Csakugyan / 8 és fél óra

Józsefváros Újság

Csakugyan: Körbejárjuk azt, ami csakugyan számít - Bendl Verával. A Józsefváros Újság podcastja - - - - - - - - - 8 és fél óra: Kulturális, közéleti, társadalmi félóra hetente a Józsefváros Újság munkatársaitól és vendégeiktől. Fókuszban Józsefváros, de nyitunk az egész világ felé.

  1. Az MI legnagyobb problémája, hogy az emberiség irányíthatóvá válik - folytatódik az MI-podcast Koren Balázzsal – Csakugyan #117

    1D AGO

    Az MI legnagyobb problémája, hogy az emberiség irányíthatóvá válik - folytatódik az MI-podcast Koren Balázzsal – Csakugyan #117

    Túlélési stratégiák a mesterséges intelligencia világában, fegyverkezési verseny, szelid optimizmus - folytatódik az MI-podcast. „Aki nem fogja használni az eszét, sajnos lemarad, és abszolút versenyhátrányból indul”, hiába áll rendelkezésére bármilyen program, mondja Koren Balázs, mesterséges intelligencia (MI) szakértő, a Biatorbágyi Innovatív Technikum és Gimnázium matematika tanára, a Yettel Prosuli szakmai vezetője a Csakugyanban. Mivel ma “nincs az a munkahely, ami biztos pont volna az életünkben”, csak az tud felszínen maradni, aki képezi magát, és nem fogadja el automatikusan az algoritmus válaszait. „Hiszek az edukáció erejében. Minél több embernek nyissuk ki a szemét, hogy nem lehet hátradőlni, és mindent elfogadni, ami velünk szembejön”, emeli ki.  Ez azért is rendkívül fontos, mert a legnagyobb probléma az MI-vel, hogy az emberiség irányíthatóvá válik, és ezt például a for profit cégek minden szempontból kihasználják.   A mesterséges intelligencia szabályozásával kapcsolatban úgy véli, „amíg az MI két nagy szereplője egyáltalán nem érdekelt a szabályozásban, hiszen részükről ez egy fegyverkezési verseny, és abban nem fog nyerni, aki magát korlátozza, addig nem várható érdemi szabályozás. Ez sem az USA-nak, sem Kínának nem érdeke.  A verseny célja pedig az általános mesterséges intelligencia megalkotása: aki ezt először létrehozza, jó eséllyel világuralmi vágyait igyekszik majd megvalósítani.”

    1h 1m
  2. Garzonnők és garzonférfiak - „nemzetgyilkos lakástípus” és szinglisors a ’20-as, ’30-as években – Podcast Verő-Valló Judittal – Csakugyan #114

    JAN 30

    Garzonnők és garzonférfiak - „nemzetgyilkos lakástípus” és szinglisors a ’20-as, ’30-as években – Podcast Verő-Valló Judittal – Csakugyan #114

    Az egyedül élő nő jelenségét alig tudták megemészteni az első világháború utáni években. Gobbi Hilda volt ebben az egyik úttörő. „A 19. században már tömegesen jelentek meg egyedülállók a fővárosban, nemcsak férfiak, hanem nők is, de nagyjából az első világháború utánra alakult ki az, hogy egy nő lakhat egyedül, és nem vetül rá a prostitúció árnyéka azonnal. Korábban általában a keresete sem engedte meg, hogy ezt a fajta lakást kifizesse”, mondja Verő-Valló Judit, szociológus, történész, az Egyedül a nagyvárosban: Garzonotthonok és lakóik Budapesten a 19. század derekától az 1940-es évekig című könyv szerzője, aki a budapesti garzonlakások és a lakások bérlőinek életét kutatta.   „Nagyon nagy ellenállásba ütközött a garzonlakások építése”, meséli, a korabeli sajtóban megjelent vélemények alapján azért is tekintették „nemzetgyilkos” lakástípusnak, az “egy se-rendszer” népszerűsítőjének a garzont, mert úgy vélték, a fiatalok a kis lakások miatt nem alapítanak családot. Mindeközben a ’30-as évek végére a házakban a lakások fele már garzonlakás volt, a családalapítás kitolódásának meg valójában az egzisztenciális nehézségek és a gazdasági válság voltak az okai.  A 19. századi garzonlakások viszont nem a maihoz hasonlítottak: lehetett bennük több szoba, de konyha csak jelképesen, viszont magasabb  komfortos-fürdőszobás felszereltséggel bírtak, ami a 19. században igazi luxusnak számított. A lakástípus a ’20-as évek végére, ’30-as évek elejére már nagyrészt a tisztviselő réteget célozta, a hivatalhoz jutott nők már megengedhették maguknak.

    50 min
  3. Gyógyuljon ez a társadalmi seb, törjön meg a hallgatás egy kicsit – Podcast Kallós Violával – Csakugyan #113

    JAN 23

    Gyógyuljon ez a társadalmi seb, törjön meg a hallgatás egy kicsit – Podcast Kallós Violával – Csakugyan #113

    Józsefváros, második világháború, Holokauszt - performansz és előadás fiatalokkal a Kesztyűgyárban. Fény, durranás, zápor címmel 10 fiatal előadásában színházi emlékfejtésre hívja a nézőket a Kesztyűgyárba és környékére az Emlékezés Színháza a Holokauszt emléknapjához kapcsolódóan. Az előadáson középiskolások szerepelnek, akik a közelmúltban interjút készítettek idős, háborút megélt emberekkel.  „Maga a Teleki tér története nagyon különleges, mert itt a nyilas hatalomátvétel másnapján beszélhetünk egy fegyveres ellenállásról a németek és a nyilasok ellen. Ez egy különleges dolog, viszont rengeteg kérdést vet fel, és szinte csak a szóbeli emlékezet őrzi, bár igaz, hogy tíz éve előkerült valakinek a naplója, aki ott volt, és részt vett az ellenállásban”, mondja a Csakugyanban Kallós Viola, társadalmi-politikai színházi szakember, közösségi színházi rendező a kerületben Kis Varsónak nevezett, az elbeszélések szerint néhány napig tartó spontán fegyveres ellenállásra utalva, és hozzáteszi, „mi a háború megélt, emberi valóságával foglalkozunk, a történeti bizonyítékok másodlagosak ebben a tekintetben. A történetekben egyébként főleg kérdések maradtak. Ami engem nagyon érdekel még, hogy melyek voltak azok a spontán döntések, az a fajta ellenállás, amellyel napi szinten találkozunk, de nem üti meg a történetírás ingerküszöbét. Pedig fontos, mert valódi azonosulási felületet is adhat az eseményekkel, hiszen kiderül belőle, hogy egy ember hogyan őrizte meg az értékrendjét, az integritását egy ilyen nehéz politikai helyzetben.”

    43 min

About

Csakugyan: Körbejárjuk azt, ami csakugyan számít - Bendl Verával. A Józsefváros Újság podcastja - - - - - - - - - 8 és fél óra: Kulturális, közéleti, társadalmi félóra hetente a Józsefváros Újság munkatársaitól és vendégeiktől. Fókuszban Józsefváros, de nyitunk az egész világ felé.