Mi van, ha a magyar vándorlás, honfoglalás és államalapítás története egy nagy birodalom összeomlásával kezdődött? Esetleg azzal, hogy az uralkodó fia pár emberrel ellovagolt a naplementébe? Ebben az epizódban honfoglaló eleinkről lesz szó, méghozzá úgy, ahogy azt a tankönyvekben eddig nem olvashattad: Sudár Balázs őstörténet-kutatóval beszélgetek a magyarok vándorlásáról és bejöveteléről, kóborló királyfikról, a sztyeppén utazó államalapítási know-howról, nyelvünk finnugor eredetéről, a hun-magyar rokonság mítoszáról, de arról a problémáról is, amikor a politika megpróbálja előírni, milyen eredményre kellene jutnia a kutatóknak azokban a kérdésekben is, amelyekről jelenleg nem sokat tudunk. De beszélgetünk még zenéről, hegyi bölcsességről, valamint arról, milyen érzés lóhátról nyilazni. Az 1972-ben született Sudár Balázs leginkább történész és turkológus. Azért leginkább, mert zenész is: hagyományos és meditatív török zenét játszó együttese a Canlar (ejtsd: dzsánlár). Mindemellett, a sztyeppei hagyományokat ápolva, lovasíjászkodik, valamint a Magyar Történelmi Íjász Társaság tagja. Munkásságáért 2015-ben a Magyar Érdemrend lovagkeresztjével tüntették ki. Sudár Balázs 2015-től a Magyar Őstörténeti Témacsoport vezetője. Az eredetileg az MTA égisze alatt működő témacsoportnak nem csupán az őstörténeti kutatóhálózat kialakítása volt a célja, hanem a széleskörű ismeretterjesztés is. Ennek a törekvésnek gyümölcse az a Magyar őstörténet címet viselő, hat kötetes sorozat, amely gazdag képillusztrációval, áttekinthető, jól tagolt, olvasmányos szövegekkel népszerű-tudományos megközelítésben tárta a nagyközönség elé azt, amit jelenleg honfoglaló őseinkről tudhatunk. Tehát most ennek a témacsoportnak a vezetőjével beszélgetek sztyeppei hagyományainkról, az államalapításhoz szükséges tudásról, finnugorokról, hunokról, törökökről, perzsákról, ujgurokról, vikingekről és frankokról, az életről, meg mindenről. Linkek a műsorban elhangzó témákhoz Sudár Balázs Wikipedia-oldala. A Magyar Őstörténeti Témacsoport oldala. (A témacsoport a nemrégiben az MTA-tól az újonnan létesített Eötvös Loránd Kutatási Hálózathoz átkerült Bölcsészettudományi Kutatóközponthoz tartozik. Az átszervezést az érintettek tiltakozása ellenére hajtották végre, emitt található erről egy összefoglaló cikk.) A Magyar Történelmi Íjász Egyesület oldala. Könyv A Sudár Balázs és Petkes Zsolt szerkesztésében megjelent, hatkötetes Magyar őstörténet sorozat könyvei (az epizódban felölelt témákról leginkább a 2. és a 4. kötetben olvashattok): A honfoglalók viselete – Magyar őstörténet 1. Magyarok a honfoglalás korában – Magyar őstörténet 2. Honfoglalók fegyverben – Magyar Őstörténet 3. Honfoglalás és megtelepedés – Magyar őstörténet 4. Hétköznapok a honfoglalás korában – Magyar őstörténet 5. A honfoglalók műveltsége – Magyar őstörténet 6. Komjáthy István: Mondák könyve A zene Sudár Balázs életében A Canlar együttes facebook-oldala Krysztof Penderecki Kobzos Kiss Tamás Az epizódban elhangzó főbb földrajzi nevek, helyek, egységek Etelköz Levédia Szubbotnyici-horizont az eurázsiai sztyeppe-régió Havasalföld Ujgur kaganátus Bizánci Birodalom Frank birodalom Az epizódban említett népek besenyők kabarok kazárok baskírok avarok oguzok bolgárok iráni népek hunok – ebből általában félreértés van: többféle hun népet különböztetünk meg, pl. vita témája, milyen kapcsolat van az Attila népének tekintett, és Európába betörő „nyugati hunok” és a Kína történelmét is alakító „ázsiai hunok” között. tatárok Az epizódban előforduló személynevek, történelmi személyek Bíborban született Konstantin Koppány Szent István Kristó Gyula Györffy György Czinege Lajos Egyéb fontos kifejezések gyula karha (harka) vérszerződés hétmagyar (hét magyar törzs) tengrizmus kürtgyarmat (mint valójában két törzs) gyepű finnugor nyelvrokonság Korábbi, történelmi tárgyú epizódok Ha tetszett a beszélgetés, érdemes meghallgatnod még: #008 Bereznay András – A térképész-történész, aki világgá ment azért, hogy megtudja, mennyit ér #015 Ungváry Krisztián – Történész pergőtűzben Műsorjegyzetek [0:05:59] Miért csak az Etelközig „látunk vissza” őstörténetünkben? Fél lépéssel vissza: egy szétesés, amiről nagyon keveset tudunk. A törzsszövetség átalakulása fejedelemséggé Etelközben. Etelköz földrajzi meghatározása. 