ÖKÉ! ÖKOLÓGIA ÉRTHETŐEN - A HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont podcastja

HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont

A természetet, környezetünket, így a jövőnket érintő legfontosabb ökológiai kérdésekről beszélgetünk a témákban jártas tudósokkal. A HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont podcastja.

  1. Vizek, amelyeknek néha ki kell száradniuk – de nem szabadna eltűnniük

    May 29

    Vizek, amelyeknek néha ki kell száradniuk – de nem szabadna eltűnniük

    Vajon miért lehet különösen izgalmas egy olyan kisvíz vagy tócsa, amely az év egy részében teljesen kiszárad? Az időszakos vizek első pillantásra jelentéktelennek tűnhetnek, valójában azonban rendkívül különleges élővilágnak adnak otthont, és fontos színterei az ökológiai és evolúciós folyamatoknak. Kiszáradásuk a működésük természetes része, sőt éppen ez teszi őket egyedivé. A klímaváltozás hatására azonban sok ilyen élőhely már nemcsak időszakosan szárad ki, hanem tartósan eltűnhet a tájból. Mi történik akkor, ha ezek a kis vizek többé nem töltődnek fel? Miért fontosak az apaji bombatölcsérek, és hogyan működnek élőhely-hálózatként a vízi közösségek számára? A podcast beszélgetésből az is kiderül, hogyan segítheti a Magyar Kísérletes Tóhálózat nevű szabadtéri kísérletrendszer annak megértését, hogy a felmelegedés és kiszáradás miként alakítja át a sekély vizek élővilágát. A kutatás mesterséges tavacskáiban valósághoz közeli körülmények között lehet vizsgálni, hogy mi történik a vízi élővilággal a klímaváltozás hatására. Az ÖKÉ! podcast új epizódjában Vad Csaba vízi ökológussal beszélgetünk az időszakos vizek biodiverzitásáról, sérülékenységéről és arról, hogy miért érdemes komolyan venni ezeket az apró, mégis különleges élőhelyeket. A podcast résztvevői: Vad Csaba PhD, tudományos főmunkatárs - Vízi Ökológiai Intézet, a Plankton-Ökológia és Táplálékhálózatok Kutatócsoport vezetője Takács Ádám – szerkesztő, riporter

    28 min
  2. A rák kutatása egy evolúcióbiológus szemszögéből

    May 15

    A rák kutatása egy evolúcióbiológus szemszögéből

    A rákbetegség evolúciós vonatkozásait kutatja Dr. Boross Gábor Zoltán biológus kutató munkatársaival Budapesten, az Evolúciótudományi Intézetben. De hogyan kell ezt a kutatási folyamatot elképzelni? A rák kialakulásakor egymást érik az evolúcióbiológia területéhez tartozó, adaptív (alkalmazkodó) történések. Egy tumor kialakulásakor egészséges sejtek mutációk révén osztódni kezdenek, így egy olyan populációt, csoportot alkotnak, amiben az egyes sejtek egymással evolúciós versenyt futnak. Ez a verseny nagyon hasonló ahhoz, ahogyan a gepárdok populációja évmilliók során egyre gyorsabb lesz, vagy egy növényfaj egyre szárazságtűrőbbé válik. Később, ha egy tumort gyógyszeres kezelésnek vetnek alá, újabb adaptáció veszi kezdetét, amelyben - hasonlóan a baktériumokban kialakuló antibiotikum rezisztenciához - a rákos sejtek egy csoportja ellenállóvá válhat a terápiával szemben. Dr. Boross Gábor Zoltán kollégáival kutatásaik során ezeket a folyamatokat próbálják jobban megérteni, melyhez a manapság igen népszerű CRISPR genommérnöki technikával hoznak létre mutációkat sejtekben, mellyel rákos növekedést indukálnak, a sejtek életútját pedig úgynevezett DNS vonalkódokkal követik. Munkájuk végső célja, hogy ezeknek az evolúciós folyamatoknak a jobb megértése által a daganatos megbetegedések hatékonyabb kezelését érjék el. A podcast résztvevői: Boross Gábor Zoltán – HUN-REN Evolúciótudományi Intézet, a Nagy Evolúciós Átmenetek Kutatócsoport tudományos főmunkatársa Takács Ádám – szerkesztő-riporter

