Nézz szembe önmagaddal! - a PersonalGuide podcastja

PersonalGuide

Nézz szembe önmagaddal podcast! Pszichológia, coaching és önfejlesztés – gyakorlati megoldások szakembereknek és fejlődni vágyóknak. A csatorna olyan témákat dolgoz fel, mint a kiégés, párkapcsolati problémák, addikciók vagy generációs különbségek – mindig a megoldásokat keresve! Adásaink nemcsak azoknak szólnak, akik saját életükben szeretnének fejlődni, hanem pszichológusoknak, coachoknak és mentoroknak is, akik munkájuk során kamatoztathatják az itt elhangzó tudást. A műsorvezető Jeckel Eszter executive és business coach, képzésben lévő családterapeuta, aki a PersonalGuide szakmai vezetője.

  1. Sep 18

    Nem a bántalmazott gyereknek kell megváltoznia! – Vámos Robi az iskolai bántalmazásról

    Miért válik egy különleges érdeklődés, egy eltérő viselkedés vagy akár a család anyagi helyzete a kirekesztés alapjává? Hol húzódik a határ az ártatlannak szánt ugratás és a valódi bántalmazás között? A Nézz szembe önmagaddal podcast legújabb epizódjában Vámos Robi író és gyermekcoach beszél arról, miért bélyegzik meg a közösségek azt, aki kilóg a sorból, és hogyan alakítja a gyerekek viselkedését a csoportnyomás.💬 „Amikor már rájön, hogy ez a másiknak rosszul esik, és még mindig folytatja, az a vízválasztó.” Az epizódból kiderül, miért nem mondja el sok gyerek otthon, hogy bántják, milyen szerepük van a pedagógusoknak és a szülőknek a folyamat megállításában, valamint miért mérgező az az elvárás, hogy a bántalmazott változzon meg annak érdekében, hogy elfogadják.💬 „Nem marad ott az iskolában. Sokszor egyszerűen velünk jön.” Vámos Robi saját történetein és gyermekekkel végzett munkáján keresztül mutatja meg, hogyan kísérheti végig az embert egy gyerekkori megszégyenítés, és miként lehet kreatív feladatokkal sikerélményt, önbizalmat és elfogadóbb közösséget teremteni. A beszélgetés végén pedig egy egyszerű, mégis fontos tanácsot ad a szülőknek: töltsenek rendszeresen valódi, négyszemközti időt a gyermekükkel.📌 Az epizódban elhangzó témák● Mit jelent valójában furának lenni?● Miért támadja a közösség azt, aki kilóg a sorból?● Irigység, figyelemhiány és csoportnyomás● Különbözőség vagy valódi beilleszkedési nehézség?● Hol kezdődik a bullying?● Miért nem a bántalmazott gyereknek kell megváltoznia?● Miért nem mondják el a gyerekek, ha bántják őket?● A pedagógusok és a szülők felelőssége● Hogyan válhat egy felnőtt a bántalmazás táptalajává?● A gyerekkori megszégyenítés hosszú távú következményei● Fiúk és lányok eltérő kirekesztési mintái● Chatcsoportok és online bántalmazás● Az „instakompatibilis élet” veszélyei● Önbizalomépítés kreatív, rajzos feladatokkal● Miért fontos a szülő és a gyermek négyszemközti ideje?⏱ Epizód időbélyegek:00:00 – Miért nem múlik el a bántalmazás az iskola végén?01:20 – Iskolakezdés, bullying és a „bátran lehetsz fura” gondolata03:00 – Vámos Robi saját története a kirekesztésről06:20 – Mitől számít valaki furának egy közösségben?08:30 – Melyik különleges érdeklődést fogadja el a közösség?12:20 – Különbözőség vagy beilleszkedési nehézség?14:00 – Mikor válik tudatossá a kirekesztés?16:30 – Csoportnyomás: azért bántok, hogy engem ne bántsanak18:30 – Hol húzódik a határ az ugratás és a bullying között?23:00 – Nem a bántalmazott gyereknek kell megváltoznia24:00 – „Én csak őszinte voltam” – amikor az igazság bántalmazássá válik27:00 – Miért nem mondja el a gyerek otthon, hogy bántják?30:00 – Mit tehet a pedagógus, ha bántalmazást tapasztal?33:30 – Amikor a tanár is hozzájárul a megszégyenítéshez35:00 – Hogyan hat felnőttkorban egy gyerekkori bántalmazás?36:30 – Fiúk, lányok és az online kirekesztés különböző formái40:00 – Az „instakompatibilis élet” és az önazonosság elvesztése44:00 – Mit jelent valóban önmagunknak lenni?47:00 – Önbizalomépítés rajzos és kreatív feladatokkal51:00 – Vámos Robi legfontosabb üzenete a szülőknek53:00 – Záró gondolatok 🎧 Ha szeretnéd jobban megérteni, miért válik egy gyermek bántalmazóvá vagy áldozattá, hogyan ismerheted fel időben a kirekesztés jeleit, és mit tehetsz azért, hogy a gyermeked bátran vállalhassa önmagát, hallgasd meg ezt az epizódot!💬 Te mit tennél először, ha kiderülne, hogy a gyermekedet bántják vagy kiközösítik az iskolában? Írd meg kommentben!

