KarrierNavigátor - a céltudatos karrierépítők műsora

KarrierNavigátor
  • 0.0 (0)
  • Careers
  • Updated Biweekly

A KarrierNavigátor podcast azoknak szól, akik szeretnének önazonos karriert építeni és a gyakorlati tanácsokat, trükköket és technikákat ismernének meg. Miért érdemes hallgatni ezt a műsort? - Megtudhatod, milyen kihívásokkal nézhet szembe az, aki önazonos karriert szeretne építeni és azokat hogyan kezeljük - Tanácsokat és tippeket kaphatsz arra, hogyan hozd ki a legtöbbet a saját karrieredből - Mindennapi munkahelyi szituációkra és kihívásokra hozunk példákat és azok kezelésére adunk megoldásokat. Stresszkezelés, konfliktuskezelés, időgazdálkodás, feladatgazdálkodás, célkitűzés.

  1. Oct 14

    #82 A home office rejtett karriercsapdái: áldás vagy átok?

    🎙️ Miről szól az adás? Ebben az epizódban a home office és az irodai munkavégzés örök dilemmáját járjuk körbe. Vajon tényleg hatékonyabbak vagyunk otthon, ahol senki nem zavar, nem kell ingáznunk, és akár pizsamában is dolgozhatunk? Vagy éppen a munkahelyi környezet, a kollégák közelsége és a spontán beszélgetések azok, amelyek nélkül hosszú távon nem működünk jól? És mi történik akkor, amikor a cégek egyre inkább visszaterelik a munkavállalókat az irodákba? Beszélgetünk a home office kevésbé látható árnyoldalairól is: az elmagányosodásról, a munka és a magánélet összemosódásáról, az otthoni figyelemelterelő tényezőkről és a kiégés veszélyéről. Ugyanakkor az irodai munkavégzés sem tökéletes: a zajos open office, a folyamatos megszakítások, az ingázás vagy éppen a saját munkaállomás hiánya ugyanúgy ronthatja a hatékonyságot és a munkavállalói elégedettséget. Az adásban a karrierépítés szempontjából is megvizsgáljuk a home office kérdését. Vajon hátrányba kerülhet az, aki ritkábban jár be az irodába? Mennyit számítanak a folyosói beszélgetések, az informális kapcsolatok, a networking és a munkahelyi láthatóság? Megnézzük, miért lehet, hogy valaki otthon kiválóan teljesít, a vezetők mégis kevésbé veszik észre, amikor előléptetésről vagy új lehetőségekről születik döntés. A beszélgetés egyik legfontosabb üzenete, hogy nem feltétlenül a home office vagy az irodai munkavégzés között kell választanunk, hanem tudatosan kell megterveznünk, melyik környezetet mire használjuk. Az elmélyült, önálló munkát érdemes lehet otthon végezni, míg a közös gondolkodást, kapcsolatépítést és egyeztetéseket az irodai napokra szervezni. Ehhez azonban önismeretre, megfelelő idő- és feladatmenedzsmentre, a vezetővel való világos kommunikációra és egy jól működő személyes rendszerre is szükség van. 🧭 Miért érdemes meghallgatnod az adást? - Ha home office-ban dolgozol, és néha úgy érzed, hogy összefolynak a munkanapjaid, vagy hiányoznak a személyes kapcsolatok. - Ha rendszeresen be kell járnod az irodába, pedig bizonyos feladatokat otthon sokkal hatékonyabban tudnál elvégezni. - Ha érdekel, hogyan hat a home office a mentális egészségre, a motivációra és a kiégés kockázatára. - Ha szeretnéd megérteni, miért lehet fontos a karrierépítésed szempontjából a munkahelyi jelenlét, a networking és a láthatóság. - Ha kíváncsi vagy, milyen előnyei és hátrányai vannak a hibrid munkavégzésnek, az open office-nak vagy éppen a hot desking rendszernek. - Ha vezetőként szeretnéd megtalálni az egyensúlyt a munkatársak önállósága, a bizalom és az eredmények ellenőrzése között. - Ha szeretnéd tudatosabban megtervezni, mely feladatokat érdemes otthon, és melyeket az irodában elvégezni, hogy egyszerre legyél hatékonyabb és kiegyensúlyozottabb.

    #82 A home office rejtett karriercsapdái: áldás vagy átok?

