Lételem - A WWF Magyarország zöld podcastja

WWF Magyarország
  • 0.0 (0)
  • NATURAL SCIENCES

Megújultunk! A WWF Magyarország podcastja mostantól két rovatban, frissebb, pörgősebb formában tér vissza. A Mélyvízben a közbeszédben visszhangot keltő, természetvédelemmel és fenntarthatósággal kapcsolatos aktualitásokat bontjuk ki szakértőinkkel – közérthetően, egy epizódban több témát is érintve. A Folyosóban pedig ismert és inspiráló vendégekkel beszélgetünk könnyed hangulatban életmódról, életútról, és arról, hogy kinél hogyan jelenik meg a fenntartható szemlélet. Két rovat, két hangulat, egy cél: közelebb hozni a természetet, beindítani a változást, és új szemléletmódokkal gazdagodni

  1. Folyosó – Eke Angéla: „Az egészségtudatosság és a környezettudatosság egy és ugyanaz”

    JAN 27

    Folyosó – Eke Angéla: „Az egészségtudatosság és a környezettudatosság egy és ugyanaz”

    A Folyosó második epizódjában Eke Angéla színésznő mesél gyerekkori és természetközeli élményeiről: a vidéki kertben eltöltött időről – az első „ökoszisztémáról”, amit játszótérként élt meg –, és arról, hogyan kúszott vissza a fenntarthatóbb gondolkodás a felnőtt életébe. Szó esik tudatos vásárlásról, piacozásról, a helyi termelők szerepéről, az egészségtudatosság és a környezeti felelősség összefonódásáról. Angéla emellett őszintén beszél a színészi létről, önértékelésről, megfelelési kényszerről, mentális terhelésről és arról, hogyan vezetett számára a lassítás és az önazonosság egy stabilabb, tudatosabb élethez – de egy boldogságkereső történet megszületését is elmeséli, amit jó eséllyel a filmvásznon láthatunk majd a jövőben.  Fedezd fel a vadon titkos üzeneteit a WWF 2026-os falinaptárával - kattints ide a részletekért!

    54 min
  2. Folyosó – Csányi Vilmos etológus az evolúció, a közösségek és a természet kapcsolatáról

    11/20/2025

    Folyosó – Csányi Vilmos etológus az evolúció, a közösségek és a természet kapcsolatáról

    🌱 Miért van szükségünk a természet közelségére és őseink tudására – és mit veszítünk, ha eltávolodunk tőle? A Lételem Folyosó rovatának első epizódjában Csányi Vilmos etológussal beszélgetünk evolúcióról, kulturális örökségről, közösségről, spiritualitásról és arról, hogyan formálja a természethez és őseinkhez fűződő viszonyunk az életünket. Szó esik arról is, miért tartott olyan sokáig belátni, hogy az állatok is érző, értelmes lények, miért lenne fontos, hogy a döntéshozók megértsenek néhány alapvető biológiai kapcsolatot, és még a kutyák különleges szerepe is előkerül – mindez egy izgalmas, gondolatébresztő beszélgetésben. Az epizódhoz Csányi Vilmos A teremtő képzelet című könyve szolgált inspirációként. A kötetet keresd a könyvesboltokban és a kiadó oldalán! 🎧 Megújult a WWF Magyarország podcastja! Mostantól két rovattal jelentkezünk frissebb, lendületesebb formában. A Folyosó rovatban Lay Viktória beszélget ismert, inspiráló vendégekkel életútról és a fenntartható szemléletről, a Mélyvíz rovat egyes epizódjaiban pedig McMenemy Márk szakértők segítségével bogoz ki több izgalmas zöld témát is – olyanokat, amikről a közbeszédben is sok szó esik. Tarts velünk, és hallgass gondolatébresztő beszélgetéseket vendégeinkkel, akik életükről, munkásságukról és a fenntarthatóság különböző színezeteiről beszélnek. 👚 Válogass kedvedre legújabb kollekciónkból: ⁠shop.wwf.hu⁠ 📫Kövesd a munkánkat és iratkozz fel hírlevelünkre: ⁠⁠wwf.hu/feliratkozas⁠⁠ Kövess minket! Instagram: ⁠⁠@wwfmagyarorszag⁠⁠ Facebook: ⁠⁠@wwfhungary⁠⁠ TikTok: ⁠⁠@wwfmagyarorszag⁠⁠ YouTube: ⁠⁠@wwfmagyarorszag⁠⁠ 🌳Támogatási lehetőségekről bővebben: ⁠⁠wwf.hu/adomanyozz

