Magna Hungaria

Magyar Összetartozás Intézete

Az MCC Magyar Összetartozás Intézetének podcastja közeli és távoli határvidékekről, láthatatlan tájakról és korokról, történelemről és történelemhamisításról – a Kárpát-medencei magyarság húsbavágó kérdéseiről. Mindarról, ami megtart és itthon tart.

Episodes

  1. A legolcsóbb élet – Molnár Tibor a balkáni halálmarsról, a szerbiai hadifogságról és az átfaragott hősi emlékművekről

    25/05/2025

    A legolcsóbb élet – Molnár Tibor a balkáni halálmarsról, a szerbiai hadifogságról és az átfaragott hősi emlékművekről

    Lezárható-e egy világháború, ha hősi halottainak, hadifoglyainak története még lezáratlan? Van-e esély ismertté tenni sok ezer ismeretlen katona nevét, sorsát, családtörténetét, ha a hadisírok hirtelen „átkerülnek” az egykori ellenség országába, majd lassan elenyésznek? Molnár Tibor, a délvidéki Zenta főlevéltárosa évtizedek ótakutatja az első világháború délvidéki, szerbiai vonatkozásait, járja és méri föl a látható és már láthatatlan sírkerteket – méltó emléket állítva ahazájukért hősi halált halt katonáknak. Nemrégiben adta közre forráskutatásaita 110 éve történt balkáni halálmarsról, azaz a Szerbiában hadifogságba esettosztrák–magyar katonák 1915-ös kálváriájáról, amelynek során fogva tartóikvégigterelték őket a szerb táborokból a havasokon és a mocsarakon át egészenDél-Albánia tengeri kikötőjéig, majd onnan a szardíniai Szamár-szigetre jutottak a túlélők. 2001 óta május utolsó vasárnapján törvény szerint is tisztelettel adózunk „azok emléke előtt, akik a vérüket ontották, életüketkockáztatták vagy áldozták Magyarországért”.

    58 min
  2. Barbárok Kassán – Balassa Zoltán a felvidéki végvárosokról, a visszatemetett avarokról és a Márai-paradoxonról

    19/04/2025

    Barbárok Kassán – Balassa Zoltán a felvidéki végvárosokról, a visszatemetett avarokról és a Márai-paradoxonról

    Balassa Zoltán messze nem Kassán született, de ma közel sem találni olyan embert, aki nála kassaibb lenne. Márpedig kassainak lenni – ezt jól tudjuk Márai Sándortól – nem puszta városlakói lét, hanem különleges létforma. Mint Márai írja: „Életem legszebb, igaz és emberi, európai emlékeit annak a magyar végvárosi, polgári kultúrának köszönhetem, melynél különbet aztán később a világban sem találtam.” Márai Kassájához hasonlóan Balassa Zoltán Kassája is végvárosi, de már nem magyar,annak csak mélyszórvány; hogy polgári-e a maga 230 ezresre duzzasztott lélekszámával és lakótelepi szlömösödésével, az is nagy kérdés. Ami viszont biztos: Kassa és Balassa Zoltán élete jó fél évszázada elválaszthatatlan. Ahogy valaki fogalmazott: ő a „felvidéki mindenes, aki Kassa városához tartozik”. Margittai Gábor faggatta a helytörténészt.

    1hr 5min
  3. Tündérkertészek – Ambrus Lajos és Kovács Gyula a Kárpát-medence ősi gyümölcshagyatékáról és Mátyás király kedvenc almájáról

    23/03/2025

    Tündérkertészek – Ambrus Lajos és Kovács Gyula a Kárpát-medence ősi gyümölcshagyatékáról és Mátyás király kedvenc almájáról

    Március 25-e, Gyümölcsoltó Boldogasszony napja a Kárpát-medencei magyarság piros betűs dátuma: hajdan feltehetően az egyetlen olyan Mária-ünnep volt, amelyet mindenütt megtartottak a Székelyföldtől a Göcsejig, ahol magyarok éltek, és magyarul imádkoztak. A klímaváltozás korában és globalista világunkban van-e esélye néhány száz jóakaratú embernek arra, hogy Magyarországot Isten legszebb gyümölcsöskertjévé varázsolja? Tündérkerti pomológia című, a napokban megjelent könyvük kapcsán erről is beszélget Major Anita Ambrus Lajos József Attila-díjas íróval, pomológiai kiadványok szerzőjével és Kovács Gyula Prima Primissima és Makovecz Imre-díjas erdésszel, a régi magyar gyümölcsök gyűjtőjével, szakértőjével, akik még hisznek a tündérmesében.

    1hr 3min
  4. Jókai, a burokban született – A legolvasottabb magyar író vagy „taníthatatlan” őskövület?

    19/02/2025

    Jókai, a burokban született – A legolvasottabb magyar író vagy „taníthatatlan” őskövület?

