Jaj, a világ!

emil

Magyar zenészek érvényesülése a nemzetközi piacon – beszélgetések életutakról, stratégiákról a külföldön sikeres zenészekkel. A külföldi siker útja és ára. A hosszú zenei, rádiós, újságírói és zeneipari karrierje során megismert zenei pályákat, életutakat szeretné bemutatni Biljarszki Emil ebben a podcast sorozatban, hangsúlyt fektetve a külföldi érvényesülésen.

  1. Lantos Zoltán - az egyetlen hang élő megszólaltatása

    12/29/2025

    Lantos Zoltán - az egyetlen hang élő megszólaltatása

    Lantos Zoltán magyar hegedűművész, zeneszerző, a jazz, a world music és az indiai klasszikus zene egyik markáns hazai képviselője. Pályáját jazzhegedűsként kezdte, majd az 1980-as évek közepén Indiába költözött, ahol közel kilenc éven át tanulmányozta az indiai klasszikus zenét és annak spirituális hátterét. Zenéjében a jazz improvizatív szabadsága, a keleti zenei gondolkodás és az európai kortárs hangzásvilág szerves egységet alkot. Számos nemzetközi projektben vett részt, több formációt vezetett (pl. Mirror World), és rendszeresen fellépett Európában és Ázsiában. Munkásságát a mély zenei jelenlét, az egyéni hangzás és a kulturális határokon átívelő szemlélet jellemzi. Milyen érzés volt kilenc év India után visszatérni a rendszerváltás utáni Magyarországra? Hogyan lehet újra helyet találni egy teljesen megváltozott valóságban – emberileg és zeneileg? Lantos Zoltánt hegedűművészként ismerik, pedig költő is. Első CD-jét még saját verseskötetéhez készítette, és most, hosszú idő után, ismét visszatért ahhoz, hogy a saját szövegeihez írjon zenét. Mit jelent számára a dalszerzés, és miben más alkotói pozíció ez, mint hangszeres zenészként megszólalni? Szó esik a nemzetközi tapasztalatokról is: milyen a kínai közönség, és miben különbözik például a töröktől? Hol érzi magát a leginkább otthon a világ színpadain? És miért van az, hogy minél keletebbre utazunk, annál mélyebb, természetesebb a zene iránti nyitottság? Beszélgetünk a zenészek mai helyzetéről egy olyan világban, ahol a felvételeikből egyre nehezebb megélni, az élő koncerteket pedig a Covid súlyosan megtépázta. Miközben a szakma „felső tízezre” – a szupersztárok és a múlt nagy nevei – továbbra is gazdagodnak, a maradék 99% egzisztenciálisan egyre lejjebb csúszik. A kísérletező, művészi zene támogatása és piaca drasztikusan beszűkült. Végül előkerül a talán legfontosabb tanulság is: mit adott India emberileg és zeneileg. Ravi Shankar tanítása nyomán Lantos Zoltán számára világossá vált, hogy a technikai tudásnál is fontosabb egyetlen hang élő, hiteles, kifejező megszólaltatása – az a jelenlét, amelyben a zene valóban megszületik.

