41 episodes

A Politikatörténeti Intézet podcastja helyet ad a Múltunk történeti folyóirat, a Társadalomelméleti Műhely és a Napvilág Kiadó témáinak, valamint emlékezetpolitikai beszélgetéseknek is. Az állami intézményrendszeren kívül működő, nonprofit, közhasznú kutatóhelyként és szellemi műhelyként a történeti kutatás és a széles értelemben vett társadalomkritikai gondolkodás népszerűsítésére törekszünk.

PTI Podcast Politikatörténeti Intézet

    • Science

A Politikatörténeti Intézet podcastja helyet ad a Múltunk történeti folyóirat, a Társadalomelméleti Műhely és a Napvilág Kiadó témáinak, valamint emlékezetpolitikai beszélgetéseknek is. Az állami intézményrendszeren kívül működő, nonprofit, közhasznú kutatóhelyként és szellemi műhelyként a történeti kutatás és a széles értelemben vett társadalomkritikai gondolkodás népszerűsítésére törekszünk.

    A Politikatörténeti Intézet jelenlegi helyzete és további tervei, kiköltöztetés az Úri utcából (Tilos Rádió, 2023. január 11.)

    A Politikatörténeti Intézet jelenlegi helyzete és további tervei, kiköltöztetés az Úri utcából (Tilos Rádió, 2023. január 11.)

    A Tilos Rádió És ti mikben vagytok? című műsorában a Hallgatói Szakszervezet tagjai kérdezték Ignácz Károlyt, a Politikatörténeti Intézet tudományos munkatársát 2023. január 11-én.



    Az ügy további részleteiről itt olvashat: 

    http://polhist.hu/osszefoglalo-borsos-miklos-emlekhely/



    A Tilos Rádió És ti mikben vagytok? című műsorának archívuma itt található:

    https://tilos.hu/show/hasz

    • 24 min
    A Politikatörténeti Intézet és Alapítvány eltávolítása az Úri utcából (Klubrádió, 2023. január 17.)

    A Politikatörténeti Intézet és Alapítvány eltávolítása az Úri utcából (Klubrádió, 2023. január 17.)

    Dési János kérdezte Prosinger Líviát, a Politikatörténeti Intézet vezető munkatársát a Klubrádió "Reggeli gyors" című műsorában 2023. január 17-én.



    Az ügy további részleteiről itt olvashat: 

    http://polhist.hu/osszefoglalo-borsos-miklos-emlekhely/



    A Klubrádió műsorának teljes adása itt található:

    https://www.klubradio.hu/archivum/reggeli-gyors-2023-januar-17-kedd-0600-30391

    • 13 min
    Az Árpád-házi uralkodószentek kultusza és 20. századi politikai kihasználása

    Az Árpád-házi uralkodószentek kultusza és 20. századi politikai kihasználása

    KLANICZAY GÁBOR történésszel, a CEU professzorával CSUNDERLIK PÉTER, a Politikatörténeti Intézet tudományos munkatársa beszélget az Árpád-házi uralkodószentek kultuszáról és 20. századi politikai kihasználásáról:



    - Az ókeresztény mártírokat mikortól és miért kezdték el szentként tisztelni, miként jött létre a „szentség” fogalma, milyen értékeket kívántak a példaképül megjelölt szentek életútján keresztül közvetíteni, és mi volt a funkciója a szentkultuszoknak a keresztény egyház pozíciójának megszilárdításában?

    - Mikortól és miért jelentek meg az „uralkodószentek”? Az ő helyük mennyiben volt problémás, és mennyiben jelentett ez visszatérést az “isteniként” ünnepelt római császárok vallási kultuszához?

    - Az ideális uralkodó középkori képét ­- győztes hadvezér, leveri a belső és a külső ellenségeit, bőkezű, virágzik alatta az udvar ­- miképpen lehetett összhangba hozni a szentség ideájával, a szentektől elvárt attribútumokkal (szegény, áldozatos, éhezik, magát feláldozza a vallásos közösségért, nem törődik a földi hívságokkal)?

    - Az „uralkodószentek” kultuszát a Pápai Állam vagy a különböző dinasztiák szorgalmazták?

    - Mi volt a célja az 1083-as szentté avatásoknak, volt-e bármilyen „népi” szentkultusza Szent Istvánnak és Szent Imrének, vagy ez csak tisztán Szent László politikai projektje volt?

    - Az Árpád-házi uralkodószentek kultuszát miképp használták fel rendszerlegitimációs, antiliberális és antibolsevik célra a „keresztény-nemzeti” Horthy-rendszerben?





