A hosszú és egészséges élet titkát világszerte hatalmas érdeklődés övezi, a longevity kapcsán egyre többet hallunk az alvás fontosságáról és arról is, hogy 40 fölött miért kulcskérdés az izomépítés. De vajon mi köze mindennek az agyunk egészségéhez? Az időskori mentális leépüléssel, demenciával diagnosztizált betegek száma ma Magyarországon kb. 250 ezer, de az ápolásban részt vevő családtagokkal együtt egymillió embert is érinthet ez a testileg-lelkileg kifejezetten megterhelő állapot. A Spiritusz következő epizódjában beszélünk a genetikai meghatározottság jelentőségén túl az életmódbeli rizikófaktorok szerepéről. Jó hír, hogy hozzávetőlegesen az esetek fele megelőzhető! Mely életciklusokban mit érdemes tenni agyunk vitalitásának megőrzéséért, milyen szűrővizsgálatokon javasolt részt venni? Megdöbbentő, de gyermekkorban sem korai elkezdeni a demenciaprevenciót! Németh Szilvia vendége Dr. Horváth András Attila Junior Prima díjas agykutató, aki hihetetlenül izgalmas összefüggésekre világít rá. Tartsanak velünk! A tartalomból: • Az Alzheimer-kórt és a demenciát sokszor (tévesen) szinonimaként használják. Mi a különbség, és milyen összefüggés van köztük? • A fejlett diagnosztikai módszereknek köszönhetően ma már egy 30 éves embernél is ki lehet mutatni a kezdődő Alzheimer-kórt, akár 30 évvel a tünetek megjelenése előtt! • A demens betegek felénél Alzheimer-kór áll a háttérben, a másik rész esetében pedig 100 egyéb, főleg szív- és érrendszeri betegség vezet demenciához. • A lakosság 3%-a esetében olyan erős a genetikai meghatározottság, hogy náluk szinte borítékolható az érintettség, de a fennmaradó 97% a genetika és a külső környezeti tényezők együtthatása révén juthat erre a sorsra. Helyes életmóddal az esetek közel fele elkerülhető lenne. Mit tehetünk? • Tévhit, hogy az egészségmegőrzés és a demenciaprevenció költséges. Nagyon sokat tehetünk egyszerű, hétköznapi életmódbeli változtatásokkal és azzal, ha rendszeresen járunk a TB által finanszírozott szűrésekre. Mire figyeljünk? • 2004 óta nem jelent meg új Alzheimer-gyógyszer, idén viszont igen! Ráadásul a korábbiak „csak” tüneti kezelésre adtak lehetőséget, a hamarosan elérhetők viszont már oki terápiára is. Ez az orvostudomány egyik nagy áttörése. • Magyarországon kb. 250 ezer demens beteg van, a családtagokkal együtt kb. 1 millió embert érint közvetlenül ez a nehézség. (Magas a látencia!) • A súlyos alvásproblémák megágyaznak az agyban felhalmozódó kóros fehérjék lerakódásának, amelyek Alzheimer-kórhoz vezethetnek… • A légszennyezettség növeli a demencia rizikóját, főleg idősebb korban! Megéri-e vidékre költözni emiatt? • Milyen szerepe van már most a mesterséges intelligenciának a demencia diagnosztikájában? • Hogyan segíti a demens családtagot az AI-avatar a családi chatcsoportban való eligazodásban, kommunikációban? Vendégünkről: Dr. Horváth András Attila agykutató, a Semmelweis Egyetem Anatómiai, Szövet- és Fejlődéstani Intézetének adjunktusa, valamint az Országos Mentális, Ideggyógyászati és Idegsebészeti Intézet Neurokognitív Kutatóközpontjának vezetője. Kutatási területe elsősorban az Alzheimer-kór és más neurodegeneratív betegségek korai felismerése, megelőzése és az ezekhez kapcsolódó idegrendszeri működészavarok vizsgálata. Munkájának középpontjában az áll, hogyan lehet évekkel, akár évtizedekkel a tünetek megjelenése előtt felismerni a demenciához vezető folyamatokat, illetve milyen életmódbeli tényezők segíthetnek a megelőzésben. Kutatócsoportjával európai szinten is jelentős eredményeket értek el az Alzheimer-kórhoz kapcsolódó korai agyi eltérések vizsgálatában. 2020-ban Junior Prima Díjat kapott a „Magyar Tudomány” kategóriában, amellyel a kiemelkedő fiatal magyar kutatók munkáját ismerik el. Előadásain és médiamegjelenéseiben közérthetően beszél az agyi egészség megőrzéséről, a demencia megelőzésének lehetőségeiről, valamint arról, hogy az életmód, az alvás, a mozgás és a környezeti hatások milyen szerepet játszanak az agy hosszú távú működésében.
