Lakmusz podcast

Lakmusz podcast
  • 0.0 (0)
  • News

Ez a lakmusz.hu szerkesztőségének podcastja.

  1. Sep 3

    "A platformok magasról tojnak a felhasználók fejére" - Gosztonyi Gergely az Online Platform Vitarendező Tanácsról

    Kevesen tudnak róla, de van Magyarországon egy testület, ami előtt meg lehet támadni a digitális platformok, például a Facebook vagy a YouTube sokszor önkényesnek tűnő döntéseit. Az úgynevezett peren kívüli vitarendező testületeket a digitális szolgáltatásokról szóló EU-s rendelet alapján lehet létrehozni a tagállamokban. Ilyen testületből az Európai Bizottság gyűjtőoldala szerint jelenleg 11 működik az EU-ban, köztük az Online Platform Vitarendező Tanács (OPVT), amit 2024 augusztusában ismert el hivatalosan a DSA végrehajtásával megbízott magyar szerv, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság. A vitarendező testületekhez két esetben fordulhatnak a felhasználók: akkor, ha a saját fiókjukat vagy valamilyen közzétett tartalmukat szerintük szabályellenesen korlátozta a platform, vagy akkor, ha jelentették más felhasználók szabályszegését, a platform mégsem lépett semmit. A testületek egyedi ügyben nem hozhatnak kötelező döntést, de a DSA szerint a platformoknak együttműködési kötelezettségük van a vitarendező tanácsokkal. Hogy a gyakorlatban két év és közel 200 magyar eset tapasztalatai alapján hogyan néz ki ez az együttműködés, arról Gosztonyi Gergely, az OPVT tagja, az ELTE Jogi Karának egyetemi tanára beszélt a Lakmusz podcastjában. See omnystudio.com/listener for privacy information.

    "A platformok magasról tojnak a felhasználók fejére" - Gosztonyi Gergely az Online Platform Vitarendező Tanácsról

  2. Apr 27

    Miért sült be a Fidesz propagandája? – Krekó Péter és Urbán Ágnes a Lakmusz podcastjában

    A Lakmuszon rengeteget írtunk a kormányzati propagandáról és az államilag támogatott dezinformációról, a választás utáni első podcastunkban viszont arról beszélgettünk, miért nem működtek most ezek az eszközök, vagy legalábbis miért nem tudták megakadályozni a Fidesz kétharmados vereségét. Vendégünk volt Urbán Ágnes, a Mérték Médiaelemző Műhely igazgatója, és Krekó Péter, a Political Capital igazgatója. Az alábbi témákról volt szó: 00:32 – Gazdasági determinizmus vs. varázstalanodás. Lehet, hogy túlértékeltük a propaganda szerepét? 10:07 – Atomháborús fenyegetés és a mindenhatóság érzésének csapdája. Túltolta a Fidesz az ukránozást?  17:20– Az orosz beavatkozás kihúzott méregfoga. Köszönjük Rácz Andrásnak és Európának. 25:47 – AI a kampányban. Túl korán és túl gagyin kezdte a Fidesz. A mennyiségi logika megbicsaklása. 32:49 – A Facebook kirántotta a szőnyeget a Fidesz-kampány alól (de nem úgy, ahogy Gajdics Ottó gondolja). 39:46 – Mi lesz a fideszes médiabirodalommal? A piac láthatatlan keze. Fog-e bárki fizetni a megtévesztő propagandáért? (Címlapi fotó: Németh Dániel)  See omnystudio.com/listener for privacy information.

    Miért sült be a Fidesz propagandája? – Krekó Péter és Urbán Ágnes a Lakmusz podcastjában

  3. 12/04/2025

    „Azzal szembesültem, hogy közös ismerőseim vannak az álprofilokkal” – így lepleztük le a fideszes Facebook-hálózatot

    A Lakmusz november 30-i cikkében bemutattunk egy közel százfős kamuprofil-hálózatot, melynek tagjai szakmányban terjesztik a kormánypárti tartalmakat a Facebookon, miközben AI-generált képekkel komplex élettörténeteket szőnek maguk köré, ismerőseik közé pedig valódi embereket is behúznak. Podcastunkban Teczár Szilárd Német Szilvit, a cikk szerzőjét kérdezte arról, hogyan sikerült feltárnia a hálózatot, mi a jelentősége az álprofilos politikai kampányoknak, és mit tehetnek az internetező állampolgárok a megtévesztő Facebook-fiókok kiszűréséért. Az alábbi témákról volt szó: 00:52 – Hogyan jutottunk el egy olvasói tipp alapján 87 gyanús profilhoz? 04:14 – Miért szintlépés ez a hálózat a korábbi hasonló próbálkozásokhoz képest? 09:28 – Cintia, Zoltán és a többiek: hogyan építenek fel teljes élettörténeteket a kamuprofilok, és hogyan hálóznak be valódi embereket is? 14:55 – Békemenet, Washington, Moszkva: a hálózat politikai aktivitása a fontos közéleti események idején pörög fel. 18:09 – A hálózat tagjainak fele benne van a Harcosok Klubja nyílt támogatói csoportjában is. Mi ez a csoport? 21:25 – Újságírói praktikák: hogyan zajlott a nyomozás? 23:32 – Szilvi kedvenc álpofiljai és AI-generált képei. 25:54 – Actor, context, behaviour: miről ismerhetjük fel az álprofilokat? 31:07 – Mire lehet jó egy ilyen hálózat a kampányban? Az álprofilok utáni nyomzást magyar nyelven itt, angolul itt olvashatjátok, a profilokat pedig ebben a táblázatban gyűjtöttük össze. See omnystudio.com/listener for privacy information.