    A beszélgetés eredetileg 2022. augusztus 26-án hangzott el a Klubrádió "Szabad a pálya" című műsorában az augusztus 20-i Szent István-nap alkalmából.



    * * * * *



    POLITIKATÖRTÉNETI INTÉZET

    HONLAP * FACEBOOK * HÍRLEVÉL * TÁMOGATÁS



    Photo credit: Unsplash
    Audio credit: Music by TimMoor from Pixabay

    • 40 min
    Magyarország függő fejlődése

    Magyarország függő fejlődése

    Függőség és felzárkózás globális történeti perspektívában – KISS VIKTOR, a Politikatörténeti Intézet Társadalomelméleti Műhelyének (PTI TEM) kutatója a Helyzet Műhely könyvek első kötetéről beszélget MARIKOVSZKY ANDREÁVAL, valamint a szerzővel, GERŐCS TAMÁSSAL.



    A könyv a magyar rendszerváltás örökségét értelmezi újra a világtörténelmi folyamatok részeként. Célja, hogy visszahelyezze a gazdasági és politikai eseményeket a globális és történeti összefüggések közé, vagyis megmutassa, hogy a hazai események a világrendszer fejlődésének szerves részeként alakultak, de egyben formálták is a világtörténelmi folyamatokat. A globális elemzés a hosszú huszadik századot jellemző monopoltőkés hegemónia keletkezésével, nemzetköziesedésével, majd válságával kezdődik. Ennek a folyamatnak a körülményei határozták meg a háború utáni világgazdasági integrációt, és azon keresztül az államszocialista kelet-európai országok visszailleszkedését a nemzetközi munkamegosztásba. Ennek keretében alakult ki Magyarországon az 1960-as évekre jellemző „hídmodell”, ami a külkereskedelmi szakosodás mellett a kádári kompromisszum belső társadalmi egyensúlyára épült. A rendszerváltáskori tulajdonreform körülményeit e hídmodell válsága határozta meg: míg a privatizációval a külföldi és belföldi tulajdonosi csoportoknak e válság során kialakuló viszonya intézményesült, a 2008-as világgazdasági válság olyan új helyzetet teremtett, amiben ez a viszony a külső integráció feltételeinek megváltozásával együtt tudott átalakulni. A 2010 utáni nemzeti tőkére alapozott rezsim saját hegemóniaépítésére tudja használni a tőkeképződést, ennek érdekében az állam egy új kiegyezést alakított ki a domináns német ipari tőke és a magyar nemzeti tőkésosztály között. Míg az előbbit az exportágazatokban, az utóbbit a belföldi szolgáltató szektorokban tőkésítette fel. A geopolitikai változásoknak köszönhetően a bővülő kínai és orosz tőkebefektetéseket is a hegemóniaépítésre használja. Azonban mint azt a könyv megmutatja, ez az átalakulás sem oldja fel a félperifériás függő fejlődést jellemző dilemmát a tőkéhez, fejlett technológiához és piacokhoz való hozzáférés és a tulajdon megtartása között.



    A HELYZET MŰHELYT 2011-ben alapították fiatal társadalomkutatók, hogy az aktuális magyar helyzetet baloldali kritikai szempontok bevonásával elemezzék, az egyetemek és kutatóintézetek individualista versenyszemléletével szemben egymást segítve, közösségben dolgozva. A Helyzet Műhely tagjai szakítottak azokkal az uralkodó nézetekkel, amelyek a kelet-európai társadalmakat a nyugati modell tökéletlen mintakövetőinek látják, vagy Magyarországot rendhagyó esetnek, kivételes nemzeti (külön)útnak tekintik. Ehelyett olyan globális történeti elemzési keretet kezdtek kidolgozni, amely a magyar rendszerváltást és a 2010 utáni rezsimet a kapitalista viszonyok részének tekinti. A Helyzet Műhely tagjainak közös elemzései eddig a Fordulat folyóirat 21. és 26. lapszámaiban jelentek meg 1989, illetve 2008–2018: Válság és hegemónia Magyarországon címmel. A Helyzet Műhely Könyvek a Helyzet Műhely körüli szakmai munka eredményeit publikáló sorozat – ennek egyik kötetét tartja kezében az olvasó. Ajánljuk e könyvet és a sorozat minden darabját mindenkinek, aki arról gondolkodik, mi a helyzet ma a világban és Magyarországon.

