ÖKÉ! ÖKOLÓGIA ÉRTHETŐEN - A HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont podcastja

HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont
  • 0.0 (0)
  • NATURAL SCIENCES

A természetet, környezetünket, így a jövőnket érintő legfontosabb ökológiai kérdésekről beszélgetünk a témákban jártas tudósokkal. A HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont podcastja.

  1. Vízminőség a tükörben: eutrofizáció, haltelepítés, inváziók

    6D AGO

    Vízminőség a tükörben: eutrofizáció, haltelepítés, inváziók

    A hazai felszíni vizek ökológiai állapotát ma egyszerre több stresszor rontja: a tápanyagterhelés, a vízhasználat és a klímaváltozással összefüggő vízhiány. A beszélgetésben szó esik arról, miért kulcsszereplők a vízi növények: nem „zavaró hínárként”, hanem az ökoszisztéma működésének alapjaként, oxigéntermelőként és tápanyagmegkötőként. Kiemelt téma az eutrofizáció, amely a mezőgazdasági eredetű tápanyagok felhalmozódásával zavaros, algadomináns állapotot hozhat létre. Ezzel párhuzamosan az intenzív, gyakran ökológiai hatásbecslés nélküli haltelepítések (pl. amur, ponty) közvetlenül is hozzájárulhatnak a növényzet eltűnéséhez és a víz átlátszóságának romlásához. A következmény nemcsak természetvédelmi probléma: a rossz állapotú vizek a halállomány egészségét, a horgászati hasznosítást és akár a fürdőzési kockázatokat is érinthetik toxikus vízvirágzásokon keresztül. A podcast kitér arra is, hogyan nyernek teret az akvarisztikai és kerti tavi eredetű idegenhonos vízinövények, különösen enyhébb telek mellett. Konkrét példákon keresztül látszik, hogy egyetlen „jó szándékú” bedobás is gyors inváziót indíthat el. Szó esik az élőhelyek kiüresedéséről, uniformizálódásáról: a diverzitás csökkenésével a rendszerek sérülékenyebbé válnak. A beszélgetés végén a kutatói oldal gyakorlati szerepe kerül előtérbe: állapotértékelés, restaurációs tudás, döntéstámogatás és a vízhasználók bevonása. Üzenete egyszerű: a vizek állapota közös felelősség, és a beavatkozások csak integrált szemlélettel működnek. A podcast résztvevői: Dr. Lukács Balázs András, Igazgatóhelyettes HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont, Vízi Ökológiai Intézet, a Vizes Élőhelyek Funkcionális Ökológiai Kutatócsoport vezetője Takács Ádám – szerkesztő, riporter

    30 min
  2. Óh, azok a csodálatos gyepek ...

    FEB 6

    Óh, azok a csodálatos gyepek ...

    Magyarország tájaihoz hozzátartoznak a száraz gyepek domináns fűfajai, mint például a homokgyepekre jellemző homoki árvalányhaj és a magyar csenkesz. Jól alkalmazkodtak az erős naphoz, magas hőmérséklethez és kevés csapadékhoz, ezért kifejezetten száraz, meleg helyeken nőnek. Legalábbis eddig ez volt az általános ismeret hazánk e két őshonos növényéről. Ugyanakkor az elmúlt nyarainkra jellemző forróságot már ők sem bírják, pedig az általuk alkotott, endemikus (azaz bennszülött vagy szűk elterjedésű), fajokban gazdag gyepek hosszú ideje, több tízezer éve jelen vannak hazánk szárazabb vidékein. Az árvalányhaj a népi kultúránk részeként is megjelenik versekben, népdalokban, viseletben, mely tömeges virágzásakor – mikor a szél fújta – a tenger hullámzásához hasonlít. A Kiskunsági Nemzeti Park buckavidékén, Fülöpháza mellett van egy homokterület, amelyet régóta legeltettek, majd katonai célokra használtak, végül a 1980-es évektől megszüntették az intenzív legeltetést és a katonai gyakorlatokat, így a terület folyamatosan regenerálódott, bármilyen időjárási hatás érte. Ezt a folyamatot kezdték 2000-ben tanulmányozni Dr. Csecserits Anikó és kollégái egy monitoring programmal (KISKUN LTER részeként), amely 2023-ban megdöbbentő eredményre jutott. A podcast felfedi számunkra 25 éves kutatásaik eredményét, így végig követhetjük gondolatban a kiskunsági magyar táj sajnálatos átalakulását. Megtudhatjuk, hogy miért lenne fontos megőrizni az őshonos növényzetet olyan élőhelyek helyreállításával, amelyek hosszú távon stabilak és ellenállóak. Miután a kutató munkájában mindig keresi a megoldást a problémákra, így az is kiderül, milyen természetvédelmi kezeléseket javasol, amelyek meghozhatják a kívánt eredményeket. A podcast résztvevői: Dr. Csecserits Anikó, tudományos munkatárs – HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont, Ökológiai és Botanikai Intézet, Durvaléptékű Vegetációökológiai Kutatócsoport Takács Ádám – szerkesztő, riporter

