Társadalmi drámák [Tilos Rádió podcast]

Tilos Rádió
  • 0.0 (0)
  • Society & Culture
  • Updated Biweekly

A.Gergely András egyik definíciója szerint „értékszemlélet is, amely a társadalmak (…) politikai és uralmi relációit úgy tekinti, mint az egyetemes emberi kultúra egyik kommunikatív kategóriáját”. Ami abban a formában válik transzparensé mikor a pillanatnyi hatalommal rendelkező „mi” magához ragadja a valóság megteremtésének irányítását. Műsorunkban ezeknek az aktuális, központosított, vagy éppen versengő „valóságok”-nak a kritikai elemzését kíséreljük meg, lehetőleg értéksemlegesen, leíró jelleggel. A műsor célja a társadalmi jelenségek, problémák, viták olyan megjelenítése, ami a hallgatóknak nem kész ideológiai válaszokkal szolgál, hanem lehetőséget kínál akár a saját világnézetüktől eltérő nézőpontok megértésére. Ezáltal a műsor ismeretterjesztő és szemlélete formáló, de olyan módon, hogy többlet információkat ad át, és olyan gondolati megközelítéseket ismertet, amik segíthetnek "jól informált" döntéseket hozni egy információs háttérzajjal telített világban.

  1. Elő-maratoni adás és Miért igazodunk a rendszerhez?

    4d ago

    Elő-maratoni adás és Miért igazodunk a rendszerhez?

    Tilos Maraton – Elő-maratoni adás: Miért igazodunk a rendszerhez? A Tilos Maraton előtti adásban egy olyan jelenségről beszélgetünk, amely egyszerre érinti a politikát, a mindennapi életet és azt is, ahogyan a társadalmi változásról gondolkodunk. Miért ragaszkodnak az emberek gyakran a fennálló rendhez még akkor is, amikor annak problémáit maguk is érzékelik?  A változás nehézségeiről, a társadalmi stabilitás vonzerejéről, és arról, hogy mikor és hogyan válik mégis lehetségessé a változás. És akkor a két pólóterv, amiből az egyik lesz, tizen x példányban, ehhez mértem jó drágán. A különbség a 2 Guy Debord idézetben van: 1. 2.

    2 hr

  2. May 21

    Tudomány és elnyomó rendszerek — ellenállás, megbújás, kollaboráció és a parkerdőből előmászó partizánok

    Hogyan válik a rendkívüli hétköznapivá? Mikor kezd egy társadalom hozzászokni ahhoz, ami korábban elfogadhatatlannak tűnt? És mi történik egy rendszer bukása után azokkal, akik együtt éltek vele — aktívan, hallgatólagosan vagy egyszerűen túlélési reflexből? A műsor a tudomány és az értelmiség viszonyát vizsgálja autoriter rendszerekben: hogyan alkalmazkodnak intézmények, kutatók és hétköznapi emberek az új normalitáshoz, miközben sokszor megőrzik saját erkölcsi önképüket is.   az opportunizmus és a túlélés határai, az intézményi csend szerepe, a „csak a munkámat végeztem” logikája, az abnormalitás fokozatos normalizációja, valamint a rendszerváltások utáni számonkérés és megbékélés dilemmái  Tracklista: 01. Fuzz - 21st Century Schizoid Man (kezdődött: 01:11:12)

    1h 59m

  3. May 7

    Miben más '89, mint '26?

    A Rendszerváltó Tematikus Nap - Május 7-8. adásfolyamba illeszkedő műsorunk 1989-1990 politikai és gazdasági átmenet folyamatait hasonlítja össze a 2026. április 12-ei országgyűlési választás eredményeként kialakult új politikai erőtér teendőivel. Tekinthető-e a mostani pillanat egy második rendszerváltásnak, rendszerváltoztatásnak, átmenetnek a 16 éve regnáló önmagát illiberális (nemzeti szuverén) demokráciának kikiáltó Orbán-rendszer menesztése után?

    1h 58m

  4. Apr 23

    Ha vége van, akkor mi kezdődik?

    2026. április 23-án már tényleg úgy tűnik, hogy vége az Orbán-rendszernek – ez nem egy ellenzéki párt egyszerű választási győzelme. Tizenhat év után egy olyan politikai berendezkedés zárult le, amelyet sokan hibrid rezsimként írnak le: nem nyílt erőszakkal működött, hanem intézményi elfoglalással, információs kontrollal és a mindennapi alkalmazkodás normalizálásával. Egy rendszer, amely nemcsak az ellenvéleményeket szorította háttérbe, hanem fokozatosan átalakította azt is, hogy mit tekintünk valóságnak, normálisnak vagy elfogadhatónak. Az ilyen rendszerek sajátossága, hogy szétoszlatják a felelősséget: sokan részt vesznek bennük, de nem azonos mértékben. Van, aki aktív alakító volt, mások haszonélvezők, alkalmazkodók vagy hallgató kívülállók. Ez a „szürke zóna” az, ami miatt a korszak lezárása után a legnehezebb kérdés nem a politikai váltás, hanem a társadalmi feldolgozás. A következő időszak tétje ezért nem pusztán a hatalomváltás, hanem a megbékélés lehetősége. A megbékélés azonban nem megbocsátás és nem felejtés, hanem annak újragondolása, hogyan lehet újra közös morális és politikai rendet létrehozni egy rendszerszintű károkozás után . Ehhez egyszerre van szükség igazságra, felelősségre és arra, hogy a társadalom képes legyen együtt élni a múlt következményeivel. Ez nem egy pillanat – hanem egy hosszú, konfliktusokkal teli folyamat.

