Tenger Média's Podcast

Tenger Média

Beszélgetések kultúráról, életmódról és az élet komoly és komolytalan dolgairól. 

  1. Oct 25

    Így még soha nem görgött be a 4-es busz

    A Juhász Gábor Trió és Holló Aurél különleges vállalkozása új ruhába és ritmikába öltözteti a Kaláka-klasszikusokat. Új zenei köntösben szólalnak meg a Kaláka együttes generációk számára meghatározó dalai a Kaláka In Blue című lemezen. Juhász Gábor triója Holló Aurél ütőhangszer-művésszel kiegészülve a jazz formanyelvén értelmezi újra a Kaláka-klasszikusokat. A hét számból álló, hamarosan vinyilen is megjelenő albumon olyan klasszikusok kaptak helyet, mint a Bőrönd Ödön, az Éjszaka, a Görögdinnye, a Faragott versike, a Nandu, az Ó, ne vidd el és a Tengerecki Pál.  A formációt vezető Juhász Gábor a magyar jazzélet elismert gitárművésze, aki triójával a kamarazenei összjátékot és a szabad improvizációt ötvözi. A zenekarban Kovács Zoltán nagybőgőn, Jeszenszky György dobon játszik. Holló Aurél csatlakozása különleges hangszínekkel gazdagítja az együttest: a vibrafon mellett a steel drum is erősíti a dallamhangszerek repertoárját. A zenész az Amadinda Ütőegyüttes tagjaként vált ismertté, sokoldalú hangszeres tudása pedig a Kaláka-dalok újraértelmezésében is meghatározó szerepet kap. A lemez a Fonó Records gondozásában jelent meg. A Fonó Budai Zeneház a magyar népzene, világzene és jazz egyik meghatározó hazai műhelye, amely koncerthelyszínként és kiadóként egyaránt teret ad a hagyományok és a kortárs zenei törekvések találkozásának. A Kaláka In Blue jól példázza ezt a szemléletet: a magyar költészetből és dalkultúrából táplálkozó zenei örökséget a jazz improvizatív nyelvén teszi újra felfedezhetővé. Az album digitálisan már elérhető. Holló Auréllal Kalmár András beszélgetett.

    Így még soha nem görgött be a 4-es busz
  2. Oct 15

    Erzsébetvárosi gyilkosságok, talajvíz és megvilágosodás

    Krimik, irodalmi klasszikusok és kortárs szerzők várják az érdeklődőket a KULT7 október végi és novemberi programjain. A rendezvénysorozatban Budapest elfeledett bűnügyei, Kosztolányi Dezső költészete és a kortárs magyar irodalom izgalmas kérdései egyaránt helyet kapnak. Október 28-án Kordos Szabolcs mutatja be Egy város bűnös titkai című új kötetét, amely Budapest kevésbé ismert, hátborzongató bűntörténeteit idézi fel. Másnap Péterfy-Novák Éva és Péterfy Gergely érkezik dupla könyvbemutatóval: szó lesz a Pedig szerethettelek volna című kötetről, a Digó című regényről, valamint az írópáros itáliai alkotói mindennapjairól is. November 5-én a Bűnügyeink című előadáson Dr. Kiss Anna kriminalista, jogász és biblioterapeuta három híres erzsébetvárosi bűneset – a Léderer-ügy, a Mágnás Elza-gyilkosság és a Kazinczy utcai kasszafúrók története – nyomába ered, bemutatva azok irodalmi feldolgozásait is. Másnap Varga Livius A rock & rolltól a megvilágosodásig című könyvének bemutatójára várják a közönséget. November 18-án az Olvasni jó! sorozat Kosztolányi Dezső életművét állítja középpontba Horváth Zsuzsanna vezetésével. November 19-én Erzsébetváros irodalmi ösztöndíjasai mutatkoznak be, köztük Keresztesi József, Virág Gábor (Aaron Blumm), Moskát Anita, Simon Márton és Simon Bettina, Szécsi Noémi pedig különdíjasként szerepel a programban. A zenéről Weil András gondoskodik. A hónap irodalmi eseményeinek sorát november 26-án Závada Pál estje zárja. Az író új regénye a 20. század közepének magyar irodalmi életét idézi fel, többek között Németh László alakján és a korszak vitáin keresztül, miközben a történelmi konfliktusok személyes és szellemi következményeit is vizsgálja. A KULT7 programjai a főváros múltjának izgalmas történeteitől a kortárs irodalom legfrissebb alkotásaiig kínálnak találkozási lehetőséget az olvasás és a történetmesélés iránt érdeklődőknek. Fülöp-Lehoczky Rellával, a KULT7 kommunikációs vezetőjével Kalmár András beszélgetett.

    Erzsébetvárosi gyilkosságok, talajvíz és megvilágosodás
  3. Oct 12

    Meddig maradnak élhetőek a városaink?

    Mára már mindenki számára nyilvánvalóvá vált, hogy a klímaváltozás okozta nyári hőhullámok egyre sürgetőbbé teszik a városi környezet átalakítását. De hogyan kell ezt elképzelni egy metropolisz esetében? Mit tehet az egyén, és mi az állam feladata? A 100 éves barokk palotákat is át kell alakítanunk, vagy elegendő, ha az új épületek alkalmazkodnak a megváltozott körülményekhez? Reith András építész, az ABUD ügyvezetője, aki több mint két évtizede foglalkozik az épületek és városok környezeti teljesítményének javításával, 2026 szeptemberében Magyarországon elsőkén egyetemi tanári kinevezést kapott a Pécsi Tudományegyetemen, a fenntartható építészet területén. Munkájában az energiahatékonyság mellett a városi mikroklíma és a regeneratív építészet is fontos szerepet kap, ez utóbbi a káros környezeti hatások mérséklésén túl arra törekszik, hogy az épületek és a városi rendszerek a természeti környezet megújulását is támogassák. E szemlélethez kapcsolódik a HŐLÁBNYOM szakmai kezdeményezés is, amely a városi burkolatok felmelegedésére és a hőterhelés csökkentésének lehetőségeire hívja fel a figyelmet. A kezdeményezés a Magyar Fenntarthatósági Csúcs 2026 rendezvényén, a „Burkolt hőség” című szakmai klímapárbeszéd keretében mutatkozott be, Reith András szakmai vezetésével. A szakember szerint a cél olyan városi terek létrehozása, amelyek jobban alkalmazkodnak a klímaváltozáshoz, és hosszú távon is élhető környezetet biztosítanak. A fenntartható építészet így nem pusztán műszaki kérdés, hanem a jövő városairól és az ott élők életminőségéről szóló közös gondolkodás is. Erről és a klímaválság okozta társadalmi és építészeti kihívásokról mesélt Kalmár Andrásnak.

    Meddig maradnak élhetőek a városaink?

About

Beszélgetések kultúráról, életmódról és az élet komoly és komolytalan dolgairól.