Fintech Világa

Fintech Világa

A Fintech Világa egy hetente megjelenő rádióműsor és podcast, amely betekintést nyújt a nemzetközi fintech piacok innovatív megoldásaiba - legyen az egy formabontó termék, egy szofisztikált megoldás vagy egy úttörő vállalkozás.

  1. 6 days ago

    Magyar fejlesztés írhatja át a digitális fizetések jövőjét

    A digitális fizetések fejlődése ma már nemcsak kényelmi kérdés, hanem egyre inkább szuverenitási és biztonsági ügy is. A Fintech Világa legutóbbi adásában Érczfalvi András műsorvezető ismét Siklós Bencével, a Peak tanácsadójával és Szabolcsi András kriptográfussal, pénzügyi IT szakemberrel beszélgetett a digitális euróról, a digitális készpénzről, a kvantumszámítógépek jelentette kihívásokról és arról, milyen szerepe lehetne mindebben Magyarországnak. A fizetési infrastruktúra már szuverenitási kérdés A beszélgetés egyik kiindulópontja az volt, hogy Európa fizetési rendszere jelentős mértékben külső, elsősorban amerikai szereplőkre támaszkodik. Ez addig kevésbé tűnik problémának, amíg minden zavartalanul működik, de geopolitikai konfliktusok vagy üzleti érdekellentétek esetén gyorsan kiderülhet, mennyire érzékeny ez a függőség. Szabolcsi András szerint ezért indokolt az az európai törekvés, hogy saját fizetési infrastruktúra jöjjön létre, amely kevésbé teszi kiszolgáltatottá a kontinenst külső szolgáltatóknak. A digitális euró ennek egyik eleme lehet, ugyanakkor szerinte továbbra is nyitott kérdés, hogy mennyiben jelent valódi előrelépést, ha a rendszer alapvetően számlaalapon működik. Ebben az esetben ugyanis az anonimitás továbbra sem lesz olyan erős, mint a készpénznél. A dilemma tehát változatlan: hogyan lehet egyszerre megőrizni a készpénzhez hasonló magánszférát, miközben továbbra is biztosítható a pénzmosás elleni fellépés, a visszaélések felismerése és a tranzakciók szükség esetén történő visszakövetése. A digitális készpénz ezt az ellentmondást próbálja feloldani A műsorban ismét előkerült az előző adás központi témája, a digitális készpénz. Ennek lényege, hogy normál használat mellett anonim módon lehessen vele fizetni, vagyis ne lehessen könnyen profilt építeni a felhasználóról a tranzakciói alapján. Ugyanakkor ha egy tranzakció kapcsán megalapozott gyanú merül fel, a rendszerben rendelkezésre álló információk alapján hatósági felügyelettel visszakövethető lenne, hogy a digitális pénz milyen szereplőkön keresztül haladt. Ez a kettősség az egyik legnehezebb feladat a digitális pénzek tervezésében. Ha túl sok adat látható, elveszik a készpénz egyik alapvető tulajdonsága. Ha viszont semmi nem követhető vissza, akkor jelentősen nő a pénzmosás, a csalás és más visszaélések kockázata. A digitális készpénz mögötti elképzelés éppen ezért nem teljes anonimitást és nem is teljes megfigyelhetőséget céloz, hanem a kettő közötti technológiai egyensúlyt. A kvantumszámítógépek miatt már most készülni kell A beszélgetés egyik legfontosabb technológiai témája a kvantumszámítógépek fejlődése volt. Szabolcsi András elmondása szerint a digitális készpénz jelenlegi protokollja még nem kvantumrezisztens, viszont eleve úgy tervezték, hogy a mögöttes kriptográfiai megoldások később cserélhetők legyenek. Ezt nevezik kriptoagilitásnak. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy ha egy jelenleg használt titkosítási módszer a jövőben sérülékennyé válik, a teljes rendszer újraírása nélkül lecserélhető egy kvantumrezisztens alternatívára. A kérdés azért sürgető, mert már most létezik az úgynevezett „harvest now, decrypt later” fenyegetés. Ennek lényege, hogy támadók vagy hírszerző szolgálatok ma begyűjtik a titkosított adatokat, abban bízva, hogy néhány év vagy évtized múlva egy fejlettebb kvantumszámítógéppel képesek lesznek azokat visszafejteni. Ez különösen problémás olyan dokumentumoknál vagy érzékeny információknál, amelyeknek hosszú időn át titkosnak kellene maradniuk. A beszélgetés alapján ezért a kvantumrezisztens átállás már nem távoli technológiai kérdés, hanem jelenlegi stratégiai feladat. A Bitcoin sem kerülheti el az átállást A kvantumkockázatok kapcsán a Bitcoin is szóba került. Egy decentralizált rendszerben különösen nehéz lehet időben átállni új kriptográfiai megoldásokra, hiszen ehhez...

