36 episodes

Az Új Egyenlőség Kék Podcastja pszichológiai és társadalomkritikai kérdésekkel foglalkozik.

Kék Egyenlőség Új Egyenlőség

    • Science

Az Új Egyenlőség Kék Podcastja pszichológiai és társadalomkritikai kérdésekkel foglalkozik.

    „Szakítani kell a szex és a gazdaság összefonódásának naiv kritikájával”

    „Szakítani kell a szex és a gazdaság összefonódásának naiv kritikájával”

    A szex politikai gazdaságtanáról Csányi Gergővel beszélgettünk

    Csányi Gergellyel „A szex politikai gazdaságtana” címen frissen megjelent monográfiájáról beszélgettünk. A könyv újszerűen közelíti meg a szexualitás és a tőkés rendszer összefonódásának kérdését: szociológiai, történeti és globális keretben mutatja be, hogyan hat a tőkelogika a szexualitásra, és ezáltal hogyan szolgálja többek között a társadalmi reprodukció is a tőkefelhalmozást.

    A szex politikai gazdaságtana című könyv egyszerre átfogóan és részletekbe menően tárgyalja azt a kérdést, hogy vajon a sajátunk-e a szexualitásunk, vagy inkább úgy érdemes rá tekintenünk, mint ami a legtöbb emberi tevékenység mellett ugyancsak a tőkefelhalmozás logikájának van alárendelve. Ebben az értelemben Csányi Gergely könyve szakít azzal a naiv felfogással, miszerint a szexualitás időben egyre szabadabbá vált volna. A könyv a szavak szintjén tudományos munka, a sorok között mégis politikai kiáltvány, amennyiben a szerző kritikailag elemzi a szexualitással kapcsolatos diskurzusokat, és végül egy olyan szexualitás lehetőségét is felvillantja, amely nincs alárendelve a tőkefelhalmozás logikájának. Hogy prűd volt-e az 1989 előtti rendszer szexualitással kapcsolatos felfogása, vagy hogy elképzelhető lenne-e a mai magyar sajtóban és médiában a szexualitásnak az a leplezetlen ábrázolása, ahogyan például az 1990-es évek elején a Bravo magazinban megjelent, a podcast ezekre a kérdésekre is megpróbál válaszolni.

    • 57 min
    Online és offline között – digitális forradalom, irodalom és psziché

    Online és offline között – digitális forradalom, irodalom és psziché

    Milyen hatással van a digitalizáció a pszichére? Művészet-e a számítógépes játék? Hogyan és miért legyünk radikálisan archaikusak? Hogyan határozza meg a kortárs irodalom a társadalmi énkonstrukciót? Czabán Samu Kőszeghy Ferenc kritikai digitális bölcsészettel foglalkozó irodalomtudóssal beszélget.

    A digitális forradalom nemcsak átalakította a világot, de össze is olvasztotta az online és offline életet. Már nem analóg világban élünk – egyfolytában kint és bent vagyunk a digitalitásban. De milyen hatással van a digitalizáció a pszichére? Művészet-e a számítógépes játék? Hogyan és miért legyünk radikálisan archaikusak? És hogyan határozza meg a kortárs irodalom a társadalmi énkonstrukciót? Ezekről és hasonló kérdésekről beszélget Czabán Samu Kőszeghy Ferenc kritikai digitális bölcsészettel foglalkozó irodalomtudóssal.




    A beszélgetés során a digitalizáció átfogó társadalmi, irodalmi és pszichológiai hatásairól beszélgettünk. A fentieken túl Kőszeghy azt is bemutatja, milyen új társadalmi problémákat és egyenlőtlenségeket hozott a digitalizáció. Hogyan működik a megfigyelési kapitalizmus, és milyen hatással van a mindennapi viselkedésünkre? Tényleg annyira meghatározó a digitalizáció, hogy már a kapitalizmus egy új formáját jelenti?

    Közben a számítógépes játékok egyre fontosabb szerepet töltenek be a fiatalok életében. Miközben a pszichológia gyakran kritizálja és patologizálja ezt, játékfüggőségről beszélve, a számítógépes játék művészeti ágként is felfogható. Bár eszképizmusra, vagyis a valóságtól való menekülésre is alkalmas, Kőszeghy felhívja a figyelmet arra, hogy ez minden művészeti forma sajátja.

    Kőszeghy Ferenc irodalomtudósként különös figyelmet szentel annak, hogy az irodalom miképpen alakítja a szelfet. Az irodalom ugyanis narratív kereteket ad ahhoz, hogy az emberek meg tudják élni magukat, rendszerezni tudják az élményeiket. Az irodalom sokszor követi, megmutatja a társas valóságot, de adott esetben ellenajánlatot is tud tenni. Kőszeghy a beszélgetés során konkrét műveken keresztül mutatja be ezt az interaktív viszonyt az énünk és a művészet között.