    26 min
  3. Hódok: a vízfolyások természet-helyreállítói

    JAN 23

    Hódok: a vízfolyások természet-helyreállítói

    Több fajcsoport kapcsán vizsgáljuk az eurázsiai hód tájátalakításának (gátépítésének és szelektív rágásának) hatásait. Kutatásaink egy része Kelet-Pest megyében, a Tápió-vidéken zajlik. Ebben a térségben a hódok jelentősen átalakították a vízfolyásokat, tulajdonképpen a szabályozások, lecsapolások előtti állapotokat állították helyre, egyes területeken több hektár kiterjedésű vizesélőhelyeket hozva létre. Mivel az Alsó- és Felső-Tápió árterén nagyrészt kaszálók és legelők találhatók, ezért a hódok tevékenysége viszonylag szabadon érvényesülhet, a természet-ember konfliktusok a legtöbb helyen hatékonyan kezelhetők. A hódok kedvező hatást gyakorolnak a Tápió-vidék vízgazdálkodására, a víz a tájban nagyobb területeken jelenik meg és tovább megmarad, mint a hódok érkezése előtt, a gátrendszerek pedig fékezhetik a villámárvizeket. A hódok tevékenysége révén létrejött mocsarak táji szinten jelentős élő- és szaporodóhelyet biztosítanak a kétéltűek és vízhez kötődő madárfajok számára. Az éghajlatváltozás eredményeként azonban a korábban állandó vízfolyások kiszáradóvá válnak. A hódgátak felett a kritikus, nyári hónapokban menedékek jöhetnek létre a vízhez kötődő fajoknak. Az olyan száraz években azonban, mint a 2025-ös, ezek az utolsó menedékek is eltűnhetnek. December folyamán a Felső-Tápió kiszáradt medrében eredtünk a hódok nyomába. A podcast beszélgető partnerei: Dr. Juhász Erika, tudományos munkatárs - HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont, Ökológiai és Botanikai Intézet, a Hagyományos Ökológiai Tudás Kutatócsoport tagja Takács Ádám – szerkesztő, riporter

    28 min

  4. JAN 9

    Fertőzött világban élünk – evolúció és ökológia, csak nagyon ragályos

    Az élőlények állítólag “földön-vízben-levegőben” élnek. Ez nemcsak hogy elcsépelt közhely, de ráadásul roppant félrevezető is egyben. Hiszen a legtöbb élőlény nem e három közegben, hanem más élőlények testében, esetleg éppen az emberek testében él. Egy részük mutualista partnerként él bennünk, támogatva hosszú és egészséges életünket, más részük csak enyhén károsít és szinte tünetmentes, megint más részük közvetlenül az életünkre tör. Több régi, híres, nagy tudós fertőzésektől mentes világot ígért nekünk, ámde csalódnunk kellett az ígéreteikben: valójában fertőző mikrobákkal, férgekkel, tetvekkel és vérszívókkal kell e tüneményesen szép bolygón megosztoznunk. Mindez számos kérdést vet fel. Mitől függ, hogy fertőzéseink barátságos partnerként vagy gyilkos kórokozóként viszonyulnak hozzánk? Miért táplálja a lépfene baktérium a félsivatagban zöldellő fűcsomókat? Miért lehetett előnyös egykor a gyermekkori fejtetvesség, és ma már miért nem az? Hogyan veszett oda Bonaparte Napóleon serege, melyet himlő ellen már részben vakcináztak? Ez is evolúció és ökológia, csak ez nagyon ragályos. A podcast résztvevői: Rózsa Lajos, az MTA doktora – a HUN-REN Evolúciókutató Intézet tudományos munkatársa, a Járványökológiai Kutatócsoport tagja Takács Ádám – szerkesztő-riporter

