Ablonczy Balázs történészt mostanság a trianoni békeszerződésről szokás leginkább kérdezni. Ez részben így lesz ebben az epizódban is, némi csavarral: a Trianon 100 kutatócsoport vezetőjével most a kelet felé forduló Magyarország történetét térképezzük fel. És ezzel összefüggésben Trianon traumáját. Miért nőtt az érdeklődés a Kelet iránt a XIX. század második felében Magyarországon? Hogyan látott ebben lehetőséget a magyar imperializmus? Hogyan akart a magyar tudós és a magyar politikus keblére ölelni majd mindenkit – Tokiótól Helsinkiig –, és miért él bennünk ez a néprokonító törekvés ma is? No és hogyan zúzta szét ezeket az álmokat a Trianoni békediktátum, azaz miként lett az olykor délibábos turanizmusból a frusztráció és a Nyugattól való elfordulás ideológiája? Ezekre a kérdésekre keressük a választ, de mindezen túl szó lesz még egy bécsi férfi klubról, Pázmány tökéről, a líbiai magyar alkirályság tervéről, az István, a király rockopera háború előtti előzményeiről, franciákról és magyarokról, a bennünk élő Trianonról, az életről, meg mindenről. (Ha podcastalkalmazásból olvasod ezt a szöveget, előfordulhat, hogy csak egy részét látod: a teljes verziót mindig megtalálod a honlapon.) Az 1974-ben született Ablonczy Balázs fő kutatási területe Magyarország 20. századi története. A történész 1998-ban történelem-francia szakon végzett az ELTÉ-n, de tanult a párizsi Sorbonne-on is. 2011 és 2015 között a Párizsi Magyar Intézet igazgatója volt, 2015-től az MTA Történettudományi Intézetének tudományos főmunkatársa. Jelenleg egyben a 2016-ban felállított Trianon 100 kutatócsoport vezetője. Linkek a műsorban elhangzó témákhoz Ablonczy Balázs a Wikipédián, részletes életrajza a Trianon 100 weblapján. Az epizódban említett, taglalt könyvei: Ismeretlen Trianon – Az összeomlás és a békeszerződés történetei 1918-1921 (2020) Keletre, magyar! – A magyar turanizmus története (2016) Trianon legendák (2010) A turanizmus története Wikipédia-szócikk róla Ablonczy Balázs ismeretterjesztő cikke a Rubikonban Cikk a Nyelv és Tudományban Zempléni Árpádról, a turanizmus „feltalálójáról”, benne idézetek a Turáni dalokból A Turáni Társaság A Turán folyóirat egyik 1936-os száma, a 41. oldalon Bán Aladár Turáni himnusza (a finnugor kongresszus alkalmából közölt szövegváltozat Uráli himnusz néven fut, a lábjegyzet adja meg az eredeti címet és a módosult első sort) A turanizmus kapcsán említett művek Ady Endre: Menjünk vissza Ázsiába! Bencsi(k) Zoltán Koppány-e vagy István? című könyve, és a Turáni Egyistenhívők Tábora István, a király (rockopera) Innin ls Dumuzi oratórium Stumpf András: Szörényi (könyv) 13 óra: Bengázi titkos katonái (amerikai akciófilm) Korrekció: Az epizód egy korábbi változatában volt három mondat, amelyben figyelmetlenségből Petőfire hivatkoztunk egy Arany-idézetnél. Javítva. Trianon kapcsán említett művek Hatos Pál: Az elátkozott köztársaság; a Válasz Online interjúja a szerzővel itt olvasható Révész Tamás: Nem akartak több katonát látni; a Válasz Online interjúja a szerzővel itt olvasható Korábbi epizódok történelem témában Ha érdekel a történelem, figyelmedbe ajánlom a podcaston ezeket a korábbi epizódokat is: 025 Zoltán Gábor – A vadászfalka elszabadulása, nyilas orgia Budán és a nálunk lapuló benzines palack 023 Sudár Balázs – A sztyeppén utazó know-how és honfoglaló eleink, akik nagyon tudtak valamit 015 Ungváry Krisztián – Történész pergőtűzben Az epizódban említett történelmi események A francia nyelv elsődlegességét és kizárólagosságát megalapozó Villers-cotterêts-i rendelet (1539) Breszt-litovszki béke (1918) Bukaresti béke (1918) Spai egyezmény (1918) A Szent István csatahajó elsüllyesztése és ennek filmfelvétele (1918) A Michael-hadművelet (1918) Spanyolnátha (1918–1919) Török függetlenségi háború (1919–1923) Finn téli háborúA Finnországba küldött magyar légió története „Trianon-legendák” és cáfolatuk A Mackensen-legenda 2020-ban mindent visszakapunk? Bár Orbán Viktor és Semjén Zsolt beszédében is szerepelt, miszerint Apponyi védőbeszédében azt mondta volna, hogy „Magyarország ott lesz a temetésén mindazon országoknak, amelyek most itt megásták Magyarország sírját”, Apponyi ilyet nem mondott az említett beszédben. Hogy mit mondott valójában, az egyebek mellett ebben a Rubicon-cikkben is elolvasható A Trianon 100 kutatócsoport honlapja az epizódban említett közvélemény-kutatása Lendület program A Romsics-affér Vezető magyar történészek kiállása (köztük Ablonczy Balázs) kiállása