    • 1 hr 7 min
    A személyközpontú oktatás – jelen lenni úgy, hogy közben nyitottak vagyunk a kamaszok valóságára

    A személyközpontú oktatás – jelen lenni úgy, hogy közben nyitottak vagyunk a kamaszok valóságára

    Czabán Samu beszélget Somogyi Zsófia tanárral, mentálhigiénés szakemberrel és személyközpontú tanácsadóval arról, hogy hogyan lehetünk jelen a legjobban a kamaszok életében. A beszélgetés során kiderül, hogy a jelenlét milyen kritikus szerepet tölt be a kamaszok fejlődésében, és hogyan lehetünk nyitottak a valóságukra.



    A tanárok nem pszichológusok, de joggal várható el tőlük a kíváncsiság, a megszólíthatóság és a nyitottság a kamaszok felé. A kamaszok ma nyitottabbak saját belső élményeikre, és kritikusabbak is az iskolai tudással szemben, amihez alkalmazkodni kell. Emellett fontos lenne időt adni a kamaszoknak arra, hogy ábrándozhassanak, szerelmesek vagy épp lusták lehessenek. Ahogyan arra is szükség lenne, hogy a tanárok szabadon dönthessék el, milyen tudást tekintenek fontosnak.

    A beszélgetésben azt is megvitatjuk, hogy hogyan lehetünk személyközpontúak a tanításban és a tanácsadásban, miképpen kerülhetjük el a hatalmi játszmákat, és hogyan lehetünk segítők, miközben tiszteletben tartjuk a kamaszok egyéni igényeit és tapasztalatait. A beszélgetés során fontos témák merülnek fel, például hogy hogyan mozoghatunk otthonosak az offline és online világban egyaránt, és hogyan alkalmazkodhatunk a kamaszok generációjának sajátosságaihoz az oktatásban.

    Somogyi Zsófia hangsúlyozza, hogy a folyamatközpontúság és a párbeszéd alapvető fontosságú a kamaszokkal való kapcsolat kialakításában és fenntartásában. Az előzetes tudásokat háttérbe kell szorítani, és figyelemmel kell lenni arra, hogy minden kamasznak más és más igényei, élményei vannak. Csak így lehetünk képesek valóban megérteni és támogatni őket az élet különböző területein. A beszélgetésben arra is kitérünk, hogy az oktatásnak és a tanításnak alkalmazkodnia kell a kamaszok változatos igényeihez és tanulási stílusaihoz. Ugyanakkor Zsófia tanárként hisz abban, hogy van értéke annak is, ha mélyebben bele tudunk merülni egy-egy tevékenységbe, és hosszabb ideig figyelünk rá.

    Fontos lenne, hogy a tanároknak több szabadságuk legyen eldönteni, hogy mi fontos számunkra abból a tudásanyagból, aminek a birtokosai. A tanároknak és a diákoknak is nagyobb szabadságot kellene biztosítani abban, hogy milyen tartalma legyen az oktatásnak. A mai tananyag mennyiséget ugyanis lehetetlen mélységében feldolgozni.

    A podcast értékes gondolatokat és tapasztalatokat kínál mind a tanároknak, mind a szülőknek, akik szeretnék megérteni és támogatni a kamaszok fejlődését és jelenlétét az életben.

    • 51 min
    Felelősek-e az emberek a saját sorsukért?

    Felelősek-e az emberek a saját sorsukért?

    Az Új Egyenlőség és a Friedrich Ebert Stiftung „Észlelések és valóság” című sorozatának 2023. októberi pódiumbeszélgetésén a résztvevők arra keresték a választ, hogy mennyire árt a pszichének, ha az elvárások nyomást gyakorolnak azokra az emberekre, akik egy átláthatatlan társadalomban élnek és nem állnak rendelkezésükre a megfelelő erőforrások a változtatáshoz.


    András Felícia felnőtt klinikai és mentálhigiéniai szakpszichológussal és Czabán Samu jogásszal, viselkedéselemzővel, az ELTE ÁJK dokturanduszával, az Új Egyenlőség kritikai pszichológiai rovatának társszerkesztőjével Pogátsa Zoltán, az Új Egyenlőség főszerkesztője beszélgetett.

    • 1 hr 31 min
    A poliamóriáról beszélgettünk Havadtői Emese filozófussal és Lászlóffy Julianna pszichológussal

    A poliamóriáról beszélgettünk Havadtői Emese filozófussal és Lászlóffy Julianna pszichológussal

    A poliamória olyan intim érzelmi viszonyt jelent, amelyben kettőnél több fél vesz részt őszinte és átlátható módon, ebből adódóan a nem monogám kapcsolatok etikus formái közé tartozik (szemben például a megcsalással). Az ilyen hálózatszerű szerelmi viszonyok számos kérdést felvetnek, ezek közül leginkább az érzelmi és a pszichológiai dimenziót jártuk körül Havadtői Emese filozófussal és Lászlóffy Julianna pszichológussal.
    Bár még mindig a monogám párkapcsolat számít normának, egyre elfogadottabbakká válnak az alternatív együttélési formák. Az élethosszig tartó monogámia Európában ma már ritkaságnak számít, a legtöbb ember a szeriális monogámia mellett teszi le a garast, amely egyszerre egy monogám kapcsolatot jelent, viszont ezt a kapcsolatot felbomlása esetén újabb és újabb monogám kapcsolatok követhetik az ember életében.