  2. 7 Sept

    Digitális készpénz internet nélkül? Már készül rá a megoldás

    A digitális fizetés ma gyors, kényelmes és szinte mindenhol elérhető, de van egy gyenge pontja: áram és hálózat nélkül könnyen működésképtelenné válhat. A Fintech Világa legutóbbi adásában Érczfalvi András műsorvezető Siklós Bencével, a Peak tanácsadójával és Szabolcsi András kriptográfussal, pénzügyi IT szakemberrel beszélgetett arról, lehet-e olyan digitális pénzt létrehozni, amely a készpénz előnyeit és a modern elektronikus fizetések gyorsaságát egyszerre tudja biztosítani. A digitális fizetésnek van egy kellemetlen gyenge pontja A mai pénzügyi rendszerben alapvetően két pénzformát használunk. Az egyik a fizikai készpénz, a másik a számlapénz, amelyet banki rendszereken keresztül mozgatunk. A bankkártyás fizetés, az azonnali átutalás, a QR-kódos fizetés vagy akár egy fizetési gyűrű mögött is számlapénz és valamilyen digitális infrastruktúra dolgozik. Ez azonban azt jelenti, hogy ezek a rendszerek hálózati és energiaellátási függőséggel működnek. Ha nincs áram vagy kommunikációs kapcsolat, a digitális fizetési lánc könnyen megszakadhat. A műsorban példaként az Ibériai-félsziget áramszünete került elő, ahol egy komolyabb leállás idején az ATM-ek és az elektronikus fizetések is problémássá váltak. Ilyen helyzetben a készpénz marad az egyik legbiztosabb menekülőút. Csakhogy a készpénznek is megvannak a maga hátrányai. Drága előállítani, szállítani, őrizni és kezelni, távolra nem lehet vele fizetni, anonimitása pedig pénzmosási és hamisítási kockázatokat is hordoz. A számlapénz ezzel szemben gyors és bárhonnan használható, viszont sok szereplőn keresztül halad, így a tranzakciók jóval kevésbé anonimak. A digitális készpénz egy harmadik pénzforma lenne Szabolcsi András szerint éppen ebből a kettősségből következik a digitális készpénz ötlete. A cél nem az, hogy egyszerűen digitalizáljuk a készpénzt, hanem hogy létrejöjjön egy harmadik forma, amely egyszerre hordozza a készpénz és a számlapénz előnyeit. A digitális készpénz távolról is működhetne, gyors és azonnali lenne, ugyanakkor offline fizetést is lehetővé tenne. Nem lenne szükség minden tranzakciónál központi kapcsolatfelvételre, miközben a rendszer képes lenne azonnal felismerni a visszaéléseket. Ez különbözteti meg a jelenlegi digitális jegybankpénz (CBDC) koncepciók jelentős részétől is. A digitális jegybankpénzek többnyire továbbra is számlaalapú rendszerekre épülnek, vagyis nem szakítanak teljesen a jelenlegi digitális banki infrastruktúrával. A digitális készpénz ezzel szemben új működési modellt igényelne. Az anonimitás addig marad, amíg valaki nem próbál csalni A legérdekesebb kérdés az, hogyan lehet egyszerre anonim és mégis biztonságos egy ilyen rendszer. Szabolcsi András egy egyszerű hasonlattal magyarázta el a működést. Egy digitális bankjegybe úgy kerülne bele a tulajdonoshoz kapcsolódó kriptográfiai információ, hogy abból önmagában ne lehessen visszafejteni a személyazonosságát. Egy szabályos fizetés során ez továbbra sem tenné azonosíthatóvá a felhasználót. Ha azonban valaki ugyanazt a digitális bankjegyet kétszer próbálná elkölteni, a két tranzakcióból már összeállhatna az a kriptográfiai információ, amely felfedi a csaló kilétét. Vagyis a rendszer normál használat mellett megőrizné a készpénzszerű anonimitást, visszaélés esetén viszont képes lenne azonosítani az elkövetőt. A tulajdon átruházása szintén kriptográfiai módon történne. Minden fizetésnél új információ adódna hozzá a digitális bankjegyhez, amely igazolja, hogy az már az új tulajdonoshoz tartozik. Így egyfajta fizetési láncolat alakulna ki, amely önmagában anonim maradhat, de megfelelő jogi eljárás esetén visszafejthető lenne. A legnagyobb kihívás a kettős költés problémája Az offline digitális pénz egyik legnehezebb technológiai kérdése a double spending, vagyis a kettős költés. Digitális adatot ugyanis alapvetően könnyű lemásolni, ezért elméletil...