    34 min
  3. Az algák láthatatlan világa

    May 1

    Az algák láthatatlan világa

    Mik azok az algák, és miért nélkülözhetetlenek a vizeink – és végső soron az életünk – szempontjából? Az algák sokak számára csupán zöldes bevonatot jelentenek a víz felszínén, valójában azonban rendkívül sokszínű és alapvető szerepet betöltő élőlénycsoportot alkotnak. De mik is pontosan az algák? Hová tartoznak az élővilág rendszerében, és hogyan alakult ki ez a különleges sokféleség? Podcastunkban betekintést nyerünk a vízi ökoszisztémák működésébe, ahol az algák kulcsszereplőként járulnak hozzá az anyagforgalomhoz és az élőhelyek fenntartásához. Megtudhatjuk, milyen ökoszisztéma-szolgáltatásokat nyújtanak a felszíni édesvizek, és miért fontos a vízi ökoszisztémák működésének megértése. Szó esik arról is, hogyan vizsgálják mindezt a hidrobiológusok, és miként segíthetik kutatásaik a vízkezelési döntések megalapozását. A beszélgetés során egy különleges terepi mintavételbe is bepillantunk a Tiszadobi Holt-Tiszán, amely ritka, stabil rétegzettségével izgalmas kutatási helyszín. A vízminőség kérdése is előkerül: mit jelent valójában a „tiszta víz”, és hogyan lehet ezt tudományos módszerekkel vizsgálni? Végül pedig egy készülő, ismeretterjesztő algás filmről is hallhatunk, amely segíthet közelebb hozni ezt a kevéssé ismert világot a nagyközönséghez. A podcast résztvevői: Borics Gábor, az MTA doktora, a Vízi Ökológiai Intézet Funkcionális Algológiai Kutatócsoportjának vezetője Takács Ádám – szerkesztő, riporter

    26 min
  4. A kooperáció az evolúció varázsbotja

    Apr 3

    A kooperáció az evolúció varázsbotja

    A podcast sokrétűen körbejárja, hogy az együttműködésnek miért van kiemelt szerepe az evolúció történetében. Kooperáció alatt az élőlények olyan viselkedését, vagy működését értjük, mellyel egy másik élőlénnyel összefogva mindkettőjük rátermettségét növelik. Ám az együttműködés költséges. Ha viszont költséges, akkor a természetes szelekció miért nem tűnik el, miért nem terjednek el azok a változatok, melyek ezt a költséget nem viselik? Mégis nagyon sok kölcsönösen előnyös együttműködő kapcsolat létezik a biológiában, az egyszerű organizmusoktól a növényeken és állatokon át, az emberig. Izgalmas kérdés tehát, hogy melyek azok a mechanizmusok, amelyek az együttműködést fenntartják, költséges tulajdonsága ellenére? Választ kapunk arra is, hogy miért különösen nehéz kutatási terület az evolúcióbiológia, és ennek ellenére hogyan próbálják meg az evolúcióbiológusok abból a kevés nyomból megérteni, hogy mi történhetett több millió vagy akár milliárd évvel ezelőtt. Mik azok a filogenetikai vizsgálatok, amelyeket elvégezve megtudják, hogy mely tulajdonságok hajtanak egy fajt vagy családot az együttműködés irányába, vagy épp ellenkezőleg, akadályozzák meg a kooperáció kialakulását. Az együttműködések között is rengeteg különbség van, ezért különleges példákat kapunk az állatok, növények, baktériumok közép vagy hosszú távú együttéléséről. A mikróbák világából például elképesztő kooperációról hallhatunk a kurtafarkú tintahal, és a vele szimbiózisban élő Aliivibrió fischeri mikróba kapcsolatáról. Sok érdekességet tudhatunk meg arról is, hogy az evolúciós kooperáció hogyan függ össze az emberi társadalom, vagy az euszociális berendezkedések kialakulásával. És végül szóba kerül az is, hogy a klímaváltozás és a többi globális probléma globális együttműködést sürgetnek, ahol minden egyednek fel kéne áldozni valamit a saját előnyéből a közösség érdekéért. Azért, hogy a Föld bolygón továbbra is elfogadható életet tudjunk élni mint emberi közösség, mert a bolygó emberi civilizáció nélkül is túl fog élni, csak az nekünk nem egy kedvező forgatókönyv. A podcast résztvevői: Scheuring István, az MTA doktora – a HUN-REN Evolúciókutató Intézet tudományos tanácsadója, a Kooperáció és Evolúciós Ökológia Kutatócsoport vezetője dr. Zachar István – a HUN-REN Evolúciótudományi Intézet tudományos főmunkatársa, a Kooperáció és Evolúciós Ökológia Kutatócsoport tagja Takács Ádám – szerkesztő-riporter