    48 min
  3. Mélyvíz - Aszályról, erdőkről, megújuló energiáról érthetően

    10/30/2025

    Mélyvíz - Aszályról, erdőkről, megújuló energiáról érthetően

    🎧 Megújult a WWF Magyarország podcastja! Mostantól két rovattal jelentkezünk frissebb, lendületesebb formában. A Folyosó rovatban Lay Viktória beszélget ismert, inspiráló vendégekkel életútról és a fenntartható szemléletről, a Mélyvíz rovat egyes epizódjaiban pedig McMenemy Márk szakértők segítségével bogoz ki több izgalmas zöld témát is — olyanokat, amikről a közbeszédben is sok szó esik. Tarts velünk, ha szeretnéd átlátni a zöld témák mögötti összefüggéseket – röviden, közérthetően, hitelesen. A Mélyvíz első epizódjában három témában merülünk alá: 💧 Aszály és vízhiány – Hazánk már tényleg nem a vizek országa? Hogyan hat a klímaváltozás a mezőgazdaságra, és van-e visszaút a vízmegtartó tájhasználat felé? Ezekről beszélgetünk Samu Andreával, a WWF Magyarország Élő Folyók programjának szakértőjével. 🌳A magyar erdők helyzete – Milyen állapotban vannak valójában az erdeink, és miért fontos, hogy természetesebbé váljanak ezek a nélkülözhetetlen élőhelyek? Tényleg minden erdőt kezelni kell? Többek között ezekről kérdezzük Gálhidy Lászlót, a WWF Magyarország Erdő programjának vezetőjét. ⚡Elektromos autók és akkumulátortechnológia – Környezetbarát jövő vagy új ökológiai csapda? Mik az e-mobilitás valódi előnyei és árnyoldalai, és hogyan lehet fenntarthatóbb az energiafelhasználásunk? Ezekre keressük a választ Munkácsy Bélával, a WWF energiatervezési tanácsadójával. Ez az epizód a Restoriver, az Interreg Duna Régió Program Európai Unió által társfinanszírozott projektjének részeként valósult meg. 👚 Válogass kedvedre legújabb kollekciónkból: shop.wwf.hu 📫Kövesd a munkánkat és iratkozz fel hírlevelünkre: ⁠wwf.hu/feliratkozas⁠ Kövess minket! Instagram: ⁠@wwfmagyarorszag⁠ Facebook: ⁠@wwfhungary⁠ TikTok: ⁠@wwfmagyarorszag⁠ YouTube: ⁠@wwfmagyarorszag⁠ 🌳Támogatási lehetőségekről bővebben: ⁠wwf.hu/adomanyozz⁠

    58 min

  4. 11/14/2024

    A medvének pillanatnyilag rossz a marketingje: az erdélyi medvehelyzet és ami mögötte van

    Egyre gyakrabban hallunk arról, hogy medvét láttak vagy látni véltek Magyarország területén. Az egykor hazánk területén is őshonos faj hosszú évtizedes üldöztetés után egyre gyakrabban bukkan fel az országban. Habár nincsenek bizonyítékok arra, hogy szaporodna is nálunk, de áttelelő példányról már van tudomása a nemzeti parki szakembereknek. Manapság inkább azonban az jellemző, hogy a zöld határon át egy-egy magányos példány jár-kel Szlovákia és Magyarország között. A medvékkel kapcsolatos ismereteinket és véleményünket jelentősen meghatározzák azok a hírek, amelyek az erdélyi medvehelyzetről érkeznek hozzánk a sajtón keresztül. Keleti szomszédunkban él Európa legnagyobb medvepopulációja, az együttélés velük korántsem konfliktusmentes. Gyakran hallunk településekre bejáró, kukázó medvékről, gombázókat és túrázókat – olykor halálosan – megsebesítő egyedekről. Nehéz azonban úgy megítélni a medvékről, a velük kapcsolatos konfliktusokról szóló híreket, hogy a sajtóból gyakran nem ismerjük meg az okokat, hogy vajon miért kéregetnek az út szélén, kukáznak a településeken, vagy mi történhetett egy támadás előtt, és ki a felelős a kialakult konfliktusokért. A medve, vagy mi emberek, esetleg mindkettő?  A Lételem aktuális epizódjában Sallay-Mosoi Alexandra biológussal, a WWF Románia projektmenedzserével és Dezső László gyergyószentmiklósi természetfotóssal, két, az erdélyi medvehelyzetet jól ismerő szakemberrel beszélget McMenemy Márk. A felvétel a Falka Napokon készült 2024. szeptember 28-án. Az adást az Európai Unió támogatásával az Együttélés a medvékkel elnevezésű projekt keretében rögzítettük.