  3. 31 Aug

    Lehet-e még technológiai nagyhatalom az Európai Unió?

    Az Európai Unió az elmúlt években elsősorban szabályozóként vált meghatározó szereplővé a digitális gazdaságban. Miközben az Egyesült Államok a Big Tech vállalatokra és a kockázati tőkére, Kína pedig állami koordinációra és hosszú távú iparpolitikára épített, Európa a jogbiztonságot, az interoperabilitást és az alapjogokat helyezte előtérbe. A Fintech Világa legutóbbi adásában Érczfalvi András műsorvezető Siklós Bencével és Qayum Dániellel, a Peak tanácsadóival arról beszélgetett, meddig elég ez a szerep, és hogyan próbál az EU saját digitális infrastruktúrát építeni. Három digitális modell versenyez egymással A beszélgetésben három markáns fejlődési modell rajzolódott ki. Az amerikai rendszer vállalat- és piacvezérelt: a Big Tech cégek, az AI-vállalatok, a kockázati tőke és egyre inkább a dolláralapú stablecoinok alkotják az ökoszisztéma gerincét. Ennek legnagyobb ereje a gyors skálázhatóság, ugyanakkor jelentős piaci hatalom koncentrálódik néhány óriásvállalat kezében. Kínában ezzel szemben az állami koordináció jóval erősebb. A technológiai fejlesztések, az iparpolitika és a stratégiai állami célok szorosabban kapcsolódnak egymáshoz. Az európai modell más logikát követ. Az EU jogalapúságra, versenyre, interoperabilitásra és erős fogyasztói jogokra épít. Ez bizalmat teremthet a piacon, de könnyen vissza is üthet, ha a szabályozási környezet annyira összetetté válik, hogy lassítja az innovációt. A fő kérdés ezért az, hogy Európa képes-e egyszerre megőrizni a saját értékeit és versenyképes technológiai környezetet teremteni. A „brüsszeli hatás” önmagában már nem lesz elég Az EU egyik legerősebb eszköze ma az egységes, fizetőképes piac. Ha egy globális technológiai vállalat hozzá akar férni az európai fogyasztókhoz, kénytelen megfelelni az uniós szabályoknak. Ebből alakult ki az úgynevezett „Brussels effect”, vagyis a brüsszeli hatás: sok vállalatnak egyszerűbb ugyanazokat a magasabb európai standardokat más piacokon is alkalmaznia, mint külön rendszereket fenntartania az EU-ra és a világ többi részére. Így az uniós szabályozás a kontinens határain túl is éreztetheti a hatását. Csakhogy arra nem lehet hosszú távú stratégiát építeni, hogy Európa örökké a világ egyik legvonzóbb piaca marad. Délkelet-Ázsia, Afrika és Dél-Amerika gazdasági súlyának növekedésével más piacok is egyre fontosabbá válhatnak. Ha az EU meg akarja őrizni a globális befolyását, a szabályozás mellett saját technológiára, infrastruktúrára és exportálható megoldásokra is szüksége lesz. Fizetésben és digitális pénzben is csökkentenék a külső függést Ennek a váltásnak már láthatók a konkrét jelei. A műsorban szóba került a Wero, az európai bankszektor által épített account-to-account fizetési rendszer, amelynek egyik célja, hogy alternatívát teremtsen az amerikai kártyatársaságokkal szemben. A megoldás több európai országban már működik, és több tízmilliós felhasználói bázist ért el. Hasonló törekvés jelenik meg az euróalapú stablecoinok területén is. A dollárhoz kötött digitális pénzek jelenleg messze dominálják a stablecoinpiacot, ezért európai bankok saját euróalapú alternatívákon dolgoznak. Ennél is messzebbre mutatnak azok a projektek, amelyek tokenizált infrastruktúrára helyeznék át az európai pénzügyi rendszer egyes részeit. A cél az, hogy a jövőben kötvények, betétek és más pénzügyi eszközök gyorsabban, rendszereken átívelően és rugalmasabban legyenek mozgathatók. Ebben az esetben már nem pusztán egy új fizetési szolgáltatásról van szó, hanem a pénzügyi infrastruktúra újragondolásáról. Először védekezés, később globális terjeszkedés A beszélgetés alapján az EU jelenleg még nem ott tart, hogy digitális vagy pénzügyi értelemben közvetlen kihívója legyen az Egyesült Államoknak. Az első lépés inkább a saját függőségek csökkentése. Ez jól látható a fizetések, a mesterséges intelligencia, a chipgyártás és a dig...