    • 1 hr 1 min
    Művészet? A rendszerváltás emlékezete – emlékezet és rendszerváltás a művészetben

    Művészet? A rendszerváltás emlékezete – emlékezet és rendszerváltás a művészetben

    TURAI HEDVIG művészettörténésszel és DON TAMÁSSAL, a debreceni Modem munkatársával két kiállítás kapcsán EGRY GÁBOR történész beszélgetett arról, hogy a művészet révén miként kerülhetünk közelebb a rendszerváltáshoz és a történelmi emlékezethez. A projektjeikben (Enyészpontok 4.0, Határeset - Modemart) bemutatott műalkotások egyik hangsúlyos eleme, nem egyszer kifejezett célja az, hogy a múlthoz való viszonyt művészi formában mutassák meg – ezzel is elgondolkodtatva mindazokat, akik akár laikusként, akár hivatásszerűen a múltat szeretnék megérteni.

    Mivel több a művészeti emlékezet a történetinél? Mit árul el a társadalom gondolkodásáról? Miért lenne hasznos, ha a történészek is szembesülnének a művészet emlékezeti potenciáljával? Ezeket és hasonló kérdéseket jár körül a beszélgetés az EU - United We Stand! európai uniós projekt részeként. 

    Az adás eredetileg a Klubrádió Szabad a pálya c. műsorában hangzott el 2022. április 29-én.



    KAPCSOLÓDÓ KIÁLLÍTÁSOK ÉS PROJEKTEK:

    Enyészpontok 4.0
    https://enyeszpontok.hu/

    Határeset - Modemart
    https://www.modemart.hu/program/hatareset/

    EU - United WE Stand
    https://www.eab-berlin.eu/de/projekt/eu-united-we-stand


    * * * * *

    POLITIKATÖRTÉNETI INTÉZET

    HONLAP * FACEBOOK * HÍRLEVÉL * TÁMOGATÁS

    Photo credit: Unsplash
    Audio credit: Music by TimMoor from Pixabay

    • 43 min
    Második világháború / 9 – Német múltfeldolgozás

    Második világháború / 9 – Német múltfeldolgozás

    A Politikatörténeti Intézet podcast sorozata eddig a Múltunk folyóirat, a Társadalomelméleti Műhely és a Napvilág Kiadó témáit, valamint emlékezetpolitikai kérdéseket dolgozott fel. Ezeket színesíti második világháborús sorozatunk, amelyben a világégés legkülönbözőbb filmes reprezentációit ismertetjük havi rendszerességgel.

    A történészekből (a rádiós Gastgeber, Csunderlik Péter – PTI, ELTE, továbbá Bezsenyi Tamás – ELTE; Fóris Ákos – ELTE, Clio Intézet; Paár Ádám – Méltányosság Politikaelemző Központ) és a Régen minden jobb volt című rádióműsorból jól ismert filmes szakemberekből (Balázsy István, Forgács W. András, Laska Pál) rekrutált kommandó az elkövetkező egy évben – ha nem is ötven óra alatt – számot vet azzal is, hogy a vesztes országok milyen különböző módokon próbálták meg feldolgozni múltjukat, az őrületbe vakarózó borzas tengeralattjáró-legénység bemutatásán át a gyújtóbombáktól hajléktalanná vált gombszemű kisgyerekek rajzfilmes megjelenítéséig, és azon is elmélkednek majd, hogy a naturalista vagy a szürrealista holokausztfilmek adják-e vissza jobban az egykor történt borzalmak felfoghatatlanságát. A sorozat végén még azzal a gondolattal is eljátszanak, hogy ha a Harmadik Birodalom nyeri meg a világháborút, vajon ma mindenkinek a Volkswagen jutna eszébe Hitler Németországáról a holokauszt helyett, és hogy mi van az Amazonas őserdőinek mélyén, vagy a Hold sötét oldalán?



    A német múltfeldolgozásról szóló, nyolcadik adásban megtárgyalt filmek:

    - A gyilkosok köztünk vannak (Die Mörder sind unter uns, 1946 – r.: Wolfgang Staudte)
    - Maria Braun házassága (Die Ehe der Maria Braun, 1978 – r.: Rainer Werner Fassbinder)
    - A tengeralattjáró (Das Boot, 1981 – Wolfgang Petersen)
    - Sztálingrád (Stalingrad, 1993 – r.: Joseph Vilsmaier)



    A teljes sorozatot itt találja.



    * * * * *



    POLITIKATÖRTÉNETI INTÉZET

    HONLAP * FACEBOOK * HÍRLEVÉL * TÁMOGATÁS

    Photo credit: Unsplash
    Audio credit: Music by TimMoor from Pixabay

    • 1 hr 28 min

Top Podcasts In Science

Hidden Brain, Shankar Vedantam
WNYC Studios
Mike Carruthers | OmniCast Media | Cumulus Podcast Network
Alie Ward
Neil deGrasse Tyson
Bret Weinstein & Heather Heying