  2. Sep 30

    #81 Tűzoltás helyett rendszer: időmenedzsment az AI korában

    🎙️ Miről szól az adás? Ebben az epizódban azt a sokak számára ismerős helyzetet járjuk körbe, amikor egyszerre minden sürgős és minden fontos. Beérkezik tíz feladat, mindegyiket azonnal kellene megcsinálni, a prioritásra pedig az a válasz, hogy „mindegyik prioritás”. Ilyenkor könnyű egész nap tűzoltó üzemmódban működni – és közben elveszíteni a fókuszt, a stratégiai gondolkodást és hosszabb távon akár a motivációnkat is. Szóba kerül az Eisenhower-mátrix, és az, hogy önmagában egy jó módszer is kevés, ha nem használjuk tudatosan. Megnézzük, hogyan lehet szétválasztani a valóban sürgős és fontos feladatokat azoktól, amelyek ütemezhetők, delegálhatók, automatizálhatók – vagy egyszerűen elhagyhatók. A beszélgetésben előkerül a GTD kétperces szabálya, az Ivy Lee-féle priorizálás és a megfelelő briefing szerepe is: mert ha egy feladat célja, határideje, kontextusa és erőforrásigénye sincs tisztázva, akkor már a rajtnál problémás a rendszer. Az epizód egyik fontos kérdése, hogy mit változtat mindezen a mesterséges intelligencia. Ma már nemcsak kollégának lehet delegálni: számos időigényes, rutinszerű vagy előkészítő feladat átadható egy AI-nak is, miközben nekünk az ellenőrzésre, a döntésre és a valóban fontos munkára marad több időnk. Sőt, egy egyszerű AI-ból fokozatosan saját, személyre szabott idő- és feladatmenedzsment-asszisztens is építhető, amely segít priorizálni, emlékeztet, rendszerezi a feladatokat és támogatja a napi működést. A legfontosabb azonban továbbra is a tudatosság. Nem kell minden beérkező feladatra azonnal ráugrani. Már néhány másodpercnyi megállás is elég lehet ahhoz, hogy megkérdezzük: tényleg most kell? Nekem kell megcsinálnom? Delegálható? Automatizálható? Mi történik, ha holnapra marad? És nem kell rögtön tökéletes rendszert építeni: egy füzet, egy Excel-tábla vagy egy egyszerű AI-asszisztens is elég lehet ahhoz, hogy kilépjünk az ösztönös tűzoltásból és elkezdjük tudatosan irányítani a feladatainkat. 🧭 Miért érdemes meghallgatnod az adást? - Ha nálad is minden feladat „sürgős és fontos”, és úgy érzed, egész nap csak tüzet oltasz. - Ha ismered az Eisenhower-mátrixot, de a gyakorlatban mégsem sikerül jól priorizálnod. - Ha szeretnéd megtanulni, hogyan szűrd meg már a beérkező feladatokat egy jobb briefinggel. - Ha kíváncsi vagy, hogyan kombinálható az Eisenhower-mátrix, a GTD kétperces szabálya és más priorizálási módszerek. - Ha szeretnéd felismerni, mely feladatokat kell valóban neked megcsinálnod, és melyeket lehet delegálni, automatizálni vagy egyszerűen elengedni. - Ha érdekel, hogyan lehet a mesterséges intelligenciából saját idő- és feladatmenedzsment-asszisztenst építeni. - Ha szeretnéd megvédeni a fókuszodat és a mentális energiádat anélkül, hogy közben lemaradnál a valóban fontos feladatokról.

