Petőfi Irodalmi Múzeum Petőfi Irodalmi Múzeum

„– Történt-e valami jó
dolog veled máma? – kérdezte tőle az anyja, aki már kész vacsorával várakozott
rá a konyhában. – Milyen csapzott a hajad, jó lenne, ha lenyíratnád. Tele van
porral – s megborzolta a gyerek kemény, sűrű haját. Játékosan belecibált. – Ülj
csak le, te tökfejű, mindjárt adom a vacsorát. A szobában zajongtak a
suszterék. Imre bácsi is otthon volt már, négykézláb mászkált a padlón. Hátán a
kisgyerekkel nyargalászott s közben állati hangon kiáltozott. A fiatal anya két
válla alatt támogatta a gyereket és szakadatlanul mondogatta:

– Gyí, lovacska, gyí te vén oroszlán. Pistuka utazik a
Kanári-szigetre. Gyí, apja, gyí! Pistuka elutazik az óceánhoz."

Kassák Lajos ANGYALFÖLD című
regényét Erlich Gábor intermédia művész olvassa fel.

„Kíváncsi, ágaskodó embertömeg
gyűrűzik a bódé körül.

– Csak egy perc, uraim és
hölgyeim, csak egy röpke pillanat! – kiáltozza újból a fiatalember. – Íme, itt
van a hölgy, s önöknek módjukban lesz őt megcsodálni. A kiváló hölgy neve:
Mottó Frózó, Mottó Elektró! – gépezet vagy szerkezet. Nem él és nem halott,
csak meg kell nyomni és megmozdulnak a tagjai és külön a kezének ujjai, vagy
amit Önök akarnak, mindenre képes lesz. De ez még mind semmi! Tudományosan
tanulságos, olyan, amilyen még nem volt, s amit Önök sohasem fognak elfelejteni
ebben az életben. Bent csodákat fog művelni és arra lesz hivatva, hogy kiváló
élvezettel szolgáljon mindenkit."

Kassák Lajos ANGYALFÖLD című
regényét Erlich Gábor intermédia művész olvassa fel.

A Petőfi Irodalmi Múzeum Part podcastja a participáció vagy más néven a részvételiség gyakorlatait járja körül - a partvonalról. Arra keressük a választ, hogy az egyre inkább mélyülő válságok idején milyen eszközökkel élhet a művészet, tudományos kutatások és az ezeknek helyet adó múzeum, hogy releváns tudjon maradni a társadalom széles körei számára. Vajon a részvételiség, az emberek széles körű bevonása a döntéshozatalba a kultúra, tudomány és művészet intézményeiben lehet-e válasz ezekre a kihívásokra. Erről beszélgetünk meghívott vendégeinkkel.



Ebben az adásunkban beszélgetőtársaink Lajos Veronika, kulturális antropológus, a Miskolci Egyetem oktatója és Fejős Zoltán, a Néprajzi Múzeum egykori igazgatója, akikkel a részvételi fordulatró és dilmmáiról beszélgetünk. 

A kérdezők Szabó Eszter kurátor és Magyary Panni múzeumpedagógus.
Az adásban elhangzott szakirodalmak:
Appadurai, Arjun: The right to research. Globalisation, Societies and Education, 2006/4.Carpentier, Nico: The concept of participation. If the yaccess and interact, do they really particpate? Communication Management Quarterly, 2011/21.Fejős Zoltán: Új helyek, új metaforák. Debreceni Egyetemi Kiadó, 2017.Greenwood, J. Davydd és Morten Lewin: Intoduction to Action Research. Social Research for Social Change. Sage/2007.Lajos Veronika: Részvétel és együttműködés Fogalmak, dilemmák és értelmezések. Replika 2016/5. Online: https://www.replika.hu/system/files/archivum/replika_100-03_lajos_1.pdfPataki György: Bölcs „laikusok”. Társadalmi részvételi technikák a demokrácia szolgálatában. Civil Szemle 2007/4. Online: https://www.civilszemle.hu/wp-content/uploads/2020/02/12_13_Civil_Szemle_2007_3-4_web.pdf

„– Vannak gyerekek – mondta a suszter –, akik már ilyen
elégedetlenséggel jönnek a világra. Én is ilyenforma gyerek voltam és sokszor
gondoltam már rá, hogy bizonyára rosszkor vagy rossz helyre születtünk. De
aztán azt mondom, mi is lenne ebből az egész világból, ha itt-ott ilyen
elégedetlenek is nem csöppennének bele. Megrohadna itt minden, az emberek
fölfalnák egymást, így legalább mi szót emelünk a gazságok ellen. Mi vagyunk a
gyöngébbek és bizony nekünk kell a legnehezebb munkára vállalkoznunk. Vigyázz
hát magadra, lehet, hogy nagy értékek vannak a te nagy elégedetlenségedben.
Lehet, hogy eljön az az idő, mikor nekünk néhányunknak helyt kell állnunk azokért
a nemtörődöm fráterekért is, akik most ezrével és tízezrével kínlódnak ezen a
földön anélkül, hogy csak gondolnának is a saját kínjaikkal. "

Kassák Lajos ANGYALFÖLD című
regényét Erlich Gábor intermédia művész olvassa fel.

Bocsássanak meg, hogy ilyen későn betolakodok egy idegen lakásba,
de nem nyughattam, amíg szét nem viszem ezeket a szörnyű híreket. Hallgassák
csak meg, hogy mi történt avval a sánta harmonikással, aki itt lakott nálam
évekig. – Előbbre jött, egy szétbomlott újság volt a kezében, ráteregette az
asztalra. – Az egyik emberem hozta ezt az újságot, s az áll benne, hogy az
öreget holtan fogták ki a folyóból. S még mi minden áll róla az újságban. Hogy
kicsoda és micsoda volt ez az ember, s egy kis tarisznyában nagy csomó bankót
találtak az inge alatt. "

Kassák Lajos ANGYALFÖLD című
regényét Erlich Gábor intermédia művész olvassa fel.

Valahol közel a
folyóhoz lehetett a tűz, riasztó ordítással bőgtek és üvöltöttek a gyárkürtök. Ezek a hangok
még jobban összezavarták a tömegeket, erre-arra futkostak, aztán az egyik
utcasarokról eléjük lobogtak a vörös tűzoszlopok, s most mindenki beletalált az út
egyenesébe. Egy nemrégen épült háromemeletes ház égett. Alul raktárhelyiségek
voltak a házban és egy szövöde készárukkal és bálákba rakott pamutokkal. Itt
született meg a vörös kakas, fölfalta az egymásra zsúfolt holmikat, kiverte az
ablakokat, meglátogatta a raktárakat, ahol olaj, papír és faáru volt, aztán
fölborzolta magát, mint egy roppant ragadozó, kiterítette a szárnyait és most
egyszerre el akarta nyelni az egész vidéket. Tűz! Tűz! Tűz!.


Kassák Lajos ANGYALFÖLD című
regényét Erlich Gábor intermédia művész olvassa fel.