Bovaryné másik élete - kulturális hangjáték - MarieClaire.hu

MarieClaire.hu
  • 0.0 (0)
  • PERFORMING ARTS

Emlékeztek Emma Bovaryra? Gustave Flaubert főhősnőjére? Aki boldogtalan, vagy annak hitt élete miatt megmérgezte magát? Nos, megpróbálunk neki elképzelni egy másik világot. Egy olyan életet, amelyben otthagyhatta a poros francia kisvárost, és elutazhatott. Mondjuk, egyenesen ide hozzánk. Ma milyen zenét hallgatna, mit enne, mit olvasna, mit nézne meg színházban vagy operában, miről beszélgetne, hogyan csinosítaná magát egy francia nő Budapesten? Szederkényi Olga hangjáték-sorozata.

  1. 25/05/2022

    Bovaryné: vissza a természetbe!

    A szép tavaszi idő beálltával a Madame-ot semmi más nem érdekli, mint a zöld. Bovaryné szabadidejében túrázik és kirándul. Közben mindenhol szemügyre veszi a virágokat; lábát patakokba lógatja; vizslatja a hosszúra nőtt fű alatt és fölött kergetőző rovarokat és bogarakat. Kultúrprogramnak pedig kinézte a Természet- és Környezetvédelmi Filmfesztivált. És azt is eldöntötte, hogy idénre tudatos, zöld nyaralást tervez. Podcastunk első vendége ezért Ürge-Vorsatz Diána, klímakutató. Vele arról is beszélgettünk, hogy miért és hogyan segítheti a filmművészet a környezetvédelmet? Miért nem jó újrahasznosított műszálas ruhát venni? Hogyan lehetünk klímatudatosak? Mi a legegyszerűbb módja annak, hogy ne termeljünk szemetet? Mi az a zöldmosás? Miért fontos egy környezetvédőnek az, hogy jusson idő a családjára és a szomszédaira? Ezekre a kérdésekre kerestük a választ. Másik vendégünk ebben az epizódban Klein Csaba, az Everness Fesztivál alapítója. Hogyan lehet tudatosan nyaralni? Miért jó, ha így pihenünk? Hogyan lehet fizikailag, lelkileg és szellemileg egyszerre töltődni? Mi az a táncos part? Hogyan lehet a Balaton-partján meditálni? Hogyan lehet egy fesztivál zöld? Hány fát ültetnek egy program után? Hogyan találhatjuk meg nyaralás közben több száz módszer közül azt, amelyik a saját testi-lelki egészségünk felé visz? Ezeket a témákat jártuk körbe. A podcast végén pedig Bovaryné szokás szerint elmereng, és egy idézettel búcsúzik tőlünk. Ezúttal Sir David Attenborough, természettudóstól.„Dédelgesd a természetet, mert nem csak a része vagy, de tőle függsz.”

    43 min

  2. 27/04/2022

    Bovaryné és a női test

    Az izmokban és diétákban tobzódó, Szelíd című alkotást első magyar nagyjátékfilmként beválogatták a neves Sundance Filmfesztiválra. A mozi egyik rendezője, Nemes Anna festőművészként is évek óta testeket visz vászonra. Mit jelképez Anna számára egy ember fizikai mivolta és miért érdekli őt ez a téma alkotóként? Külön lehet-e választani egymástól a testet és a lelket? Miért lehet inspiráló egy testépítőnő? És milyen volt a közös munka Csuja Lászlóval, a rendezőtársával? Mit gondol Anna Arnold Schwarzeneggerről? És miért nézett testépítőnős pornót? Erről is beszélgettünk vele a műtermében. Podcastunk másik vendége Gőbel-Szabó Szandra, a Szeretest nevű projekt egyik megálmodója. Eddigi kampányaikban foglalkoztak már a sokféle női test izgalmával, a sportolónők kettős megfelelési kényszerével, valamint a ciklikusan változó, a természetes és a kortalan szépség elfogadásával és kihívásaival is. Legújabb fotóalanyaik soványak és nem csak nők, hanem ezúttal férfiak is. Miért? Szandrával arról is beszélgettünk, hogy szerinte miért jó, ha van karakterünk, ha eltérünk a sablontól? Őt ki gátolta és ki inspirálta abban, hogy szeresse magát úgy, ahogy van? A podcast végén pedig Bovaryné szokás szerint elmereng, és egy idézettel búcsúzik tőlünk. Ezúttal Mahatma Gandhitól választott egy gondolatot: „semmi sem teszi úgy tönkre a testet, mint az aggodalom”.

