Pátria Rádió

Pátria Rádió

A Szlovák Rádió és Televízió (STVR) ötödik, nemzetiségi adójának podcast csatornája.

  1. 3 days ago

    PéJé beszélget #45 | „Hát érdemes volt?” – Latinovits Zoltánra emlékezünk

    Két évforduló. Ötven éve, 1976. június 4-én halt meg negyvennégy évesen a magyar színháztörténet egyik legnagyobbja, Latinovits Zoltán. A halála körülményei tisztázatlanok, vitatott, hogy öngyilkosság vagy baleset következtében hunyt el. Ötven éve, már a színészkirály halála után, 1976. október 7-én mutatták be az utolsó filmjét, a Fábri Zoltán által rendezett Az ötödik pecsét címűt. Egy civilruhás ügynököt játszik benne. Fantasztikus alakítás. Mint egy egyetemi tanár, úgy oktatja ki az erőszak természetéről, az emberek megalázásának a pszichológiájáról a fiatal nyilas bölcsésznövendéket. Kelecsényi Lászlóval, a több kiadást megélt Aki az életével játszott című könyv szerzőjével beszélgettünk Latinovits Zoltánról.A podcastből kiderül: mi döntött a könyv tervezésekor Pécsi Sándor és Latinovits Zoltán között,mit látott meg benne felfedezője, Bajor Gizi,mit tett annak érdekében Törőcsik Mari az 1970-es San Sebastián-i Nemzetközi Filmfesztiválon, hogy Latinovits józanul vehesse át a Legjobb férfialakítás díját,milyen szerepben tűnt fel Makk Károly 1955-ben bemutatott Liliomfi című filmjében, ami tulajdonképpen csak a DVD-korszak elején derült ki,mi emelhető ki az 1959-es Gyalog a mennyországba című film kapcsán, a főhős, Imre megformálása a színész első igazi filmszerepe,milyen botrányba keveredett a forgatás idején, ami miatt a következő filmszerepét csak az 1962-es Aranyemberben kapta,mit jelent az, hogy „költőket versen érni”, amit ő hangoztatott a szavalásainál,mi a különbség a két versmondó iskola, Latinovitsé és Mensáros Lászlóé között,min veszett össze Jancsó Miklós filmrendezővel,miért lett botránykönyv az 1973-as Ködszurkáló című munkája,hogyan „égette két végén a gyertyát”,mivel „magyarázható” az alkoholizmusa,két színháztörténeti, a Veszprémi Petőfi Színházban bemutatott rendezése után miért nem engedte tovább rendezni a szakma,mennyire volt Ruttkai Éva jó pszichológus mellette,miért volt ez „se veled, se nélküled” kapcsolat,hogyan gyászolta meg Ruttkai Éva,kit szemelt ki eredetileg Huszárik Zoltán Szindbádnak,miért tartja az egyik legjobb alakításának Kelecsényi László a Simó Sándor által rendezett 1972-es A legszebb férfikor főhőse eljátszását,mivel mentegette magát a fegyelmi tárgyaláson, miután visszautasított egy szovjet darabban való szereplést,miért hitt a Kádár-korszakban,milyen összefüggés lelhető fel Latinovits és Lev Tolsztoj Anna Karenyinájának a halála között,miért kérdőjelezi meg Kelecsényi László a színész halálának hivatalos álláspontját, és szerinte hogyan halt meg,mikor illesztették rá a színészóriás jelzőt,miért a versmondása maradhat fenn leginkább,mi az a három dolog, ami példaértékű volt a színészben és a pályafutásában,ki játszhatná el a filmvásznon Latinovits Zoltánt.Kelecsényi Lászlót, az Aki az életével játszott című könyv szerzőjét Puha József kérdezte. Az interjú elsőként, egy hosszabb összeállítás keretében, 2021. szeptember 24-én került adásba.

    PéJé beszélget #45 | „Hát érdemes volt?” – Latinovits Zoltánra emlékezünk
  2. 3 days ago

    Szöveg-köz #18 | Mit ad nekünk a Könyvfesztivál?

    Október 2. és 4. között került megrendezésre a Hungexpón a 31. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál, amely a korábbi évekhez hasonlóan jelentős szlovákiai jelenléttel zajlott, a Visegrádi Pódium köré szerveződve. A rendezvényt megelőzően hallhattak kedvcsinálót a Pátria Rádió műsoraiban: Jakubecz László Tomko Noszek Barbarával, a Womanpress vezetőjével, Bolemant Évával, a Pozsonyi Kifli PT alapító elnökével, valamint Vályi Horváth Erikával, az A1 Books vezetőjével beszélgetett, Récsei Noémi a Visegrádi Pódium részletes programjáról, illetve az esemény fontosságáról szintén Vályi Horváth Erikát kérdezte, a szombati Reggeliben pedig Deák Renátát, a Visegrádi Pódium egyik főszervezőjét hívta fel telefonon Paszmár Lívia a helyszíni aktualitások kapcsán. Az említett interjúk visszahallgathatók a patria24.stvr.sk oldalon. A záró napon Paszmár Lívia el is látogatott Budapestre egy körkérdéssel, és többnyire olyan ismerős arcoknak tette fel az itt-ott változó kérdéssort, akikkel szinte minden alkalommal találkozni a Visegrádi Pódium környékén. Az összeállításban Izsák Boda Bianka műfordító, Szarka Szilvia kulturális menedzser, irodalmár, Kerekes Vica színművész, Mária Modrovich szlovák írónő, az idei fesztivál egyik vendége, Pénzes Tímea író, műfordító, Kiss-Kohut Andrea fotográfus, újságíró és Tundó Klára matematika-fizika szakos tanár válaszai hallhatók. Mária Modrovich magyar hangja Gažík Viktória.