    #81 Tűzoltás helyett rendszer: időmenedzsment az AI korában

  3. Sep 16

    #80 Nem az számít, mit mondasz? A metakommunikáció ereje

    🎙️ Miről szól az adás? Ebben az epizódban a testbeszéd és a metakommunikáció munkahelyi szerepéről beszélgetünk. Mert nemcsak az számít, hogy mit mondunk, hanem az is, hogyan mondjuk, milyen hangsúllyal, arckifejezéssel, testtartással vagy éppen gesztusokkal kísérjük a szavainkat. Ha ezek nincsenek összhangban egymással, a másik fél gyakran akkor is megérzi, hogy valami nincs rendben, ha pontosan nem tudja megfogalmazni, mi zavarja. Szóba kerül a kommunikáció verbális, vokális és nonverbális oldala, valamint a sokat idézett 7–38–55 szabály is – azzal együtt, hogy ennek általános alkalmazhatóságáról ma már vita van. Megnézzük, miért veszélyes egyetlen jelből messzemenő következtetést levonni: a karba tett kéz például nem feltétlenül jelent elutasítást, lehet, hogy valaki egyszerűen fázik vagy így érzi kényelmesnek magát. Az adás egyik legfontosabb gondolata, hogy nem feltétlenül az egyes gesztusokat érdemes megtanulnunk értelmezni, hanem a változásokat kell észrevennünk. Ha valaki addig aktívan gesztikulált, majd egy adott témánál hirtelen hátradől, elhalkul, hosszabb szüneteket tart vagy megváltozik a testtartása, az már olyan jel lehet, amelyre érdemes odafigyelni. Beszélgetünk a szemkontaktusról, a kézfogásról, a dominancia és alárendelődés nonverbális jeleiről, valamint arról is, hogyan használható mindez vezetőként. Ha egy munkatárs azt mondja, hogy „persze, megcsinálom”, miközben minden más jel azt üzeni, hogy valójában ellenáll, nem biztos, hogy érdemes egyszerűen továbblépni. Egy jó vezető észreveszi a disszonanciát, és szükség esetén négyszemközt tisztázza, mi áll mögötte. 🧭 Miért érdemes meghallgatnod az adást? - Ha szeretnéd jobban érteni, mit üzennek a kollégáid akkor is, amikor nem mondják ki egyenesen. - Ha sok meetingen, tárgyaláson vagy vezetői beszélgetésen veszel részt. - Ha kíváncsi vagy, hogyan működik együtt a verbális kommunikáció, a hangszín és a testbeszéd. - Ha szeretnéd elkerülni azt a hibát, hogy egyetlen gesztusból túl gyors következtetést vonj le. - Ha érdekel, miért fontosabb sokszor a testbeszéd megváltozása, mint maga a konkrét mozdulat. - Ha vezetőként szeretnéd hamarabb észrevenni, amikor valaki szóban igent mond, de valójában ellenáll. - Ha tudatosabban szeretnéd használni a szemkontaktust, a kézfogást, a hangodat és a testtartásodat munkahelyi helyzetekben.

    #80 Nem az számít, mit mondasz? A metakommunikáció ereje

  4. Sep 2

    #79 Segítő vagy megmentő? Így csúszunk bele a munkahelyi játszmákba

    🎙️ Miről szól az adás? Ebben az epizódban a munkahelyi jófejség csapdájáról beszélgetünk. Ismerős a mondat: „Figyi, csak segíts egy picit, te jobban értesz hozzá”, „Neked ez úgyis csak öt perc”, vagy „Csak nézz rá egy pillanatra”? Elsőre ártatlan segítségkérésnek tűnnek, de ha rendszeresen te vagy az, aki megmenti a kollégákat, könnyen azon kaphatod magad, hogy a saját feladataid mellett már mások munkáját és felelősségét is te cipeled. A beszélgetésben a tranzakcióanalízis és a Karpman-féle drámaháromszög segítségével nézzük meg, hogyan alakul ki az áldozat–megmentő játszma. Az egyik fél azt üzeni: „én ezt nem tudom”, a másik pedig örömmel válaszolja: „majd én megoldom”. Rövid távon mindkettőjüknek kényelmes lehet, hosszú távon viszont az egyik fél egyre kevésbé vállal felelősséget, a másik pedig egyre több terhet vesz magára. Fontos különbséget teszünk segítség és megmentés között. Segíteni nem azt jelenti, hogy átvesszük a másik munkáját. Sokkal inkább azt, hogy megmutatjuk neki, hogyan tudja saját maga megoldani a problémát. A kulcskérdés ezért nem az, hogy „add ide, megcsinálom”, hanem például az, hogy: „Pontosan hol akadtál el?” Az adásban konkrét technikákat is hozunk arra, hogyan lehet megtörni ezeket a helyzeteket. Szóba kerül a visszakérdezés, a „tekerd vissza a szalagot” technika, az időnyerés, a feladat pontos leíratása és az is, hogyan vihetjük vissza a kommunikációt szülő–gyerek helyzetből felnőtt–felnőtt kommunikációba. Beszélgetünk arról is, hogy a szavaink mellett a testbeszédünknek és metakommunikációnknak is támogatnia kell azt, amit valójában mondani szeretnénk. 🧭 Miért érdemes meghallgatnod az adást? - Ha rendszeresen te vagy az, akihez mindenki odamegy egy „csak ötperces” segítségért. - Ha gyakran érzed úgy, hogy mások feladatai és problémái lassan a te felelősségeddé válnak. - Ha szeretnéd felismerni az áldozat–megmentő játszmák tipikus jeleit. - Ha nehéz nemet mondanod, mert szeretsz segítőkész, megbízható kolléga lenni. - Ha szeretnéd megtanulni, hogyan segíts úgy, hogy közben ne vedd át a másik munkáját és felelősségét. - Ha kíváncsi vagy, hogyan lehet egy egyszerű visszakérdezéssel vagy pontosítással megtörni egy munkahelyi játszmát. - Ha gyakran gondolod azt, hogy „ha én nem lennék itt, összeomlana az egész rendszer”, és szeretnéd tudni, miért lehet ez önmagában is egy figyelmeztető jel.

