KarrierNavigátor - a céltudatos karrierépítők műsora

KarrierNavigátor
  • 0.0 (0)
  • Careers
  • Updated Biweekly

A KarrierNavigátor podcast azoknak szól, akik szeretnének önazonos karriert építeni és a gyakorlati tanácsokat, trükköket és technikákat ismernének meg. Miért érdemes hallgatni ezt a műsort? - Megtudhatod, milyen kihívásokkal nézhet szembe az, aki önazonos karriert szeretne építeni és azokat hogyan kezeljük - Tanácsokat és tippeket kaphatsz arra, hogyan hozd ki a legtöbbet a saját karrieredből - Mindennapi munkahelyi szituációkra és kihívásokra hozunk példákat és azok kezelésére adunk megoldásokat. Stresszkezelés, konfliktuskezelés, időgazdálkodás, feladatgazdálkodás, célkitűzés.

  1. 3d ago

    #80 Nem az számít, mit mondasz? A metakommunikáció ereje

    🎙️ Miről szól az adás? Ebben az epizódban a testbeszéd és a metakommunikáció munkahelyi szerepéről beszélgetünk. Mert nemcsak az számít, hogy mit mondunk, hanem az is, hogyan mondjuk, milyen hangsúllyal, arckifejezéssel, testtartással vagy éppen gesztusokkal kísérjük a szavainkat. Ha ezek nincsenek összhangban egymással, a másik fél gyakran akkor is megérzi, hogy valami nincs rendben, ha pontosan nem tudja megfogalmazni, mi zavarja. Szóba kerül a kommunikáció verbális, vokális és nonverbális oldala, valamint a sokat idézett 7–38–55 szabály is – azzal együtt, hogy ennek általános alkalmazhatóságáról ma már vita van. Megnézzük, miért veszélyes egyetlen jelből messzemenő következtetést levonni: a karba tett kéz például nem feltétlenül jelent elutasítást, lehet, hogy valaki egyszerűen fázik vagy így érzi kényelmesnek magát. Az adás egyik legfontosabb gondolata, hogy nem feltétlenül az egyes gesztusokat érdemes megtanulnunk értelmezni, hanem a változásokat kell észrevennünk. Ha valaki addig aktívan gesztikulált, majd egy adott témánál hirtelen hátradől, elhalkul, hosszabb szüneteket tart vagy megváltozik a testtartása, az már olyan jel lehet, amelyre érdemes odafigyelni. Beszélgetünk a szemkontaktusról, a kézfogásról, a dominancia és alárendelődés nonverbális jeleiről, valamint arról is, hogyan használható mindez vezetőként. Ha egy munkatárs azt mondja, hogy „persze, megcsinálom”, miközben minden más jel azt üzeni, hogy valójában ellenáll, nem biztos, hogy érdemes egyszerűen továbblépni. Egy jó vezető észreveszi a disszonanciát, és szükség esetén négyszemközt tisztázza, mi áll mögötte. 🧭 Miért érdemes meghallgatnod az adást? - Ha szeretnéd jobban érteni, mit üzennek a kollégáid akkor is, amikor nem mondják ki egyenesen. - Ha sok meetingen, tárgyaláson vagy vezetői beszélgetésen veszel részt. - Ha kíváncsi vagy, hogyan működik együtt a verbális kommunikáció, a hangszín és a testbeszéd. - Ha szeretnéd elkerülni azt a hibát, hogy egyetlen gesztusból túl gyors következtetést vonj le. - Ha érdekel, miért fontosabb sokszor a testbeszéd megváltozása, mint maga a konkrét mozdulat. - Ha vezetőként szeretnéd hamarabb észrevenni, amikor valaki szóban igent mond, de valójában ellenáll. - Ha tudatosabban szeretnéd használni a szemkontaktust, a kézfogást, a hangodat és a testtartásodat munkahelyi helyzetekben.