    34 min

  3. 06/04/2022

    Bovaryné - Molière 400 és még nem húzták le számára a Redőnyt

    Bár Franciaországban egész évben tévében, rádióban, színházban, múzeumokban emlékeznek a gallok talán leghíresebb színházcsinálójára, Budapesten is be lehet kapcsolódni a francia szellemiségű Molière ünneplésbe. A párizsi Comédie Française idén úgy tiszteleg talán legillusztrisabb szerzője előtt, hogy 2022 első felében csak Molière darabjait játsszák. Ezek közül párat pedig a pesti Uránia moziban meg is nézhetünk. Elképesztő látni, hogy „Molière Háza” és népe hogyan emlékezik a mesterre. Az eredetileg Jean-Baptiste Poquelin néven született zseni műveiből A képzelt beteg, a Tartuffe, A fösvény és Az úrhatnám polgár világszerte látható lesz egyes mozikban. Az Urániában ez a válogatás egy ötödik darabbal, a Comédie Française 2016-ban rögzített Mizantróp-előadásával is kiegészül. A programsorozat együttműködő partnere a Francia Intézet. Maros András Redőny című darabját április 11-én és 26-án lehet megnézni a Hatszín Teátrumban, április 29-én pedig az Óbudai Kulturális Központban. A Comédie Française Tartuffe előadását április 7-én, A mizantrópot pedig május 5-én vetíti az Uránia Mozi Budapesten. A podcast végén pedig Bovaryné szokás szerint elmereng, és egy idézettel búcsúzik tőlünk. Természetesen az idén 400 éves Molière-től választott egy sort: „A tettek mutatják meg igazi valónkat.”

    21 min

  4. 23/02/2022

    Bovaryné az Operában. Nyitás előtt!

    Mi változik a 138 éves Operaházban? És mi nem? Erről kérdeztük az intézmény főigazgatóját, Ókovács Szilvesztert, aki úgy válaszolt a kérdéseinkre, hogy közben végigkalauzolt minket az építkezésen. Mesél a gigantikus színpadról, a műemlékvédelem alatt álló relikviákról és a Hunyadi László című darab előkészületeiről. Egyébként ebben a darabban debütál rendezőként. Madame Bovary kérésére pedig bemutatunk egy igazi operarajongót is. Madarász Zsolt, a Bartók Rádió Lemezelő című programjának műsorvezetőjeként rengeteg operaénekessel készített interjút, szabadidejében klasszikus zenét hallgat, és bárhova is utazik, operába biztos elmegy. De miért különösen kedves neki a Budapesti Operaház? A podcast végén pedig Bovaryné szokás szerint elmereng, és egy idézettel búcsúzik tőlünk. Ezúttal Enrico Carusótól az egykori legendás operaénekestől választott egy gondolatot: „A franciák arra születtek, hogy operát írjanak, az olaszok arra, hogy elénekeljék, a németek arra, hogy eljátsszák, az angolok arra, hogy hallgassák, az amerikaiak pedig arra, hogy megfizessék.”