    Nem a bántalmazott gyereknek kell megváltoznia! – Vámos Robi az iskolai bántalmazásról
  2. Aug 7

    Miért nem a hűtlenség teszi tönkre a házasságot?

    Mitől marad életben egy házasság hosszú évtizedeken keresztül? Valóban a hűtlenség jelenti egy kapcsolat végét, vagy csak egy sokkal mélyebb probléma tünete? Mihalec Gábor pár- és családterapeuta őszintén beszél arról, mi különbözteti meg a valóban boldog házasságot attól, amelyben két ember csupán egymás mellett él. A beszélgetés során szó esik elköteleződésről, bizalomról, intimitásról, szexualitásról és arról is, hogyan lehet újra kapcsolódni egymáshoz akkor, amikor úgy tűnik, minden elveszett.💬 „A boldog házasnak lenni és sokáig házasnak lenni két külön dolog.” Az epizódban szóba kerül a „bőrönd az ajtóban” jelenség, a hűtlenség mögött meghúzódó valódi okok, az őszinte bocsánatkérés szerepe és az is, hogy miért nem egymás ellen, hanem a kapcsolatot romboló mintázatok ellen érdemes harcolni. Mihalec Gábor több évtized terápiás tapasztalatán keresztül mutatja meg, hogy a legtöbb kapcsolatban sokkal több lehetőség rejlik, mint amit a benne élők éppen látnak.💬 „Az igazi bocsánatkérésben nincs ‘de’.” Ha szeretnéd jobban megérteni, hogyan működnek a hosszú távú kapcsolatok, mikor érdemes kitartani, mikor kell segítséget kérni, és hogyan lehet újra egymást választani, akkor ezt az epizódot érdemes végighallgatnod.📌 Az epizódban elhangzó témák● Boldog vagy csak hosszú házasság?● A „bőrönd az ajtóban” jelenség● Elköteleződés és a B terv veszélye● Érzelmi és erkölcsi hűség● A hűtlenség valódi okai● Megmenthető-e egy kapcsolat félrelépés után?● Az őszinte bocsánatkérés szerepe● Szexualitás hosszú távú kapcsolatban● Eltérő szexuális igények kezelése● Mikor nehéz, és mikor mérgező egy házasság?● Hogyan lehet újra egymás szövetségesévé válni?⏱ Epizód időbélyegek:00:00 – Mit jelent valójában a boldog házasság?03:00 – A kapcsolat kiüresedése és a szenvedély elvesztése05:20 – Visszahozható-e a szerelem hosszú évek után?06:40 – Mikor érdemes kitartani, és mikor romboló egy házasság?08:30 – A „bőrönd az ajtóban” jelenség és a B terv veszélye11:20 – Miért fontos végleg elköteleződni?14:30 – Miért ünnepeljük jobban a házasság hosszát, mint a minőségét?16:10 – Érzelmi és erkölcsi hűség – nem ugyanaz18:20 – Kimondatlan szabályok és a kapcsolati határok20:40 – Valóban a hűtlenség a kapcsolat vége?22:40 – Mit keres valaki egy szerető mellett?25:30 – Mikor menthető meg egy megcsalt házasság?28:00 – Mit jelent a valódi bocsánatkérés?29:20 – Lehet-e jól működő szexmentes házasság?32:00 – Szexualitás, életkor és társadalmi tabuk37:20 – Kutatási eredmények a hosszú távú párkapcsolatokról41:00 – Mit tegyünk, ha eltér a szexuális igényünk?46:00 – Mikor gyávaság, és mikor bátorság a válás?49:20 – Nehéz időszak vagy mérgező kapcsolat?51:30 – Mit tegyünk először, ha veszélyben a házasság?54:20 – Záró gondolatok: hogyan válhatunk újra egymás szövetségeseivé?🎧 Ha szeretnéd jobban megérteni, mitől működik hosszú távon egy kapcsolat, hogyan lehet felépíteni a bizalmat a legnehezebb helyzetek után is, és mit tanítanak a több száz pár történetéből leszűrt tapasztalatok, akkor hallgasd meg ezt az epizódot!💬 Szerinted mi tart össze két embert hosszú távon: a szeretet, az elköteleződés vagy a közös munka? Írd meg kommentben!

