Mozinet Nagylátószög Mozinet

Geréb Ágnes szülész-nőgyógyász, bába és pszichológus, neve országosan is ismert, mint az otthonszülés legfőbb hazai úttörője. Hosszú, majd két évtizedet felölelő munkától való eltiltása nemrég járt csak le. Vele beszélget Veiszer Alinda a Mozinet Nagylátószög legújabb adásában a Cinegón már elérhető Smoke Sauna Sisterhood című film kapcsán.



A Smoke Sauna Sisterhood egy hipnotikus erejű dokumentumfilm, ami egy összetartó női közösség szemszögéből tárja fel a tradicionális észt szaunázás legintimebb pillanatait. Az erdőben felállított izzasztókamrában összegyűlő nők teljesen kitárulkozva beszélnek a legféltettebb titkaikról, vágyaikról, traumatikus emlékeikről, miközben a szemünk láttára mosódnak el a test és lélek határai.



„Egyszer egy dúlánk szült, és amikor már minden megvolt, akkor mondtam neki, hogy most el fogok menni egy másik szüléshez. Rám nézett a kisbabája mögül, és úgy kérdezte, hogy „te most el fogsz menni máshoz?” Mint egy hősszerelmes. És akkor ezen elgondolkoztam, hogy lehetséges, hogy ez a kapcsolódás igazából nem a személynek, hanem az életnek szól, a születésnek, a halálnak, és akkor nyugodtan el lehet menni máshoz.”



Geréb Ágnes az otthonszüléssel, és annak kísérésével kapcsolatban elmondta, ilyenkor egy nagyon belsőséges, intim kapcsolat alakul ki a bába és a szülő nő között. Annak ellenére, hogy ez a kapcsolat átmeneti, mégis nagyon intenzív, ilyenkor a szülést mindketten egy közös, kábítószeres utazáshoz hasonló élményként élik meg. Ebből kizökkenni, majd átmenni máshoz ugyanezt átélni szerinte azért lehetséges, mert ez a kapcsolódás nem is igazán a személyhez fűződik, hanem az élethez: a születéshez, a halálhoz és ennek körforgásához.



„Az eltiltás elején, amikor még nem hittem el, hogy ez hosszú idő lesz, akkor nagyon hiányzott. És aztán később, amikor már rájöttem, hogy ez hosszú, vagy örök, talán inkább az volt a védekezés, hogy nem hiányzott. De szó sem volt tudatosságról.”



A szülészi hivatástól való eltiltás időszakát traumaként élte meg, elmondása szerint a PTSD tüneteit is észlelte magán. A szülés levezetése számára függőséget jelentett, amiről nehéz leszokni. Amióta újra praktizálhat, még nem vállalt szülést, de szeretne még, úgy gondolja dolga van még bábaként.



„Néha kialakul barátság is, úgy tűnik, hogy engem sokan szeretnek. Erről azt gondolom, hogy engem nem ismernek, és amit szeretnek, az a saját szülésük, és ahhoz én kötődöm, és ez teljesen rendben van.”



Gyakran alakulnak ki hosszabb távú kapcsolatai azokkal, akiknek a szülését kísérte, volt olyan nő is, akivel évtizedekkel később ejtették meg a szülés utáni beszélgetést. Viszont általában úgy érzi, ez a szeretet nem a személyének szól, hanem a szülésnek, ez az élmény viszont hozzá kötődik.



A beszélgetésben szóba kerül még:

-        Milyen közös abúzus történetek kerülnek szóba női csoportokban?

-        Milyen az a bizalom, ami kialakul bába és szülő nő között?

-        Mi történt az elmúlt 17 évben, azóta, hogy eltiltották a munkájától?

-        Mi az a szülés utáni beszélgetés és miért fontos?

-        Hogyan stoppolt fiatalon?



A Smoke Sauna Sisterhood már elérhető a Cinegón!

https://cinego.hu/filmek/smoke-sauna-sisterhood



Fejezetek

00:00 Bevezetés

01:11 Geréb Ágnes és a stoppolás

03:02 Abúzus történetek, és boszorkányság a női csoportokban

06:51 Közös utazás - Bizalom a bába és a szülő nő között

12:02 Szülés utáni beszélgetések

15:55 Tartós kapcsolatok a bába és a szülő nő között

18:32 17 év kálvária - Milyen volt megélni az eltiltás időszakát?