    1h 5m
  2. Nagy Edi - az út Búcsúszentlászlóból Londonba

    12/22/2025

    Nagy Edi - az út Búcsúszentlászlóból Londonba

    Nównøis (fka NAGYEDi) énekes–dalszerző és producer jelenleg Londonban él és alkot. Korábbi korszakában, NAGYEDi néven a magyar színtéren zenekari felállásokban is hosszú éveken át színpadon állt. Saját különböző projektjei mellett ismerhettük őt az ef. Zámbó Happy Dead Bandből. zenéje „trip hop, de nem igazán” – sötét, popos, filmes elektronikával és rétegzett atmoszférákkal, ahol a hétköznapi zajok / field recordingok ugyanúgy történetet mesélnek, mint a sebezhető, mégis erős ének. Az Egyesült Királyságba költözés után hat évig építette a saját produceri világát, 2025-ben megnyitotta az új fejezetet a verses című EP-vel. A vizuális oldalon is aktív: a „Like a River (The Third Mind Remix)” klipje bekerült a Berlin Music Video Awards 2025 Silver Screenings válogatásába. Élőben többek közt a Sommerwerft Festival Frankfurt programjában is szerepelt, miközben saját londoni közösségi / underground estjeit is építi Alternatíva néven. A londoni időjárás... A Sunday szó londoni értelme... Jaj, a világ van arrafelé is... Életválság, kiszakadás otthonról, megszőkés egy isten háta mögötti angliai szállodából... "Jobb nem belegondolni, miben is vagy... A sors meghálálta a bátor döntésemet..." Alternatíva - esemény szervezés Londonban... nehéz autentikusnak maradni, ha ennyi mindennek kell foglalkoznia egy zenésznek. Sokkal nyitottabbak az emberek az újdonságokra Londonban és pozitívabban állnak hozzá mindenhez... A mobiltelefonos app, amely megváltoztatta a zenei irányt. Hogyan lesz egy magyar zenészből londoni eseményszervező, és miért hálálja meg a sors, ha van merünk dobbantani? Vendégem története a kiszakadással indult, de a megérkezésről szól. Megfejtjük a londoni ’Sunday’ életérzést, és beszélünk arról a nyitottságról, ami kint minden újdonságot szárnyára kap. Kiderül, hogyan maradhat egy művész autentikus a mindennapi logisztika zajában, és miért a legijesztőbb döntés – a fejest ugrás az ismeretlenbe – a legjobb ellenszere a befásultságnak. "Mindenben hirtelen meghallottam a zenét: az edény csörömpölésétől az ajtó nyikorgásán át a gyerekeim üvöltéséig... Jó helyen vagyok. Ha bele vagy fásulva akár földrajzilag meghatározott helyzetbe, jobb kiugrani fejest bele a szakadékba."

    1h 8m
  3. Harcsa Veronika - emberi válasz a mesterséges intelligencia kihívásaira

    11/30/2025

    Harcsa Veronika - emberi válasz a mesterséges intelligencia kihívásaira

    Húsz év telt el azóta, hogy egy fiatal magyar énekesnő váratlanul a japán slágerlisták élére ugrott. Harcsa Veronika azóta bejárta a világot, és most, bár hivatalosan még főállású anya, újra teljes erővel dolgozik: ismét aktívan koncertezik, tanul és kísérletezik. Mindennapjai ma egyszerre szólnak a kenyérsütés művészetéről, az online pszichológiáról, a gyerekek játékos „halandzsa-nyelvének” énektechnikai felismeréseiről és arról, hogyan figyel kifelé a zeneterápiában egy olyan művész, aki a színpadon hagyományosan befelé összpontosít.Veronika szerint velünk született zenei affinitásunk egyre kevésbé része a mindennapoknak – éppen ezért fontos a közönséget újra bevonni a hangadás élményébe. Ezt szolgálják azok a projektek is, amelyek az utóbbi években komoly nemzetközi érdeklődést hoztak számára: a Debussy Now és Schubert Now programok nem a „klasszikus diszkóverziók” világa, hanem alternatív arcot mutatnak nagy zeneszerzők műveinek. „Bennünk él a vágy, hogy megkeressük ezeknek a daloknak más arcait is. Ehhez bátor közönség is kell” – mondja.A kísérletezésből bőven akad: a gregorián ének improvizációval vegyítve, a berlini havi koncertek helyi zenészekkel – afféle zenei hídépítés külföldi művészekkel. Eközben komoly szakmai visszhangot hozott számára több rangos nemzetközi showcase fesztivál is.Pályája immár két évtizedes: első lemeze 20 éve jelent meg, és rögtön Japánban lett siker. „Itthon úgy ismertek meg, hogy az MTI kiadta: van egy magyar énekes, aki listavezető lett Japánban” – idézi fel. A fejlődést ma is ugyanolyan komolyan veszi: mesterképzését a brüsszeli Királyi Konzervatóriumban végezte, és jelenleg is jár énekórára. „Úgy érzem magam, mint egy cukrászdában, ahol előttem van több tucat gyönyörű sütemény, és mindet meg akarom kóstolni. A zenébe azonban nem lehet csak úgy belekóstolni, el kell mélyülni benne” – mondja.Legújabb nagy vállalása december 1-jén lesz látható a MÜPÁ-ban: IA – InterAction, Harcsa Veronika művészi válasza a mesterséges intelligencia rohamos térnyerésére. Az előadás a technológia és az emberi jelenlét találkozási pontjait kutatja – erről is mesélt a beszélgetésben.https://mupa.hu/program/vilagzene-jazz-konnyuzene/harcsa-veronika-interaction-2025-12-01_20-00-fesztivalszinhazhttps://lnk.bio/emilbiljarski

    1h 1m
  4. Prieger Zsolt: „Az első komoly koncertünk külföldön volt”

