HEKTÁR mezőgazdasági podcast

HEKTÁR Podcast
  • 0.0 (0)
  • NATURAL SCIENCES
  • UPDATED MONTHLY

A HEKTÁR egy szakmai, mezőgazdasági podcast Gribek Danival. Szakmai beszélgetések talajvédelemről, precíziós gazdálkodásról, növényvédelemről, traktorokról, tápanyag-utánpótlásról, agrár-környezetgazdálkodásról. No-till, sávművelés vagy szántás? Hol kezdődik a szántóföldi vízgazdálkodás? Milyen technológiával termeszthetők a kultúrnövények? Számos kérdés, amire megpróbálunk választ keresni.

  1. Huminsavak és huminsavas termékek a mezőgazdaságban: varázsdoboz vagy hatékony segítség a gazdálkodóknak? (HEKTÁR Plusz)

    MAR 1

    Huminsavak és huminsavas termékek a mezőgazdaságban: varázsdoboz vagy hatékony segítség a gazdálkodóknak? (HEKTÁR Plusz)

    A HEKTÁR Plusz podcast legfrissebb adásában a huminsavak világába merülünk el szakértőinkkel. Megvizsgáljuk, hogy ezek a biostimulátorok csak "varázsdobozok", vagy létezik mögöttük olyan tudományos háttér és üzemi tapasztalat, amelyre a modern, fenntartható gazdálkodás alapozható.Gribek Dániel műsorvezető vendégei ezúttal:Pais István – környezet- és tájgazdálkodási agrármérnök, a Huminisz Kft. ügyvezetője Bischof András – szaktanácsadó, családi gazdálkodó (Őrség) Dr. Parádi István – egyetemi adjunktus (ELTE), növényélettani szakértő, az Experiplant Kft. ügyvezetője🔍 Amiből a videóban választ kapsz:Mi is pontosan a huminsav? A geológia és a biológia különleges összekapcsolódása, amely a szerves anyagok bomlása és újraalakulása (humifikáció) során keletkezik.Hogyan serkentik a huminsavak a gyökérfejlődést (akár 15-25%-os tömegnövekedést elérve) és hogyan javítják a növények hormonális válaszait? Miért működnek ezek a készítmények nemcsak aszályban, hanem túlzott csapadék esetén is, amikor a tápanyagfelvétel gátolt? Valóban visszahozza az árát egy Huminisz termék? Üzemi tapasztalatok alapján a technológia akár 2-3-szoros értéket is képes visszahozni terméstöbbletben.📌 Időbélyegek:0:00 – Bevezető, podcastajánló5:50 – Mik azok a huminsavak?16:44 - Élettani hatások1:05:00 - MegtérülésNe felejtsétek el lájkolni az adást és feliratkozni a csatornára! További szakmai anyagokért látogassatok el a hektarpodcast.hu oldalra.

    1h 39m
  2. A helyi, magyar termék a kitörés? 🇭🇺 De hogyan? - Termelői tapasztalatok az indulástól a buktatókig

    FEB 21

    A helyi, magyar termék a kitörés? 🇭🇺 De hogyan? - Termelői tapasztalatok az indulástól a buktatókig

