Harminc év alatt 161-szeresére nőtt a magyar olívapiac, közben egyre többeket érdekel, pontosan honnan jön és hogyan készül az olívaolaj. Laki Julival, a görögországi Honest Oil társalapítójával beszélgettünk arról, mitől jó az extra szűz olívaolaj, hogyan lesz a leszedett bogyóból még aznap olaj, és mit jelent a termelőknek az egyre kiszámíthatatlanabb időjárás. 0:00 Intro 0:35 Megint el vagyunk ájulva Horváth Boldizsár zöldségeitől, lassan szponzorálhatna minket 3:45 Gasztroforradalommal megérkezett az olívaolaj trend Magyarországra is, de a nagy élelmiszerláncok polcain kaphatóak gyakran pocsék minőségűek 7:45 Vendégünk a Görögországban családi vállalkozásban olívaolajat termelő Laki Juli 12:05 Az első évben a telken álló 150 fő olajfából lett 200 liter olívaolaj, betöltötték üvegbe és kivitték a berlini kézműves piacra 19:35 Vissza az alapokhoz: mit jelent, hogy extra szűz és hidegen sajtolt 22:55 Két lábon terjesztett olívaolaj, kóstolók, lakáséttermek 29:55 Olívaolajtermesztők egy napja: szüret és már aznap mennek a bogyók a présházba 33:05 Az angol piac már eleve jóval kiépültebb, de a magyar piacra is most már több ezer litert hoznak 38:05 Az árakat a spanyol piac határozza meg. Megjelentek az olcsóbb észak-afrikai és török olajok 41:25 Spanyolok többségében ültetvényeken termelnek ipari mennyiségű olajat, görögöknél elterjedtebbek a családi gazdaságok 44:25 Kiszámíthatatlanabbá váló időjárás a klímaváltozással 47:25 Juli könyvajánlója: Helen Graham Centerpiece A rendszerváltás utáni években az egyre nyitottabbá váló ország gyorsan megismerkedett a mediterrán konyhával, a Nyugatra induló magyar turisták legnépszerűbb úticéljai között volt Olaszország és Görögország is. A tévékben pedig feltűntek a – jellemzően angolszász – főzös műsorok, amelyek már az olívaolaolajat mutatták be korszerű konyha alapjaként, ez volt a legfontosabb zsiradék (Jamie Oliver locsolta is mindenre), és ezt ajánlották az újonnan megjelenő szakácskönyvekben, receptoldalakon. A magyar olíva piac három évtized alatt 161-szereződött! 1992-ben mindössze 14,3 tonna olívaolajat importált Magyarország, addig 2024-ben már több mint 2305 tonnát. Az itthoni beszerzési lehetőségeket azonban jó ideig csak a szupermarketek polcain található nem túl jó minőségű, gyakran avas izű olajok jelentették. A 2000-es évek végén megjelentek azok az úttörő kereskedők, mint Tóth Gusztáv (a pomázi Igazi Olíva tulajdonosa) vagy Giuseppe Scaricamazza (Buono olasz delikátesz), akik már minőségi, gondosan kiválasztott termelői, extra szűz olívaolajakat kínáltak. Ebben az időszakban indult el Laki Juli és partnere, Tom vállalkozása, a Honest Toil: a Peloponnészoszi-félszigeten lévő kis görög városkából kezdték el a környékről származó (single-origin), hidegen préselt, szűretlen, 100%-ban Koroneiki olívabogyóból készült olajukat értékesíteni. Az évek során kialakult az a fogyasztói réteg, amely már értékelte, hogy közvetlenül termelőtől vásárolhat, pontosan tudhatja, honnan jön az olaj – melyik régióból, melyik présből, melyik évjáratból. Mint a jó boroknál). Julival beszélgetünk arról, hogyan nőtt ki vállalkozásukat egy váratlan és véletlen élethelyzetből, mitől különleges az olajuk, hogyan telnek a szüreti napok, és hogyan hat rájuk a klímaváltozás. Az Umami a 444 kéthetente jelentkező gasztronómiai podcastja. Szeptembertől indult a második évadunk, aminek első adásában Kárai Dáviddal a gasztro influenszerségről, a másodikban Uj Péterrel Anthony Bourdainről, harmadikban Rosenstein Robival beszélgettünk (minden korábbi epizód itt megtalálható). Elindult gasztronómiai cikksorozatunk is, az Umami Extra. Az első részben Nemes Nóra arról ír, hogyan alakítja át a klímaváltozás a magyar mezőgazdaságot, a másodikban pedig arról, hogy hogyan hat ez majd a húsfogyasztásunkra is. Ha van kérdésetek, tippetek, hozzászólásotok vagy témaötletetek, amiről szívesen hallgatnátok beszélgetést, küldjétek el az umami@444.hu címre! Kövessétek az Umamit Spotifyon és Apple Podcastsban! See omnystudio.com/listener for privacy information.