  4. 24 Aug

    Beyond banking: lecsengett a hype, most jön az igazán nehéz rész

    Néhány éve még szinte minden nagyobb banki stratégiai prezentációban ott szerepelt a beyond banking. A koncepció egyszerűnek tűnt: a bankok ne álljanak meg a számlavezetésnél, hitelezésnél és fizetéseknél, hanem építsenek olyan szolgáltatásokat is, amelyek az ügyfelek mindennapi életének más területein teremtenek értéket. Azóta azonban sok projekt kifulladt, mások pedig éppen most kezdenek igazán beérni. A Fintech Világa legutóbbi adásában Érczfalvi András műsorvezető Siklós Bencével és Qayum Dániellel, a Peak tanácsadóival arról beszélgetett, mi maradt a beyond bankingből a kezdeti lelkesedés után, és mitől működhet egy ilyen stratégia hosszú távon. A jó kifejezés önmagában kevés A beyond banking 2021–2022 környékén futott fel igazán. Akkoriban több tanácsadó cég is óriási üzleti potenciált látott a bankoláson túli szolgáltatásokban, és olyan becslések is születtek, amelyek több tízezer milliárd dolláros lehetőségről szóltak. Azóta jóval visszafogottabb lett a hangulat. Nem azért, mert maga az ötlet eltűnt volna, hanem mert kiderült, hogy a banki ügyfélbázis és a nagy erőforrás önmagában nem garantál sikert egy új piacon. A hype leült, és egyre inkább csak azok a projektek maradnak életben, amelyek valódi ügyféligényt oldanak meg. Erre jó példa az OTP csoport fizz.hu piactere is, amely az egyik legnagyobb hazai beyond banking kezdeményezés volt. Az elképzelés logikusnak tűnt: egy központi e-kereskedelmi platformon találkozhatott a vásárlás, a banki finanszírozás és az ügyfélmegtartás. A projekt mégsem tudott hosszú távon áttörést hozni, ami jól mutatja, hogy egy nagy banki ügyfélkört nem lehet automatikusan átterelni egy teljesen más szolgáltatási környezetbe. A Revolut másképp közelíti meg a kérdést A beszélgetésben ellenpontként a Revolut került elő, amelynél a beyond banking sokkal inkább a vállalat működésének része, mint egy különálló stratégiai program. A cég úgynevezett New Bets modellje arra épül, hogy egyszerre sok kisebb kezdeményezést indítanak el, viszonylag kis csapatokkal és előre meghatározott időkerettel. Ha egy ötlet működik, további erőforrást kap és skálázzák, ha nem, viszonylag gyorsan elengedik. A cél nem az, hogy minden kísérlet sikeres legyen, hanem az, hogy a rossz ötleteket minél hamarabb és minél olcsóbban kiszűrjék. Ez a megközelítés azért is érdekes, mert a Revolut már jóval túllépett a klasszikus pénzügyi termékeken. A szervezeten belül HR-, jogi és más üzleti megoldások is megjelentek, miközben folyamatosan keresik azokat a szolgáltatásokat, amelyek később szélesebb ügyfélkörnek is értékesek lehetnek. A modell mögött tehát nem az áll, hogy „csináljunk mindent”, hanem az, hogy sok irányba érdemes kísérletezni, majd adat alapján eldönteni, mi az, amit valóban érdemes továbbvinni. Nem minden beyond banking szolgáltatásnak kell közvetlenül pénzt termelnie A beyond banking egyik legfontosabb félreértése, hogy minden új funkciót önálló üzletágként kell értékelni. Egy szolgáltatás akkor is lehet értékes, ha közvetlenül alig termel bevételt. Ha például egy extra funkció miatt az ügyfél gyakrabban használja a bank alkalmazását, magasabb csomagra vált, több kártyás tranzakciót hajt végre, vagy egyszerűen erősebben kötődik a szolgáltatóhoz, akkor közvetve máris üzleti értéket teremt. Emellett az új szolgáltatásokból újabb adatok keletkeznek. Ezek segítségével a bank pontosabban értheti meg az ügyfél élethelyzetét, jobb ajánlatokat készíthet, és relevánsabb pénzügyi termékeket kínálhat számára. A feltétel azonban itt is ugyanaz: az egész csak akkor működik, ha az ügyfél valódi értéket kap cserébe. A felhasználói élethelyzet fontosabb, mint a szolgáltatáslista Az egyik legfontosabb következtetés az volt, hogy a beyond banking fókusza egyre inkább a teljes felhasználói útra kerül. A Revolut például eredetileg az olcsó devizaváltással és az utazók kiszolg...