    11/20/2025

    Prieger Zsolt: „Az első komoly koncertünk külföldön volt”

    Ma internetes zenei könyvtárakból lehet effekteket letölteni, de Zsolt a kezdetekben még hagyományos könyvtárból kölcsönözte ezeket kazettán, majd átmásolta magának. Egyórás beszélgetésünkben gyerekkoráról, a lakótelepi romantikáról és az alkotás intim tereiről mesélt – például arról, hogy az Anima új lemezét abban az általános iskolában komponálja, ahová gyerekként járt vissza nap mint nap.A Jerusalem My Love kapcsán szóba kerültek a határok, a hit, az identitás és a kulturális hazaszeretet is. „Az istenhit a gátlásnélküliség” – mondja, majd hozzáteszi: számára a kultúrához való kötődés nem politikai, hanem mélyen személyes és romantikus ügy. „A sokszínűségben lubickolok gyerekkorom óta.”Zsolt felidézte az Anima első komoly, már külföldön adott koncertjét, beszélt világzene-rajongásáról („a világ minden zenéjéért rajongok”), és arról is, miért lehet néha éppolyan értékes szarvasokat nézni a mezőn, mint dalokat írni.A beszélgetés kitért a családi kapcsolatok és az alkotás viszonyára, az FM4 osztrák rádió hatására a korai évekre, valamint arra is, hogyan talál utat az Anima zenéje a mai fiatalokhoz.November 22-én az A38 Hajón újrajátsszák a legendás Shalom albumot – egy este, amely ritka lehetőség visszatérni az Anima Sound System ikonikus korszakához.A podcast az NKA Hangfoglaló Könnyűzene Támogató Program támogatásával készült.Itt éred el a podcast platformokon: https://pods.link/jajavilaghttps://lnk.bio/emilbiljarski

    1h 1m
  5. Itinera - az egészséges borzongás

    10/11/2025

    Itinera - az egészséges borzongás

    A "pagan dark folk" magyar sztárjai idén több európai országban léptek fel, kiruccantak New Yorkba koncertezni és egy dalszerző verseny fődíját átvenni. Ahhoz képest, hogy Horváth Anett és Nagy Ádám electro-folk duója 2022-ben alakult, ez szép eredmény. A napokban jelent meg az első lemezük, amely érett világot tár elénk. Koncertjeik vonzó vizualitása kétségkívül hozzájárult a gyors befutáshoz. Beszélgetésünk a sámánná válás leírásától a zeneipari ismeretekig terjedt. Mi hasznosat lehet megtanulni egy zeneipari tanfolyamon? Mit csináljunk, ha nem válaszol a koncertszervező? A legtöbb kapibara, amit a színpadon láthatsz. "Szeretjük a szélsőségeket, az extrém koncerteket. Nem vagyunk hagyományőrzők, inkább a fantáziánkat használjuk. Örülünk neki, hogy összegyűjtötték ezeket a népdalokat, de ezek kicsit kanonizálódtak. Valahogy felvette Kodály, és van az a folkrendőrség, akik szerint ezt a dalt innentől kezdve örökké, kőbe vésve kizárólag így lehet előadni. És ha bárki mást csinál vele, akkor ezzel meggyalázza a népnek a kincsét. … Akkoriban az történt, hogy az egyik faluban énekeltek egy népdalt, valaki odament, meghallotta és hazavitte a saját falujába. Most is ez történik, csak nem a szomszéd faluból hoznak dalokat, hanem mondjuk Brazíliából. Valami miatt szoktunk egy ilyen határt húzni, hogy a technológia előtti dolog az tiszta és igazi, és ami utána van, az egy ilyen katyvasz és nem valid.