    38 min
  5. Tízlábú rákok, akik ránk rúgják a valóságot

    12/12/2025

    Tízlábú rákok, akik ránk rúgják a valóságot

    Tízlábú rákok, akik ránk rúgják a valóságot Az adásban bemutatjuk, hogy a tízlábú rákok (Crustaces, Decapoda) miért is tartoznak a legellentmondásosabb állatcsoportok közé. Ennek oka, hogy napjainkban legtöbbször két kontextusban találkozunk tízlábú rákfajokkal. Egyrészt azért, mert az összes őshonos faj – nem csak hazánkban, de szerte a nagyvilágban – veszélyeztetett, és emiatt számos természetvédelmi program keretében próbálják a hazai fajok megmaradt állományait megőrizni Ázsiában, Európában, Madagaszkáron, Tasmániában, egészen Dél-Amerikáig. Másrészt azért, mert az utóbbi évtizedekben számos olyan idegenhonos inváziós faj jelent meg hazánkban, melyek napjainkra alapvetően meghatározzák a meghódított élőhelyeken zajló folyamatokat. Nem hiába nevezzük a tízlábú rákokat ökoszisztéma-mérnök fajcsoportnak. Erre kiváló bizonyíték a vörös mocsárrák, mely járatásó tevékenységével képes a vízügyi, közúti és vasúti hálózatok töltéseit megcsúsztatni, és a földalatti közműhálózatokat megrongálni. Ahol pedig a fauna domináns képviselőjévé válik, onnan idővel szinte minden őshonos növény- és állatfaj eltűnik. Részben ennek következtében egyre némábbak a tavaszok számos városi tó, csatorna és patak mentén. Az epizódban emellett beszélgetünk a hazánkban található őshonos és idegenhonos tízlábú rákfajokkal kapcsolatos múltbéli és jelenlegi tendenciákról, az őshonos fajokat veszélyeztető betegségről, a rákpestisről, és végezetül az idegenhonos inváziós fajok állományainak felszámolását célzó lehetőségekről. A podcast beszélgető partnerei: Dr. Weiperth András, tudományos munkatárs - HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont, Vízi Ökológiai Intézet, Makrofiton Ökológiai Kutatócsoport Takács Ádám – szerkesztő, riporter

    26 min
  6. Tündérkutak, apró oázisok az erdőben

    11/28/2025

    Tündérkutak, apró oázisok az erdőben

    Tündérkutak, apró vízforrások az erdei állatoknak nagy szárazságban is A podcastban fény derül arra, miért egyedülálló fákhoz kötődő mikroélőhelyek a dendrotelmák, vonzóbb nevükön tündérkutak. Ezek a kis időszakos víztestek különleges élőlényközösségeket tarthatnak fenn, a rendszeres kiszáradás és gyakran kifejezetten alacsony oldott oxigéntartalom ellenére számos specialista faj (többnyire rovarok) kötődik hozzájuk egyedfejlődésük legalább egy szakaszában, két fokozottan védett mohafaj kizárólag e képződmények peremén fordul elő, ráadásul gerinces állatok - többek között vadmacska - számára jelenthetnek fontos vízforrást - különösen elhúzódó aszályos időszakokban. Noha legtöbbjük elsődleges vízforrása a csapadék, az ÖK kutatói kimérték, hogy a kifejezetten nagy méretű bekorhadt tőüregek közvetlen kapcsolatban vannak a fák nedvkeringésével, így a csapadékhiányos időszakokban is képesek megőrizni vizüket. Ráadásul hiába kis kiterjedésűek, pici a bors de erős-alapon hatással vannak a lokális állományklímára is: közvetlen környezetükben képesek a nyár közepén a nap legmelegebb és legszárazabb időszakában a zárterdei viszonyokhoz képest további 15%-kal növelni a levegő páratartalmát és a további 2,5 °C-kal hűteni a léghőmérsékleteket. A "manófürdők" tehát igen változatos szerepet töltenek be az erdei ökoszisztémákban, aki kíváncsi a részletekre, iratkozzon fel az ÖKé! csatornájára. A podcast beszélgető partnerei: Dr. Kovács Bence, tudományos munkatárs - HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont, Ökológiai és Botanikai Intézet, Erdőökológiai Kutatócsoport Takács Ádám – szerkesztő, riporter