    Miért nem a hűtlenség teszi tönkre a házasságot?
  3. Jul 10

    Kiégés Magyarországon: még mindig tabu a mentális egészség?

    Mi történik akkor, amikor egy vezető már reggel képtelen megnyitni a laptopját? Hol kezdődik valójában a kiégés, és miért nem oldja meg egy gyümölcsnap vagy egy céges jógaóra azt, hogy emberek tömegei mentálisan kimerülten dolgoznak? Ebben az epizódban Bán András executive coach és well-being stratéga beszél őszintén arról, hogyan termeli ki a modern vállalati működés a kiégést – és miért nem lehet ezt többé egyéni problémának tekinteni.A beszélgetés során szó esik vezetői felelősségről, láthatatlan túlterhelésről, érzelmekről a munkahelyen, valamint arról is, hogy miért veszélyes az a kultúra, ahol a vezetőnek „gépként” kell működnie. András szerint a legtöbb szervezet még ma is stigmaként kezeli a mentális nehézségeket – különösen vezetői szinten.💬 „A kiégés egy egészséges ember egészséges reakciója egy őrületre.”Az epizódban nagyon erősen kirajzolódik, hogy a well-being nem egy HR-es kampány vagy gyümölcskosár kérdése. Sokkal inkább annak a kérdése, hogyan működik maga a szervezet:● reálisak-e az elvárások,● van-e elegendő erőforrás,● lehet-e embernek maradni a munkahelyen,● és megengedett-e egyáltalán érzésekről beszélni.💬 „Ha a főnök rosszul van, akkor mindenki rosszul van.”A beszélgetés egyik legerősebb része, amikor szóba kerül, hogy sok vezető csak akkor kér segítséget, amikor már fizikailag vagy mentálisan összeomlott. András szerint a kiégés legtöbbször nem lustaságból fakad, hanem éppen a legmotiváltabb, leglelkiismeretesebb embereket érinti.📌 Az epizódban elhangzó témák● Mit jelent valójában a well-being?● Miért nem működik a „gyümölcsnapos” megközelítés?● A kiégés három szintje: prevenció, reakció, kármentés● Meetingkultúra és túlterhelés a modern cégeknél● A vezetők mentális egészségének tabuja● Miért a legmotiváltabb emberek égnek ki?● Érzelmek és sebezhetőség a vezetésben● A láthatatlan munka és a női vezetők szerepe● Profitközpontú működés vs. emberközpontú szervezet● Hogyan lehetne egészségesebb munkahelyi kultúrát építeni?⏱ Epizód időbélyegek:00:00 – Bevezetés: kiégés, well-being és a modern munkahelyek02:10 – Miért nem elég a gyümölcsnap és a jóga?05:40 – A well-being három szintje: prevenció, reakció, kármentés08:45 – Meetingkultúra és a túlterhelt szervezetek problémája11:10 – Miért nem veszik észre a vezetők, hogy kiégtek?13:00 – A mentális egészség még mindig tabu?16:15 – Hogyan lehet beszélni a kiégésről céges környezetben?18:20 – „A vezető nem gép” – sebezhetőség és példamutatás20:45 – A kiégés testi következményei és a krónikus stressz24:10 – Érzelmek a munkahelyen: miért fontos az önazonosság?26:20 – Férfi vezetők és az érzelmek hiánya a szervezetekben30:05 – Láthatatlan munka és túlterhelés33:15 – A kiégés valódi anyagi ára a cégek számára37:00 – Miért nem lehet minden felelősséget a dolgozóra tolni?40:20 – Profit vagy ember? – vezetői kultúra és társadalmi működés44:00 – Mit tehet egy vezető a kiégés megelőzéséért?50:15 – Felgyorsult a kiégés az elmúlt években?55:30 – Mire figyeljen egy vezető, ha változtatni akar?57:00 – Záró gondolatok vezetőknek és vállalatoknak 🎧 Ha érdekel, hogyan lehet emberközpontúbban vezetni, hogyan előzhető meg a kiégés egy szervezetben, és miért nem működnek már a régi vezetői minták, akkor ezt az epizódot mindenképp hallgasd meg.💬 Te mit gondolsz: ma Magyarországon lehet úgy vezetőnek lenni, hogy közben ember is maradj?