    Gyakran halljuk, hogy a saját termény feldolgozása lehet a magyar agrárium sikerének egyik kulcsa. De mi kell ehhez? Mondani és leírni könnyű, de kistermelő élelmiszerekkel, egyéb termékekkel foglalkozni már nem is annyira egyszerű. Hogyan érdemes elindulni, mire kell figyelni az egészen picitől a kis- és közepes gazdaságokig? Szabályok, marketing, piacteremtés és feldolgozás – ez lesz a fókuszban.A HEKTÁR Magágy legújabb adásában a kistermelői lét húsbavágó valóságáról beszélgetünk. Hogyan kell elindulni a saját termék előállításában? MIért fontos a névválasztás, a marketing, egy jó logó? Mit a kihívások a tőkehús esetén, és miért nehéz piacokon értékesíteni? Befér-e egy helyi termelő a nagy üzletláncokhoz vagy az online áruházak kínálatába? Miért fontos a vásárlók edukálása, akik a szezonon kívül is meggyet szednének? És miért az elhivatottság a legfontosabb?Gribek Dániel vendégeivel ezeket a kérdéseket járja körbe:dr. Kujáni Katalin kistermelő, a Kislépték Egyesület elnökeMaszlik Dávid kistermelő, Simahegyi MajorVirág Erik kezdő kistermelő, Baja„Parasztembernek könyvelőnek, ügyvédnek, gépésznek és marketingesnek is egyszerre kell lennie” – Ismerős?Amiről a mai adásban szó lesz:✅ A kistermelői lét ezer arca: miért kell egy gazdának mindenhez is értenie?✅ Hozzáadott érték: hogyan lesz a búzából prémium liszt, a gyümölcsből pedig lekvár és érték?✅ Piaci pofonok: mi a teendő, ha a felvásárlási ár nem fedezi a költségeket?✅ Indulás és buktatók: őszintén a kezdeti nehézségekről és a tanulópénzről.✅ Kitörési pontok: van-e jövője a magyar kistermelőnek a multik világában?Ha tetszett az adás, iratkozz fel a csatornára, és oszd meg gazdatársaiddal is! A kommentszekcióban pedig várjuk a te tapasztalataidat: nálad mi volt a legnagyobb buktató az induláskor?TARTALOM:0:00 – Bevezető, vlogajánló5:15 – Miért indultak? A kényszer és a szenvedély találkozása22:40 - A marketing és a logó fontossága: Több, mint egy matrica54:10 – Hol értékesítsünk? A piacoktól a közvetlen eladásig1:25:30 – Buktatók: Ahol a legtöbben elvéreznek

    1h 53m
  3. CIROK - a jövő kukoricája? - A cirok termesztéstechnológiája és piaca a vetéstől az értékesítésig

    FEB 14

    CIROK - a jövő kukoricája? - A cirok termesztéstechnológiája és piaca a vetéstől az értékesítésig

    Továbbra is a cirok lehet a jövője növénye? Miért okozhatott eddig komoly csalódásokat az egyébként tényleg rendkívül ígéretes növény? Miért lenne érdemes azoknak is újra foglalkoznia ezzel a kultúrával, akik már adott esetben megégették magukat? Hol és hogyan kell termeszteni? MIlyen kihívást rejt a vetése, a gyomirtása és az értékesítése? Hogyan váltható ki a cirokkal a kukorica a tojástermelésben? A HEKTÁR Plusz podcast legfrissebb adásában a cirokkal foglalkozunk a LIDEA szakembereivel és két gazdálkodó segítségével, akik számos gyakorlati tanácsot is adnak a növénnyel kapcsolatban. A beszélgetés során nemcsak az előnyökről, hanem a kőkemény technológiai buktatókról is szó esik. Megtudhatjuk, hogyan kezelhető a macrophomina, éskiderül, hogy miért nem szabad „kaktuszként” kezelni a cirkot.Ammiről ebben az adásban szó lesz:Helyes pozicionálás: Hol van a cirok helye a vetésforgóban? Olyan területeken érdemes gondolkodni benne, ahol a kukorica átlagos évben is csak 5-6 tonnát tud produkálni. Vetés és tőszám: Miért kritikus a 12–13°C-os talajhőmérséklet, és hogyan lőjük be a tőszámot a talajminőséghez mérten? Növényvédelem: A gyomirtási stratégiák az S-metolaklór után, és a nikoszulfuron-toleráns hibridek előnyei. Tápanyag-utánpótlás: Miért a 6–8 leveles állapot a legfontosabb a nitrogén szempontjából? Betakarítási dilemmák: Zöld száron aratás vagy deszikálás? Hogyan kerüljük el a fajsúlyvesztést és a dőlést? Piaci körkép: Gluténmentes és toxinmentes alapanyag a humán élelmiszeriparban, és a baromfiágazat tapasztalatai Értékesítés: Mennyivel marad el az ára a kukoricától, és hol vannak az átvételi pontok? Vendégeink:Szűcs Ádám – gazdálkodó, növényorvos Salga Ottó – gazdálkodó, tojástermelő (Kereki Farm Kft.) Balogh László és Kanozsai Dávid – a Lidea szakértői Műsorvezető: Gribek DánielTARTALOM:0:00 – Bevezető, podcastajánló3:20 - A cirok piaci helyzete és jövedelmezősége11:00 – Takarmányozási tapasztalatok és tojástermelés28:30 – Vetéstechnológia: Időzítés, sortáv és tőszám1:02:40 – Növényvédelem: Gyomirtás és a makrofomina veszélye1:21:30 – Tápanyag-gazdálkodás és vízigény1:29:00 – Betakarítás: Zöld száron aratás vagy deszikálás?1:47:50 – Összegzés: Miért a cirok a jövő növénye?

