmi nem annyira veszélyes, mint az intellektuális mainstream”. 24.00 Irodalom, mint ami közvetít a saját és a kollektív nyelv között, és a privát nyelvek, amiket egyre inkább elveszítünk. Az empátia, az érzékenység, az együttélés lehetőségei hogyan jelenthetnek ellenállást. „Nincsenek nem politikus könyvek, ha csak nem az történik meg velük, hogy nem olvassák őket.” 30.30 Bajban a világ, elvesznek a közös narratívák. Az őszödi beszéd váratlan előkerülése, és az irodalom feladata: hogy szembesítsen, kényelmetlen legyen. 36.30 Irodalom, mint nem elitművészet és az irodalom, ami mindig egy idegen nyelv. Az a könyvpiaci elvárás, hogy az irodalom legyen minél könnyebben hozzáférhető, az a jó irodalom esetében nem érvényesíthető. Tokarczuk a regényformát is radikálisan átalakította. 42.10 Kortárs írók helyzete Kelet-Közép-Európában: marketingterv csatolása a kéziratok mellé. A láthatóság görcse mellett sokkal nagyobb lett a kötetdüh, ma már nincs idő zsákutcákba keveredni. És a kánonba kerülés nem múló vágya. 47.30 A regény gazdaságtana: miért nem lehet még mindig beszélni arról, hogy mennyi pénzbe kerül megírni egy regényt. A kulturális közteherviselés kérdése, Tokarczuk alapítványa és a láthatatlan munka az irodalomban 54.00 Ha az ember „kilencedik és tizenhatodik életéve között nem ismerte meg az olvasásból eredő szinte erotikus élvezetet”, akkor mi lesz vele később? Előfordul még olyan, hogy kicsordul a könnyünk egy könyv olvasása közben? 59.00 Fehér Renátó készülő regénye és három könyv, amit ajánl: Barbara Kingsolver - Demon Copperhead, Holdosi József - Kányák és a nincs.online folyóirat első print lapszáma, ami a lengyel irodalomról szólt. See omnystudio.com/listener for privacy information.