    1h 2m
  6. Balogh Kálmán – a visszacsapó szekund művészete

    09/27/2025

    Balogh Kálmán – a visszacsapó szekund művészete

    Magyar Örökség díjjal és Prima Primissima díjjal elismert, idén pedig Kossuth-díjjal kitüntetett cimbalomművésszel, Balogh Kálmánnal beszélgettünk. Kálmán a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem oktatója, szerte a világon muzsikált már Lisszabontól New Yorkig, népzenészekkel, szimfonikus és jazz zenekarokkal, kortárs együttesekkel. Turnézott a brooklyni, illetve a miami Philharmonic Orchestrával, játszott a Carnegie Hallban a Philadelphia Orchestrával. Filmzenében is játszott, Francis Ford Coppola filmjében. Saját alapítású zenekara, a Gipsy Cimbalom Band 1993 óta sikerrel zenél a világban. Száznál is több lemez közreműködője. "… volt egy bokszoló cimbalmos, félelmetes erővel ütötte a cimbalmot. Akkor szembesültem azzal, hogy a románok úgy használják a cimbalmot, mint rockdobosok. … ha azt mondjuk, hogy a Sebő, Halmos, Muzsikás voltak az első generáció, akkor én utána közvetlenül a következő generáció voltam. 1975 környékén kezdtem ezekkel a zenékkel foglalkozni. … hogy ébredtem rá arra, hogyan is kell díszíteni? A nagybátyám hozott egy Tony Jordache lemezt. Én azt ronggyá hallgattam, arra ugráltam és táncoltam otthon. Van rajta egy hóra, ami annyira megtetszett nekem, hogy lekottáztam. Lejátszottam, de nem úgy szólt. Nem értettem, mérges lettem, játszottam így meg úgy… és egyszer csak megszólalt az a huhogó hang, ahogy a Balkánon díszítenek. Ez a visszacsapó szekund. … akkor még létezett a vasfüggöny, és keletről szinte csak a magyarok tudtak behatolni a vasfüggönyön túlra. Mi azt a nagy Nyugat-Németországot végigjártuk. Óriási dolog volt látni, hogyan működik a szabad világ. … a világzenét egy olyan konyhának képzeljük el, ahol a meghatározott elemekből főzöl valami újat. Nem jó, ha csak összemosni tanulunk meg. Megkülönböztetni is tudni kell és el kell tudni dönteni, hogy én mit akarok csinálni. … a népzene soha nem volt autentikus folklór. Képzeljünk el egy falu közösséget, és ott van egy zenekar. A zenekar játszik a falunak és a környékbelieknek, románoknak, magyaroknak, cigányoknak, zsidóknak. Beolvasztanak mindent, modernnek kell lenniük, mert hogyha a közönség azt kéri, akkor ők azt kell, hogy játsszák. A korral kell haladniuk amellett, hogy megőrizték a hagyományt. … az a baj nálunk a világzenével, hogy nekünk nincs közösségünk. Egy faluhelyen a zenekar tudta, hogy kinek mit muzsikál, hogyan, miért, mennyiért. És azt is tudta, hogy ez az új dallam kell-e nekik, vagy nem. Mert megmondták. Mi, a világzenészek, akik elkezdtük ezt a folklórt átdolgozni a mi szájunk íze szerint, visszaigazoló közeg nélkül maradtunk. A mi közönségünk egy nagyon tág közösség, akikkel nem élünk együtt. Annak a közösségnek nincs saját ősi kultúrája, amit ő hozott a saját nagypapájától. A műsorban hallhatjuk a Balogh Kálmán Gipsy Cimbalom Band felvételeit.  A podcast az NKA Hangfoglaló Könnyűzene Támogató Program támogatásával készült.

    1h 23m
  7. Fenyvesi Márton - Sokkal dinamikusabban kell alkalmazkodnunk a változó körülményekhez

    07/11/2025

    Fenyvesi Márton - Sokkal dinamikusabban kell alkalmazkodnunk a változó körülményekhez

    Fenyvesi Márton hangmérnök, gitárművész 1986-ban született Pécsett, tanulmányait Budapesten, Amszterdamban, Párizsban és Koppenhágában végezte. Számos formációban fordult meg itthon (Balázs Elemér, Dresch Mihály, Geszti Péter) és külföldön (Nat Osborn, Tineke Postma) egyaránt, Junior-príma és Artisjus-díjas művész. Jelenleg mastering hangmérnökként tevékenykedik, Bécsben él. Portfóliójában a hazai pop, rock és jazz kiemelkedő alkotói mellett (Carson Coma, Pogány Induló, Krúbi, Punnany Massif, Dés László) olyan nemzetközi művészek szerepelnek mint a kétszeres Grammy-díjas dalszerző Gill Landry vagy a francia klasszikus és jazz-gitárművész Antoine Boyer. Miért költözött Bécsbe? Igaz-e, hogy Bécs a legélhetőbb város?Az Alaphang szakszervezeti kezdeményezés.A zenei közösségnek is egyetlen vezetőre volt szüksége.A magyar demokrácia látlelete ...A centralizált vagy decentralizált rendszerek működnek jobban?A konszenzus hiánya hozta az Alaphang végét. Zenész és zenész között is vannak érdekellentétek.Hogyan kellett volna csinálni? - Piciben elkezdeni, szűk körben építkezni.A kompozíció és az improvizáció.Mi az, ami megmarad a Mesterséges Intelligencia térhódításával? "… Improvizáló zenészként definiáltam magam. Gát van bennem, ha fixálni kell papíron a saját gondolataimat.… Lezárult a főállású zenész korszak, most hangmérnök vagyok.… Sokkal dinamikusabban kell alkalmazkodnom a változó körülményekhez.… Nem lehet már lezárt keretek között élni.… El kell gondolkodnunk nekünk, hangmérnököknek, hogy mit tudunk nyújtani a művészeknek, amit a piacon elérhető új technológiák nem tudnak.… Elsődleges feladatom hangmérnökként megérteni a művészt...… Ma a legfontosabb képesség az alkalmazkodás. A változó közállapotokhoz, a gazdasági, világpolitikai és a technológiai változásokhoz.… Sokan, akik velem dolgoznak, azt érzik, hogy rendet rakok az alkotói káoszban." A műsorban elhangzottak Marci kiadatlan gitárdarabjai, egy Dés László Free Sounds Quartet és egy András Dés Rangers felvétel.

