Liberalizmus vagy halál – a Republikon podcastja Republikon Intézet

On 1 May, Hungary celebrated 20 years as a member of the European Union. Although many see this event in 2004 as a turning point in the history of our country, we can sense that Hungary has a reluctant attitude towards the EU. While the government has been campaigning increasingly strongly against the European Union in recent years, the overwhelming majority of the population is pro-EU and fundamentally positive about the EU's role in Hungary's development. What led from the promise of the Viennese confectionery to the growing EU scepticism in the country? Where is Hungary's place in Europe and how much further can the EU expand?



In our special English-language podcast, our senior analyst Zoltán Ranschburg speaks with Pat Cox, former President of the European Parliament, on the occasion of Hungary's 20th anniversary as a member of the EU.



***

Május 1-én ünnepelhettük, hogy Magyarország 20 éve az Európai Unió tagja lett. Bár sokan sorsfordítónak látják hazánk történelmében ezt a 2004-es eseményt, mégis azt érezhetjük, hogy Magyarország visszásan viszonyul az EU-hoz. Míg a kormány az utóbbi években egyre erősebb Európai Unió ellenes kampányokat folytat, mégis azt látni, hogy a lakosság túlnyomó többsége uniós tagság párti és alapvetően pozitívan értékeli az EU hazánk fejlődésében játszott szerepét. Mi vezetett a bécsi cukrászda ígéretétől az országban növekvő EU-szkepticizmusig? Hol van Magyarország helye Európában és meddig bővülhet tovább az Unió?



Különleges, angol nyelvű adásunkban vezető elemzőnk, Ranschburg Zoltán Pat Coxszal, az Európai Parlament korábbi elnökével beszélgetett hazánk 20 éves EU tagságának apropóján.

Magyar Péter a kegyelmi ügy kapcsán lépett a nyilvánosság elé, viszont míg az ügy az elmúlt két hónapban már kisebb figyelmet kap, addig Magyar hétről hétre tematizálni tudja a közbeszédet. Népszerűsége folyamatosan növekszik, azt azonban csak az EP-választás után tudjuk majd meg, hogy a Magyar vezette TISZA Párt a kedvező közvélemény-kutatási eredményeket szavazatokká tudja-e váltani.

Felmerül a kérdés, hogy miért lőhetett ki ilyen rövid idő alatt ennyire a népszerűsége? Milyen szavazókat tud integrálni saját politikai projektjébe? Milyen kilátásai vannak neki és pártjának június 9-e után?

Podcastsorozatunk legújabb epizódjában Intézetünk munkatársai, Ranschburg Zoltán vezető elemző és Schlanger Márton kutató egyebek mellett ezekre a kérdésekre próbál választ adni, miközben keretbe helyezik az elmúlt heteket meghatározó Magyar Péter-jelenséget.

Magyarország az egyetlen olyan ország az EU-ban, ahol nincs női miniszter a kormányban, emellett a női képviselők aránya a parlamentben is messze elmarad az uniós átlagtól. Miért van ilyen kevés nő a hazai politikában? Hogyan lehetne változtatni ezen a jelenségen? Milyen elvárásoknak kell megfelelniük a női politikusoknak férfitársaikkal szemben?



Többek között ezekről a kérdésekről, valamint az elmúlt évek legbefolyásosabb női politikusainak, Novák Katalinnak és Varga Juditnak a bukásáról beszélget podcastsorozatunk legújabb adásában Horn Gábor, a Republikon Alapítvány kuratóriumi elnöke Lendvai Ildikóval, volt országgyűlési képviselővel, az MSZP korábbi elnökével.

2014 után tavaly decemberben – alig fél évvel a következő választások előtt – ismét átírta a fővárosi önkormányzati választási rendszer szabályait a Fidesz-KDNP. Miben tér el egymástól az új és a korábbi rendszer? Mi volt a kormánypártok politikai célja a választási szabályok módosításával? Miként befolyásolhatja a változtatás a júniusi választás eredményét? Milyen nehézségeket okoz a kétszintű önkormányzás Budapesten?

A Republikon podcastsorozatának legújabb részében ezekről a kérdésekről beszélget Király Dávid, Intézetünk Budapest Műhelyének vezetője László Róberttel, a Political Capital választási szakértőjével.

Orbán Viktor és kormánya évek óta rendszeresen az Európai Unió döntéseinek kerékkötőjeként kerül a nemzetközi figyelem középpontjába, de gyakran nem világos, mi a miniszterelnök célja az ország elszigetelődésével fenyegető politikával – ha van egyáltalán. Vajon ki nyert azzal, hogy Orbán február 1-ig várt az Ukrajnának szánt uniós támogatási csomag megszavazásával? Találhat-e Magyarország sajátos vétódiplomáciája szövetségesekre az Unión belül, vagy Budapest egyedül marad? És ha már itt tartunk: mi lehet a következménye annak, hogy Magyarország maradt az egyetlen NATO tagország, amely még nem ratifikálta Svédország csatlakozását a szövetséghez?

A Republikon legújabb podcastadásában Herman János korábbi külügyi államtitkárral és volt NATO nagykövettel beszélget Intézetünk vezető elemzője, Ranschburg Zoltán.

Különleges beszélgetéssel jelentkezünk az idei első podcastunkban! Az adás főszereplői ezúttal a Republikon gyakornokai, Reni, Brúnó és Iza, akiknek a szemüvegén keresztül betekintést nyerhetünk a Republikon Intézet mindennapi működésébe, a gyakornoki programba, a gyakornokok átlagos munkanapjába. Akik az adás végéig velünk maradnak, azt is megtudhatják, hogyan gondolkodnak legfiatalabb kollégáink a magyar közélet állapotáról.



A Republikon gyakornoki programja évi háromszor ad lehetőséget politika iránt érdeklődő fiataloknak, hogy részei lehessenek egy elemzőintézet életének. A következő gyakornoki programunk résztvevői különösen izgalmas, az első magyar 'duplaválasztást' megelőző kampányidőszakban csatlakozhatnak hozzánk. A jelentkezéseket január 22., hétfő éjfélig várjuk! További információ a felhívásról a weboldalunkon olvasható.