Kerengő - közéleti beszélgetések Magyar Katolikus Rádió

Különleges vendégünkkel az Egyház békeüzenetéről, a Szentlélek látható munkájáról a világunkban, illetve a katolikus média és a katolikus újságírók szerepéről, küldetéséről beszélgetünk – abból az alkalomból, hogy rádiónk e héten ünnepli fennállásának 20. évfordulóját. | külpolitikai beszélgetések
| Szerkesztő: Pozsgai Nóra

Május volt akkor is.
Kevesen gondolták, hogy egy hónap múlva, június 28-án sorsdöntő dolgok történnek.
Aztán július 28-án megszületik az uralkodó kiáltványa:

1914-et írtak.

Vendégem , a HUN-REN BTK Történettudományi Intézet tudományos főmunkatársa

fotó:
torint.elte.hu
oszk.hu | közéleti beszélgetések
| Szerkesztő: Sályi András

Végleg el kell búcsúznunk attól a balatoni kultúrtájtól, amit ma ismerünk?
A mohó - gazdaságinak mondott - érdekek mindent elsöpörnek, ami az útjukba áll?
Beépül az a terület is, aminek nem lenne szabad beépülnie?
És kié a vízpart? Mióta létezik az előírás, hogy a vízpart nem eladó. Vagy ez csak a vágyálmok szülte legenda? Mert közvetlen vízparti területeket manapság is adnak, vesznek.
Vendégem borász Csopakról, aki magát csak borosgazdaként aposztrofálja. | közéleti beszélgetések
| Szerkesztő: Sályi András

1.Anthony Blinken amerikai külügyminiszter kedden váratlanul Kijevbe utazott. Vasárnap pedig – szintén meglepetésre – az ukrán elnök felesége, Olena Zelenszka látogatott Szerbiába, a delegációban ott volt az ukrán külügyminiszter is. Mi az oka a hirtelen viziteknek? Van-e esély béketárgyalások megkezdésére a közeljövőben; és - bár az idén esedékes elnökválasztás elmaradt keleti szomszédunknál, lehet-e tudni, mennyire támogatja még az ukrán lakosság Volodimir Zelenszkijt? Vendégünk Íjgyártó István korábbi kijevi nagykövet, a Magyar Külügyi Intézet főtanácsadója.

2. Röviden visszatekintünk az áprilisban Budapesten megrendezett nagyszabású nemzetközi konzervatív politikai fesztiválra, találkozóra, a CPAC Hungaryra – az esemény főszervezőjével Szánthó Miklóssal, az Alapjogokért Központ főigazgatójával beszélgetünk. | külpolitikai beszélgetések
| Szerkesztő: Pozsgai Nóra

Mi lenne, ha 2050-ben több madár-, hal- vagy növényfaj élne Magyarországon? Nagyobb, egészségesebb erdőkben sétálhatnánk? Nagyobb vízkészlettel rendelkeznénk hazánkban akár szárazság idejére is?
Az európai élőhelyek több, mint 80%-a rossz állapotban van. Emiatt az Európai Bizottság javaslatot tett egy természet-helyreállításáról szóló jogszabályra, amely célja, hogy az unió 2050-ig helyreállítsa az összes rossz állapotú szárazföldi és tengeri ökoszisztémáját. Ez érinti az erdőket, folyókat, tavakat, korábban lecsapolt lápok visszaállítását, a mezőgazdasági területek biológiai sokféleségének javítását. Bár márciusbanaz Európai Parlament elfogadta rendelet szövegét, amit az utolsó pillanatig a magyar kormány is támogatott, ám néhány nappal a végső döntés előtt Magyarország mégis megváltoztatta az álláspontját. Miért lenne fontos az élőhelyek visszaállítása, mik az új törvény esetleges buktatói, és van-e még remény az ambiciózus terv megvalósulására? | közéleti beszélgetések
| Szerkesztő: Pozsgai Nóra

1. Három állomásos turnéra érkezett Európába a kínai elnök. Hazánkon kívül Franciaországot és Szerbiát is meglátogatta. Miért jött? Miért épp ebbe a három országba? Milyen geopolitikai jelentősége van a látogatásnak?
Szakértőnk Salát Gergely, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem tanszékvezető tanára, a Magyar Külügyi Intézet vezető kutatója.

2. Az uniós tagság szerepe a magyar gazdaságban: mennyire támaszkodunk az uniós tagságra és mennyire a konnektivitás-politika eredményeként létrejött kapcsolatokra? Mennyi a mozgásterünk abban, hogy mire költjük az uniós támogatásokat? Megbánták-e a britek a Brexitet? Mely ország járt pórul az uniós tagsággal? Ideológikus vagy pragmatikus az uniós gazdasági döntéshozatal?
Szakértőnk Philip Pilkington, a Magyar Külügyi Intézet vendégkutatója.
| külpolitikai beszélgetések
| Szerkesztő: Pozsgai Nóra