    Szöveg-köz #18 | Mit ad nekünk a Könyvfesztivál?
  3. 5 days ago

    Pentaton #97 | Thrash metál Balassagyarmatról – bemutatkozik a Frantic

    „Olyan, mintha egy új, friss Moby Dick szólna” – mondta Kubányi Péter hangmester Kollégám, miután végighallgatta a Frantic tavaly októberben kiadott Tépd szét a lelkem! című stúdióalbumát. A hasonlóság nem véletlen. Az öt, tízes éveinek végén és húszas éveinek elején járó fiatal közös kedvence, példaképe a Moby Dick zenekar. A 2023-ban alakult balassagyarmati thrash metálegyüttest Jakus Kristóf Adorján énekes, Tresó Botond ritmusgitáros, Táborszki Bálint szólógitáros, Völgyi-Szabó Máté basszusgitáros és Pleva Dániel dobos alkotja. Az énekes, a ritmusgitáros és a dobos járt nálunk, a Pátria rádióban. Az interjú előtt kis kutatómunkát végeztem. Kiderült, hogy a Frantic (Őrjöngő) népszerű kifejezés a kultúrában. Van ilyen című dal, nagylemez, film, sőt zenekar is, egy svájci formáció. A fiúktól megtudtam, hogy Magyarországon is működik egy másik Frantic. A podcastből kiderül: ismerik-e a Metallica 2003-as St. Anger című stúdióalbumán hallható Frantic című szerzeményt,van-e köze ennek az együttes nevéhez,milyen volt az idei budapesti dupla Metallica-koncert, amelyen mindannyian részt vettek,a Moby Dick mellett kik még a zenei kedvenceik,a dobosnak milyen tetoválás díszíti az egyik karját,milyen testékszere van az énekesnek,mit tudnak a másik magyarországi Frantic zenekarról,hogyan találtak egymásra,mennyire jellemző rájuk a Frantic (Őrjöngő) szó,milyen Balassagyarmat és Nógrád megye zenei élete,hogyan definiálják műfajukat, a thrash metált,miképpen oszlik meg a zeneszerzés és a szövegírás,hogyan lett énekes a hangszereken is játszó Kristófból,miért nem publikus az első daluk,mi a véleményük a jelenleg futó „zenei tehetségkutató” tévéműsorokról,a politika és a közélet volt-e a kiindulópont az első lemezüknél,milyen fricska a 12+1 zeneszámot tartalmazó albumon az utolsóként hallható Véres balták, húskampók című,más lenne-e a lemez, ha egy évvel később, most jelent volna meg,mi az álláspontjuk a szókimondó szövegű dalokról, amelyből az albumokon is található pár,szerintük kell-e ezeket cenzúrázni, rádiós változatokat készíteni belőlük,mennyit koncerteznek,milyen volt fellépni a Moby Dick előtt,szerepel-e a repertoárjukon tőlük átdolgozás,a Franticnek közönsége van-e, vagy már rajongótábora is,miért lemezekben gondolkodnak, s nem különálló szerzeményekben,terveikben van-e az, hogy főállású zenészek legyenek,kik segítik őket a háttérből,koncerteztek- e már Szlovákiában,hogyan látják a zene jövőjét és saját pályafutásukat a mesterséges intelligencia árnyékában.A Frantic három zenészét: Jakus Kristóf Adorjánt, Tresó Botondot és Pleva Dánielt Puha József kérdezte az október 14-i beszélgetős Pentatonban.

    Pentaton #97 | Thrash metál Balassagyarmatról – bemutatkozik a Frantic
  4. 15 Oct

    Szombati Reggeli 2026-10-10 #01 | Kitörési pontjaink: Új intézmények és helyi tudásalapú hálózatok létrehozása

    A Kitörési pontjaink című rovatunkban arra keressük a választ, hol találhatóak a szlovákiai magyarok kiaknázatlan erőforrásai, mi az, amit teljesen újra kell gondolnunk, mi az, amit elég csak kicsit jobban csinálnunk, ahhoz, hogy a szlovákiai magyarok sikeresebbek legyenek az elkövetkező évtizedekben.  A mai részben Bara Zoltán közgazdász, politológus mondja el meglátásait. A beszélgetés vezérfonalát a Miért buknak el nemzetek? - A hatalom, a jólét és a szegénység eredete című könyv elemzése képezi. Daron Acemoglu és James A. Robinson művükben új megvilágításba helyezik eddigi elképzeléseinket a világ egyenlőtlen fejlődéséről. Tizenöt éves közös kutatásuk alapján arra a következtetésre jutottak, hogy a nemzetek társadalmi-gazdasági jóléte vagy elszegényedése elsősorban az intézményi, hatalmi struktúrától függ. Számos történelmi példát vonultatnak fel, a Római Birodalomtól kezdve a maja városállamokon, a középkori Velencén, a Szovjetunión, Latin-Amerikán, Anglián, Európán és az Egyesült Államokon át egészen Afrikáig, hogy igazolják új politikai gazdaságtani elméletüket. A Kitörési pontjaink egyes részei visszahallgathatóak a patria24.stvr.sk oldalon. Az eddigi részekben Józsa László a gazdasági adottságaink jobb kihasználására, Tegdes Egyházi Dóra a könyvtárainknak közösségi terekké alakítására, Molnár Kriszta a professzionális szervezetfejlesztés szükségességére hívta fel a figyelmet.

    Szombati Reggeli 2026-10-10 #01 | Kitörési pontjaink: Új intézmények és helyi tudásalapú hálózatok létrehozása

Ratings & Reviews

3.7
out of 5
3 Ratings

About

A Szlovák Rádió és Televízió (STVR) ötödik, nemzetiségi adójának podcast csatornája.

You Might Also Like