    A poliamória képviselői abból indulnak ki, hogy lehetséges egyidejűleg több embert is szeretni, és ehhez egy etikus nem monogám kapcsolódási formát társítani. Ezek a kettőnél több ember részvételére épülő kapcsolatok azonban leginkább csak az őszinteségre és az átláthatóságra alapozva lehetnek képesek működni. Viszont amennyiben az összes érintett kimondott vagy hallgatólagos beleegyezésével köttetnek, kiküszöbölhető a megcsalás. Fontos azonban tudni, hogy a poliamor kapcsolatokban csak azok tudnak sérülés nélkül részt venni, akik tisztában vannak önmagukkal, ahogyan az sem rendkívüli, hogy valaki az élete egy bizonyos szakaszában poliamor, egy másik szakaszában pedig monogám kapcsolatban vegyen részt. Bár a poliamóriával kapcsolatban számos, érzelmi, pszichológiai, szexuális, identitásbeli vagy akár logisztikai kérdés felmerülhet, vendégeinkkel ezúttal leginkább az érzelmi és a pszichológiai oldalra fókuszáltunk.

    • 51 min
    Az embert önmagából értsük meg, és ne az elméletből – beszélgetés Kőváry Zoltánnal

    Az embert önmagából értsük meg, és ne az elméletből – beszélgetés Kőváry Zoltánnal

    A pszichológia mindig megpróbálja a saját legitimitását abban megtalálni, hogy a legtudományosabbnak tartott szemléleteket és módszereket alkalmazza, viszont ez azt eredményezi, hogy elkezdjük az embereket az előzetesen kiválasztott módszereinknek megfelelően látni.

    Miközben, ha gyakorlati munkát végzünk, és emberi sorsokkal foglalkozunk, látjuk, hogy az ember nem ilyen. Nem vonások korrelációi vagyunk, hanem olyan lények, akik szubjektummal rendelkeznek, vágyaik, élettörténetük van. Czabán Samu beszélget Kőváry Zoltánnal arról, milyen az egzisztenciális pszichológia emberképe, hogyan lehet megtalálni a művészet és a filozófia helyét a pszichológiában, és miért probléma, ha túlpszichológizáltak a mindennapok. 

    A biológiai szemlélet hegemóniája és a túlzott neurologizmus ellenében Kőváry arra hívja fel a figyelmet, hogy a pszichológiai tapasztalat nem dolog, így vizsgálni is máshogy kell. Az agyterületek felderítése bár jól hangzó eredményeket tud produkálni, sokszor nem segít a szenvedésben élő embereknek, és nem tudja megérteni a létezésünk alapvető dilemmáit. Kőváry fontosnak tartja, hogy egyenértékűnek lássuk az irodalom, a filozófia és a művészetek tapasztalatát a pszichológiában. Ezt nevezik egyesek humán tudományos pszichológiának.

    Különösen fontos az egzisztenciális szemlélet, amiről Kőváry egy saját könyvet is írt “Bevezetés az egzisztenciális pszichológiába” címmel. Ez a szemlélet a létezőt nem szakítja ki a környezetéből, és nem próbálja elméletek alapján meghatározni. Az embert alapvetően szabadnak tartja, aki választásain keresztül teremti önmagát. Kőváry szerint bár nyilvánvalóan vannak korlátaink, és létlehetőségeink is behatároltak, szabadságunk ezen belül mindig megtalálható. Ha cselekedni nem is tudunk akárhogyan, a viszonyulásunkat a körülményekhez meghatározhatjuk. A tekintélytől való függetlenség a gondolkodásban összeköti az anarchistákat és az egzisztenciális pszichológiát, ami Kőváry szerint így arra is felkínál egy modellt, hogy miképpen tudunk egészségesen közösségben élni. 

    Miközben a fogyasztás zajában nehéz megtalálni magunkat, Kőváry szerint van lehetőségünk elcsendesedni és kikapcsolni magunkat. Szerinte problémás, hogy túlpszichologizáljuk a mindennapi tapasztalatainkat, és folyton diagnosztizáljuk egymást. A pszichológiai szakszavak folyamatos ismételgetése valójában csak látszólagos önismeretet ad, és nem visz igazán közelebb önmagunkhoz.

    • 1 hr

Top Podcasts In Science

Hidden Brain
Hidden Brain, Shankar Vedantam
Radiolab
WNYC Studios
Something You Should Know
Mike Carruthers | OmniCast Media
Short Wave
NPR
StarTalk Radio
Neil deGrasse Tyson
Ologies with Alie Ward
Alie Ward

You Might Also Like

Új Egyenlőség
Új Egyenlőség
Pogi Podcast
Pogátsa Zoltán
HetiVálasz
Válasz Online
Partizán Podcast
Partizán Podcast
HVG podcastok
HVG
Qubit Podcast
QUBIT.HU