    #80 Nem az számít, mit mondasz? A metakommunikáció ereje

  2. Sep 2

    #79 Segítő vagy megmentő? Így csúszunk bele a munkahelyi játszmákba

    🎙️ Miről szól az adás? Ebben az epizódban a munkahelyi jófejség csapdájáról beszélgetünk. Ismerős a mondat: „Figyi, csak segíts egy picit, te jobban értesz hozzá”, „Neked ez úgyis csak öt perc”, vagy „Csak nézz rá egy pillanatra”? Elsőre ártatlan segítségkérésnek tűnnek, de ha rendszeresen te vagy az, aki megmenti a kollégákat, könnyen azon kaphatod magad, hogy a saját feladataid mellett már mások munkáját és felelősségét is te cipeled. A beszélgetésben a tranzakcióanalízis és a Karpman-féle drámaháromszög segítségével nézzük meg, hogyan alakul ki az áldozat–megmentő játszma. Az egyik fél azt üzeni: „én ezt nem tudom”, a másik pedig örömmel válaszolja: „majd én megoldom”. Rövid távon mindkettőjüknek kényelmes lehet, hosszú távon viszont az egyik fél egyre kevésbé vállal felelősséget, a másik pedig egyre több terhet vesz magára. Fontos különbséget teszünk segítség és megmentés között. Segíteni nem azt jelenti, hogy átvesszük a másik munkáját. Sokkal inkább azt, hogy megmutatjuk neki, hogyan tudja saját maga megoldani a problémát. A kulcskérdés ezért nem az, hogy „add ide, megcsinálom”, hanem például az, hogy: „Pontosan hol akadtál el?” Az adásban konkrét technikákat is hozunk arra, hogyan lehet megtörni ezeket a helyzeteket. Szóba kerül a visszakérdezés, a „tekerd vissza a szalagot” technika, az időnyerés, a feladat pontos leíratása és az is, hogyan vihetjük vissza a kommunikációt szülő–gyerek helyzetből felnőtt–felnőtt kommunikációba. Beszélgetünk arról is, hogy a szavaink mellett a testbeszédünknek és metakommunikációnknak is támogatnia kell azt, amit valójában mondani szeretnénk. 🧭 Miért érdemes meghallgatnod az adást? - Ha rendszeresen te vagy az, akihez mindenki odamegy egy „csak ötperces” segítségért. - Ha gyakran érzed úgy, hogy mások feladatai és problémái lassan a te felelősségeddé válnak. - Ha szeretnéd felismerni az áldozat–megmentő játszmák tipikus jeleit. - Ha nehéz nemet mondanod, mert szeretsz segítőkész, megbízható kolléga lenni. - Ha szeretnéd megtanulni, hogyan segíts úgy, hogy közben ne vedd át a másik munkáját és felelősségét. - Ha kíváncsi vagy, hogyan lehet egy egyszerű visszakérdezéssel vagy pontosítással megtörni egy munkahelyi játszmát. - Ha gyakran gondolod azt, hogy „ha én nem lennék itt, összeomlana az egész rendszer”, és szeretnéd tudni, miért lehet ez önmagában is egy figyelmeztető jel.