    43 min
  5. Ősi tölgyeseink nyomában

    Mar 6

    Ősi tölgyeseink nyomában

    A beszélgetés a Kiskunság területén még megmaradt ősi, természetközeli homoki tölgyes erdőket mutatja be a hallgatóknak, amely azért értékes, mert nagyon kevés ilyen természetességű és jó állapotú alföldi kocsányos tölgyest láthatunk Magyarországon. Hivatalos statisztikák szerint a legidősebb állományok 120-130 évesek lehetnek, és a tölgyek törzsei csoportosan nőnek, tehát egy korábbi, jóval idősebb gyökérből sarjadnak. Ezek a tölgyesek genetikailag kiemelkedő értéket képviselnek, mert a megmaradt idős tölgyfák génjei évszázadokon, évezredeken keresztül bizonyították a túlélőképességüket, így lehet esélyük a klímaváltozás túlélésére, ha vigyázunk rájuk. Sajnos jelenleg a kocsányos tölgyesek a régióban a klíma szárazodása, a talajvízszint csökkenése és állományok fragmentálódása miatt csak nagyon korlátozottan képesek felújulni. Ezek az idős tölgyesek számos növény, állat és gombafaj kizárólagos élőhelyei az Alföldön. Az itt található faállomány alatt évezredek alatt kialakult erdőtalaj nagy mennyiségű szerves anyagot halmozott fel, ami a javítja a talaj vízgazdálkodását és nagy mennyiségű széndioxidot köt meg. Összesen már csak 600 hektár van a Kiskunságban ebből az élőhelyből. Az itt élő, akár 250 éve folytonosan fennmaradt tölgyesek megóvásával megakadályozhatnánk a régió biodiverzitásának drasztikus csökkenését, vagyis sok erdei növény és állatfaj kipusztulását az Alföld területéről. A podcast résztvevői: Dr. Rédei Tamás, tudományos munkatárs – HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont, Ökológiai és Botanikai Intézet, Durvaléptékű Vegetációökológiai Kutatócsoport Takács Ádám – szerkesztő, riporter

    28 min
  6. Vízminőség a tükörben: eutrofizáció, haltelepítés, inváziók

    Feb 20

    Vízminőség a tükörben: eutrofizáció, haltelepítés, inváziók

    A hazai felszíni vizek ökológiai állapotát ma egyszerre több stresszor rontja: a tápanyagterhelés, a vízhasználat és a klímaváltozással összefüggő vízhiány. A beszélgetésben szó esik arról, miért kulcsszereplők a vízi növények: nem „zavaró hínárként”, hanem az ökoszisztéma működésének alapjaként, oxigéntermelőként és tápanyagmegkötőként. Kiemelt téma az eutrofizáció, amely a mezőgazdasági eredetű tápanyagok felhalmozódásával zavaros, algadomináns állapotot hozhat létre. Ezzel párhuzamosan az intenzív, gyakran ökológiai hatásbecslés nélküli haltelepítések (pl. amur, ponty) közvetlenül is hozzájárulhatnak a növényzet eltűnéséhez és a víz átlátszóságának romlásához. A következmény nemcsak természetvédelmi probléma: a rossz állapotú vizek a halállomány egészségét, a horgászati hasznosítást és akár a fürdőzési kockázatokat is érinthetik toxikus vízvirágzásokon keresztül. A podcast kitér arra is, hogyan nyernek teret az akvarisztikai és kerti tavi eredetű idegenhonos vízinövények, különösen enyhébb telek mellett. Konkrét példákon keresztül látszik, hogy egyetlen „jó szándékú” bedobás is gyors inváziót indíthat el. Szó esik az élőhelyek kiüresedéséről, uniformizálódásáról: a diverzitás csökkenésével a rendszerek sérülékenyebbé válnak. A beszélgetés végén a kutatói oldal gyakorlati szerepe kerül előtérbe: állapotértékelés, restaurációs tudás, döntéstámogatás és a vízhasználók bevonása. Üzenete egyszerű: a vizek állapota közös felelősség, és a beavatkozások csak integrált szemlélettel működnek. A podcast résztvevői: Dr. Lukács Balázs András, Igazgatóhelyettes HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont, Vízi Ökológiai Intézet, a Vizes Élőhelyek Funkcionális Ökológiai Kutatócsoport vezetője Takács Ádám – szerkesztő, riporter

    30 min

About

A természetet, környezetünket, így a jövőnket érintő legfontosabb ökológiai kérdésekről beszélgetünk a témákban jártas tudósokkal. A HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont podcastja.

You Might Also Like