A szövegben felhasznált idézeteket szerk

Minden mesetípus mást tesz hozzá a boldogságunkhoz / Boldizsár Ildikó & Gyárfás Dorka / A boldogság ügynöke közönségtalálkozó



Mesekutatóként és meseterapeutaként sokat foglalkozott már a történetek és a boldogság kapcsolatával. Boldizsár Ildikó a meséken keresztül közelíti az emberi lelket, és elmondása szerint rengeteget tanulhatunk belőlük magunkról is. Vele beszélgetett A boldogság ügynöke című dokumentumfilm vetítése után Gyárfás Dorka a Művész Moziban.



A Mozinet új bemutatójában Arun Bhattarai és Zurbó Dorottya dokumentumfilm-rendezők egy boldogságügynök életét követik. Az apró himalájai királyságban, Bhutánban ugyanis a Boldogság Kutatóintézet munkatársaiként járják az országot, és kérdőív segítségével mérik fel a lakosság boldogságszintjét. A történet során nemcsak a hétköznapi emberek vágyait ismerjük meg, hanem főhősünk személyes sorsa is kibontakozik, akinek legnagyobb álma, hogy végre szerelemre találjon.



„A boldogságunk 50%-áról nem tehetünk. Ezt az 50 %-ot úgy hívják, hogy irányultságok, genetikai adottságok. Mindannyian egyfajta boldogság-termosztáttal születünk, és ez időnként kibillen fölfelé vagy lefelé, de általában beáll.”



Egyeseknek jó hír, másoknak nyugtalanító lehet, de a boldogságunknak maximum az 50%-áért tehetünk aktívan, de ez a szám is rendszerint inkább 35%. Ez Boldizsár Ildikó szerint azért van, mert a másik fele az genetikai adottságokhoz, irányultságokhoz kötött, és ezek nem változtathatóak.



„Az európai meserégióban attól lesz boldog a mesehős, hogy állandóan cselekszik: visszahozza a napot az égre, levágja a hétfejű sárkányt, megküzd az ördöggel, aztán el kell menni a Holdért, aztán föl kell menni az égig érő fára, de le kell menni még egy királykisasszonyért az alvilágba stb.”



Boldizsár Ildikó szerint nagyon beszédes az, hogy a különböző meserégiókban hogyan leli meg a hős a boldogságát. Az európai régióra egy “projektszemlélet” jellemző. A hős teljesíti a feladatokat, egyenként megküzd az elé gördített akadályokkal. Közben felnő, majd győz, megszerzi a királylányt és a fele királyságot, és boldogan él, amíg meg nem hal. Az európai ember boldogságkeresésére is ugyanez az aktív, cselekvő, célorientált szemlélet jellemző. De ha az ember keleti meséket is olvas, rájöhet, hogy a létezésben magában is megannyi boldogságfaktor van. Az óceáni mesékben pl. az jelenti a boldogságot a hősnek, hogy süt rá a nap, és tud beszélni a széllel.



„Az ember azért mesélte el a saját történetét annyiféle mesetípusban, mert mindegyik mesetípus mást tesz hozzá a boldogságunkhoz. Egy állatmesében például az a boldog, akit nem esznek meg, de a legendamesék hőse arról tesz tanúbizonyságot, hogy a láthatatlan világokkal milyen mély és erős kapcsolata van.”



Véges számú mesetípus van, és ezek a típusok más-más aspektusból közelítenek a boldogsághoz. A keleti novella mesetípusban nincsenek fantázialények és varázslat, ott attól lesz boldog a mese hőse, hogy jelen tud lenni a saját életében.



A beszélgetésben szóba kerül még:

-       Mi a boldogság evolúciós haszna?

-       Mik azok az ellenőrzésünk alatt álló változók, és mi közük a boldogsághoz?

-       Milyen boldogságra tanítanak a különböző kultúrák mesetípusai?

-       Milyen pszichés hatása lehet annak, ha egy szegény legény megkapja a fele királyságot?

-       Létrejöhetnek még új mesék?

-       Mi a különbség a pillanatnyi és a tartós boldogság között?





A boldogság ügynöke már a mozikban!

A szövegben felhasznált idézeteket szerkesztve közöltük.