    1h 56m

  5. Apr 9

    Szintetikus nyilvánosság és a politika átalakulása

    Mi történik a politikával, ha a valóság már nem előfeltétel, hanem opcionális? A műsorban azt járjuk körül, hogyan jutottunk el a 2016-os törésponttól – Brexit referendum és 2016 United States presidential election – a mai kampányokig, ahol a generatív AI nemcsak elemzi, hanem elő is állítja a politikai valóságot. Beszélünk a propaganda új korszakáról: generatív tartalomgyártásról, „slopagandáról”, deepfake-ekről, szintetikus médiáról és az úgynevezett „műfű-kampányokról” (astroturfing). Ezek nem egyszerűen félrevezetnek – hanem elárasztják az információs teret, ahol az igazság már nem eltűnik, hanem feloldódik a zajban. Ebben a környezetben a „plausible deniability” nem mellékhatás, hanem tudatos stratégia. A beszélgetés elméleti keretét Shoshana Zuboff megfigyelési kapitalizmusának és Yanis Varoufakis technofeudalizmusának koncepciói adják: hogyan válik az adat, a figyelem és a platform-infrastruktúra politikai hatalommá. Közben azt is újragondoljuk, hogy mi marad Jürgen Habermas deliberatív nyilvánosságából egy olyan korban, ahol nem érvek, hanem valóságverziók versenye zajlik. És végül a provokatív kérdés: ha a valóság többé nem stabil referenciapont, akkor mire valók a politikusok? Képviseletre – vagy inkább narratívák menedzselésére? Tilos Rádió – egy beszélgetés a politika jövőjéről a szintetikus valóság korszakában. Tracklista: 01. Morphine - Have a Lucky Day (kezdődött: 01:11:01)

    1h 55m

  6. Mar 26

    Az állam szeme, a demográfia tudománya

    A demográfia egyidős a modern polgári állammal, akkor jött létre, mint a szociológi és a legtöbb társadalomtudomány. Eszközei, módszerei előremutatóak, megállapításaik olyan trendeket jeleznek, amellyekkel az államgazgatásnak és a politikának foglalkoznia kell. Vendégünkkel Kucsera Csabával a demográfia forró témáiról beszélgetünk.  Tracklista: 01. Sylvester - Was It Something That I Said (kezdődött: 00:04:23) 02. Johnny "Guitar" Watson - Superman Lover (kezdődött: 00:08:43) 03. Damaged Bug - END OF THE WAR (kezdődött: 01:01:05)

    1h 49m

  7. Mar 12

    Befagyott társadalom? – mobilitás és osztály Magyarországon. Vendégünk: Huszár Ákos

    A Társadalmi Drámák vendége Huszár Ákos, akivel az osztály fogalmáról, társadalmi mobilitásról és a magyar társadalom szerkezetéről beszélgetünk Az osztály hosszú árnyéka című könyve kapcsán. Mit jelent ma az osztály mint társadalomtudományos fogalom, és hogyan kerülhető el, hogy az elemzés ideológiai vitákba csússzon? Mit mutatnak a mobilitási kutatások: mennyire határozza meg a származás az életutakat Magyarországon? És miért olyan nehéz sokszor elfogadni a strukturális magyarázatokat a társadalmi különbségekre?

    1h 58m

  8. Feb 26

    Eladó? - A belváros jövője

    A belvárosi átalakulás mögött mély társadalomszerkezeti folyamat áll. A funkcióváltás, az értéknövekedés és a társadalmi átrendeződés egyszerre zajlik. Erdei Ferenc kettős struktúra-elmélete és a kortárs dzsentrifikáció-elméletek segítségével azt elemzem, hogyan válik a tér a rétegződés kifejeződésévé, és hogyan illeszkedik Budapest az „új városi válság” globális mintázatába... már ha igen.  Tracklista: 01. DJ Shadow - Midnight In A Perfect World (kezdődött: 00:04:47) 02. The 5.6.7.8's - Ah-So (kezdődött: 01:13:52) 03. The 5.6.7.8's - Edie Is A Sweet Candy (kezdődött: 01:15:32) 04. Burial - Archangel (kezdődött: 01:59:33)

    1h 56m
See All (135)

About

A.Gergely András egyik definíciója szerint „értékszemlélet is, amely a társadalmak (…) politikai és uralmi relációit úgy tekinti, mint az egyetemes emberi kultúra egyik kommunikatív kategóriáját”. Ami abban a formában válik transzparensé mikor a pillanatnyi hatalommal rendelkező „mi” magához ragadja a valóság megteremtésének irányítását. Műsorunkban ezeknek az aktuális, központosított, vagy éppen versengő „valóságok”-nak a kritikai elemzését kíséreljük meg, lehetőleg értéksemlegesen, leíró jelleggel. A műsor célja a társadalmi jelenségek, problémák, viták olyan megjelenítése, ami a hallgatóknak nem kész ideológiai válaszokkal szolgál, hanem lehetőséget kínál akár a saját világnézetüktől eltérő nézőpontok megértésére. Ezáltal a műsor ismeretterjesztő és szemlélete formáló, de olyan módon, hogy többlet információkat ad át, és olyan gondolati megközelítéseket ismertet, amik segíthetnek "jól informált" döntéseket hozni egy információs háttérzajjal telített világban.

Information

You Might Also Like