    #79 Segítő vagy megmentő? Így csúszunk bele a munkahelyi játszmákba

  3. Aug 19

    #78 Minden sürgős? Így kezeld az egymásnak ellentmondó főnöki elvárásokat

    🎙️ Miről szól az adás? Ebben az epizódban azt a helyzetet járjuk körbe, amikor egyszerre több főnök, projektvezető vagy informális döntéshozó akar tőled valamit — lehetőleg azonnal. Van a napi munkád, mellette egy projekt, aztán beesik még egy „ez neked csak öt perc” típusú kérés is. Mire észbe kapsz, ötven százalékban dolgozol ezen, ötvenben azon, húsz százalékban tüzet oltasz, és száz százalékban megőrülsz. Arról beszélgetünk, hogyan lehet kezelni az egymással versengő elvárásokat anélkül, hogy automatikusan mindent magadra vállalnál. Az egyik kulcs a transzparencia: ne te próbáld titokban eldönteni, melyik főnök feladata fontosabb, hanem tedd láthatóvá az ütközést. Ha új feladat érkezik, ne feltétlenül nemet mondj, hanem kérdezd meg: rendben, megcsinálom — melyik másik feladat határidejét módosítsuk emiatt? Szóba kerül a nemet mondás művészete, az „igen, de” helyett használható „igen, és” kommunikáció, a RACI-mátrix, a feladatok pontos visszaigazolása és az is, miért lehet hasznos időt nyerni azzal, hogy nem reagálunk minden kérésre azonnal. Néha már az is rengeteget segít, ha megkérjük a másikat, hogy pontosan írja le a feladatot — ilyenkor nem ritkán kiderül, hogy a sürgősnek tűnő kérés valójában nem is volt annyira sürgős. Az adásban a generációs különbségek is előkerülnek. Beszélgetünk arról, hogy az X és Y generáció tagjai gyakran úgy szocializálódtak: a felülről érkező feladatot mindenáron meg kell oldani, akár saját magukat túlterhelve is. A fiatalabb generáció viszont sokszor egészen másképp reagál a komplex vagy egymásnak ellentmondó elvárásokra. A vezető feladata ezért nem feltétlenül az, hogy egyszerűen kiadja a feladatot, hanem hogy segítsen értelmezni, priorizálni és szükség esetén kisebb lépésekre bontani azt. 🧭 Miért érdemes meghallgatnod az adást? - Ha egyszerre több főnöktől, projektvezetőtől vagy más döntéshozótól kapsz feladatokat. - Ha gyakran érzed úgy, hogy minden kérés „csak öt perc”, mégis százötven százalékos terhelés lesz belőle. - Ha nehezen mondasz nemet egy vezetőnek, még akkor is, amikor tudod, hogy már nincs kapacitásod. - Ha szeretnéd megtanulni, hogyan tedd transzparenssé a prioritási konfliktusokat anélkül, hogy panaszkodásnak tűnne. - Ha kíváncsi vagy, hogyan segíthet az „igen, és” kommunikáció, a RACI-mátrix vagy egy jól megfogalmazott visszakérdezés. - Ha vezetőként szeretnéd jobban érteni, miért nem biztos, hogy minden munkatárs ugyanúgy kezeli a párhuzamos és komplex feladatokat. - Ha hajlamos vagy hősiesen mindent magadra vállalni, és szeretnél végre kiszállni a munkahelyi mártírszerepből.

    #78 Minden sürgős? Így kezeld az egymásnak ellentmondó főnöki elvárásokat

  4. Aug 5

    #77 A túl jó szakember csapdája: miért nem léptetnek elő?

    Miről szól az adás? Ebben az epizódban a túl jó szakember csapdájáról beszélgetünk: arról a paradox helyzetről, amikor valaki kiválóan dolgozik, megbízható, minden nehéz feladatot megold, mégsem kap előléptetést, jobb projekteket vagy valódi elismerést. Sőt, minél nélkülözhetetlenebbé válik a jelenlegi munkakörében, annál nehezebb lehet onnan továbblépnie. Körbejárjuk, mi a különbség a szakmai imázs és a valódi szervezeti láthatóság között. Lehet, hogy a vezetőd pontosan tudja rólad, hogy rád mindig lehet számítani, de amikor előléptetésről, bónuszról, külföldi útról vagy izgalmas projektekről születik döntés, mégsem te jutsz először az eszébe. Nem elég tehát jól dolgozni: az eredményeket megfelelően kommunikálni is kell. Az adásban gyakorlati megoldásokat is mutatunk. Szó esik arról, hogyan váltsunk tevékenységkommunikációról eredménykommunikációra, miért fontos megmutatni, milyen üzleti vagy szervezeti értéket teremtett a munkánk, és hogyan használható az 1–3–1 szabály: egy probléma, három lehetséges megoldás és egy konkrét javaslat. Beszélgetünk arról is, miért veszélyes minden tudást magunknál tartani. Ha valóban nélkülözhetetlenné tesszük magunkat, könnyen előfordulhat, hogy éppen emiatt nem tudnak előléptetni. A továbblépéshez sokszor arra is szükség van, hogy betanítsunk valakit magunk helyett, megosszuk a tudásunkat, és bizonyítsuk: magasabb szinten is képesek vagyunk értéket teremteni. Miért érdemes meghallgatnod az adást? - Ha úgy érzed, rengeteget dolgozol, mégsem kapsz megfelelő elismerést vagy előrelépési lehetőséget. - Ha rendszeresen te kapod a legnehezebb feladatokat, mert mindenki tudja, hogy úgyis megoldod. - Ha szeretnéd megérteni, mi a különbség a jó szakmai imázs és a valódi munkahelyi láthatóság között. - Ha visszahúzódóbb szakemberként nehezen kommunikálod a saját eredményeidet. - Ha szeretnéd megtanulni, hogyan beszélj a tevékenységeid helyett az általad létrehozott értékről. - Ha kíváncsi vagy, hogyan használható az 1–3–1 szabály a vezetőkkel való kommunikációban. - Ha szeretnél nélkülözhetetlen végrehajtóból magasabb szinten gondolkodó szakemberré vagy vezetővé válni.