  5. 17 Aug

    Riasztó biztonsági incidensek rázták meg az AI-szektort

    Az AI-ügynökök néhány hónap alatt jutottak el a látványos technológiai ígérettől oda, hogy már komoly kiberbiztonsági kérdéseket vetnek fel. A Fintech Világa legutóbbi adásában Érczfalvi András műsorvezető és Siklós Bence, a Peak tanácsadója a közelmúltban az AI-szektort megrázó kiberbiztonsági incidenseket járták körül. Mi történik akkor, amikor egy mesterséges intelligencia már nemcsak válaszol, hanem önállóan dolgozik egy cél érdekében - és közben olyan dolgokat is csinál, amelyekre eredetileg nem kapott engedélyt? Az AI-ügynök már nem egyszerű chatbot A különbség egy hagyományos chatbot és egy AI-ügynök között nem pusztán technikai részlet. Egy chatbot jellemzően egy kérdésre válaszol, míg egy ügynök önállóan dolgozhat egy kijelölt feladaton: böngészhet az interneten, kódot írhat, fájlokat módosíthat, és maga döntheti el, mi legyen a következő lépése. Különösen fontosak az úgynevezett long horizon ügynökök, amelyek nem néhány másodpercig vagy percig dolgoznak, hanem akár órákon vagy napokon át próbálják teljesíteni az eléjük kitűzött célt. Minél hosszabb ideig és minél nagyobb önállósággal működik egy ilyen rendszer, annál több lehetősége van arra is, hogy váratlan megoldásokat találjon. Az elmúlt hetekben éppen ez vált problémává. Az adásban több olyan esetről is szó esett, amikor AI-ügynökök kiléptek a nekik kijelölt tesztkörnyezetből, megtévesztő módon viselkedtek, vagy olyan rendszerekhez próbáltak hozzáférni, amelyek eredetileg nem tartoztak a feladatukhoz. Amikor az AI saját utat talál a célhoz A műsorban bemutatott egyik incidens során egy izolált tesztkörnyezetben működő modell egy addig ismeretlen, úgynevezett zero-day sérülékenységet talált. A rendszer feladata egy benchmark teljesítése volt, ehhez azonban olyan adatokra volt szüksége, amelyekhez a saját környezetéből nem fért hozzá. Az ügynök végül kilépett a sandboxból, és a Hugging Face rendszerét használta fel ahhoz, hogy megszerezze a szükséges információt. Ez már nem szerepelt az eredeti feladatban. Az eset egyik legfontosabb tanulsága, hogy a modell nem feltétlenül „szabályt akar szegni”. Egyszerűen a megadott célt próbálja minél hatékonyabban elérni. Ha a rendszerben talál egy rést, amelyen keresztül közelebb jut ehhez a célhoz, akkor azt kihasználhatja. A támadó és a védekező oldal közötti egyensúly is felborulhat Az adásban több más fejlesztőcéghez kapcsolódó eset is szóba került. Az egyik teszt során például egy AI-ügynök rosszindulatú kódot próbált bejuttatni egy nyílt forráskódú projektbe, hamis online identitást hozott létre, majd nyomást próbált gyakorolni a projekt fejlesztőire. A kísérlet végül azért nem okozott kárt, mert az érintett fejlesztő felismerte, hogy egy AI-rendszerrel kommunikál. Egy brit AI-biztonsági intézet vizsgálata során hét modellt összesen 122 alkalommal teszteltek, és 19 esetben észleltek szokatlan vagy megtévesztő viselkedést. Fontos ugyanakkor, hogy ezek a viselkedések külső ösztönzésre vagy utasításra jelentkeztek, nem arról volt szó, hogy a modellek minden előzmény nélkül kezdtek önálló támadásokba. A probléma ettől még komoly. A műsorban elhangzott megközelítés szerint a támadó oldal strukturális előnybe kerülhet, ha az AI gyorsabban képes sérülékenységeket felfedezni és kihasználni, mint ahogy azokat a fejlesztők javítani tudják. Különösen aggasztó terület lehet az ügyfélazonosítás. Az adásban idézett adatok szerint jelentősen javult a modellek képessége arra, hogy olyan mesterséges identitásokat hozzanak létre, amelyek sikeresen átjutnak KYC-ellenőrzéseken. Ha ez tovább fejlődik, annak közvetlen következménye lehet a banki csalásmegelőzésre, a pénzmosás elleni rendszerekre és általában a digitális ügyfélazonosításba vetett bizalomra. Innen már csak egy lépés a szingularitásvita A biztonsági incidensekkel párhuzamosan új lendületet kapott a technológiai szingularitásról...