Előzetes: https://youtu.be/kyKy4hzon-s?si=TiPQIRskFhesu3wX



A film hivatalos felületei:

h

Tényfeltáró újságíró, a Telex munkatársa és számos, a hazai szervezett bűnözés történetét feldolgozó bestseller szerzője is. Dezső András olvasmányos dokumentumregényei, mint pl. a Maffiózók mackónadrágban, A nagyfőnök, vagy a Magyar kóla a valóságban is létezett magyar maffia köreiben játszódnak. Vele beszélget Veiszer Alinda a Mozinet Nagylátószög legújabb adásában a Cinegón elérhető Az első áruló című film kapcsán.



Az első áruló főszereplője Tommaso Buscetta, az ő tanúvallomásának köszönhetően tudta Falcone vizsgálóbíró térdre kényszeríteni a szicíliai maffiát, a Cosa Nostrát. Az „első áruló” annak ellenére ült a tanúk padjára, hogy pontosan tudta: ezzel saját maga, családja és barátai életét sodorja veszélybe. A maffia bosszúhadjáratában 33 rokonát végezte ki. Sokan a mai napig sem értik, hogy mi késztette arra a korábban kíméletlen bérgyilkosként hírhedtté vált Buscettát, hogy elsőként szembesítse a maffia vezetőit a tetteikkel.



„A maffia, a szervezett bűnözés igényel egy intellektust. Mintha egy vállalkozást vezetnél: át kell látni szisztémákat, embereket kell jól ismerni, döntéseket kell hozni stb. Tehát egy intellektuális tevékenység, ami egyébként ritka esetben párosul erőszakkal.”



Dezső András szerint a popkultúrában ábrázolt maffiózó képpel ellentétben a valóságban a szervezett bűnözés ritkán jelent erőszakos bűncselekményeket. Alapvetően inkább egy cég vezetéséhez hasonlít leginkább, ilyen tekintetben pedig legfőképp intellektuális munkát jelent. Az erőszak pedig árt a biznisznek, mert feltűnést kelt, felhívhatja a hatóságok figyelmét az illegális tevékenységekre.



„Az sem igaz, hogy vannak a gonoszok, meg a jók, nyilvánvalóan tök árnyalt az egész. Egy bűnöző az lehet erőszakos mondjuk a munkája során, és otthon pedig szerető apa.”



Azt a vélekedést is cáfolja Dezső András, miszerint egy maffiózónak egyértelműen negatív karakternek kell lennie. Ugyanolyan árnyalt személyiségük lehet, mint bárki másnak, sőt, kifejezetten ritkának találja azt, hogy valaki eleve pszichopataként kerüljön a szervezett bűnözésbe. Fontosabb a szocializáció, a korábbi bűnelkövetésben való megkeményedés.



„Olaszországban nyilván van egy hagyománya ennek. Úgy kell a maffiát elképzelni ott, mint egy önkormányzatot, a közösség része. Magyarországon érdekek mentén szerveződnek a bűnözői csoportok, nem olyan erős a lojalitás.”



A magyar szervezett bűnözés - legfőképp a hagyományok hiánya miatt - sok különbséget mutat az olaszhoz képest. Az egyéni érdekek fontosabbak, mint a szervezethez való tartozás, a lojalitás. Oda csapódnak a „katonák”, ahol aktuálisan erőt és pénzt látnak.



A beszélgetésben szóba kerül még:

-        Mennyire fontos a tisztelet a maffiában?

-        Mennyire fonódik össze az alvilág és a civil, illetve politikai szférák?

-        Hogy kerül be valaki a maffiába?

-        Mik a szervezett bűnözés hagyományai Olaszországban és itthon?

-        Mi történik egy kiöregedett maffiavezérrel?

-        Az első áruló - mi lesz azzal, aki kibeszél a maffiából?



Az első áruló elérhető a Cinego kínálatában!

https://cinego.hu/filmek/az-elso-arulo



Fejezetek

00:00 Bevezetés

01:04 A maffiózók ábrázolása a popkultúrában

05:22 A szervezett bűnözés hagyományai Olaszországban és itthon

13:28 A tisztelet szerepe a maffiában

15:38 Az alvilág, a civil- és a közszféra összefonódása

19:05 Hogy kerül be valaki a maffiába?