    #77 A túl jó szakember csapdája: miért nem léptetnek elő?

  5. Jul 22

    #76 Mikromenedzser főnök: hogyan ne őrülj bele?

    🎙️ Miről szól az adás? Ebben az epizódban a mikromenedzser főnökökről beszélgetünk: azokról a vezetőkről, kollégákról vagy akár beosztottakról, akik állandóan rákérdeznek, ellenőriznek, beleszólnak, újrakérik, átnézik, majd fél óra múlva ismét megkérdezik: „Hol tartunk?” Szóba kerül, miért olyan fárasztó ez a működés, és miért vezethet hosszú távon kiégéshez, önbizalomvesztéshez és demotivációhoz. Az adás egyik központi gondolata, hogy a mikromenedzser sokszor nem is elsősorban a munkádat akarja ellenőrizni, hanem a saját szorongását próbálja kezelni. Nem bízik eléggé magában, benned, a folyamatban vagy abban, hogy a végeredmény időben és megfelelő minőségben elkészül. Ezért túlkontrollál, visszakérdez, részleteket kér, újra és újra ellenőriz — miközben ezzel nemcsak a másikat fárasztja ki, hanem saját magát is. A beszélgetésben a DISC viselkedési stílusok mentén is körbejárjuk, milyen lehet egy piros, sárga, zöld vagy kék mikromenedzser. Másképp kontrollál az, aki gyors eredményt akar, másképp az, aki kapcsolatokat és egyeztetéseket keres, másképp az, aki konfliktustól fél, és másképp az, aki minden adatot, cellát és részletet látni akar. Az epizód gyakorlati kapaszkodókat is ad: hogyan lehet felismerni a mikromenedzselést, hogyan érdemes információt adni, és mikor kell belátni, hogy egy helyzet már nem kezelhető, hanem váltani kell. 🧭 Miért érdemes meghallgatnod az adást? - Ha volt már olyan főnököd vagy kollégád, aki folyamatosan ellenőrzött, nyaggatott vagy újra és újra rákérdezett ugyanarra. - Ha szeretnéd megérteni, miért nem feltétlenül rólad szól a mikromenedzselés, hanem sokszor a másik ember belső bizonytalanságáról. - Ha érdekel, hogyan jelenik meg a mikromenedzsment különböző DISC stílusokban. - Ha szeretnéd tudni, miért nem nyugtatja meg a mikromenedzsert az, hogy „haladok vele” vagy „majd megoldom”. - Ha gyakorlati mondatokra és keretekre van szükséged ahhoz, hogy átláthatóbb, konkrétabb és kevésbé konfliktusos visszajelzést adj. - Ha vezetőként magadra ismertél, és szeretnéd észrevenni, mikor próbálod a saját szorongásodat kontrollként rátolni másokra. - Ha szeretnéd felismerni, mikor lehet még enyhíteni a nyomást tudatos kommunikációval, és mikor érdemes inkább másik munkakörnyezetet keresni.

    #76 Mikromenedzser főnök: hogyan ne őrülj bele?

  6. Jul 8

    #75 Passzív-agresszív kollégák: hogyan ismerd fel a munkahelyi játszmákat?