  6. 10 Aug

    Pénzügyi hűtlenség: ezeket titkolják leggyakrabban a párok

    A párkapcsolati konfliktusok egyik legérzékenyebb területe a pénz. Nemcsak azért, mert könnyen alakulnak ki viták a költésekről, hanem azért is, mert sokan bizonyos pénzügyi információkat egyszerűen nem osztanak meg a partnerükkel. A Fintech Világa legutóbbi adásában Érczfalvi András műsorvezető és Siklós Bence, a Peak tanácsadója a pénzügyi hűtlenség jelenségét járta körül: mit jelent pontosan, mennyire gyakori, hogyan segíthetik elő a fintech alkalmazások, és hol húzódik a határ a magánszféra és a titkolózás között. A titkos számla csak az egyik formája Pénzügyi hűtlenségről akkor beszélhetünk, amikor valaki tudatosan eltitkol a párja elől olyan információt, amely a közös pénzügyeket érinti. Ez lehet egy külön bankszámla, egy elhallgatott adósság, titokban felhalmozott megtakarítás, készpénz, kriptoeszköz vagy akár egy olyan mellékjövedelem is, amelyről a másik fél nem tud. A jelenség korántsem ritka. Egy amerikai kutatás szerint a párok több mint 40 százalékánál előfordult már valamilyen pénzügyi információ elhallgatása. Egy magyar felmérés alapján pedig a párok 18 százalékánál fordul elő, hogy valamelyik fél titokban tesz félre pénzt, miközben sokan közben azt állítják, hogy közösen kezelik a családi pénzügyeket. A probléma tehát nem feltétlenül ott kezdődik, hogy valaki külön számlával rendelkezik. Sokkal inkább ott, amikor ennek létezése vagy az azon zajló pénzügyi tevékenység szándékosan rejtve marad a másik fél előtt. A fintech egyszerre növeli az átláthatóságot és a titkolózás lehetőségét A fintech megoldások érdekes kettősséget hoztak a párkapcsolati pénzügyekbe. Egy közös számla vagy digitális pénztárca minden korábbinál pontosabb képet adhat arról, mire megy el a pénz. Beállíthatók limitek, jogosultságok, közös megtakarítási célok, az éttermi vagy utazási költségek pedig akár néhány mozdulattal feloszthatók a felek között. Ugyanez a technológia azonban azt is lehetővé teszi, hogy valaki néhány perc alatt nyisson egy külön számlát, amelynek sem papíralapú dokumentuma, sem feltűnő nyoma nincs a lakásban. Egy alkalmazás könnyen elrejthető a telefon egyik mappájában, így ma már jóval egyszerűbb elkülönített pénzügyi életet fenntartani, mint a hagyományos bankolás korszakában. Az átláthatóság ráadásul nem mindig jelent egyértelműen pozitívumot. Egy egészséges kapcsolatban a közös pénzügyi felületek erősíthetik a bizalmat, egy kontrolláló vagy bántalmazó kapcsolatban viszont ugyanezek az eszközök a másik fél megfigyelésére is használhatók. Közös vagy külön kassza? Az adásban idézett egyik kutatás szerint azok a friss házaspárok, akik közös számlát használtak, két év elteltével elégedettebbek voltak a kapcsolatukkal, és ritkábban vitatkoztak a pénzügyeken, mint azok, akik teljesen külön kezelték a pénzüket. A különbséget azonban nem önmagában a közös bankszámla magyarázta. Sokkal fontosabb volt, hogy a közös pénzügyek rendszeres kommunikációra kényszerítették a párokat: meg kellett beszélniük a kiadásokat, célokat és prioritásokat. A beszélgetés alapján éppen ezért praktikus megoldás lehet a hibrid modell. Ebben a közös költségekre – például rezsire, bevásárlásra vagy nagyobb közös célokra – van egy közösen kezelt keret, miközben mindkét fél rendelkezik saját pénzzel is, amelyről önállóan dönthet. A rendszer akkor működik jól, ha a határok előre le vannak tisztázva. Például abban is megállapodhatnak a felek, hogy milyen összeg felett beszélnek meg egy-egy nagyobb vásárlást. Miből lehet észrevenni a pénzügyi titkolózást? A pénzügyi hűtlenségnek lehetnek árulkodó jelei. Ilyen lehet, ha hirtelen eltűnnek a bankszámlakivonatok, új PIN-kódok vagy jelszavak jelennek meg, illetve ha valaki egyszerű pénzügyi kérdésekre is feltűnően védekezően reagál. Szintén figyelmeztető jel lehet a következetes „majd én elintézem” hozzáállás, a közös kasszából magyarázat nélkül eltűnő összegek v...