    59 min

  5. 07/19/2024

    A tiszta ivóvíz nélkülözhetetlen – mik veszélyeztetik ezt, mi a megoldás, és hol jön a képbe a Duna?

    Az ivóvízről leggyakrabban akkor beszélgetünk, amikor egy forró, hőhullámokkal tarkított időszakban – mint például ezen a nyáron – egyes településeken felhívják a figyelmet a takarékos vízfogyasztásra, netán némileg korlátozzák is a vízhez való hozzáférést. De miért fontos az ivóvízről beszélgetni, és mi köze van ennek a Dunához? Sokan nincsenek tisztában azzal, hogy a hazai lakosság egy jelentős része – nagy százalékban Budapest és környéke – a Duna vizét issza, ami ráadásul egy természetesen kialakuló, parti szűrőrétegen keresztül tisztul, hogy végül az „utolsó simításokat” elvégezve a csatornákba, majd az otthonainkba jusson. Ám a klímaváltozás, a pazarló felhasználói szokások, a modern kori szennyezések, a nagy volumenű hajózás veszélyeztethetik az ivóvízbázist és magát a természetes szűrőrendszert is. Hogyan segíthetünk felhasználóként a problémák mérséklésében? Mi lehet a megoldás, hogy a tiszta ivóvízhez hosszú távon is hozzáférjünk, és a Duna élővilága is fennmaradjon, ami a teljes ökoszisztéma, így a saját jóllétünk szempontjából is rendkívül fontos? Erről beszélgetett a Lételem új epizódjában Mihálovits András dr. Samu Andreával, a WWF Magyarország Élő Folyók programjának szakértőjével és dr. Engloner Attilával, aki a HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont tudományos főmunkatársa és a Duna-kutató Intézet volt igazgatója. Az epizódban szó esik többek között a Tiszta Ivóvíz Nemzeti Kiválósági Projekt kutatásáról, de többek között arról is, hogy az éghajlatváltozás miatt kialakuló szélsőséges vízjárás hogyan befolyásolja a vízminőséget, miért fontos az élőhely-rehabilitáció vagy épp mik azok a modern kori szennyezőanyagok. (Megjegyzés: az epizód felvétele még a jelenlegi hőhullámok előtt, a nagyobb esőzések időszakában készült, ezért hallható a beszélgetés során az erre való utalás.)

    56 min

  6. 06/28/2024

    A táplálkozás útvesztőjében: ami fenntartható, az egészséges is?

    Étkezésünknek rengeteg rétege van: az érzelmek, a hagyományok és szokások, anyagi helyzetünk, az egészségünk megőrzése vagy javítása és a fenntarthatóság is egyebek mellett olyan szempontok, amik befolyásolhatják azt, hogy hogyan táplálkozunk, honnan szerezzük be az ételeinket, nyitottak vagyunk-e az új ízekre, mi után nyúlunk elsőként a boltban vagy a piacon, és egy-egy alapanyagból vagy fogásból milyen mennyiséget fogyasztunk vagy épp dobunk ki a kukába. A Lételem aktuális epizódjában Csepelyi Adrienn, a WMN újságírója beszélget Szabó Adrienn klinikai dietetikussal és Sipos Katalinnal, a WWF Magyarország igazgatójával arról, hogy az élelmiszerek tekintetében milyen összefüggés van fenntartható és egészséges között, vannak-e szuperélelmiszerek vagy kerülendő "mumus-alapanyagok”, mennyire pénzkérdés az egészséges táplálkozás, és mik azok a szabályok, amiket érdemes betartani, ha valaki a szervezete megfelelő működésére és a környezet megóvására is szeretne odafigyelni étkezései és vásárlásai során.