    🎙️ Miről szól az adás? Ebben az epizódban a passzív-agresszív kommunikációról és a munkahelyi játszmákról beszélgetünk. Olyan mondatokból indulunk ki, amelyeket sokan ismernek: „nem kritikaként mondom, de…”, „csak kérdeztem”, „persze, te biztos jobban tudod”, vagy „nem akarok beleszólni”. Ezek elsőre ártalmatlannak tűnhetnek, mégis gyakran olyan rejtett üzeneteket hordoznak, amelyek feszültséget, sértettséget és hosszú utólagos kattogást indítanak el. Szóba kerül, hogyan kapcsolódik mindez a tranzakcióanalízishez, a rejtett tranzakciókhoz és a játszmákhoz. Megnézzük, miért nem mindig a kimondott szavak számítanak, hanem az is, ami mögöttük van: a hangnem, a szándék, a rejtett üzenet és az a furcsa érzés, amikor „valami nem stimmel”. Az adás egyik fontos gondolata, hogy passzív-agresszív helyzetekben sokszor nem azonnal látjuk, mi történik, csak utólag érezzük, hogy belecsúsztunk egy játszmába. A beszélgetésben gyakorlati kapaszkodókat is adunk: hogyan lehet felismerni a visszatérő mintákat, miért segíthet a naplózás, hogyan lehet konkrétumokra visszakérdezni, és miért hasznos a „tekerd vissza a szalagot” technika. Szó esik arról is, hogy nemcsak mások lehetnek passzív-agresszívek: időnként mi magunk is belecsúszhatunk ilyen működésbe, különösen akkor, amikor fáradtak, túlterheltek vagy mentálisan kimerültek vagyunk. 🧭 Miért érdemes meghallgatnod az adást? - Ha találkoztál már munkahelyen olyan mondatokkal, amelyek elsőre ártalmatlannak tűntek, mégis rossz érzést hagytak benned. - Ha szeretnéd felismerni, mikor indít valaki játszmát, és mikor lehet egy helyzetet visszaterelni felnőtt–felnőtt kommunikációba. - Ha kíváncsi vagy, miért szívják le annyira a mentális energiánkat a passzív-agresszív helyzetek. - Ha vezetőként vagy munkatársként szeretnél tudatosabban reagálni a rejtett üzenetekre, általánosításokra és provokatív mondatokra. - Ha szeretnéd megérteni, hogyan segíthet a naplózás, a visszakérdezés és az időnyerés abban, hogy ne ösztönből reagálj. - Ha magadon is észrevetted már, hogy fáradtan vagy stresszesen nem mindig úgy kommunikálsz, ahogy szeretnél. - Ha szeretnél kevesebb játszmát, kevesebb utólagos kattogást és több valódi problémamegoldást a munkahelyen és otthon is.

    #75 Passzív-agresszív kollégák: hogyan ismerd fel a munkahelyi játszmákat?

  7. Jun 24

    #74 Játékosítás a munkahelyen: játsszunk akkor komolyan

    🎙️ Miről szól az adás? Ebben az epizódban a játékosítás, vagyis a gamification világába lépünk be. Arról beszélgetünk, mit jelent valójában a játékosítás, és miért nem egyszerűen arról van szó, hogy „csináljunk mindenből játékot”. A gamification lényege sokkal inkább az, hogy játékból ismert elemeket és játéktervezési technikákat használunk nem játékos környezetben — például munkahelyi folyamatokban, ügyfélélményben, tanulásban, értékesítésben vagy akár szervezeti well-being programokban. Szóba kerül a Duolingo, a Coursera, a pontgyűjtés, a jelvények, a ranglisták, a szintek, a kihívások és az azonnali visszajelzés szerepe. Megnézzük, hogyan kapcsolódik a játékosítás a motivációhoz, a viselkedéstervezéshez és ahhoz, hogy valakit „bent tartsunk a játékban” — legyen szó kollégákról, ügyfelekről, hallgatókról vagy akár saját magunkról. Az epizód egyik fontos üzenete, hogy a jó játékosítás nem merül ki pontokban, jelvényekben és ranglistákban. Ha nincs mögötte valódi cél, jól megtervezett út, megfelelő kihívási szint és élmény, akkor könnyen sekélyes, fárasztó vagy akár demotiváló rendszer lesz belőle. A jó gamification nemcsak motivál, hanem segít fenntartani az érdeklődést, támogatja a tanulást, visszajelzést ad, és tudatosabban tervezhetővé teszi a viselkedést. 🧭 Miért érdemes meghallgatnod az adást? - Ha érdekel, mit jelent valójában a játékosítás, és miben több, mint pontok, jelvények és ranglisták használata. - Ha vezetőként szeretnéd jobban érteni, hogyan lehet a kollégákat motiváltabban és hosszabb távon is „játékban tartani”. - Ha vállalkozóként vagy szolgáltatóként gondolkodsz azon, hogyan lehet jobb ügyfélélményt, visszatérő használatot vagy erősebb elköteleződést építeni. - Ha kíváncsi vagy, miért működik egyszerre zseniálisan és idegesítően a Duolingo-féle motivációs rendszer. - Ha szeretnéd látni, hogyan kapcsolódik össze a gamification, a viselkedéstervezés, a flow, az onboarding és a well-being. - Ha érdekel, milyen hibákat követnek el gyakran azok, akik játékosítani próbálnak egy munkahelyi vagy üzleti folyamatot. - Ha szeretnéd tudatosabban megtervezni, hogyan legyen egy folyamat nemcsak hatékony, hanem élményszerűbb és fenntarthatóbb is.