    1h 54m
  4. Nem sci-fi, és a kisgazdaságoknak is elérhető: Pontos hozam-előrebecslés 8 héttel a betakarítás előtt? Csak felfújt lufi a precíziós gazdálkodás?

    FEB 7

    Nem sci-fi, és a kisgazdaságoknak is elérhető: Pontos hozam-előrebecslés 8 héttel a betakarítás előtt? Csak felfújt lufi a precíziós gazdálkodás?

    Sokan érzik úgy, hogy a precíziós gazdálkodás csak egy jól marketingelt „lufi”, ami színes térképeket ad, de valódi hasznot nem mindig hoz. A Hektár Plusz legújabb adásában viszont olyan technológiáról beszélgetünk, ami már súrolja a sci-fi határait, mégis nagyon is valóságos.A beszélgetés középpontjában a Cosima Kft. és az Axial Kft. közös fejlesztése áll: egy műholdas hozambecslési eljárás, amely már 8 héttel az aratás előtt megdöbbentő pontossággal jelzi előre a várható termést.Hozambecslés és sci-fi a földeken: Hogyan képesek a műholdak 1-4%-os hibahatáron belül megmondani a kukoricatermést, mielőtt a kombájn kimenne a táblára? Betakarítás-menedzsment: Nemcsak a tonnákat látjuk előre, hanem azt is, hogy melyik táblarész mikor lesz aratható. Ezzel tervezhetőbbé válik a szárítási kapacitás és az értékesítési stratégia.Zónázás és szaktanácsadás: Miért bukik el a precíziós munka, ha a zónatérkép csak egy „szép színes kép”, de nincs mögötte valós hozammérés? Kicsik vs. Nagyok: Tévhit, hogy ez csak a nagygazdaságok kiváltsága. A szolgáltatás alapú modellnek köszönhetően a néhány tíz hektáros gazdaságok is beruházási kényszer nélkül élhetnek a legmodernebb technológiával.Axial Next és RTK: Mi történik, ha az orosz műholdakat zavarják az ukrán harci helyzet miatt? Hogyan reagál az Axial Next rendszere percek alatt a külső zavarokra a zavartalan robotkormányzás érdekében? A Mesterséges Intelligencia (AI) helye: Hol segít az algoritmus, és hol van még mindig szükség a gazda évtizedes tapasztalatára?Vendégeink:🎙️ Csornai Gábor, a Kozima Kft. ügyvezetője, aki 50 éve foglalkozik űrfelvételek mezőgazdasági alkalmazásával. 🎙️Mesterházi Péter Ákos, az Axiál Kft. agrárinnovációs üzletágának szolgáltatásvezetője.TARTALOM:00:00 – Bevezető, vlogajánló03:14 – Kidurrant a precíziós lufi?27:20 – Tőszám - nitrogén kérdéskör39:55 – Világújdonság: Hozambecslés 8 héttel aratás előtt45:30 – Digitális határszemle és adatminőség Hogyan válik az adatból információ? A többéves visszamenőleges hozamtérképezés jelentősége és a pontos táblahatárok fontossága.1:09:40 – A Mesterséges Intelligencia (AI) és a mezőgazdaság1:17:40 – Precíziós megoldások kisgazdaságoknak1:21:00 – Axial Next, robotkormányzás és RTK-hálózat, Maxinet 2.0, a Trimble-hálózat