    A kétszáz éve született Jókai munkássága olyan szellemi örökség, amely kultúránk, nemzeti azonosságtudatunk kitörölhetetlen része. De miközben az életmű a klasszikus magyar irodalom megkérdőjelezhetetlen értéke, az oktatási rendszerben, az általános és középiskolai oktatásban a szakemberek egyre nehezebben találják meg az őt megillető helyet. Éppen ezért időszerűsége, taníthatósága körül időről-időre heves szakmai és társadalmi viták lángolnak fel. Akárcsak podcastunknak ebben az epizódjában, amelyben Constantinovits Milán, az MCC szakmai főigazgató-helyettese, pedagógus, Császtvay Tünde művelődés- és irodalomtörténész, L. Simon László József Attila-díjas író, valamint Lakatos Mihály, a Magyar Összetartozás Intézetének szenior kutatója beszélget a Jókai-életmű időszerűségéről és identitásteremtő szerepéről.

    1hr 12min
  5. Felpofozott hős – Gudor Kund Botond a dél-erdélyi magyar szórványról, az újjászületés és a megmaradás csodájáról

    01/01/2025

    Felpofozott hős – Gudor Kund Botond a dél-erdélyi magyar szórványról, az újjászületés és a megmaradás csodájáról

    Dél-Erdély évszázadok óta a magyarság fogyásának és elfogyásának szimbolikus tere. Előszeretettel mutatjuk fel ezt a régiót, amikor a nemzethalál képeivel akarunk példálózni. Megrogyott középkori templomok, házak alapjába épített sírkövek, népirtások láthatatlan tömegsírjai – és mindenekelőtt: egy-két lelket számláló magyar közösségek. Dr. Gudor Kund Botond néhány évvel a rendszerváltás után lett missziós református lelkipásztor ezen a vidéken, a szórványban, annak is a legmélyén, egy tudós pap szellemi főhadiszállásán: Magyarigenben. Mi is ott találkoztunk vele jó két évtizede, azóta is sokszor keresztezve egymás útját a szórványkutató és -mentő expedíciókon. Akkoriban, amikor első beszélgetésünk megtörtént, a szórvány szó még nem nyert polgárjogot a magyar köznyelvben és köztudatban. Mára ez a helyzet sokat változott – de vajon eleget?

    1hr 16min
  6. Fenntartható erdélyiség – Soós Zoltán polgármester Marosvásárhely sebeiről és a székely autonómia esélyeiről

    28/11/2024

    Fenntartható erdélyiség – Soós Zoltán polgármester Marosvásárhely sebeiről és a székely autonómia esélyeiről

    Marosvásárhely erős, öntudatos, kultúrateremtő és -fenntartó magyarságával Trianon óta tüske a románság körme alatt, folyamatos etnikai tűz alatt tartott frontváros. A település identitásharcairól, a rendszerváltás utáni együttélést fájdalmasan megalapozó 1990-es magyarellenes pogromról, a román értelmiség magyarok iránti tiszteletéről és a székely autonómia minimumáról beszélgettünk Soós Zoltán polgármesterrel, akit idén választottak újra a legnagyobb magyar közösséggel rendelkező erdélyi városban – ahol a magyarság mára mégis kisebbségbe került.

    1hr 4min
  7. Forradalmárok honfoglalása – Gazsó Dániel a nyugati magyar szigetekről és az ötvenhatosok unokáiról

    03/11/2024

    Forradalmárok honfoglalása – Gazsó Dániel a nyugati magyar szigetekről és az ötvenhatosok unokáiról

    Az 1956. november 4-én hajnalban kezdődő szovjet invázióval a nemzet elbukta a szabadságharcot. Ám a káosz rövid időre lehetőséget adott magyarok százezreinek arra, hogy nyugaton kezdjenek, ha nem is nyugodt, de kommunizmusmentes új életet. Kik fogadták őket? Milyen forradalom- és Magyarország-képet vittek magukkal? Hogy alakult a nyugati magyar közösségek sorsa és számaránya 1956 után? És hogy viszonyul az amerikai magyarság ma a soron lévő elnökválasztáshoz? Erről beszélgettünk Gazsó Dániellel, a Nemzetpolitikai Kutatóintézet szakemberével.

    44 min
  8. Bronzkori patrióták – Petrei Emese a magyar Szardíniáról és vérre menő hagyományokról

    19/10/2024

    Bronzkori patrióták – Petrei Emese a magyar Szardíniáról és vérre menő hagyományokról

    A Földközi-tenger második legnagyobb szigete hamisítatlan rejtelmes sziget. Ősi kőtornyok ezrei találhatók itt, amelyeknek építői kétezer évvel előzték meg a római civilizációt. Bár Szardínia területe mindössze kétharmada a Dunántúlnak, mindig is nagyhatalmak kereszttüzében állt, történelme hódítások, megszállások, ostromok végeláthatatlan sorozata. Annak tapasztalata, hogy amikor idegen hatalom képviselői szálltak partra itt, azok mindig csak kifosztották az erőforrásokat, kizsigerelték az őslakosokat, de sosem építkeztek. Valószínűleg ennek a tapasztalatnak köszönhető az is, hogy a szárdok, alig másfélmillió ember, példát mutathatnak makacs és dacos identitásból, amely Európában egyedülálló módon a bronzkorig és a különös kőtornyokig vezeti vissza gyökereit. Petrei Emese csaknem harminc éve él Szardínián, szenvedélyesen szereti és tiszteli a szárd kultúrát, kenyerét is annak bemutatásával, magyar csoportok idegenvezetésével keresi.