    Kiégés Magyarországon: még mindig tabu a mentális egészség?
  4. Jun 12

    Férfinak lenni ma: elvárások, konfliktusok, válaszok

    Ebben az epizódban Halmos Gábor férfi önismereti csoportvezető, coach és szervezetfejlesztő segít megérteni, mit jelent ma férfinak és apának lenni – és miért került sok férfi identitásválságba a megváltozott társadalmi szerepek miatt. Mit jelent ma férfinak lenni? Hol a helye az apának egy családban, ahol már nem csak az anyagi biztonság számít? És hogyan lehet egyszerre erősnek, sikeresnek és közben jelenlévő, gondoskodó apának lenni? A beszélgetés során egyre világosabbá válik: a férfiak egy olyan korszakban élnek, ahol egyszerre kell megfelelniük egymásnak ellentmondó elvárásoknak. Miközben a társadalom még mindig kenyérkeresőként tekint rájuk, egyre erősebb az igény arra is, hogy érzelmileg elérhető, aktív szülők legyenek. 💬 „A férfiak még nem egészen találták meg ezt a szerepüket.” Az epizód egyik központi kérdése, hogy miért ilyen nehéz ez az átmenet – és hogyan lehet ebben egyensúlyt találni. Halmos Gábor szerint a válasz az önismeretben rejlik, de ez egy hosszú és sokszor fájdalmas út: a férfiak gyakran hozott minták alapján működneknehezen kérnek segítségetsokszor csak krízishelyzetben kezdenek el változni📌 Az epizód legfontosabb tanulságai: A férfi szerep átalakulása identitásválságot hozott, de egyben fejlődési lehetőséget isAz apai jelenlét nem „extra”, hanem alapvető szükséglet a gyermek fejlődésébenAz önismeret nem luxus, hanem eszköz a kapcsolatok megmentéséhez⏱ Epizód időbélyegek: 00:00 – Bevezetés: férfi önismeret és a téma súlya 01:00 – Az apák helyzete a XXI. században 03:00 – Megváltozott férfi szerepek és társadalmi elvárások 05:00 – Otthoni szerepek és a valóság vs. percepció 08:00 – Mit jelent az önismeret férfiként? 10:00 – Karrier és család közötti feszültség 12:00 – Az apai minta hiánya és következményei 15:00 – Hol „tűntek el” a férfiak bizonyos szerepekből? 18:00 – A váltás nehézsége: munka vs. család 20:00 – Férfi önismereti csoportok működése 22:00 – Elvárások és belső parancsok 25:00 – Az első gyermek utáni párkapcsolati krízis 28:00 – Mikor kérnek segítséget a férfiak? 30:00 – Önismeret és párkapcsolati fejlődés 33:00 – Milyen a „tudatos férfi”? 36:00 – Kapcsolódás a gyerekhez különböző életkorokban 39:00 – Jelenlét és apai felelősség a mindennapokban 42:00 – Ellentmondó elvárások a férfiakkal szemben 45:00 – Ki tartja meg a férfit? 48:00 – Az apává válás folyamata 50:00 – Miért nem beszélnek a férfiak? 53:00 – Záró gondolatok és irányok 🎧 Ha szeretnéd megérteni, milyen kihívásokkal néznek szembe ma a férfiak, és hogyan lehet valódi, jelenlévő apává válni egy folyamatosan változó világban, ezt az epizódot mindenképp hallgasd meg! 💬 Te mit gondolsz: mi ma a férfi legnehezebb szerepe – a kenyérkereső vagy az érzelmileg jelenlévő apa? Írd meg kommentben! 🔗 További tartalmak Halmos Gábortól: 👤 Halmos Gáborhttps://www.facebook.com/halmosgabor.halmi 🛤️ A férfi útjahttps://www.facebook.com/aferfiutja