    #79 Segítő vagy megmentő? Így csúszunk bele a munkahelyi játszmákba

  5. Aug 19

    #78 Minden sürgős? Így kezeld az egymásnak ellentmondó főnöki elvárásokat

    🎙️ Miről szól az adás? Ebben az epizódban azt a helyzetet járjuk körbe, amikor egyszerre több főnök, projektvezető vagy informális döntéshozó akar tőled valamit — lehetőleg azonnal. Van a napi munkád, mellette egy projekt, aztán beesik még egy „ez neked csak öt perc” típusú kérés is. Mire észbe kapsz, ötven százalékban dolgozol ezen, ötvenben azon, húsz százalékban tüzet oltasz, és száz százalékban megőrülsz. Arról beszélgetünk, hogyan lehet kezelni az egymással versengő elvárásokat anélkül, hogy automatikusan mindent magadra vállalnál. Az egyik kulcs a transzparencia: ne te próbáld titokban eldönteni, melyik főnök feladata fontosabb, hanem tedd láthatóvá az ütközést. Ha új feladat érkezik, ne feltétlenül nemet mondj, hanem kérdezd meg: rendben, megcsinálom — melyik másik feladat határidejét módosítsuk emiatt? Szóba kerül a nemet mondás művészete, az „igen, de” helyett használható „igen, és” kommunikáció, a RACI-mátrix, a feladatok pontos visszaigazolása és az is, miért lehet hasznos időt nyerni azzal, hogy nem reagálunk minden kérésre azonnal. Néha már az is rengeteget segít, ha megkérjük a másikat, hogy pontosan írja le a feladatot — ilyenkor nem ritkán kiderül, hogy a sürgősnek tűnő kérés valójában nem is volt annyira sürgős. Az adásban a generációs különbségek is előkerülnek. Beszélgetünk arról, hogy az X és Y generáció tagjai gyakran úgy szocializálódtak: a felülről érkező feladatot mindenáron meg kell oldani, akár saját magukat túlterhelve is. A fiatalabb generáció viszont sokszor egészen másképp reagál a komplex vagy egymásnak ellentmondó elvárásokra. A vezető feladata ezért nem feltétlenül az, hogy egyszerűen kiadja a feladatot, hanem hogy segítsen értelmezni, priorizálni és szükség esetén kisebb lépésekre bontani azt. 🧭 Miért érdemes meghallgatnod az adást? - Ha egyszerre több főnöktől, projektvezetőtől vagy más döntéshozótól kapsz feladatokat. - Ha gyakran érzed úgy, hogy minden kérés „csak öt perc”, mégis százötven százalékos terhelés lesz belőle. - Ha nehezen mondasz nemet egy vezetőnek, még akkor is, amikor tudod, hogy már nincs kapacitásod. - Ha szeretnéd megtanulni, hogyan tedd transzparenssé a prioritási konfliktusokat anélkül, hogy panaszkodásnak tűnne. - Ha kíváncsi vagy, hogyan segíthet az „igen, és” kommunikáció, a RACI-mátrix vagy egy jól megfogalmazott visszakérdezés. - Ha vezetőként szeretnéd jobban érteni, miért nem biztos, hogy minden munkatárs ugyanúgy kezeli a párhuzamos és komplex feladatokat. - Ha hajlamos vagy hősiesen mindent magadra vállalni, és szeretnél végre kiszállni a munkahelyi mártírszerepből.

    #78 Minden sürgős? Így kezeld az egymásnak ellentmondó főnöki elvárásokat

  6. Aug 5

    #77 A túl jó szakember csapdája: miért nem léptetnek elő?