    38 min

  5. 26/01/2022

    Bovaryné a női építészekre kíváncsi

    A nyomozás előtt Bovaryné még azt is kiderítette, hogy a 2024-es Párizsi Nyári Olimpiai Játékok egyik fő építész-koordinátora ugyancsak nő, a belga származású Anne-Mie Depuydt. Szóval elmentünk a Nanavízióba. Ez nem holmi szitokszó, hanem egy 12 éve működő építésziroda neve. A nana pedig történetesen csajt jelent franciául. A Nanavízió alapítói Pajer Nóra és Soltész Noémi építészek. Csapatukban összesen 11 nő és egy férfi dolgozik együtt. Milyen a közös munka náluk? Hogyan segítenek egymásnak? Hogyan tudtak fennállásuk óta családot alapítani és 2-2 gyereket szülni? Mik a céljaik? A terválmaik? Építészek, kollégák, feleségek, anyák, nők. Fontosnak tartják a társadalmi szerepvállalást. Szeretnék, ha a nők láthatóbban lennének jelen a szakmájukban. Még arra is jut idejük, hogy megünnepeljék 12 éves közös munkájukat. Sőt, még arra is futja az energiájukból, hogy ez alkalomból naptárat adjanak ki, Női Kvóta címmel. Minden hónapra összeválogattak egy-egy fotót a kollégáikról, amelyekhez egy-egy idézetet szerkesztettek. Olyan falramászást generáló kérdéseket vagy kijelentéseket, amelyeket az elmúlt években kaptak, nem felejtenek el soha és ma már jót derülnek rajtuk. Mint például: Míg dolgozol, ki van a gyerekkel? De majd ők elmesélik. A fotókat a Női Kvóta című naptárhoz a Capa-nagydíjas Szombat Éva fotográfus készítette, a képekből pedig kiállítás nyílt, amelyet január 31-ig lehet megnézni a Három Holló kávéházban. A podcast végén pedig Bovaryné szokás szerint elmereng, és egy idézettel búcsúzik tőlünk. Zaha Hadid, a legendás építész mondta: „Nemcsak magadban kell igazán hinned, hanem abban is, hogy a világ tényleg megérdemli az áldozataidat.”

    29 min

  6. 29/12/2021

    Bovaryné mi vagyunk! Flaubert 200

    Bovaryné meg van hatva. Idén 200 éves a szülőatyja, Gustave Flaubert. Az ifjút orvos édesapja jogásznak szánta. A sors azonban úgy akarta, hogy Gustave Flaubert író legyen, és mindent meg is tett neki azért, hogy ebben a kegyben részesülhessen. Flaubert első könyvét, a Bovarynét, avagy franciául a Madame Bovaryt öt évig írta. A regény folytatásokban jelent meg egy újságban 1856-ban, majd egészében 1857-ben, azaz 165 éve. És még mindig olvassuk, szeretjük vagy éppen utáljuk. A Bovaryné egyszerre kortárs és klasszikus. Holott megjelenése után Flaubert-t vallás- és erkölcsgyalázás címén beperelték, igaz, el nem ítélték. Az utókor aztán egy izmust is elnevezett Madame Bovaryról. Tudjátok, mi az a bovaryzmus?„Bovaryzmusnak nevezik azt a pusztító hajlamot, hogy másnak képzeljük magunkat, mint amik vagyunk” vagy másképpen: „A bovaryzmus egyfajta menekülés a képzelet világába, melynek óriási erejével más, romantikus világban élhetünk, nem pedig a realitásban, amely körbevesz minket.” Karafiáth Judit irodalomtörténésszel, az ELTE oktatójával és Halász Rita friss Margó-díjas íróval az alábbi kérdésekre keressük a választ: Mit kell tudnunk Madame Bovaryról? És férjéről, Charlesról? És a kislányukról, Berthe-ről? És Bovaryné szeretőiről: Rodolphe-ról és Léonról? Nevezhetjük-e egykönyves szerzőnek Flaubert-t? Van-e szimpatikus figura a Bovarynében? Miért időtálló ez a könyv? Karafiáth Judittal elemezzük azt is, hogy kinek a köpönyegéből bújt elő Flaubert és kik bújtak elő az ő köpönyegéből? Halász Ritával pedig azt is boncolgatjuk, hogy Mély levegő című regényének főhőse, Vera, miben hasonlít Emma Bovaryra és miben nem? Madame Bovaryt Flaubert egy mondattal úgy jellemezi, hogy: „egyszerre óhajtott meghalni és Párizsban élni”. Vagy Ambrus Zoltán fordításában: „Nem tudta mit óhajt inkább: meghalni? vagy Párisban élni?” Hát nem zseniális? Ha mindez nem lenne elég kedvcsináló a podcasthoz, akkor idézzük még a 200 éves Gustave Flaubert egy örökbecsű sorát: „Ha látjuk, hogy a szép álmok csalfák, be kell érnünk a középszerűséggel.” A Bovaryné másik élete ezen epizódja először nyilvánosan készült, a Francia Intézetben, Budapest Párizsában. Ezt néha hallhatjátok is, amikor a közönség nevet vagy szörnyülködik!