0:11:20 Hogyan lehetséges azt mondani, hogy az államalapítás már Etelközben lezajlott? A fejedelemválasztás kérdése, a vérszerződés, és a korai állam első tisztviselői. [0:13:19] Mikor is történt a Vérszerződés, és ez a korai államalapítás? A magyarok első megjelenése a történeti forrásokban. Az etelközi tartózkodás hossza. [0:16:38] Kik azok a kabarok? Miért csatlakoztak a magyar törzsszövetséghez? A kazár birodalom története. A kazár uralkodó elit zsidó vallása. Ennek története és az erről folyó viták. [0:21:43] A hétmagyar, a hét törzs szerveződése nem etnikai, hanem politikai alapon. A nyolcadik törzs, kürtgyarmat problémája. Baskíria, ahol megjelennek a magyar törzsek nevei. Törzsi és genetikai kapcsolatok a baskírok és magyarok között. [0:26:09] Az eurázsiai sztyepperégió kiterjedése. A Kárpát-medence, mint a sztyeppevidék végállomása. [0:27:40] A baskírok területe és a Magna Hungaria. Julianus barát utazása. [0:28:46] A nagyon rövid magyar vándorlás az Urál-környéki szállásterületről Etelközbe, majd a Kárpát-medencébe egy szűk évszázad alatt. [0:29:33] Az államalapítás tudása, know-howja: honnan volt meg a sztyeppei magyaroknál? A minőségi ugrás a magyar államszervezésben. Egyáltalán miért jutott ez eszükbe? Miért mondtak le a törzsfők a hatalomukról? [0:34:07] A későbbi kírimi tatár kánság államalukálasa, ahol kívülről hívtak meg uralkodó családot. Az eljárás, mint létező minta a sztyeppén. Elképzelhető forgatókönyv Álmos esetében. Annál is inkább, mert nem tudjuk az Árpád-házat összekötni egyetlen magyar törzzsel sem. [0:37:02] Ha kívülről jött Álmos a hét törzs élére, honnan érkezhetett? [0:38:09] Az ujgur „megoldás”: egy sztyeppei szuperhatalom összeomlása nem sokkal a magyarok Etelközbe érkezése előtt. Az ujgur idők utáni államalapítási boom. [0:40:36] Az utolsó ujgur kagán meggyilkolása és az adódó (de nem bizonyított) összefüggés Álmos ujgur származására. A magyar államalakulás, mint ami beilleszthető az államképződési boomba. [0:43:12] A kóborló királyfi esete a népmesékben: a korabeli tudástranszfer és a nullából születő hatalom, ahol nem a nép, hanem az államalapító tudás, egy-egy uralkodócsalád utazik. [0:45:35] Az biztos, hogy a magyarsághoz ez a know-how bezuhan: az azonnal virulens magyar állam megszületése. [0:47:24] A besenyő vándorlás és a besenyő nyomás az etelközi magyarokon. A besenyők büntetőhadjárata a magyarok ellen. [0:50:45] A gyepű, mint nomád védelmi övezet és pufferzóna. A költözés, mint preventív akció a magyarok esetében. Az elhatározás a Kárpát-medencébe való beköltözésre. [0:53:34] Balázs „személyes őstörténete”. Gyerekkori érdeklődése a nomád világ iránt. Komjáthy Mondák könyve című műve. Gimnazistaként: a finnugor rokonság „hülyeség”. Francia szak, török szak. A rádöbbenés, hogy a magyar nem török nyelv, hanem mégiscsak finnugor. [0:57:16] Az asztalos nagyapa és a gyerekkori íjkészítések. [0:58:29] Budapesti gyerekkor, de az identitás Duna-kanyar: nomád körülmények a nagyszülői házban. Szűkös lakáskörülmények és a túrázás, mint menekülőútvonal. [1:00:31] A hegy, mint otthonos világ. Mire tanít a nomád világról és az igazi értékekről? [1:03:19] A ló és a lovasíjászat Sudár Balázs életében. Kislánya szerepe ebben. [1:07:48] A zene Balázs életében. A nagymama, Penderecki és népzene. [1:09:04] A zánkai kézművestábor és Czinege Lajos jurtája. Az első saját hangszer elkészítése. Kobzos Kiss Tamás segítsége, inspirációja, a kobzos kezdetek. [1:12:12] A profil: a török népzene és klasszikus zene. Meditatív zene: a Canlar együttes. [1:13:08] Sudár Balázs és a nyelvek: a cél, hogy el tudja olvasni, amit el kell olvasni. A perzsa nyelv, a kultúrák felfedezése a nyelven keresztül. [1:15:43] Mit rejthet a magyar nyelv őseink gondolkodásából? A török racionalitás, közösségi mentalitás és a magyar individualizmus közötti különbség. [1:19:12] A perzsák és a sztyeppe. A perzsa know-how. [1:20:30] Nyelvi egyedülségünk. Ennek összefüggése azzal, hogy fontos számunkra őstörténetünk. [1:22:28] A honfoglalás-sztori, mint kerek történet. A magyarok bejövetelének bibliai jellege. Az Álmos-történet. A hatalomátadás aktusa. [1:24:38] Ha eldőlt Etelközben, megtörtént az államalapítás ott, mennyiben álvita a Koppány-István harc értelmezése? [1:26:14] Az Árpádok közvetlen hatalma a Dunántúlon, ami a frank birodalom része volt. A német lovagok behívásának sztorija. [1:28:40] Nem tudjuk, hogyan nézett ki a Kárpát-medence a X. században. Annak problémája, miért beszélünk ma magyarul. A nyelvvesztés, nyelvcsere, mint megszokott történet ilyenkor, ami a magyarokkal nem történt meg. Példa: a frank hagyománya lecserélése a gall hagyományra a francia forradalom után. [1:32:25] Nem tudjuk azt, hogy ki beszélt magyarul: az, aki bej