    Miről szól az adás? Ebben az epizódban a túl jó szakember csapdájáról beszélgetünk: arról a paradox helyzetről, amikor valaki kiválóan dolgozik, megbízható, minden nehéz feladatot megold, mégsem kap előléptetést, jobb projekteket vagy valódi elismerést. Sőt, minél nélkülözhetetlenebbé válik a jelenlegi munkakörében, annál nehezebb lehet onnan továbblépnie. Körbejárjuk, mi a különbség a szakmai imázs és a valódi szervezeti láthatóság között. Lehet, hogy a vezetőd pontosan tudja rólad, hogy rád mindig lehet számítani, de amikor előléptetésről, bónuszról, külföldi útról vagy izgalmas projektekről születik döntés, mégsem te jutsz először az eszébe. Nem elég tehát jól dolgozni: az eredményeket megfelelően kommunikálni is kell. Az adásban gyakorlati megoldásokat is mutatunk. Szó esik arról, hogyan váltsunk tevékenységkommunikációról eredménykommunikációra, miért fontos megmutatni, milyen üzleti vagy szervezeti értéket teremtett a munkánk, és hogyan használható az 1–3–1 szabály: egy probléma, három lehetséges megoldás és egy konkrét javaslat. Beszélgetünk arról is, miért veszélyes minden tudást magunknál tartani. Ha valóban nélkülözhetetlenné tesszük magunkat, könnyen előfordulhat, hogy éppen emiatt nem tudnak előléptetni. A továbblépéshez sokszor arra is szükség van, hogy betanítsunk valakit magunk helyett, megosszuk a tudásunkat, és bizonyítsuk: magasabb szinten is képesek vagyunk értéket teremteni. Miért érdemes meghallgatnod az adást? - Ha úgy érzed, rengeteget dolgozol, mégsem kapsz megfelelő elismerést vagy előrelépési lehetőséget. - Ha rendszeresen te kapod a legnehezebb feladatokat, mert mindenki tudja, hogy úgyis megoldod. - Ha szeretnéd megérteni, mi a különbség a jó szakmai imázs és a valódi munkahelyi láthatóság között. - Ha visszahúzódóbb szakemberként nehezen kommunikálod a saját eredményeidet. - Ha szeretnéd megtanulni, hogyan beszélj a tevékenységeid helyett az általad létrehozott értékről. - Ha kíváncsi vagy, hogyan használható az 1–3–1 szabály a vezetőkkel való kommunikációban. - Ha szeretnél nélkülözhetetlen végrehajtóból magasabb szinten gondolkodó szakemberré vagy vezetővé válni.

    #77 A túl jó szakember csapdája: miért nem léptetnek elő?

  7. Jul 22

    #76 Mikromenedzser főnök: hogyan ne őrülj bele?

    🎙️ Miről szól az adás? Ebben az epizódban a mikromenedzser főnökökről beszélgetünk: azokról a vezetőkről, kollégákról vagy akár beosztottakról, akik állandóan rákérdeznek, ellenőriznek, beleszólnak, újrakérik, átnézik, majd fél óra múlva ismét megkérdezik: „Hol tartunk?” Szóba kerül, miért olyan fárasztó ez a működés, és miért vezethet hosszú távon kiégéshez, önbizalomvesztéshez és demotivációhoz. Az adás egyik központi gondolata, hogy a mikromenedzser sokszor nem is elsősorban a munkádat akarja ellenőrizni, hanem a saját szorongását próbálja kezelni. Nem bízik eléggé magában, benned, a folyamatban vagy abban, hogy a végeredmény időben és megfelelő minőségben elkészül. Ezért túlkontrollál, visszakérdez, részleteket kér, újra és újra ellenőriz — miközben ezzel nemcsak a másikat fárasztja ki, hanem saját magát is. A beszélgetésben a DISC viselkedési stílusok mentén is körbejárjuk, milyen lehet egy piros, sárga, zöld vagy kék mikromenedzser. Másképp kontrollál az, aki gyors eredményt akar, másképp az, aki kapcsolatokat és egyeztetéseket keres, másképp az, aki konfliktustól fél, és másképp az, aki minden adatot, cellát és részletet látni akar. Az epizód gyakorlati kapaszkodókat is ad: hogyan lehet felismerni a mikromenedzselést, hogyan érdemes információt adni, és mikor kell belátni, hogy egy helyzet már nem kezelhető, hanem váltani kell. 🧭 Miért érdemes meghallgatnod az adást? - Ha volt már olyan főnököd vagy kollégád, aki folyamatosan ellenőrzött, nyaggatott vagy újra és újra rákérdezett ugyanarra. - Ha szeretnéd megérteni, miért nem feltétlenül rólad szól a mikromenedzselés, hanem sokszor a másik ember belső bizonytalanságáról. - Ha érdekel, hogyan jelenik meg a mikromenedzsment különböző DISC stílusokban. - Ha szeretnéd tudni, miért nem nyugtatja meg a mikromenedzsert az, hogy „haladok vele” vagy „majd megoldom”. - Ha gyakorlati mondatokra és keretekre van szükséged ahhoz, hogy átláthatóbb, konkrétabb és kevésbé konfliktusos visszajelzést adj. - Ha vezetőként magadra ismertél, és szeretnéd észrevenni, mikor próbálod a saját szorongásodat kontrollként rátolni másokra. - Ha szeretnéd felismerni, mikor lehet még enyhíteni a nyomást tudatos kommunikációval, és mikor érdemes inkább másik munkakörnyezetet keresni.