    54 min
  9. Háttal a császárnak – Hermann Róbert az elfeledett vértanúkról és az asszonyverető Haynauról | Magna Hungaria 4.

    04/10/2024

    Háttal a császárnak – Hermann Róbert az elfeledett vértanúkról és az asszonyverető Haynauról | Magna Hungaria 4.

    Golyó vagy kötél? Élet vagy halál? Szabadság vagy börtön? 175 évvel ezelőtt, az aradi vértanúk 1849. október 6-i kivégzésekor ezek a kérdések foglalkoztatták a magyarokat. Mi, a (mérsékelten) hálás utókor már köznapibb kérdéseket teszünk fel. Kik voltak ők? Mi vezette őket? Miért így alakult a sorsuk?  Podcastunk új epizódjában Hermann Róbert történésszel beszélgettünk minderről.

    34 min
  10. Magányos szigetek – Vaskuti István a kenuzás örök kihívásáról és olimpiai győzelmekről | Magna Hungaria 3.

    04/08/2024

    Magányos szigetek – Vaskuti István a kenuzás örök kihívásáról és olimpiai győzelmekről | Magna Hungaria 3.

    Miért a jóval ingatagabb kenut és nem a kajakot választotta, hogyan formálja a jellemet az evezés, hová tűntek a nagyvárosi csónakházak, miért lett viharos az első találkozása Wichmann Tamással, mit jelentett az erdélyi magyaroknak az olimpiai győzelme a román kenusok ellen – minderről beszélgettünk Vaskuti Istvánnal, a Nemzet Sportolójával, olimpiai, tízszeres világ- és tizennyolcszoros magyar bajnok kenussal intézetünk podcastjában.

    55 min
  11. „Megmutatni, hogy még vagyunk” – Erdélyi magyar arisztokraták hazáról, hitről és humorról|Magna Hungaria 2.

    28/07/2024

    „Megmutatni, hogy még vagyunk” – Erdélyi magyar arisztokraták hazáról, hitről és humorról|Magna Hungaria 2.

    2023 őszén a partiumi Nagykárolyban, a román–magyar határtól néhány kilométerre összegyűltek az erdélyi magyar főnemesek, hogy a Károlyiak lovagvárában bálozzanak. Az eseményen készített beszélgetésből kiderül, hogy a rendszerváltás után született fiatal arisztokratanemzedék egyre sürgetőbben fogalmazza meg kérdéseit identitásáról, társadalmi szerepéről, múltjának, családtörténetének sikeres és kudarcos mozzanatairól – valamint traumáiról. Arról, hogyan lehet és kell arisztokratának megmaradni a XXI. században.

    26 min
  12. Balassitól Jumurdzsákig – Erdal Şalikoğlu a kultúra szenvedélyéről és a toleranciáról | Magna Hungaria 1.

    18/04/2024

    Balassitól Jumurdzsákig – Erdal Şalikoğlu a kultúra szenvedélyéről és a toleranciáról | Magna Hungaria 1.

    Eger csak kisebb vereség volt a törököknek, de megérti, hogy a magyaroknak ez miért nemzeti büszkeség. Török létére szenvedélyesen szereti, műveli, muzsikálja és tolmácsolja a magyar kultúrát, olyan harcos költőt is megszólaltatva, mint a hódoltsági háborúk hőse, Balassi Bálint. Erdal Şalikoğlu szenvedélye a hídépítés: a török–magyar testvérkultúra felmutatása. A muzsikus, aki „civilben” reumatológus szakorvos, a szaz lant mestere. Az MCC Magyar Összetartozás Intézete is vendégül látta őt a két ország barátsági szerződésének századik évfordulójára emlékezve. Margittai Gábor és Major Anita beszélget vele – mélyinterjú sok muzsikával.

    1 hr
  • 12 Episodes

About

Az MCC Magyar Összetartozás Intézetének podcastja közeli és távoli határvidékekről, láthatatlan tájakról és korokról, történelemről és történelemhamisításról – a Kárpát-medencei magyarság húsbavágó kérdéseiről. Mindarról, ami megtart és itthon tart.

Information

  • Creator
    Magyar Összetartozás Intézete
  • Years Active
    2024 - 2025
  • Episodes
    12
  • Rating
    Clean
  • Copyright
    © Magyar Összetartozás Intézete
  • Show Website
    Magna Hungaria