    #74 Játékosítás a munkahelyen: játsszunk akkor komolyan

  8. Jun 10

    #73 Ne söpörd szőnyeg alá: hibázni emberi, tanulni belőle vezetői képesség

    🎙️ Miről szól az adás? Ebben az epizódban a hibakultúráról beszélgetünk: arról, hogyan viszonyulunk a hibáinkhoz, miért nehéz sokszor felismerni vagy beismerni őket, és hogyan lehetne a hibázást nem szégyenként, hanem tanulási lehetőségként kezelni. Szóba kerül, hogy csak az hibázik, aki dolgozik — de az már egyáltalán nem mindegy, hogy a hibát letagadjuk, megmagyarázzuk, másra kenjük, vagy képesek vagyunk belőle fejlődni. Az adásban körbejárjuk a hibázást torzító mentális csapdákat is: a kognitív disszonanciát, a megerősítési torzítást, a túlélési torzítást, az elsüllyedt költségek csapdáját és a tekintélytiszteletből fakadó torzítást. Megnézzük, hogyan működik másképp a hibakultúra például a repülésben, a gyógyszeriparban, az egészségügyben, a céges projektekben vagy akár a vezetői döntésekben. Az epizód egyik fontos üzenete, hogy a hiba nem feltétlenül végállomás, hanem lehet rendszerszintű tanulási lehetőség is. Ehhez viszont önismeretre, adatalapú gondolkodásra, nyitott kommunikációra és olyan szervezeti kultúrára van szükség, ahol nem az a cél, hogy eltüntessük a hibát, hanem hogy megértsük: mi történt, miért történt, és mit tehetünk azért, hogy legközelebb jobban működjünk. 🧭 Miért érdemes meghallgatnod az adást? - Ha nehezen viseled, amikor hibázol, vagy hajlamos vagy túl sokáig rágódni rajta. - Ha szeretnéd megérteni, miért olyan nehéz néha beismerni, hogy rossz döntést hoztunk. - Ha érdekel, hogyan torzíthatja a gondolkodásunkat a kognitív disszonancia, a megerősítési torzítás vagy az elsüllyedt költségek csapdája. - Ha vezetőként szeretnél olyan kultúrát építeni, ahol a hibákból nem bűnbakkeresés, hanem tanulás lesz. - Ha munkavállalóként szeretnéd jobban kezelni azokat a helyzeteket, amikor hibát veszel észre, de nehéz róla beszélni. - Ha kíváncsi vagy, hogyan segíthet az önismeret, a feedback és az adatalapú gondolkodás abban, hogy ne csak túléljük, hanem hasznosítsuk is a hibáinkat.

    #73 Ne söpörd szőnyeg alá: hibázni emberi, tanulni belőle vezetői képesség
See All (92)

About

A KarrierNavigátor podcast azoknak szól, akik szeretnének önazonos karriert építeni és a gyakorlati tanácsokat, trükköket és technikákat ismernének meg. Miért érdemes hallgatni ezt a műsort? - Megtudhatod, milyen kihívásokkal nézhet szembe az, aki önazonos karriert szeretne építeni és azokat hogyan kezeljük - Tanácsokat és tippeket kaphatsz arra, hogyan hozd ki a legtöbbet a saját karrieredből - Mindennapi munkahelyi szituációkra és kihívásokra hozunk példákat és azok kezelésére adunk megoldásokat. Stresszkezelés, konfliktuskezelés, időgazdálkodás, feladatgazdálkodás, célkitűzés.

Information

You Might Also Like