    #76 Mikromenedzser főnök: hogyan ne őrülj bele?

  8. Jul 8

    #75 Passzív-agresszív kollégák: hogyan ismerd fel a munkahelyi játszmákat?

    🎙️ Miről szól az adás? Ebben az epizódban a passzív-agresszív kommunikációról és a munkahelyi játszmákról beszélgetünk. Olyan mondatokból indulunk ki, amelyeket sokan ismernek: „nem kritikaként mondom, de…”, „csak kérdeztem”, „persze, te biztos jobban tudod”, vagy „nem akarok beleszólni”. Ezek elsőre ártalmatlannak tűnhetnek, mégis gyakran olyan rejtett üzeneteket hordoznak, amelyek feszültséget, sértettséget és hosszú utólagos kattogást indítanak el. Szóba kerül, hogyan kapcsolódik mindez a tranzakcióanalízishez, a rejtett tranzakciókhoz és a játszmákhoz. Megnézzük, miért nem mindig a kimondott szavak számítanak, hanem az is, ami mögöttük van: a hangnem, a szándék, a rejtett üzenet és az a furcsa érzés, amikor „valami nem stimmel”. Az adás egyik fontos gondolata, hogy passzív-agresszív helyzetekben sokszor nem azonnal látjuk, mi történik, csak utólag érezzük, hogy belecsúsztunk egy játszmába. A beszélgetésben gyakorlati kapaszkodókat is adunk: hogyan lehet felismerni a visszatérő mintákat, miért segíthet a naplózás, hogyan lehet konkrétumokra visszakérdezni, és miért hasznos a „tekerd vissza a szalagot” technika. Szó esik arról is, hogy nemcsak mások lehetnek passzív-agresszívek: időnként mi magunk is belecsúszhatunk ilyen működésbe, különösen akkor, amikor fáradtak, túlterheltek vagy mentálisan kimerültek vagyunk. 🧭 Miért érdemes meghallgatnod az adást? - Ha találkoztál már munkahelyen olyan mondatokkal, amelyek elsőre ártalmatlannak tűntek, mégis rossz érzést hagytak benned. - Ha szeretnéd felismerni, mikor indít valaki játszmát, és mikor lehet egy helyzetet visszaterelni felnőtt–felnőtt kommunikációba. - Ha kíváncsi vagy, miért szívják le annyira a mentális energiánkat a passzív-agresszív helyzetek. - Ha vezetőként vagy munkatársként szeretnél tudatosabban reagálni a rejtett üzenetekre, általánosításokra és provokatív mondatokra. - Ha szeretnéd megérteni, hogyan segíthet a naplózás, a visszakérdezés és az időnyerés abban, hogy ne ösztönből reagálj. - Ha magadon is észrevetted már, hogy fáradtan vagy stresszesen nem mindig úgy kommunikálsz, ahogy szeretnél. - Ha szeretnél kevesebb játszmát, kevesebb utólagos kattogást és több valódi problémamegoldást a munkahelyen és otthon is.

    #75 Passzív-agresszív kollégák: hogyan ismerd fel a munkahelyi játszmákat?
See All (94)

About

A KarrierNavigátor podcast azoknak szól, akik szeretnének önazonos karriert építeni és a gyakorlati tanácsokat, trükköket és technikákat ismernének meg. Miért érdemes hallgatni ezt a műsort? - Megtudhatod, milyen kihívásokkal nézhet szembe az, aki önazonos karriert szeretne építeni és azokat hogyan kezeljük - Tanácsokat és tippeket kaphatsz arra, hogyan hozd ki a legtöbbet a saját karrieredből - Mindennapi munkahelyi szituációkra és kihívásokra hozunk példákat és azok kezelésére adunk megoldásokat. Stresszkezelés, konfliktuskezelés, időgazdálkodás, feladatgazdálkodás, célkitűzés.

Information

You Might Also Like