21:01 Idős maffiavezérek

23:04 Leszámolások - amikor valaki kibeszél a maffiából



A Mozinet hivatalos felületei:
Facebook: https://www.facebook.com/mozinet
Instagram: https://www.instagram.com/mozinetfil

Egy rajzfilmnek is kell, hogy legyen mélysége



Miért lesz egy rajzfilm 6 éven aluliaknak nem ajánlott? Mi a különbség a 16-os és a 18-as karika között? A Mozinet Nagylátószög legújabb adásában ilyen és ehhez hasonló témákról kérdezi Kozma Krisztina pszichológust, a Korhatár Bizottság volt tagját Kovács Gellért filmkritikus a Cinegón elérhető Medvevilág Szicíliában és A kis Nicolas - Eljött a boldogság ideje! című animációs filmekről.



A kis Nicolas Jean-Jacques Sempé karikaturista és René Goscinny író – az eredeti sorozat alkotói - életébe enged betekintést, miközben megelevenedik a csínyekre állandóan kapható francia kisfiú, Nicolas. A rajzolt karakter nem csak kedves grafikaként létezik, hanem útitársa, barátja lesz a két alkotónak. A Medvevilág Szicíliában történetében Leander, a medvék királya levezeti a népét a hegyekből, hogy élelemhez jussanak és megtalálják régen elvesztett fiát, Tónit. Az emberek világával megismerkedő medvék viszont egyre több emberi szokást vesznek át, a városokban élve veszélybe kerül a medvelélek.



„Ha tudjuk ezt valahogyan maximalizálni, hogy másfél éves korig semmit, és utána is maximum napi fél órát nézzenek médiatartalmakat, akkor már nagyon sokat tettünk a figyelmi kapacitásuk, a türelmük fejlesztésére, a kreativitásukért.”



A beszélgetésben felmerült a kérdés, vajon hány éves kortól nézhetnek a gyerekek médiatartalmakat? Kozma Krisztina elmondja, másfél éves kor alatt semmiképpen nem ajánlja, még a rajzfilmeket sem, és utána is csak limitáltan. A megfelelő fantázia kialakulását nagyban korlátozni tudja a készen kapott tartalom fogyasztása, ahelyett, hogy a gyerekek a saját képzeletükben barangolnának.



„A komolyabb, felnőtt témák esetén érdemes a 6-os korhatárt javasolni.”



Első látásra ugyan kicsinek tűnik a 0-s és a 6-os karika közötti különbség, de Kozma Krisztina szerint rengeteg olyan komolyabb téma merülhet fel, amit nem érdemes 6 év alatti gyereknek bemutatni. Ilyen lehet a házastársi konfliktusok, a komoly betegségek, a bűnözés, vagy a halál kérdése.



„A legkisebbeknek kevesebb elhárító mechanizmusuk van, hogy azt mondják magukban, hogy ez csak egy történet, vagy ez csak egy film.”



A korhatárok kapcsán Kozma Krisztina elmondja, a gyerekek sokkal nagyobb intenzitással élik át a történeteket, egyes filmeknél a szereplőkkel való azonosulás olyan felfokozott is lehet, hogy úgy érzik, amit a képernyőn látnak, velük is megtörténik. Ez szorongásba, feszültségbe, akár agresszióba is torkollhat. Ezért nagyon fontos a gyerekfilmeknél, hogy bizonyos témák csak elvontan, utalásszerűen, vagy konkrétan vannak-e bemutatva.



Medvevilág Szicíliában és A kis Nicolas - Eljött a boldogság ideje! című animációs filmek elérhetők a a Cinego kínálatában!



Medvevilág Szicíliában: https://cinego.hu/filmek/medvevilag-sziciliaban



A kis Nicolas - Eljött a boldogság ideje!:

https://cinego.hu/filmek/a-kis-nicolas



Fejezetek
00:00 Bevezetés
01:48 Korhatár Bizottság működése
04:43 Hány évesen mehet először moziba a gyerek?
07:29 6-os vagy 0-s? - Korhatár besorolás gyerekfilmeknél
12:59 Medvevilág Szicíliában – Absztraktabb animáció
14:15 16-os vagy 18-as karika?
19:08 A kis Nicolas - Az élet dolgairól színvonalasan mesélni gyerekeknek
22:50 A halál témája a gyerekfilmekben