    24 min
  7. Krúgatva száll a darucsapat, majd gyepelve kezdődik a darutánc

    11/14/2025

    Krúgatva száll a darucsapat, majd gyepelve kezdődik a darutánc

    Ősszel hazánk síkvidéki területein járva láthatjuk, ahogy „V” alakba rendeződve elhalad a fejünk fölött egy–egy darucsapat. Ez a fenséges megjelenésű költözőmadár az egyik legrégebbi madárcsoport, melynek ősei már 60-70 millió évvel ezelőtt léteztek a Földön. A darvak 15 faja jelenleg Dél-Amerikán és az Antarktiszon kívül minden kontinensen jelen van. Miben rejlik ennek az állatnak az igazi misztikuma és a darvak miért fontosak a gyepek számára? Hogyan használható fel a darvak kutatása a klímaváltozás előrejelzésében és miért ernyőfaj a darvak nemzetsége, amely a világon fontos természetvédelmi szerepet tölt be? Mindez kiderül a darvakról szóló podcastunk következő adásából. A podcast beszélgető partnerei: Végvári Zsolt, az MTA doktora - a HUN-REN Vízi Ökológiai Intézet igazgatója és tudományos tanácsadója Takács Ádám – szerkesztő, riporter Helyszín: Hortobágyi Nemzeti Park, Angyalháza környéke

    26 min
  8. A homoszexualitás biológiai háttere: klasszikus és újabb eredmények

    10/31/2025

    A homoszexualitás biológiai háttere: klasszikus és újabb eredmények

    Az azonos nemű egyedek közötti szexuális kapcsolat az állatvilág összes nagyobb rendszertani csoportjában és az emberek esetén is megfigyelhető. Azonban valljuk meg, hogy első pillantásra egy biológus számára zavarba ejtő, hogy ez a viselkedés ilyen általánosan elterjedt az állatvilágban, hiszen a szaporodási sikert (látszólag) nem növeli, míg időt és energiát igényel. A beszélgetés során szóba kerül, hogy a jelenlegi tudásunk alapján az azonos nemű állatok és emberek közötti szexuális vonzódás és kapcsolat mögött milyen sokféle, egymást legtöbbször nem kizáró biológiai magyarázat állhat. Adatok igazolják, hogy sok esetben előnyös a társas kapcsolatok fenntartása miatt, de az is egyre valószínűbb, hogy bizonyos gének több, a szaporodási siker szempontjából ellentétes viselkedési jellemzőkre hatnak, stabilan fenntartva így a nem kizárólagos heteroszexuális viselkedésre hajlamosító géneket is a populációban. Ezen szelekciós magyarázatok mellett az is valószínű, hogy egyszerűen nem éri meg vagy nem sikerül mindig a kizárólagosan heteroszexuális viselkedést teljes bizonyossággal kódolni az agyban. A podcast résztvevői: Scheuring István, az MTA doktora – a HUN-REN Evolúciókutató Intézet tudományos munkatársa, a Kooperáció és Evolúciós Ökológia Kutatócsoport vezetője Takács Ádám – szerkesztő-riporter

    41 min
See All (23)

About

A természetet, környezetünket, így a jövőnket érintő legfontosabb ökológiai kérdésekről beszélgetünk a témákban jártas tudósokkal. A HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont podcastja.

Information