    „Azzal szembesültem, hogy közös ismerőseim vannak az álprofilokkal” – így lepleztük le a fideszes Facebook-hálózatot

  4. 11/24/2025

    Mi a fene van a politikai hirdetésekkel, amiket a Facebook és a Google is letiltott, mégis itt maradtak velünk?

    Egy főként átláthatósági szabályokat tartalmazó uniós rendeletre reagálva a Meta (a Facebook anyacége) és a Google is bejelentette, hogy nem futtat tovább politikai hirdetéseket az Európai Unióban. Az EU-s jogszabályt október 10-től kell alkalmazni, a platformok tiltása nem sokkal ezelőtt lépett életbe. Mivel Magyarországon a kormányközeli szereplők európai léptékben is hatalmas összegeket költöttek online politikai hirdetésre, előzetesen azt valószínűsítettük, hogy a tiltás a Fidesznek fáj majd a legjobban. Azóta több cikkben bemutattuk, hogy a tiltás korántsem hézagmentes, vannak olyan hirdetők, akik továbbra is nagyüzemben adnak fel politikai hirdetéseket a Meta és a Google felületein. Bár ezzel nemcsak a platformok belső szabályzatát szegik meg, hanem valószínűleg az EU-s rendeletet is, a jogszabály betartatására még nincs kijelölt magyar hatóság. A Lakmusz podcastjában Teczár Szilárd Német Szilvivel, a Lakmusz újságírójával, és Molnár Csabával, a Political Capital kutatásvezetőjével beszélgetett arról, mi történik a politikai hirdetésekkel október 10. óta. Szóba került az is, hogy a Fidesz új kampányeszközei (a Harcosok Klubja és a Digitális Polgári Körök) mennyire lehetnek alkalmasak a fizetett hirdetések kiváltására. Egyéb, a podcastban említett de korábban nem linkelt cikkek és elemzések A Political Capital, a Lakmusz és a Mérték Médiaelemző Központ jelentése a politikai hirdetésekről a 2024-es kampányban A Lakmusz nemzetközi összehasonlítása a 2024-es kampányhajrá időszakából A Political Capital elemzése a Google-hirdetésekről a politikai hirdetések leállítása után A Lakmusz cikke a Nemzeti Ellenállás Mozgalom tulajdonosváltásáról See omnystudio.com/listener for privacy information.

    Mi a fene van a politikai hirdetésekkel, amiket a Facebook és a Google is letiltott, mégis itt maradtak velünk?

  5. 08/19/2025

    „Valami történik a Rogán-művekben keddenként” - Hogyan terjedt az online médiában a kormány Soros-hálózat kiűzéséről szóló üzenete?

    Hogyan csatlakozott rá a kormányközeli média Orbán Viktor nyilatkozatára, és milyen narratívák kezdtek terjedni már az év elején a Soros-birodalom „kiűzéséről”? Milyen szerepet visz a kormányzati kommunikációban a Magyar Nemzet, az Origo és a Mandiner? Milyen módszerekkel mutatható ki az üzenetek összehangolt terjesztése? Mit lépjen egy ilyen környezetben a független média? Ezekről a kérdésekről beszélgettünk Horváth Katával, a Mérték Médiaelemző Műhely kutatójával, aki Ring Orsolyával közös tanulmányában mesterséges intelligenciával támogatott szövegbányászati módszerekkel vizsgálta az állami dezinformáció terjedésének mintázatait.  A tanulmány a HDMO (Hungarian Digital Media Observatory, azaz a Magyar Digitális Média Obszervatórium) nevű projekt keretében készült. Fotó: Attila Kisbenedek/AFP See omnystudio.com/listener for privacy information.

    „Valami történik a Rogán-művekben keddenként” - Hogyan terjedt az online médiában a kormány Soros-hálózat kiűzéséről szóló üzenete?