    46 min

  7. 24/11/2021

    Bovaryné - Picasso múzsája 100 éves, kiállítása nyílik Budapesten

    Hihetetlen, de igaz: Françoise Gilot életműve 80 évet ölel fel. Több művét megvették a világ vezető múzeumai. Hogyan kezdte a pályáját? Hogyan tudott önmaga maradni Picasso mellett és után? Madame Bovary ezekre a kérdésekre szerette volna tudni a választ. „Nem volt nehéz kilépnem Piccaso árnyékából, mert soha nem éltem benne” – fogalmazta meg egyszer Françoise Gilot. Ettől függetlenül nem lehetett egyszerű Picassóval élni, és túlélni őt. A tudatosság, az önismeret és a kitartás sokat segített Françoise Gilot-nak a munkában és az életben. Gilot stílusáról, művészi attitűdjéről és személyiségéről Kovács Krisztinával, a Várfok Galéria művészeti vezetőjével beszélgettünk. Azért vele, mert itt nyílik a Françoise Gilot 100 kiállítás, épp a művésznő születésnapján, november 26-án. Hogy miért szereti ennyire Budapestet Gilot, hogy egyetlen európai, egy közép-kelet európai galériával dolgozik együtt? Azért, mert egyik legjobb barátja magyar volt: Rozsda Endre, az egykor Párizsban élő, legendás magyar festőművész. Az ő barátságuknak külön emléket állít a tárlat. A podcast végén pedig Bovaryné szokás szerint elmereng, és egy idézettel búcsúzik tőlünk. „Ne gondold, hogy valaha is át tudod venni a helyem – mondta nekem Picasso. Mire én azt feleltem: Soha nem akartam elfoglalni a Te helyedet. Csupán azt a területet szerettem volna, amely üresen állt.”

    31 min

  8. 27/10/2021

    Bovaryné – Milyen sors jut egy nőnek, ha képzőművész?

    Margaret Watkins Fekete fény című kiállításán látható képek 100 éve készültek, és még mindig elképesztő a hatásuk. A kanadai Margaret Watkins, korát megelőzve testesítette meg a francia nőideált, a femme libre, azaz a szabad nő fogalmát. Őt a 20. század első felében nem az foglalkoztatta, hogy a kitaposott ösvényen járjon, azaz megházasodjon és gyereket neveljen. Önálló alkotó szeretett volna lenni: fotográfus. A reklámfotózás megújítójának is tartják. Margaret Watkins egyedülálló életútját és látásmódját a kiállítás két kurátorával, Anne Morin-nel és Baki Péterrel elemezzük. De Bovaryné arra is kíváncsi volt, hogy a 21. század elején hogyan ítélnek meg egy női képzőművészt? Előny vagy hátrány egy nőnek, ha alkotni is szeretne, nem csak a hagyományos szerepeknek megfelelni? Erről Nagy Kriszta x-T-vel vagy ismertebb nevén Tereskovával, a sokak által öntörvényűnek tartott képzőművésszel beszélgettünk. Mi a véleménye a feminizmusról? És a botrányról? Miért hurcolták meg a legtöbbször? És milyen árat fizet a szabadságáért, mint festő és mint nő? A podcast végén pedig Bovaryné szokás szerint elmereng, és egy idézettel búcsúzik tőlünk.

    35 min
See All (31)

About

Emlékeztek Emma Bovaryra? Gustave Flaubert főhősnőjére? Aki boldogtalan, vagy annak hitt élete miatt megmérgezte magát? Nos, megpróbálunk neki elképzelni egy másik világot. Egy olyan életet, amelyben otthagyhatta a poros francia kisvárost, és elutazhatott. Mondjuk, egyenesen ide hozzánk. Ma milyen zenét hallgatna, mit enne, mit olvasna, mit nézne meg színházban vagy operában, miről beszélgetne, hogyan csinosítaná magát egy francia nő Budapesten? Szederkényi Olga hangjáték-sorozata.

Information