  7. 3 Aug

    A jövő bankja egyszerre lesz látható és láthatatlan

    A banki digitalizáció ma már nem versenyelőny, hanem alapelvárás. Az ügyfelek azt szeretnék, hogy pénzügyeiket gyorsan, egyszerűen és bárhonnan el tudják intézni, legyen szó számlanyitásról, hiteligénylésről vagy fizetési megoldásokról. A Fintech Világa legutóbbi adásában Érczfalvi András műsorvezető, Siklós Bence, a Peak tanácsadója és Fetter István, a CIB Bank kisvállalati üzletágának vezetője arról beszélgettek, hogyan alakítja át a digitalizáció a banki szolgáltatásokat, milyen szerep jut a fintecheknek, és miért nem tűnik el egyhamar a személyes tanácsadás. A digitalizáció célja nem az ember kiváltása A beszélgetés egyik legfontosabb üzenete az volt, hogy a digitalizáció nem feltétlenül a személyes ügyintézés végét jelenti. Éppen ellenkezőleg: a cél az, hogy a rutinszerű, adminisztratív feladatok automatizálásával több idő jusson azokra a helyzetekre, ahol valódi szakértelemre és személyes konzultációra van szükség. A CIB Bank ezért olyan folyamatokat digitalizál, amelyeknél a személyes jelenlét kevés hozzáadott értéket jelent. Lakossági oldalon már számos szolgáltatás teljes egészében online elérhető, és a vállalati ügyfelek számára is egyre több termék válik digitálisan igényelhetővé. A komplex pénzügyi döntéseknél azonban továbbra is fontos szerepet kapnak a tanácsadók, hiszen egy vállalkozás vagy egy nagyobb befektetés esetében az ügyfél helyzetének megértése sokszor többet jelent egy egyszerű ügyintézésnél. A mesterséges intelligencia sokat segíthet, de nem mindenben Az adás során szóba került az is, hogy a technológiai fejlődés meddig juthat el a banki tanácsadásban. Bár a jövőben egyre több feladatot végezhetnek el intelligens digitális rendszerek, jelenleg még számos olyan tényező van, amelyet nehéz kizárólag algoritmusokra bízni. Egy felelős befektetési ajánlathoz például nem elegendő néhány adat ismerete. Figyelembe kell venni az ügyfél vagyoni helyzetét, jövedelmét, pénzügyi céljait, kockázattűrő képességét és azt is, mennyire érti az adott befektetési termék működését. A pénzügyi intézményeknek ezért továbbra is kiemelt feladatuk, hogy csak olyan megoldásokat ajánljanak, amelyek valóban megfelelnek az ügyfelek igényeinek és felkészültségének. A fintechek már nem csak versenytársak Az elmúlt években jelentősen megváltozott a bankok és a fintech cégek kapcsolata. Míg korábban sokan elsősorban riválisokként tekintettek rájuk, ma már egyre több területen működnek együtt. A fintech vállalatok gyakran egy-egy speciális szolgáltatásra koncentrálnak, például fizetésekre, devizaváltásra vagy adataggregációra, miközben a hagyományos bankok a teljes pénzügyi ökoszisztémát biztosítják, beleértve a hitelezést és a kockázatkezelést is. A CIB Bank számos fejlesztésnél fintech partnerekkel dolgozik együtt, legyen szó nyílt bankolási megoldásokról, hitelesítési rendszerekről vagy digitális szolgáltatásokról. A beszélgetésben az is elhangzott, hogy sok fintech cég nem feltétlenül szeretne bankká válni, hanem inkább technológiai partnerként kapcsolódik a pénzintézetekhez. A bankok egyre inkább ökoszisztémákat építenek A hagyományos banki szolgáltatások mellett egyre nagyobb hangsúlyt kapnak azok a megoldások, amelyek túlmutatnak a klasszikus számlavezetésen vagy hitelezésen. A Beyond Banking szemlélet lényege, hogy az ügyfelek minél több kapcsolódó szolgáltatást egyetlen felületen érhessenek el. A CIB Bank például a biztosítási szolgáltatásokat már egy saját digitális platformon keresztül kínálja, de a jövőben további ökoszisztéma-elemek is megjelenhetnek. Ugyanakkor továbbra is nyitott kérdés, hogy meddig érdemes elmenni ezen az úton. Vajon a bankoknak valóban minden szolgáltatást egyetlen alkalmazásba kell integrálniuk, vagy érdemesebb megmaradniuk pénzügyi szakértőnek, és a többi szolgáltatást partnerekkel közösen biztosítaniuk? Erre ma még nincs egyértelmű válasz. A jövő...

  8. 27 Jul

    Bitcoin: tényleg közel a mélypont, vagy még csak most jön a neheze?

