Gyerekekről felnőtteknek-Vendég a háznál MTVA

Nemsokára karácsony, ahogyan erre mellesleg októbertől figyelmeztet a bevásárlóközpontok kínálata, a munkahelyi szabadságtervek leadása, vagy a gyerekek iskolai énekpróbáinak és téli szünet előtti témazáróinak sűrűsödése. Hogyan lehet mégis lassítani szülőként, gyerekként, hogy az advent ne rohanás, hanem a szó jó értelmében várakozás legyen? Gyerekeket, szülőket kérdeztünk, és beszélgettünk dr. Eigner Bernadett családterapeutával, valamint az M2 gyerekcsatorna Adventi Kalandáriumának szerkesztőivel.

Szerkesztő: Hegyesi Gabriella

„Ahol a kőből vizet lehet fakasztani” – így fogalmaz Dr. Cziniel Mónika gyermekneurológus, neonatológus, a Semmelweis Egyetem Gyermekgyógyászati Klinika Fejlődésneurológiai Ambulanciájának vezetője. A fejlődési rendellenességgel vagy idő előtt született babák legfontosabb fejlesztői maguk a szülők, akik személyre szabott diagnosztika alapján tudják otthonukban naponta többször is elvégezni a babákkal azokat a gyakorlatokat, amelyeknek minél többszöri ismétlése hatalmas lehetőséget ad az idegrendszeri fejlődéshez. Az MTVA Jónak lenni jó! jótékonysági kampányában idén a Semmelweis Egyetem Fejlődéstámogató Központja számára gyűjtik az adományokat.

Szerkesztő: Szendrei Edit

A művészeti tevékenység segít a gyerekeknek az önkifejezésben, a feszültségek levezetésében és a sikerélmény megélésében. Erre a sajátos nevelési igényű vagy hátrányos helyzetű gyerekeknek különösen nagy szüksége van. Hogyan használják a színes pöttyös Ulwila kottát az értelmi sérülteknél a zeneoktatásban? Hogyan segít egy saját maguk alkotta szuperhős meséje a jó értelmi képességű, autizmusban érintett gyerekeknek? És hogyan ad önbizalmat, kompetenciaérzést egy rajzpályázat projektje hátrányos helyzetű diákoknak? Megszólalók: Keő Barbara, a Vecsési Zenei Alapfokú Művészeti Iskola munkatársa, Kruss Sarolta gyógypedagógus, művészetterapeuta, Urbán Tamara Eszter és Boldizsár Molnár Györgyi, a Szolnoki Szakképzési Centrum művésztanárai.

Szerkesztő: Cataluccio Andrea

Átsuhanó babák. Így hívják azokat a gyerekeket, akiket vártak, de nem érkeztek meg. Ők azok, akik "átsuhannak", hiszen rövidke idejük a földi létben gyorsan elillan. Az egyik legnagyobb fájdalom a világon egy kisbaba elvesztése. A perinatális gyász sokkal több embert érint, mint gondolnánk, nőket, férfiakat egyaránt, akik úgy váltak szülőkké, hogy sosem foghatták kezükbe élő csecsemőjüket. Ősszel a Babagenetika Egyesület az átsuhanó babákra emlékezett az apák szemszögéből. Műsorunkban megszólalnak érintett apák, és Sevcsik M. Anna, a Babagenetika Egyesület alapítója.

Szerkesztő: Mohácsi Edit

A Gyermekliget Általános Iskola egy hajdani tanyasi iskola épületeiben működik Kecskemét határában. Közel a kiserdő, az udvaron macska szalad át, a fák közt csúszda, hinta, a ház falán táblafesték, mivel gyakran kint tartják a matematikaórát. Hátul kis tavacska halakkal, vetemény, fűszernövények, jó időben itt zajlik a biológiaóra, környezetóra. A benti és kinti terek folyamatos kölcsönhatásban vannak egymással, a tananyag maga az élet. Nincs csengő, a termekben a padok mellett szőnyeg, babzsákfotel. Ebben a harmonikus közegben pedig feléled a gyerekek természetes tudásvágya is.

Szerkesztő: Hegyesi Gabriella

A mesehősöknek is gyakran olyan feladattal, nehézséggel kell szembenézniük, amelybe az őseik belebuktak, és először ezeket kell megoldaniuk. Vagyis a transzgenerációs öröklődés témája megjelenik a mesékben is, melyek szimbólumrendszere az emberiség kollektív tudásához kapcsolódik, és egyetemes megoldási mintákat kínál az egyéni krízishelyzetekre. Vaskor Gréta családterapeuta és dr. Mogyorósy-Révész Zsuzsanna tanácsadó szakpszichológus a mesék segítségével keresik a válaszokat a leggyakoribb transzgenerációs problémákra.

Szerkesztő: Szendrei Edit