A múlt pénteki, rendhagyónak mondható Gépház adásban arra tettünk kísérletet, hogy némileg összehasonlítsuk három népszerű mesterséges intelligencia gondolkodását, következtetéseit az azokkal történő írásos kommunikáció alapján. Műsorunk alapötlete szinte véletlenül született meg, stábunk mégis úgy döntött, hogy érdemes lehet adásidőt szánni rá. Adásunkban három AI-t láttunk vendégül: beszélgetésre hívtuk a talán legismertebb és a köztudatban leginkább jelenlévő Chat GPT-t, a kínai fejlesztésű DeepSeeket, illetve a hírekből leginkább a botrányairól ismertté váló Grokot. Ezen három platformnak dobtunk fel egy olyan témát, amely megítélésünk szerint több aspektusból is vizsgálható, és mivel nem kizárólagosan számadatokon vagy statisztikákon át deríthető fel, jó táptalaja lehet az érvelésnek, vagy akár az álláspontok ütköztetésének. A három AI platformot a látássérült diákok integrált/inkluzív és szegregált oktatásáról kérdeztük, egyik és másik módszer előnyeiről, buktatóiról, hátrányairól, és megkértük gépi vendégeinket, hogy ne feltétlenül száraz adatokat bocsássanak rendelkezésünkre válaszul, hanem fejtsék ki saját álláspontjaikat. Ezen a ponton pedig már olyan fontos kérdések is előkerültek, mint például a látássérült állampolgárok munkavállalása, közösségi aktivitása, társadalmi beilleszkedése, vagy épp anyagi egzisztenciájuk megteremtése. Kísérletünkben pontosan ugyanazon utasításokat (promptokat) küldtük el mindhárom AI-nak, és megpróbáltuk elemezni a válaszok közti különbségeket, akár nyelvezetet, stílust, vagy a konkrét mondanivalót illetően. Informatikai műsor lévén persze nem azon célból tettük ezt, hogy az AI platformokra bízzuk a megoldás kidolgozását ezen komplex témában, egyszerűen kíváncsi érdeklődésünktől hajtva azt próbáltuk meg felszínre hozni és megmutatni, hol tart ma a gépi gondolkodás, még mindig a semmitmondó közhelyek halmozása jellemző-e egy AI válaszára, vagy felfedezhetünk-e érvényes, megfontolandó érveket, logikai következtetést egyikben-másikban.