    Férfinak lenni ma: elvárások, konfliktusok, válaszok
  5. May 15

    Amit a képernyő elvesz a gyerekedtől – és nem veszed észre

    Ebben az epizódban Pécsi Rita arról beszél, hogyan formálja át a képernyő a gyerekek idegrendszerét, önbecsülését és kapcsolódási képességeit – és miért nem mindegy, mikor és mennyit találkoznak vele. Egy olyan témát járunk körül, amely ma már minden család életét érinti, mégis meglepően kevés valódi tudás és tudatosság áll mögötte.Mi történik valójában a gyerek agyában, amikor „csak egy kicsit” képernyőzik? Valóban fejleszt, vagy épp ellenkezőleg: visszafordíthatatlan folyamatokat indít el? Hol van a határ kényelem és káros hatás között? És mit tehet egy szülő, ha már érzi, hogy valami nincs rendben?A beszélgetés nem riogat, hanem kíméletlenül őszinte. Megmutatja, hogy a képernyő nem csupán időrabló, hanem idegrendszeri, érzelmi és kapcsolati szinten is mély nyomot hagy. És azt is, hogy miért válik mindez az önbecsülés egyik kulcskérdésévé.A beszélgetés egyik legerősebb állítása, hogy a képernyő nemcsak időt vesz el, hanem alapvető fejlődési folyamatokat szakít meg:● Az idegrendszer fejlődése valós tapasztalatokra épül – nem virtuális élményekre● A mozgás, a kapcsolat és a játék hiánya későbbi tanulási és érzelmi problémákhoz vezet● A képernyő „pótélményeket” ad, miközben valódi önbizalom nem épülAz epizód legfontosabb tanulságai:● A képernyő nem semleges eszköz – idegrendszeri szinten formálja a gyerek jövőjét● Az önbecsülés alapja a valós tapasztalat, nem a virtuális sikerélmény● A szülői tudatosság ma már nem extra, hanem alapfeltétel⏱ Epizód időbélyegek:00:00 – Bevezetés: a képernyő hatása a gyerekekre03:00 – Idegrendszer és fejlődés: miért kritikus a korai évek07:00 – Beszédfejlődés és kognitív hatások11:30 – Oktatás és digitalizáció: romló eredmények16:00 – Mozgás, tanulás és idegrendszeri pályák20:00 – Valós vs. virtuális tapasztalatok25:00 – Képzelet és akarat kapcsolata27:00 – Függőség és dopamin mechanizmusok33:00 – Big Tech és tudatos függőségépítés40:00 – Alapszükségletek és pótcselekvések47:00 – Digitális böjt kísérlet eredményei53:00 – Mit tehet a szülő? Gyakorlati lépések🎧 Ha szeretnéd megérteni, mi zajlik valójában a gyereked fejében a képernyő előtt – és mit tehetsz azért, hogy egészséges önbizalommal nőjön fel –, ezt az epizódot mindenképp hallgasd meg!💬 Te mennyire tudod tudatosan szabályozni a képernyőidőt a családodban? Írd meg kommentben!

