Tenger Média's Podcast

Tenger Média

Beszélgetések kultúráról, életmódról és az élet komoly és komolytalan dolgairól. 

  1. Aug 12

    Ki volt Budapest legendás művésze, az Epreskert fura ura?

    A 170 éve született Stróbl Alajost, a magyar szobrászat egyik legjelentősebb alakját nemcsak monumentális művei, de különleges személyisége is halhatatlanná tette. Kortársai „epreskerti várúrként” emlegették: az Epreskertben kialakított műterme és kertje egyszerre volt alkotóműhely, iskola, és társasági színtér. Stróbl lóháton járt, időnként páncélban korcsolyázott, történelmi jelmezes estélyeket rendezett, és még állatokat – pávákat, majmokat, sőt szarvast is – tartott a kertben. Az extravagancia azonban nem puszta póz volt: Stróbl egész környezetét műalkotássá formálta, és az Epreskertben a múlt romantikus világát elevenítette meg. Művészként elsősorban köztéri és emlékszobrai tették halhatatlanná. Nevéhez fűződik többek között a budavári Mátyás-kút, a Szent István-lovasszobor és a Magyar Nemzeti Múzeum előtt álló Arany János-emlékmű – olyan alkotások, amelyek máig Budapest meghatározó részei. Az Epreskert ugyanakkor Stróbl számára mindenekelőtt a művészképzés fontos helyszíne volt. A mester itt nemcsak alkotott, hanem tanított is: műtermében és a kertben generációk sajátíthatták el a szobrászat gyakorlati fogásait, miközben Stróbl a természet utáni tanulmányozást, a mintázást és a klasszikus szobrászati hagyományok ismeretét tartotta fontosnak. Tanítványai között számos később jelentős művész volt, így az Epreskert az ő működésének köszönhetően a 20. század eleji magyar szobrászat egyik meghatározó műhelyévé vált. December végéig látható a Stróbl Epreskertje című, az Epreskert történetét és Stróbl legendáit eddig publikálatlan archív fotókkal bemutató szabadtéri kiállítás a Bajza és a Szondi utcában, míg a jubileumi év kiemelt eseménye a szeptember 19-ig látogatható Stróbl 170 című nagyszabású tárlat az MKE Barcsay Termében.  Borovi Dániel művészettörténésszel Kalmár András beszélgetett.

    Ki volt Budapest legendás művésze, az Epreskert fura ura?
  2. Aug 7

    Különös kísérletre készülnek a Balaton-parton

    Egy hidrológus, számos képzőművész, filmes és fürdőző gyűlik össze a fűzfői Föveny strandon augusztus 21-én.  Balatonfűzfőn ismét megrendezik a pARTvonal programot, amely idén a művészet és a természettudomány találkozásából teremt különleges közösségi élményt. A rendezvény tavaly arról szólt, hogy a művészetet kihozzuk a galériák falai közül. Idén azonban egy új dimenzióval gazdagodik az esemény: a kiállítások és a land art alkotások mellett a természettudományok is szerepet kapnak a pARTvonalon. Szó lesz arról, hogy milyen állapotban vannak hazai vizeink, hogy hogyan változik a Balaton és a Velencei-tó, mit jelent a fenntartható turizmus, és hogy hogyan tud együttműködni természet, kultúra és ember. A rendezvény különleges hátterét az adja, hogy Balatonfűzfő a Magyar Tudományos Akadémia Tudománybarát Települések (TUBA) programjának regisztrált tagja. A kezdeményezés célja, hogy a tudomány kilépjen az egyetemek és kutatóintézetek falai közül, és közvetlenül kerüljön kapcsolatba az érdeklődőkkel. A pARTvonal erra kiváló példa: itt nem előadótermekben, hanem a Balaton partján jönnek létre a tudományos témákat felvető beszélgetések. A program vendége Szöllősi-Nagy András hidrológus, nemzetközi hírű vízügyi szakember és szenvedélyes műgyűjtő, Tóbiás Krisztián, a Tempevölgy főszerkesztője, Józsa János Balázs, vízügyi szakember, az MTA tagja és Can Togay. A beszélgetéseket Kalmár András (Tenger Média) vezeti, aki arra vállalkozik, hogy a kutatók, művészek és a közönség között valódi párbeszéd alakuljon ki. Az est egy különleges filmvetítéssel zárul: az Oscar-jelölt rövidfilm, a Valami vad alkotóival találkozhatunk és beszélgethetünk.  Kositzky Anett főszervezővel, a Vágfalvi Ottó Művelődési Ház, Könyvtár és Turisztikai Központ igazgatójával Kalmár András beszélgetett.

    Különös kísérletre készülnek a Balaton-parton

About

Beszélgetések kultúráról, életmódról és az élet komoly és komolytalan dolgairól.