A Mozinet hivatalos felületei:
Facebook: https://www.facebook.com/mozinet
Instagram: https://www.instagram.com/mozinetfilmek
TikTok: https://www.tiktok.com/@mozinet.tiktok
YouTube: https://www.youtube.com/@mozinet

Almási Kitti: A boldogság egy-egy pillanatig tart



Klinikai szakpszichológus, szakterülete a hangulat- és szorongásos zavarok, számos pszichológiai könyv szerzője, előadó és egy sikeres Youtube csatornája is van. Almási Kitti pályája során számos alkalommal foglalkozott a boldogság témakörével, ám szerinte sokkal fontosabb, mégis keveset tárgyalt kifejezés az elégedettség. Vele beszélget Gyárfás Dorka a Mozinet Nagylátószög új epizódjában a már mozikban futó A boldogság ügynöke című film kapcsán. A Mozinet új bemutatójában Arun Bhattarai és Zurbó Dorottya dokumentumfilm-rendezők egy boldogságügynök életét követik. Az apró himalájai királyságban, Bhutánban ugyanis a Boldogság Kutatóintézet munkatársaiként járják az országot, és kérdőív segítségével mérik fel a lakosság boldogságszintjét. A történet során nemcsak a hétköznapi emberek vágyait ismerjük meg, hanem főhősünk személyes sorsa is kibontakozik, akinek legnagyobb álma, hogy végre szerelemre találjon.



„Az elég jó, az azt jelenti, hogy a több, az nem biztos, hogy jobb, a nagyobb nem biztos, hogy jobb.”



Almási Kitti szerint korunk társadalmában a boldogságot gyakran fals irányokban keressük, az ember hajlamos anyagi javak halmozásától várni a boldoggá válást, de ez nyilvánvalóan nem vezet sikerre. Szerinte az „elég” és az ezzel szorosan összefüggő „elégedettség” érzések sokkal fontosabb iránymutatók.



„Figyelni kell, hogy az alapján legyen elég, amire én vágyom, és meg legyen a kapcsolat magaddal. Vagy pedig bekúsznak az úgynevezett gerjesztett vágyak, amiknek a lényege, hogy a közegedben hat rád, ahogy mások élnek, és ezeket a mintákat, ezeket az értékrendeket megtanulod, és észre sem veszed, már bement a bőröd alá és magadévá tetted.”



Egy másik fontos kifejezés, amiről a boldogság kapcsán beszélhetünk, az a „gerjesztett vágyak”. Almási Kitti szerint boldogságot remélve hajlamosak vagyunk mások által felállított sztenderdeket magunkévá tenni, és ezek teljesítésében, ebben az igazodásban remélni a boldogulást.



„Én azt gondolom, hogy boldog pillanatok vannak, és majdnem mindenki átél néha ilyet, általában nem is kell túl nagy ok hozzá. A boldog időszakok szerintem azt jelentik, hogy több ilyen boldogság pillanatunk van. Tehát amikor szétárad a teljes nyugalom, vagy még inkább az elégedettség szót szoktam használni, szerintem a boldog időszakokban elégedett vagy az életeddel.”



A boldogság és az elégedettség nem egymástól elidegeníthető fogalmak, sőt, szoros összefüggésben vannak. Almási Kitti elmondja, a boldog időszakok nem azt jelentik, hogy az ember egy folytonos boldogság érzést él át, sokkal inkább azt, hogy elégedett magával és az életével. A boldogság pedig csak egy-egy pillanatra van jelen.



A beszélgetésben szóba kerül még:

-        Miben különbözik a boldogság az individualista és a közösségi alapú társadalmakban?

-        Hogyan függ össze a kasztosodás és a tanult tehetetlenség?

-        Miért ősi félelmünk a kirekesztettség?

-        Mit okoznak a túlzott elvárások a gyereknevelésben?

-        Mik azok a gerjesztett vágyak?

-        Vallás vagy önmagunkba vetett hit?



A boldogság ügynöke már a mozikban!