    1h 39m

  5. FEB 4

    A Mezőhegyesi Ménesbirtoktól: sajátmárkás kukorica vetőmagok a Dél-Alföldről - és ez csak a kezdet

    Miért jelentkezik a piacon saját vetőmaggal a Mezőhegyesi Ménesbirtok? Mire képesek a termékeik, és mik a jellemzőik? Miben látják előnyüket? Mit takar a ZaMira vagy éppen a ZeMma elnevezés? Milyen növényekkel érkeznek még a jövőben? A Hektár Plusz podcastban Gribek Dániel műsorvezető Kovács Norbert vezérigazgatóval és Asztalos Gábor projektmenedzserrel beszélget a Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság Zrt. új üzletágáról.TARTALOM:0:00 - Bevezető, podcastajánló3:39 - Kukorica vetőmag a Dél-Alföldről?15:22 - ZeMma és ZaMira29:16 - Napraforgó és őszi búza Mezőhegyesről?36:18 - Vetőmag-üzletág a tangazdaságban

    43 min
  6. 44 éve a növényvédelemben - Beszélgetés Kovács Gyulával a növényorvos szakma múltjáról és jövőjéről

    JAN 31

    44 éve a növényvédelemben - Beszélgetés Kovács Gyulával a növényorvos szakma múltjáról és jövőjéről

    A HEKTÁR Plusz legfrissebb adásában a növényvédelem múltját, jelenét és jövőjét járjuk körbe egy olyan szakemberrel, aki több mint négy évtizede követi és alakítja a hazai agráriumot. Gribek Dániel műsorvezető vendége Kovács Gyula, az FMC-Agro Hungary Kft. ügyvezető igazgatója és a Növényvédelmi Szövetség négyszer megválasztott elnöke. Miről beszélgetünk? A múlt emlékei: Felidézzük a 80-as évek hiánygazdálkodását, amikor a gazdáknak „udvarolniuk” kellett a kereskedőknek egy-egy jó hatóanyagért. Hatóanyag-kivonások és EU-s szabályozás: Miért tűnik el rengeteg jól bevált szer a piacról, és miért nehéz az új fejlesztéseket engedélyeztetni Európában? A „fekete piac” és a hamisítás: Kovács Gyula elrettentő történeteket mesél az illegális növényvédő szerek világáról, és arról, miért vállal hatalmas kockázatot az, aki csomagtartóból vásárol olcsó „megoldást”. Innovációk – drónok és biológiai védekezés: Beszélünk a hazai és európai szinten is úttörő drónos kijuttatási engedélyekről (Coragen), valamint a feromonok és a biológiai készítmények szerepéről a modern növényvédelemben. Alkalmazkodás a klímaváltozáshoz: Hogyan változik meg a kukoricatermesztés Magyarországon, és mi a növényorvosok feladata a túlélésben?

    1h 47m
  7. 9,5 tonna kukorica 35 000-es tőszámmal? Kétcsövű vagy egycsövű hibridek? | Mentsük meg a kukoricát!

    JAN 24

    9,5 tonna kukorica 35 000-es tőszámmal? Kétcsövű vagy egycsövű hibridek? | Mentsük meg a kukoricát!

    Milyen jövője lehet Magyarországon a kukoricának? Néhány éven belül szinte búcsút inthetünk az egyik legfontosabb növénykultúránknak, vagy vannak még lehetőségei? Hogyan lehet növelni a kukorica termésbiztonságát? Milyen konkrét tőszámokban érdemes gondolkodni, és vannak-e egyéb megoldási javaslatai a LIDEA szakembereinek?Gribek Daniel műsorvezető ezúttal a LIDEA szakembereivel (Kökény Benő, Balogh László és Kanozsai Dávid) beszélget a HEKTÁR Plusz podcastban.Hogyan ért el a kísérletben egy kétsövőségre hajlamos hibrid 9,5 tonnás eredményt mindössze 35 000-es tőszámmal, extrém aszályos időszakban, 130 mm csapadék mellett? Miért ad nagyobb szabadságot a gazdának a kétcsövűségre hajlamos genetika, és hogyan tudunk vele "kéziféket húzni" a vetésnél, ha száraz a tavasz? Tényleg okoz-e termésdepressziót a fattyasodás, és mi a helyzet a kora tavaszi lila elszíneződéssel? Van-e jövő az Alföldön? Ezekre mind keressük a választ.Ne maradj le a folytatásról sem! Ez egy két részes minisorozat első része – a következő epizódban a kukorica alternatívájaként is emlegetett cirok technológiáját járjuk körbe.TARTALOM:0:00 – Bevezető, vlogajánló3:22 - A kukorica jövője14:35 - A tőszám-kísérlet és akétcsövű hibridek37:00 - Egyéb megoldások - akár az Alföldre is1:00:49 - No-till tapasztalatok1:10:04 – Fattyasodás, toxin és öntözés1:30:00 - Befejezés, elköszönés