    Amit a képernyő elvesz a gyerekedtől – és nem veszed észre
  6. Apr 17

    A Z-generáció nem motiválható – vagy csak rosszul vezeted?

    Ebben az epizódban Kaszás Péter vezetéspszichológiai szakértő, a Team Guide vezetői akadémia alapítója beszél a Z-hatásról, vagyis arról a vezetői korszakváltásról, amelyet a Z-generáció megjelenése indított el a munka világában. A beszélgetés központi kérdése: miért nem működnek már a régi vezetői reflexek, és hogyan kell vezetni egy olyan generációt, amely már nem megfelelni akar – hanem választani. Mi történik, amikor a vezetők egy olyan generációval találkoznak, amely már nem fogadja el automatikusan az utasításokat? Miért tűnik sok vezető szemében „renitensnek” a Z-generáció? És vajon tényleg a fiatalokkal van a probléma – vagy a vezetői működés szorul frissítésre? 💬 „A Z-generáció választási kényszeres, nem megfelelési kényszeres.” Kaszás Péter szerint a generációk közti konfliktus egyik kulcsa, hogy az X-generáció megfelelési logikában szocializálódott, míg a Z-generáció már egy olyan világban nőtt fel, ahol folyamatosan választási lehetőségeket kapott – a gyerekkortól kezdve a digitális platformokig. Az epizód legfontosabb tanulságai: – A Z-generáció nem lustább – csak más motivációs logika szerint működik.– A tekintélyelvű vezetés helyét partnerségre épülő vezetés veszi át.– A jövő vezetője emberközpontú, visszajelzésben erős és fejlődésorientált. ⏱ Epizód időbélyegek: 00:00 – Bevezetés és a Z-generáció munkahelyi hatása02:30 – Mi az a „Z-hatás” és miért írta meg a könyvet Kaszás Péter05:30 – Megfelelési kényszer vs. választási kényszer09:00 – A klasszikus vezetői mondatok és a hatalmi kommunikáció12:00 – Munkaerőpiaci változások és generációs hatások17:00 – Miért kényszeríti fejlődésre a vezetőket a Z-generáció21:00 – Negatív címkék a Z-generációról: lusták vagy csak másképp működnek?30:00 – Amikor a munkavállaló választási helyzetet teremt36:00 – Miért kell a TikTokkal versenyezni a figyelemért41:00 – Kritikából megoldásfókuszú kommunikáció48:00 – Feedback vs. feedforward: a visszajelzés új logikája55:00 – Kinek szól valójában a Z-hatás könyv60:00 – Mit nyer egy vezető a szemléletváltással 🎧 Ha érdekel, hogyan alakítja át a Z-generáció a vezetés szabályait, és mit kell tennie egy vezetőnek, hogy ne veszítse el a csapatát, ezt az epizódot mindenképp hallgasd meg. 💬 Szerinted a Z-generáció tényleg problémát jelent a vezetőknek – vagy inkább fejlődésre kényszeríti őket?