Romsics Ignác mellett, miután Szakács Árpád kultúrharcos megtámadta őt a kormányszócső Magyar Nemzetben Ungváry Krisztián első és második válaszcikke Az ügy háttere és az összeesküvésről szóló állítások cáfolata a Válasz Online cikkében Egyéb, az epizódban előkerült történések, fogalmak, előzmények A herderi jóslat Kossuth Lajos levelezése „Napsugárral”, 63 évvel fiatalabb szerelmével Intézmények, szervezetek, helyszínek Párizsi Magyar Intézet Kurultaj Encián Turisták Mezőgazdasági Múzeum A Lillafüredi palotaszálló és története Az epizódban említett nevek Orientalisták, nyelvészek és más tudósok Bán Aladár (irodalomtörténész) Bendefy László (geodéta) Bobula Ida (történész) Cholnoky Jenő (földrajztudós) Diószegi Vilmos (néprajzkutató) Goldzieher Ignác (orientalista) Gyurgyák János (történész) Hekler Antal (művészettörténész) Kósa László (néprajzkutató) Lükő Gábor (néprajzkutató) Kont Ignác (irodalomtörténész) Mándoki Kongur István (nyelvész) Max Müller (nyelvész) Németh Gyula (nyelvész) Nopcsa Ferenc (paleontológus) Richly Gábor (történész) Romsics Ignác (történész) Riedl Frigyes (irodalomtudós) Stein Aurél (orientalista) Ungváry Krisztián (történész) Vámbéry Ármin (orientalista) Varga Zsigmond (teológus) Vikár Béla (etnográfus) Virányi Elemér (nyelvész) Politikusok, jogászok Balkányi Kálmán Berinkey Dénes Adolf Hitler Hóman Bálint Károlyi Mihály Klebelsberg Kuno Paikert Alajos Szálasi Ferenc Teleki Pál Thallóczy Lajos Tisza István Tisza Kálmán Zsedényi Béla Költők, írók, művészek, építészek, újságírók Ady Endre Badal János Kismarty-Lechner Jenő Lőcsey Gabriella Komjáthy Jenő Kós Károly Medgyaszay István Rácz István Szakács Árpád Szörényi Levente Szörényi Gyula (ebben a könyvben esik róla szó) Tolnai Lajos Toroczkai Wigand Ede Zempléni Árpád Műsorjegyzetek időkóddal [00:06:53] Mi a turanizmus? Mit takar, honnan jött a szó, és ki volt a turanizmus atyjaként tisztelt Zempléni Árpád? Mik azok a turáni népek? Max Müller nyelvész elmélete. [00:12:03] Magyar imperializmus és turanizmus. Küldetés a Balkánon, a Közel- és Távol-Keleten. Tőkések, politikusok és tudósok a Turáni Társaságban. Trianon mint törés: a frusztráció ideológiája. [00:14:02] A turán szó eredete a perzsa mitológiában. A turáni átok. [00:16:52] Paikert Alajos, a Turáni Társaság egyik alapítója és ügyvezető igazgatója és a líbiai magyar alkirályság ötlete. Hagyatéka a Vajdahunyad várában. Mint hiányzó láncszem a sumér-magyar néprokonítás történetében. [00:23:59] A Turáni Társaság befolyása: miniszterelnökök és miniszterek soraiban, hatása a magyar politikára. [00:26:17] A magyar imperializmus korabeli céljai és realitása a századfordulón. Magyar ösztöndíjprogram, a Monarchia szerepe az albán „nemzetépítésben”. [00:29:20] Korabeli „fenegyerekek” a turanisták között. Nopcsa Ferenc és Thallóczy Lajos. A konstantinápolyi magyar intézet és híres ösztöndíjasa, Kós Károly. A turanizmus, mint az ősi és eredeti keresése. [00:32:52] A magyar keletkutatás és a Turáni Társaság kapcsolata. Vámbéry Ármin, mint tiszteletbeli elnök. Goldziher Ignác, Kégl Sándor. Foyltonosságok magyar keletkutatásban napjainkig. [00:36:48] A turáni mozgalom és a baljós előérzetek: az egyedül vagyunk alapélménye, a nemzethalál képzete és a „herderi jóslat”. A magyarok elleni árja és a szláv „összeesküvés” képzete. Zempléni Árpád próféciája Trianon előtt. A magyarság „PR-problémája”, gyülekező viharfelhők. A fele részben nemzetiségek által lakott ország. [00:42:21] 1918 tavasza, amikor majdnem mindenki azt hitte, hogy az Osztárk-Magyar monarchia megnyerte a háborút. A hirtelen zuhanás 1918 nyarától és a birodalom gyors felbomlása, a Szent István csatahajó elsüllyesztése. Összeomlás a nyugati hadszíntéren: osztrák-magyar alakulatok Verdunnél. Szálasi Ferenc a nyugati hadszíntéren. [00:46:40] Zempléni Árpád budapesti temetése 1919-ben. Román, csehszlovák és szerb megszállás. Magyarország megszűnésének felrémlő lehetősége. [00:48:30] Spanyolnátha, fosztogatás és menekültáradat: mindennapok Magyarországon az összeomlás után. Az első menekültek a vasutasok. [00:54:46] A Monarchia feldarabolásának elhatározása az Antant részéről. Félelem a majdnem megvalósuló német hegemóniától. Lett volna lehetősége Magyarországnak kedvezőbb békefeltételekre? [01:01:17] Miért sikerült a törököknek a területvédelem, és miért nem sikerülhetett a magyaroknak? [01:02:42] Nyugatellenesség a turanista mozgalomban Trianon után. A reformkor óta tartó modernizációs elképzelés csődje. [01:06
