Dr. Fazekas István költő, drámaíró, műfordító és református lelkipásztor, akivel ezúttal bővebben is beszélgetek arról a sokféle kulturális és lelki hídépítésről, amely az életét és munkásságát meghatározza. Találkozásunk egyik apropója az Ámokfutó idők című történelmi dráma, amelyet április 15-én mutattak be a József Attila Színházban. A hortobágyi internálások világát megidéző darab személyes családi emlékből is táplálkozik, hiszen István dédanyját annak idején Hortobágyra internálták. A színpadon azonban ez a történet már jóval több egy családi emléknél, mert benne van egy egész korszak fájdalma, egy falu ellenállása, a tyukodi múlt, az erőszakos téeszesítés és mindaz, amit a magyar emlékezet sokáig csak töredékesen tudott kimondani. A darabban Ujréti László Herczeg Ferenc szerepében, Nagy Enikő pedig Piroskaként áll a középpontban, a rendező Molnár Kristóf, aki fiatal alkotóként nyúlt ehhez a súlyos történelmi anyaghoz. István számára különösen fontos, hogy az előadásban sok fiatal is játszik, és a nézőtéren ülő középiskolások is erősen kapcsolódtak a történethez. Ez számára talán az egyik legfontosabb visszajelzés, hiszen meggyőződése, hogy a fiatalok nyitottak az értékekre, ha van, aki eléjük tárja őket. Beszélgetünk arról is, milyen érzés egy drámaírónak látni, amikor a papíron megszületett történet a színpadon önálló életre kel. Szóba kerül a nyilvános főpróba különös légköre, a premier izgalma, a rendezővel való közös munka, a szerzői felelősség, és az is, hogyan kell egy ponton túl elengedni egy művet, hogy a színészek, a rendező és a közönség között már a saját útját járja. István közben újabb munkákon is dolgozik. Szabó Dezső Az elsodort falu című művének színpadi változatára készül, és egy Béres Józsefhez kapcsolódó személyes történetéből rádiójáték is születhet. Nála az alkotás mindig belső érlelődés eredménye, amelyhez kutatás, fegyelem és az a bizonyos belső parancs is kell, amely nem hagyja nyugodni az embert, amíg egy történet formát nem talál. Az este másik fontos témája az Erdélyi Gyülekezet és a Reménység Szigete közössége a X. kerületben, az Örs vezér tere közelében. Ez a gyülekezet a Ceaușescu-diktatúra végvonaglása idején Magyarországra érkező erdélyi és partiumi menekültek lelki közösségéből született, Németh Géza református lelkipásztor vezetésével. A kezdetektől ökumenikus szellem jellemezte, hiszen reformátusok, római katolikusok, unitáriusok és evangélikusok is otthonra találtak benne. Április 26-án, vasárnap ismét megrendezik a Magyarországon élő erdélyiek találkozóját, amely több mint másfél évtizedes hagyomány. A nap ünnepi istentisztelettel kezdődik, ahol Csűry István püspök hirdet igét, majd kulturális programok következnek. Lesz beszélgetés Csender Levente íróval, fellép a Szivárvány együttes és a Labdarózsa együttes, bemutatják Tövissi Mihály nótáskönyvét is, amelyben több mint 900 magyar nóta szövegét gyűjtötte össze hetven év munkájával. István számára ez a sok lábon állás ugyanannak az életnek az egymást erősítő részei. Akár drámát ír, akár gyülekezetet vezet, akár fiatalokkal beszélget, ugyanaz a szándék mozgatja: értéket őrizni, történeteket továbbadni, és embereket közelebb vinni egymáshoz. A Sláger FM-en minden este 22 órakor a kultúráé a főszerep S. Miller András az egyik oldalon, a másikon pedig a térség kiemelkedő színházi kulturális, zenei szcena résztvevői Egy óra Budapest és Pest megye aktuális kult történeteivel. Sláger KULT – A természetes emberi hangok műsora