    A Z-generáció nem motiválható – vagy csak rosszul vezeted?
  7. Mar 13

    Tévhitek, tabuk és igazságok a pszichodrámáról

    Mi történik akkor, amikor nemcsak beszélünk az érzéseinkről, hanem testileg is megjelenítjük azokat? Rubovszky György, klinikai szakpszichológus és pszichoterapeuta ebben az epizódban a pszichodráma módszerének mélységeiről, lehetőségeiről és veszélyeiről mesél, miközben lerombolja a módszert övező leggyakoribb félreértéseket. Valóban szerepelni kell? Mit jelent az, hogy „csoporttársaim arcán keresztül tanulok meg látni”? Tényleg katarzist kell átélnem minden alkalommal? Hogy lehet, hogy a „sosem dühös” ember is indulati problémával küzd? És egyáltalán: kinek és mikor javasolt ez a módszer? Az epizódban ezekről is őszintén beszélünk, ahogy arról is, hogyan kellene kinéznie egy biztonságos, hiteles pszichodráma csoportnak. Rubovszky György nem csak gyakorlati tapasztalataival, hanem rendszerelvű gondolkodásával és szakmai alázatával is segít mélyebben érteni ezt a sokszor misztikumnak tartott módszert. Kulcsgondolatok az epizódból • „A pszichodrámában az történik, hogy testileg megjelenítjük, amit érzünk.” • „A katarzis nem cél, hanem ajándék.” • „Nem elég, hogy jó szándékkal vezet valaki csoportot – ez szakma.” Az epizód legfontosabb tanulságai • A pszichodráma nem játék, hanem komoly pszichoterápiás módszer, amely szakmai felkészültséget és felelősségvállalást igényel. • A „nem dühös” ember is szenvedhet indulati működési zavarban – csak másképp játszódik le benne. • A módszer ereje a csoportban rejlik: „a csoport tartja meg az egyént”. ⏱ Epizód időbélyegek 00:00 – Bevezetés: mi a pszichodráma, és miért misztifikálják? 03:00 – Félreértések: színház, szereplés, katarzisvárás 06:00 – Moreno öröksége és az akciókatarzis jelentése 08:00 – Az integráció katarzisa és a túlzott elvárások veszélye 12:00 – Indulatok, elfojtás és a düh hiányának rejtett ára 18:00 – Hogyan lesz valakiből pszichodráma-vezető? A képzés lépcsőfokai 22:00 – Pszichodráma kontraindikációk: mikor nem ajánlott a módszer? 29:00 – Miért szaporodnak a nem megfelelő pszichodráma csoportok? 32:00 – Családállítás vs. pszichodráma: a legfőbb különbségek 36:00 – Használható-e a pszichodráma szervezeti környezetben? 39:00 – Egyéni terápia és pszichodráma: lehet-e egyszerre? 44:00 – Vezetői kudarcok és fejlődési lehetőségek 47:00 – Mitől lesz biztonságos és működőképes egy pszichodráma csoport? 50:00 – A konfrontáció nem agresszió – hanem tudatos visszajelzés 🎧 Hallgasd meg ezt az epizódot, ha érdekel, hogyan működik valójában a pszichodráma, mire alkalmas és mire nem, és hogyan segíthet valódi belső változásban. 💬 Te jártál már pszichodráma csoportban? Milyen élmény volt számodra? Kommentben várjuk a gondolataidat!