    1h 9m

  7. 02/02/2024

    Alacsony hatásfokú villamos energiáért égetjük el erdeinket - biomassza-alapozó 2. rész

    Hogyan kerül a biomassza az erőműbe és miért? Első hallásra talán azt gondolnánk, hogy ez az energiatermelés környezetbarát alternatívája, pedig ez távol áll az igazságtól – pontosabban ez is egy olyan összetett téma, mint az, hogy nem mindegy, honnan, milyen erdőből vesszük el a tűzifának való anyagot, ami szintén nem más, mint szilárd biomassza. Podcastsorozatunk első részében az alapfogalmak tisztázásán túl az erdészeti biomasszáról beszélgettünk, a második epizódban pedig Mihálovits András moderátor arról beszélget Harmat Ádámmal, a WWF Magyarország éghajlatvédelmi programjának vezetőjével, hogy az erőművekben gyakorlatilag állami támogatással égetjük az erdőt alacsony hatásfokú villamos energiáért, emiatt ráadásul a tűzifa is drágább a lakosság számára. A beszélgetés során szó esik arról, hogy mi a különbség az erőmű, a kapcsolt erőmű és a fűtőmű – és azok biomassza-felhasználása – között, de arról is, hogy a klímapolitika hogyan próbálja kizárni a „rossz biomasszát”. Egyáltalán milyen a jó és a rossz biomassza, és felhasználása milyen kockázatokat rejt magában klímavédelmi és biodiverzitási szempontból? A podcastsorozat első része ide kattintva hallgatható meg. A témában illusztrációkkal színesített írás is megjelent, ez ide kattintva olvasható. Gyakran ismételt kérdések a biomasszával kapcsolatban – kattints ide, hogy válaszokat kapj!

    47 min

  8. 01/19/2024

    Nem minden fenntartható, ami „bio” - biomassza-alapozó 1. rész

    Te tudod, hogy valójában mi az a biomassza, mi tartozik ebbe a kategóriába, és mire lehet használni? És azt, hogy a tűzifa is biomassza – amit sok esetben a természetes erdeinkből termelnek ki –, és a lakossági fafűtés mellett ipari felhasználása is van például az erőművekben?A biomassza témaköre olyannyira tág, hogy rögtön két epizódot szenteltünk neki – az első részben az alapfogalmak tisztázásán túl az erdészeti biomasszáról beszélgetett Csurgó Dénes, a Telex újságírója Harmat Ádámmal, a WWF Magyarország Éghajlatvédelmi programjának vezetőjével és Bódis Pállal, a WWF Magyarország Erdő programjának szakértőjével. Az epizódban szó esik többek között arról, hogy nem mindegy, honnan származik a biomassza és azt kik és hogyan használják fel, de a beszélgetőpartnerek arra is kitérnek, hogy miért probléma, hogy a biomassza jelentős része tűzifa formájában a természetes erdeinkből származik. Mi kell ahhoz, hogy csökkenjen a kereslet iránta, és ezáltal megóvjuk a természetes erdeinket? Mi lehet a megoldás a kiváltására? Hallgasd meg az epizódot, és tudj meg többet az első részből! A témában illusztrációkkal színesített írás is megjelent, ez ⁠ide kattintva⁠ olvasható. Gyakran ismételt kérdések a biomasszával kapcsolatban – ⁠kattints ide⁠, hogy válaszokat kapj!

    52 min
See All (47)

About

Megújultunk! A WWF Magyarország podcastja mostantól két rovatban, frissebb, pörgősebb formában tér vissza. A Mélyvízben a közbeszédben visszhangot keltő, természetvédelemmel és fenntarthatósággal kapcsolatos aktualitásokat bontjuk ki szakértőinkkel – közérthetően, egy epizódban több témát is érintve. A Folyosóban pedig ismert és inspiráló vendégekkel beszélgetünk könnyed hangulatban életmódról, életútról, és arról, hogy kinél hogyan jelenik meg a fenntartható szemlélet. Két rovat, két hangulat, egy cél: közelebb hozni a természetet, beindítani a változást, és új szemléletmódokkal gazdagodni

Information

You Might Also Like