    1h 54m
  8. Vécsi Tibi - A megszállottság fontosabb, mint a tehetség

    06/01/2025

    Vécsi Tibi - A megszállottság fontosabb, mint a tehetség

    13 éves kora óta bedolgozott nagybátyja zöldségesboltjában. Körülbelül akkor alakult az első zenekara is, a Krematórium. "Mindegy, csak hangos legyen" volt a stílusuk. Aztán jött a Regősök zajzenekar. VHK-tól vett basszusgitár volt az első komolyabb hangszere, amit fémcsővel ütögetett. Következett a Szárnyas Kelet Vadászok. A zenekarosdit egy időre a színészkedés váltotta fel: VHK Rituális Színház, később TÁP Színház.Eközben egy barátjával évekig gyűjtötte azon zenekarok felvételeit, amelyek figyelmet érdemeltek, de nem számíthattak rendes kiadásra. Ezzel a "minden magyar alternatív zenekar rajongója" hírnevet szerezte magának.Az acid partyk őrülete a 90-es évek elején új zenei irányokat és új lehetőségeket hozott.Tibi invitálták a Korai Örömbe, amelynek azóta is frontembere. Az évek során volt VHK énekes, játszott a Dublörz és a Stukker zenekarokban. Készült róla festmény és szobor is.Most új, különleges zenei projektet tervez és a kazettaarchívumát digitalizálja.Beszélgettünk az első külföldi turnékról, a 90-es évek Berlinjéről, a Gyöngyhajú lány énekléséről egy fegyveres őrrel Szófiában, arról, hogyan lett Tibi a VHK énekese és mit szólt erről a VHK énekese, a háborús koszovói koncertekről, a Késő Bánat fesztiválról.A végén meghallgattuk Tibi üzenetét az utókornak. Hallgassátok meg ti is!"…Néztem a színpadot és gondolkoztam, milyen lehet fönt lenni zenészként?… Azért vettek be a Korai Örömbe, mert volt pénzem."… Azt se tudtuk, hol vagyunk és mit csinálunk, csak élveztük. Rá három évre mi voltunk a nap koncertje a berlini programmagazinban. Na, akkor nem értünk oda, mert tönkrement a busz.… Gyerekkori álom volt - milyen lehet külföldön játszani?… Amikor az ismerősök mesélnek rólad olyan sztorikat, amiket nem hiszel el.… Dublörz - olyan zenekart akartam, ahol nincs sírás, csak a móka-kacagás.… Stukker - lett menedzserünk, de rá két hónapra meghalt. Volt egy szponzorunk is, de az is meghalt.… Az új zenekar koncepciója: lehetőleg egy számot se tudjon végigjátszani.… Azok, akikre úgy néztem fel, mint istenekre, barátaim lettek.”https://lnk.bio/emilbiljarski

    1h 33m

About

Magyar zenészek érvényesülése a nemzetközi piacon – beszélgetések életutakról, stratégiákról a külföldön sikeres zenészekkel. A külföldi siker útja és ára. A hosszú zenei, rádiós, újságírói és zeneipari karrierje során megismert zenei pályákat, életutakat szeretné bemutatni Biljarszki Emil ebben a podcast sorozatban, hangsúlyt fektetve a külföldi érvényesülésen.