Protechtor Podcast Protechtor

Miközben a globális low-code piac értéke 2024-ben 22,5 Mrd USD, 2027-re már legalább 65 Mrd USD-re becslik a növekedését. Nem véletlenül. A vállalati digitalizáció nem csak az egyik leginkább forrásigényes terület, de egy korszakban, ahol már nem a nagy hal eszi meg a kis halat, hanem a gyors a lassút, minden olyan eszköz, amivel csökkenteni lehet a fejlesztési költségeket és jelentősen növelni a gyorsaságot, aranyat ér. A low-code platformok pontosan ezt ígérik és biztosítják.

De mindezt hogyan? Mit jelent a bevezetés üzleti és technológiai oldalról? Mire lehet használni és mire nem érdemes? Ha már el akarunk indulni vele, akkor hogyan válasszuk ki a vállalat számára legmegfelelőbb megoldást?

Ezekről és számtalan egyéb, az üzleti és IT döntéshozói oldalon felmerülő kérdésről beszélgetünk a Siemens piacvezető low-code platformja, a Mendix szakértőjével, Mieke Bekkers Andersennel.

A vállalati digitalizáció két legforróbb témája a mesterséges intelligencia és a low-code. Mind a két technológia azt ígéri, hogy drámaian csökkenti kiadásokat és az erőforrásigényt, miközben sokszorosára növeli a hatékonyságot. De mi történik, ha ötvözzük a két megoldást, és milyen üzleti előnyöket ígér mindez a gyakorlatban?

A vendégeink ezúttal Amir Piltan és David Hartveld, Siemens piacvezető low-code platformja, a Mendix szakértői, akikkel olyan témákról beszélgetünk, mint:


Mit tudunk üzletileg elérni az AI és a low-code társításával, ami eddig nem volt lehetséges?
Milyen üzleti kihívásokra ad megoldást a technológia?
Milyen formában jelenik meg pontosan az AI a low-code alapú applikációfejlesztésben és miért lesz ez jó mindenkinek?
End-to-end megoldások az AI x low-code segítségével?
Mit jelent a munkaerőigény szemszögéből, ha már AI is támogatja a citizen developerek és a hagyományos fejlesztők munkáját?

Az ipar 4.0 bő 10 éve van jelen a technológiai közbeszédben. Az idea szerint úgy kellene egységesíteni a folyamatokat, hogy a végén egy olyan öntanuló mechanizmus jöjjön létre, ami segíti a döntéshozatalt és az automatikus precíz folyamatmenedzsmentet a termelés teljes vertikumában.

Ezzel szemben mára a közepesnél nagyobb cégek eljutottak a CAD/CAM rendszerek és az ERP-k bevezetéséig, viszont a temérdek digitalizálásra váró terület mellett a meglévő megoldások is jellemzően szigetszerűen működnek, és a különböző osztályok fájlokat tologatnak egymás között, amikor információt kell cserélni. Az industrial digital thread megvalósítása, ami az ipar 4.0 ígérete, pedig továbbra is vár magára.

Amikor még mindig előfordulnak a késések, váratlan leállások, sok a selejt, folyamat- és munkaerő-optimalizációs problémák vannak, vagy a termelés a lehetségesnél magasabb költségen történik, akkor felmerül a kérdés, hogy miért?

Kovács Imrével, a Siemens képviselőjével egyrészt ezeket a miérteket fogjuk feltérképezni, másrészt megoldási lehetőségeket keresünk a feldolgozóipar digitális kihívásaira.

Digitalizációs szempontból a vegyipart gyakran hivatkozzák a legnehezebben digitalizálható és automatizálható iparágként. Ezen a kerekasztalon azt próbáljuk feldolgozni, hogy miben áll a vegyipar összetettsége, milyen külső és belső adottságok és folyamatok határozzák meg, amik nehezítik a digitalizációs célok elérését, és milyen válaszok adhatóak ezen akadályokra.

Mindebben a piac két meghatározó szereplőjének képviselői, Finta Zoltán, az EuroAPI Digitális Igazgatója, és Györe Márk, a Soneas IT Managere lesznek a segítségünkre.

Témák amikről biztosan szó lesz:


A vegyipari digitalizáció sajátosságai
Standardizáció és automatizációs kihívások
Indsutrial Digital Thread és integrációs kérdések
GMP és gyakorlati akadályai a digitalizációban
Beavatkozási pontok és megoldási lehetőségek
Machine Learning és egyéb haladó technológiák alkalmazása

Beszélgettünk már arról, hogy mi alapján válasszuk ki a számunkra megfelelő felhőstratégiát, és arról is, hogy ha már a hibrid felhő mellett tettük le voksot, akkor hogyan csináljuk azt jól. Ezúttal még tovább merülünk a nyúlüregbe, és Rubóczky György, a Magyar Bankholding felhőszolgáltatások terület vezetőjével beszélgetünk arról, hogy milyen gyakorlati kihívásokat jelentett egy ekkora óriásvállalat felhőbe migrálása?

Az interjú során nem elsősorban a szállítás kerül a fókuszba, sokkal inkább azokat a kérdéseket járjuk körbe és tapasztalatokat adjuk át, amelyek gyakran fel sem merülnek a tervezés során, viszont alapvetően határozzák egy ilyen komplex projekt sikerességét.

Volt már beszélgetésünk arról, hogy mi alapján döntsünk a különböző felhőstratégiák között, mit érdemes saját, mit külső infrastruktúrán tartani. Ez alkalommal arról lesz szó, hogy ha már eldöntöttük, hogy hibrid felhő stratégiával megy a vállalat, akkor azt hogyan csinálhatjuk a legjobban?

Terítékre kerül, hogy hogyan mérjük fel a szervezetünk meglévő folyamatait? Milyen lépésekből áll a célok és követelmények meghatározása? Mire figyeljünk az üzleti és a technológiai célok összehangolása során? De lesz szó automatizálási, adatmigrálási, adatkezelési, hozzáférési, biztonsági kihívásokról, és még sok más egyéb fontos kérdésről.

Vendégeink: Márton Károly (BUBA – MBH), Abszinger Péter (DEKRA), Hives Áron (EDUBASE)