    1h 32m
  8. Láthatatlan segítség az aszályban: a mikrobiológia és a talajegészség - Phylazonit a HEKTÁR Pluszban

    JAN 21

    Láthatatlan segítség az aszályban: a mikrobiológia és a talajegészség - Phylazonit a HEKTÁR Pluszban

    Készen állunk egy esetleges, 2026-os aszályra, vagy a látszat és a hóborította határ megnyugtat minket? Bár a januári időjárás biztató lehet a legfrissebb HEKTÁR Plusz podcastban a szakemberek figyelmeztetnek: a talaj mélyebb rétegei sok helyen továbbra is csontszárazak, és nem biztos, hogy a kukorica vetéséig kitart a januári 20-25 mm csapadék.A HEKTÁR Plusz legújabb adásában Gribek Dániel műsorvezető a Phylazonit szakértőivel – Dr. Monori Istvánnal, Dr. Varga Sándorral és Csatári Gáborral – azt járták körbe, hogyan válhat a tudatos talajmenedzsment és a mikrobiológiai termékek használata a biztonságos termelés alapjává egy kiszámíthatatlan éghajlaton.Amiről az adásban részletesen beszélünk:Az aszály anatómiája: miért az előző év csapadékhiánya határozza meg a következő szezon sikerét, és miért „szárad alá” a növény, ha a téli csapadék nem ér össze a mélyebb rétegek nedvességével? A talajegészség forintosítható értéke: a talaj állapota akár 30-40%-ban is meghatározhatja a növénytermesztés sikerességét. Tudtad, hogy mindössze 1% humusztartalom-növekedés hektáronként akár 150-200 ezer liter víz megtartását segítheti? Phylazonit Max – Az új generáció: bemutatjuk az Agrova Kft. legújabb fejlesztését, amely négy Bacillus törzzsel nemcsak a nitrogénkötésben és foszfátmobilizálásban jeleskedik, hanem kiemelkedő kálium-mobilizáló képességgel is bír. De miért volt szükség a por alapú technológia bevezetésére?Regeneratív tapasztalatok: első kézből származó információk a no-till technológia és a mikrobiológiai készítmények kapcsolatáról.TARTALOM:0:00 – Hóhelyzet és aszályprognózis 2026-ra: miért becsapós a téli csapadék? 3:49 – Vízmegtartás és talajegészség - Hó és aszály 21:16 – Kísérleti eredmények31:53 – Termékfejlesztés és Phylazonit Max46:05 – Honnan vannak az új baktériumtörzsek?55:00 - Phylazonit Max kísérleti eredmények59:34 - Oktatás és edukáció1:19:41 – Regeneratív gazdálkodás: no-till kísérletek1:32:50 - Talajélet a hó alatt1:36:00 - Podcastzárás

    1h 38m
See All (79)

About

A HEKTÁR egy szakmai, mezőgazdasági podcast Gribek Danival. Szakmai beszélgetések talajvédelemről, precíziós gazdálkodásról, növényvédelemről, traktorokról, tápanyag-utánpótlásról, agrár-környezetgazdálkodásról. No-till, sávművelés vagy szántás? Hol kezdődik a szántóföldi vízgazdálkodás? Milyen technológiával termeszthetők a kultúrnövények? Számos kérdés, amire megpróbálunk választ keresni.

Information

You Might Also Like