    Tévhitek, tabuk és igazságok a pszichodrámáról
  8. Feb 13

    Nem az a baj, hogy szorongsz – hanem ha nem kezdesz vele semmit

    Ebben az epizódban Dúll Andrea, az ELTE egyetemi tanára, környezetpszichológus volt a vendégünk, akivel arról beszélgettünk, hogyan hat a jövőkép bizonytalansága a mentális egészségünkre, mit jelent a 21. századi szorongás, és hogyan tudunk erőforrást kovácsolni a bizonytalanságból. Egy rendkívül fontos és aktuális epizód arról, hogyan viszonyulunk a világhoz, a bolygóhoz, egymáshoz és önmagunkhoz ebben a felgyorsult, információval túltelített korszakban. Miért érezzük útvesztettnek magunkat a jövővel kapcsolatban? Hogyan befolyásolja a globális feszültség, a környezeti krízisek, a háborúkszorongás és az információáradat a mindennapi lelkiállapotunkat? Vajon van kiút a szorongásból, vagy át kell kereteznünk ezt az érzelmet? Dúll Andrea szerint a szorongás nem elkerülendő ellenség, hanem egy nagyon is emberi, sőt adaptív érzelem, amelynek fontos szerepe van abban, hogy reagáljunk a bennünket körülvévő válságokra. „A szorongás tulajdonképpen egy 21. századi alapérzelem. A tény, hogy értelmes faj vagyunk, lehetővé teszi, hogy átlássuk a veszélyeket, és előrevetítsük a bizonytalan jövőt.” Az epizód legfontosabb tanulságai: A szorongás nem ellenség, hanem társ, amely segít elindulni a változás felé. A természet jelenléte és az értő figyelem erős regeneráló hatással bír. A generációk közti párbeszéd kulcsa lehet a fenntartható jövőnek. 📌 Az epizódban elhangzó témák: Jövőkép bizonytalanság fogalma és kollektív jelenléte A XXI. századi szorongás természete Ökoszorongás és tevőlegesség kapcsolata Környezeti stresszforrások és a social media hatása Generációk közötti kapcsolat, bűntudat, gyász, átfordított erő Környezetpszichológiai nézőpont: hogyan alakítja a jövőnket a tér, az érzelem, a környezet A természet szerepe a mentális regenerációban ⏱ Epizód időbélyegek: 00:00 – Bevezetés: jövőképbizonytalanság mint kollektív érzés 05:00 – A XXI. század kihívásai és a szorongás természete 11:00 – Mit jelent ökoszorongani? értelmezések, példák, lehetőségek 17:00 – A generációk szerepe, bűntudat, felelősség, és kommunikáció 25:00 – A szorongás mint adaptív érzelem, és tevőleges kimenetek 33:00 – Hogyan beszéljünk a jövőről? Nyelvhasználat, metaforák, tájékozódási pontok 40:00 – Természet, lelassulás, ősi reflexek és emberi alkalmazkodás 47:00 – Stresszmentes szigetek: mit tehetünk minden nap 🎧 Ha te is érezted már, hogy a jövő bizonytalan, és ez nyomaszt, ez az epizód segíthet átkeretezni a szorongást és aktív, tevőleges életformává alakítani. 💬 Te hogyan kezeled a jövővel kapcsolatos szorongásaidat? Válaszolj kommentben!

    Nem az a baj, hogy szorongsz – hanem ha nem kezdesz vele semmit

About

Nézz szembe önmagaddal podcast! Pszichológia, coaching és önfejlesztés – gyakorlati megoldások szakembereknek és fejlődni vágyóknak. A csatorna olyan témákat dolgoz fel, mint a kiégés, párkapcsolati problémák, addikciók vagy generációs különbségek – mindig a megoldásokat keresve! Adásaink nemcsak azoknak szólnak, akik saját életükben szeretnének fejlődni, hanem pszichológusoknak, coachoknak és mentoroknak is, akik munkájuk során kamatoztathatják az itt elhangzó tudást. A műsorvezető Jeckel Eszter executive és business coach, képzésben lévő családterapeuta, aki a PersonalGuide szakmai vezetője.

You Might Also Like