  6. 06/27/2025

    Az „ukrán kémügy” a nyilvánosságban: kik a legfontosabb szereplők és mik a legfőbb üzeneteik?

    Milyen eszközökkel lehet vizsgálni egy összetett politikai téma megjelenését a nyilvánosságban? A Political Capital kutatói komplex módszertant dolgoztak ki az ukrán kémbotránnyal kapcsolatos narratívák nyomon követésére: igénybe vettek egy a HDMO projekt keretében fejlesztett új eszközt, a Visalertet, használták saját szélsőjobbmonitor adatbázisukat és úgynevezett social listening eszközöket is. Podcastunkban arról beszélgetünk Molnár Csabával és Demény Richárddal, a Political Capital kutatóival, hogy a kémüggyel kapcsolatos kormányzati narratívák nem feltétlenül tükröznek egy jól átgondolt kampánystratégiát, bár illeszkednek a kormány külső és belső ellenségeket egyszerre felmutató általánosabb taktikájába. Azt is végigvesszük, hogyan került be az ügy hatására a nyilvánosságba Kárpátalja visszacsatolásának lehetősége, és miként reagált erre a magyar szélsőjobboldal. Kép forrása: Genya Savilov/AFP See omnystudio.com/listener for privacy information.

    Az „ukrán kémügy” a nyilvánosságban: kik a legfontosabb szereplők és mik a legfőbb üzeneteik?

  7. 06/27/2025

    „Ezt a tudást az iskolában nagyon korlátozottan kapják meg” - Hogyan tanítsuk kritikai gondolkodásra a fiatalokat?

    Mik azok az álhírek? Miért olvassunk minőségi híreket? Miért érdemes több forrásból tájékozódni? Milyen eszközökkel ellenőrizzük a tartalmakat? Ezek a kérdések a detekto.hu, egy 13-16 éves fiataloknak készült online médiaműveltségi tananyag fejezetcímeiből származnak. Podcastunkban a detekto.hu-t létrehozó Idea Alapítvány munkatársaival, Nagy Krisztinával és Timár Borbálával többek között arról beszélgetünk, hogy miért elengedhetetlen része a dezinformáció felismeréséről szóló oktatásnak a minőségi hírek jellemzőivel való foglalkozás; mi az, amit a tényellenőrző újságírás eszköztárából a kamaszok is könnyen megtanulhatnak használni, és még élvezik is; miért múlik nagyon sok a tanárokon a kritikai médiaműveltség iskolai oktatásakor. A detekto.hu-t az Idea Alapítvány a HDMO (Magyar Digitális Média Obszervatórium) együttműködés keretében fejlesztette.  See omnystudio.com/listener for privacy information.

    „Ezt a tudást az iskolában nagyon korlátozottan kapják meg” - Hogyan tanítsuk kritikai gondolkodásra a fiatalokat?

  8. 02/24/2025

    Valóban Magyarország történetének legnagyobb humanitárius akciója lenne az ukrajnai menekültek segítése?

    Milliós nagyságrendben érkező menekültekről és széles körű állami segítségről beszélnek a kormánypárti politikusok, de mi látszik az adatokból? Menedékes státuszt csupán néhány tízezren kaptak, miközben egy tavaly nyári döntés miatt több ezer menekült lakhatása került veszélybe. „Magyarország történetének legnagyobb humanitárius akcióját hajtja végre, amikor segíti az Ukrajnából menekülőket” – ezt Szentkirályi Alexandra még kormányszóvivői minőségében mondta 2022 májusában. Nem ő volt az egyetlen, aki így hivatkozott az Ukrajnából Magyarországra menekülők segítésére. A hangzatos mondatokon túl azonban pontos adatokat csak ritkán említenek a politikusok az ukrajnai menekültekkel kapcsolatban. Mit lehet tudni arról, valójában hány ukrajnai menekült tartózkodik az országban? Milyen támogatás jár az úgynevezett menedékes státusszal, és mennyit költ az állam a segítségnyújtásra? Podcastünkben civil szervezetek munkatársaival beszélgetünk arról, hogy miben segít az állam - és miben nem. Vendégeink: Bakonyi Anikó, a Magyar Helsinki Bizottság Menekültügyi Programjának vezetője és Krivácsy Balázs, az Utcáról Lakásba Egyesület (ULE) Menekült programjának koordinátora. See omnystudio.com/listener for privacy information.

    Valóban Magyarország történetének legnagyobb humanitárius akciója lenne az ukrajnai menekültek segítése?
See All (30)

About

Ez a lakmusz.hu szerkesztőségének podcastja.

Information

  • Creator
    Lakmusz podcast
  • Years Active
    2022 - 2026
  • Episodes
    30
  • Rating
    Clean

You Might Also Like