Előzetes: https://www.youtube.com/watch?v=K-YSd0VeoHs&t=2s&ab_channel=Mozinet



Fejezetek:

00:00 Bevezetés

00:04 Az „elég” és az „elégedettség”

02:29 Individualizmus és közösség alapú társadalmak

04:59 Kasztosodás és tanult tehetetlenség

08:13 Kirekesztettség és egyedüllét

11:22 Gyereknevelés és a túlzott elvárások

13:20 A természet közelsége és stressz

17:27 A gerjesztett vágyak

20:38 Anyagi javak és boldogság

25:55 Spiritualitás, vagy az önmagunkba vetett h

Margitházi Beja: "A női szemszög felszabadító a dokumentumfilmben"



Kutató, különböző filmtudományi folyóiratok szerzője és szerkesztője, és az ELTE Filmtudomány Tanszék oktatója, az egyik kutatási területe a dokumentumfilm. Margitházi Bejával beszélget a Mozinet Nagylátószög új epizódjában Kovács Gellért filmkritikus a kortárs női dokumentumfilmről a Nem halok meg, a még mozikban futó Smoke Sauna Sisterhood és a május 2-án mozikba kerülő A boldogság ügynöke című filmek kapcsán.



A boldogság ügynökében Arun Bhattarai és Zurbó Dorottya dokumentumfilm-rendezők egy boldogságügynök életét követik. Az apró himalájai királyságban, Bhutánban ugyanis a Boldogság Kutatóintézet munkatársai járják az országot, és kérdőív segítségével mérik fel a lakosság boldogságszintjét. A történet során nemcsak a hétköznapi emberek vágyait ismerjük meg, hanem főhősünk személyes sorsa is kibontakozik, akinek legnagyobb álma, hogy végre szerelemre találjon.



„Vannak olyan jellemzők, amik gyakrabban előfordulnak a nők által rendezett dokumentumfilmekben, például hogy mennyire intim, bensőséges a kapcsolata a szereplőkkel.”



Margitházi Beja arra a felvetésre, hogy van egy új generációs női dokumentumfilmes hullám, elmondja, nem feltétlenül tartja célravezetőnek azt, ha nemi alapon kategorizálunk filmeket és rendezőket. Szerinte nehéz egyértelmű összefüggést találni az egyes nők által rendezett dokumentumfilmek között, ugyanannyira diverz felhozatalt lát itt is, mint bármely más irányzatban. Ami talán összekapcsolhatja ezeket a filmeket, az a női érzékenység jelenléte, ami a rendező és a dokumentumfilm alanya közti bensőségesebb viszonyban figyelhető meg.



„Hihetetlen ereje van annak, hogy ezek a szereplők léteznek a valóságban is, és ezek a történetek igazi, valódi történetek.”



Margitházi Beja szerint a dokumentumfilm egyik legfontosabb ismérve, hogy valós szereplőket követhetünk a vásznon, akiknek az élete a forgatás előtt és után is zajlik, és ennek van egy megnövekedett tétje, ami átélhető a néző számára.



„A női szemszög, megmutatása ezekben a filmekben azért érdekes, mert nagyon sok nő számára jelenthet felszabadító érzést, hogy végre olyan szereplőket láthat, akik ismerősek, vagy akik hasonlítanak rá.”



A befogadói oldalról nézve hiánypótló az a jelenség is, hogy egyre nagyobb arányban vesznek részt nők a dokumentumfilmezésben. A női nézőknek ezek a filmek végre olyan valós hús-vér embereket mutathatnak be, amelyekkel könnyebb azonosulniuk, és ez felszabadítóan hathat rájuk.



A szövegben felhasznált idézeteket szerkesztve közöltük.



A Smoke Sauna Sisterhood még a mozikban, A boldogság ügynöke május 2-ától tekinthető meg!


Smoke Sauna Sisterhood előzetes: https://vimeo.com/887260870

A boldogság ügynöke előzetes:

https://www.youtube.com/watch?v=K-YSd0VeoHs&ab_channel=Mozinet


Fejezetek:
00:00 Bevezetés
01:38 Új generációs női dokumentumfilm-rendezők
05:14 Vannak a női szemszögnek sajátosságai a dokumentumfilmben?
06:58 Női szemszög: Smoke Sauna Sisterhood és Nem halok meg
09:57 Trendérzékenység a kortárs dokumentumfilmben
15:41 Rendezői bevonódás a női dokumentumfilmekben
19:57 Mi hiányzik ma a dokumentumfilmekből?



A Mozinet hivatalos felületei:
Facebook: https://www.facebook.com/mozinet
Instagram: https://www.instagram.com/mozinetfilmek
TikTok: https://www.tiktok.com/@mozinet.tiktok
YouTube: https://www.youtube.com/@mozinet