Geo-Trendek Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány

Európa és azon belül Magyarország munkaerőpiaca a világjárványt követően viszonylag rövid idő alatt talpra állt, és ismételten kulcsproblémává vált a munkaerőhiány. Még több nehézséget jelent a munkáltatóknak – és a gazdaság egészének – a szakképzettség- és tehetséghiány. Mindez a zsugorodó munkaerőállományra, demográfiai problémákra, az idősödő társadalomra vezethető vissza. A munkaerőhiányt pedig fokozza egy új trend a világ fejlett országaiban: egyre több az olyan pár, akik tudatosan nem vállalnak gyermeket. A Geo-Trendek következő adásában Erdélyi Dóra, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány senior elemzője beszélget Varga Mónikával, az Inforádió műsorvezető-riporterével az új évezred demográfiai és munkaerőpiaci kihívásairól.

Április 13-án éjjel Irán nagyszabású támadást indított izraeli katonai célpontok ellen: többszáz drónt, robotrepülőt és ballisztikus rakétát lőttek ki a zsidó állam irányába. Izrael szerint azonban szinte mindegyiket sikerült semlegesíteni. Irán most először indított közvetlen támadást Izrael ellen. Vajon hogyan reagál a zsidó állam? Jön az újabb háború a Közel-Keleten? László Dávid, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzője, a Magyar Nemzet külpolitikai újságírója a Geo-Trendek vendége.

Miután az elmúlt két évben az Európai Unió több száz orosz ügynököt utasított ki, Oroszország visszatért, és újjáépítette a kémhálózatát és hírszerző tevékenységét a Nyugaton. A Kreml műveletei a politikai ellenfelek megölésétől, katonai információszerzésen át egészen a külföldi választásokba való beavatkozásig terjednek. A kiépített orosz hálózat súlyát és nagyságát mutatja, hogy az elmúlt hónapokban számos európai országban érkeznek az újabb orosz kémek lekapcsolásáról szóló hírek - Lengyelország, Ausztria, Csehország, Bulgária, Németország és mások. A Geo-Trendek adásában Bendarzsevszkij Anton, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány igazgatója beszélget Varga Mónikával, az Inforádió műsorvezető-riporterével Oroszország külföldi befolyásáról és kémtevékenységéről.

Az Északi-sarkvidék már a hidegháború korszakában is különleges helyzetben volt, az Arktikus-óceán – (közbeszédben ismert nevén a Jeges-tenger) – az a térség, amely összekötötte és el is választotta a két szembenálló felet, az Egyesült Államokat és a Szovjetuniót. A térség a hidegháború utáni enyhülés egyik éllovasa volt, majd a későbbiek során is a nemzetközi együttműködések jó példájának számított. Az ún. kis hidegháború képe mindvégig jelzője maradt a térségnek, ahol az Egyesült Államok és nyugati szövetségei egyszerre vannak jelen Oroszországgal, és a különféle nemzetek számos erőforrás ellenőrzési jogáért versengenek. 2022 után gyorsan fagyott meg a légkör a régió államai között. Jelenleg – Finnország és Svédország csatlakozásával – már az összes regionális nyugati állam tagja a NATO-nak. Ennek következtében a szervezet eddigi történetének legnagyobb északi-sarkvidéki hadgyakorlatára került sor 2024 márciusában. Oroszország katonai fölénye azonban így is szembetűnő, az Északi-sarkvidéken becslések szerint 10 évnyi fejlesztéssel jár a nyugat előtt, és területi fölénye is jelentős. A Geo-Trendekben Németh Viktóra arra a kérdésre keresi a választ, hogy Arktisz sajátos békéje a körülmények ellenére fennmaradhat-e?

Egyes becslések szerint a hazai munkaerőpiacról 60-80 ezer munkavállaló hiányzik, a gazdaság munkaerőigény pedig az ezt követő időszakban folyamatosan növekedni fog. Ezzel párhuzamosan egyre több munkaadó szembesül azzal, hogy a leendő munkavállalók készségei elmaradtak az elvártaktól: tehetségválság van. Mindezek mellett olyan jelenségek tematizálják a hazai és az európai uniós munkaerőpiacokat, mint a vendégmunka, a digitalizáció és a robotizáció. Hogyan lehet jó válaszokat adni a kihívásokra és hogyan alakulhat át a munkaerőpiac? Többek között ezekről a kérdésekről is szó lesz a Geotrendek következő epizódjában. Vendég: Pásztor Szabolcs, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány kutatási igazgatója.

Ausztráliában minden adott ahhoz, hogy a megújuló energiaforrások legyenek a meghatározók az energiamixben: napsütés, szél, tengervíz. Ennek ellenére mégis a fosszilis energiahordozók dominálnak, ugyanis az energiatermelésben 97 százalék az arányuk, és az áramtermelésben is csak a források harmada megújuló. Ennek oka, hogy a fosszilis energiahordozókhoz kapcsolódó iparágak fontos részét képezik az ausztrál gazdaságnak. A 2022 óta hatalmon lévő kormány elődeihez képest nagyobb hangsúlyt fektet a zöldátállásra, ám a hagyományos energiahordozók kitermelését sem fogta vissza drasztikusan. Tekintve, hogy a globálisan is jelentős mértékű ausztrál fosszilis energiahordozó-export fő célországai ázsiai államok, a műsorban kitérünk néhányuk – például India és Kína – gazdasági helyzetére és kilátásaira is. Csenger Ádám elemez.