    A bitcoin árfolyama az elmúlt hónapokban ismét a befektetők figyelmének középpontjába került. A tavalyi, 126 ezer dolláros történelmi csúcs után az árfolyam több mint 50 százalékot korrigált, majd a nyár folyamán stabilizálódni kezdett. A Fintech Világa legutóbbi adásában Érczfalvi András műsorvezető és Siklós Bence, a Peak tanácsadója azt járták körül, hogy valóban a medvepiac végéhez közeledünk-e, vagy még várhatnak újabb mélypontok a kriptopiacra. A bitcoin-ciklus újra megismétli önmagát? A bitcoin történetét végignézve jól látszik, hogy a piac ciklikusan működik. Az egyes emelkedéseket rendre jelentős korrekciók követik, ám ezek mélysége az évek során fokozatosan csökkent. Míg a korai években nem volt ritka a 80-90 százalékos visszaesés, a mostani ciklusban egyelőre nagyjából 55 százalékos korrekciót láthattunk. Ez azonban önmagában még nem jelenti azt, hogy biztosan kialakult a mélypont. A korábbi ciklusok alapján gyakran előfordult, hogy az árfolyam többször is visszatesztelte ugyanazokat a szinteket, mielőtt tartós emelkedés kezdődött volna. Éppen ezért a mostani visszapattanás inkább biztató jel, mint végleges bizonyíték arra, hogy véget ért a medvepiac. A felezés továbbra is meghatározza a piac ritmusát A beszélgetés természetesen szóba került a bitcoin egyik legismertebb sajátossága, a felezés. A protokoll nagyjából négyévente megfelezi a bányászoknak járó blokkjutalmat, ezzel folyamatosan csökkentve az újonnan piacra kerülő bitcoinok mennyiségét. A történelem alapján a felezéseket követően több jól elkülöníthető szakasz rajzolódik ki. Az első időszakban jellemzően felhalmozás zajlik, ezt követi egy látványos árfolyam-emelkedés, majd korrekció és medvepiac, végül pedig újra megindul a felhalmozás. A mostani ciklus ugyanakkor több szempontból is eltér a korábbiaktól. A 2024-es felezést megelőzően ugyanis már új történelmi csúcsra emelkedett a bitcoin árfolyama, elsősorban annak köszönhetően, hogy a piac előre beárazta az amerikai spot bitcoin ETF-ek megjelenését és a nagy intézményi befektetők belépését. Mi tarthatja magasabban a bitcoin árfolyamát? A korábbi ciklusokhoz képest most több olyan tényező is jelen van, amely mérsékelheti a visszaesés mértékét. Az egyik legfontosabb változás a spot bitcoin ETF-ek megjelenése. A BlackRockhoz, a Fidelityhez és más nagy vagyonkezelőkhöz hasonló szereplők hosszú távú befektetési szemlélettel vásárolnak bitcoint, így jóval kisebb valószínűséggel reagálnak rövid távú árfolyam-ingadozásokra. Emellett egyre több vállalat épít bitcoin-tartalékot a mérlegébe. Bár ezek a cégek sem teljesen passzív szereplők, összességében mégis jelentős keresletet biztosítanak a piac számára. A kínálati oldalon továbbra is a felezés hatása érvényesül: egyre kevesebb új bitcoin kerül forgalomba. Ha ehhez a jövőben Fed-kamatcsökkentések is társulnak, az a kockázatosabb eszközök - köztük a bitcoin - számára is kedvező környezetet teremthet. Jelenleg azonban a piac inkább arra számít, hogy az amerikai jegybank még nem kezdi meg a kamatcsökkentési ciklust. A medvék mellett is szólnak érvek A pozitív tényezők mellett a kockázatok sem tűntek el. Sokan vásároltak bitcoint a korábbi csúcsok közelében, 70-120 ezer dollár közötti árszinteken. Amennyiben az árfolyam ismét ezekhez a szintekhez közelít, sok befektető dönthet úgy, hogy kiszáll legalább nullszaldóban, ami komoly eladói nyomást okozhat. Szintén fontos szereplők a kisebb bányászok, akik a működési költségeik finanszírozása érdekében időnként kénytelenek értékesíteni bitcoin-készleteiket. Egy esetleges globális gazdasági lassulás vagy recesszió pedig tovább növelheti a kockázatkerülést, ami rövid távon szintén kedvezőtlenül hathat a kriptopiacra. Mit érdemes figyelni a következő hónapokban? A technikai elemzők szerint több fontos árszint is meghatározhatja a következő időszakot. A...

See All (346)

About

A Fintech Világa egy hetente megjelenő rádióműsor és podcast, amely betekintést nyújt a nemzetközi fintech piacok innovatív megoldásaiba - legyen az egy formabontó termék, egy szofisztikált megoldás vagy egy úttörő vállalkozás.

Information

  • Creator
    Fintech Világa
  • Years Active
    2022 - 2026
  • Episodes
    346
  • Rating
    Clean
  • Copyright
    © 2021
  • Show Website
    Fintech Világa

You Might Also Like