CEU Podcasts CEU

In this interview, Maria Vargha, Assistant Professor for Spatial Approaches to Medieval Studies at University of Vienna, discusses her recent and current research into early Christianisation on the edges of what came to be known as the Holy Roman Empire.Using a vast amount of archaeological and historical data, and spatial and network analysis, Maria shows how different regions of Central Europe were Christianised and the power dynamics that were involved.  Her innovative approach focusses on the lowest rungs of society, the rural peasants, and the networks of churches that served them. This research will result in an open-access data base of archaeological and historical data covering Central Europe in the 11th and 12th centuries.  The data base will include all known settlement and burial sites, and all known data of secular and sacred power of the period.This podcast is part of a series of interviews covering central Europe in the medieval period for MECERN and CEU Medieval Studies.

The UrbanCommunity podcast elevates voices from community led initiaitves for sustainable and just cities.In this episode, originally recorded in 2023, Giulia from The Space_coolhaven in Rotterdam talks about why commons in cities are places of connection, creativity, and civic engagement. She shares her own experience creating them, the fun and unexpected things that arise, and how to help others create more urban commons spaces. Learn about The Space here: https://www.instagram.com/thespace_coolhaven/

The OSUN Network Collaborative Seminar Cultures of Hate and Oppression was coordinated address the complexities of these topics that are of urgent global importance in our era of continuing discrimination, forced migration, socially sanctioned violence – and war. This 3rd podcast gives insights into the work of the students. View Andrea Peto’s talk about the importance of this course on YouTube:https://youtu.be/eQ0D07Eo0vY?si=4xl47a5yGLCufPPlPodcast with responses by students:About the academic year 2022-23:https://podcasts.ceu.edu/content/experiences-osun-collaborative-seminar-antisemitism-holocaust-colonialism-gender-connectingAbout the academic year 2023-24:https://podcasts.ceu.edu/content/experiences-osun-collaborative-seminar-cultures-hate-and-oppression-connecting-conversations

Pető Andrea a legtöbbet idézett és legtöbb nemzetközi díjjal kitüntetett magyar történész. Munkássága előtt tisztelgő kiadvány jelent meg Aki kimondja, amit ki kell mondani címmel, visszautalva egy korábbi kötetének címére (Elmondani az elmondhatatlant) a Balassi Kiadó gondozásában és Virányi Péter és Klacsmann Borbála szerkesztésében. Ezt a kötetet mutatja be a podcast.

Az energiatakarékos épületfelújítás a következő évek európai klímapolitikai törekvéseinek egyik legfontosabb eleme, ennek megfelelően központi szerepet tölt be az EU célkitűzésekben és finanszírozási konstrukcióiban is. Ugyanakkor Magyarországon a jelenlegi politika ezt a kihívást nem a valós problémáknak és az EU-s elvárásoknak megfelelően kezeli. A jelenlegi kormány nem is ebben látja elsősorban a megoldást, hanem az energiatermelés fokozásában, az energiahordozók behozatalának biztosításában.EU-s szinten ennek ellenére nagy elvárások fogalmazódnak meg az energiatakarékos épületfelújítással kapcsolatban: minden tagországnak kötelezően meg kell emelnie az épület-mélyfelújítások arányát, hogy a kívánt energiamegtakarítási és kibocsátás-csökkentési célokat el lehessen érni. A bevezetés módja ugyanakkor igencsak kényes, hiszen szociális és környezetvédelmi szempontok feszülnek egymásnak, melyek nem oldhatóak fel könnyen. Hogyan oldható fel az energiaszegénység? Mennyiben függ az információhiánytól az állampolgári vagy közösségi elköteleződés a korszerűsítéssel kapcsolatban? Mi a lakosság felelőssége az energiatakarékosságban? Milyen szerepet játszhatnak az okos technológiák a probléma feloldásában?

Adolf Hitler a Reichstagban 1939. január 30-n köntörfalazás nélkül kijelentette: „Ha a nemzetközi zsidó pénzembereknek még egyszer sikerül egy világháborúban belerángatni a népeket, akkor ez nem a zsidók győzelmét, hanem a zsidó faj megsemmisülését fogja eredményezni Európában.” 1941 szeptemberében az NSDAP propagandaosztálya plakátot készíttetett erről a szövegről és azt az egész Birodalomban terjesztették. Reinhard Heydrich, a Birodalmi Biztonsági Főhivatal vezetője november 29-én fogott a németek uralma/hegemóniája alá hajtott európai területeken élő mintegy nyolcmillió zsidó legyilkolását kidolgozó konferencia megszervezésébe. Némi halasztás után az összejövetelre 1942. január 20-án 14 fő részvételével került sor. Magától értetődik, hogy ezt az eszelős tervet minden részleteiben ilyen rövid idő alatt – ráadásul szivarfüstben, konyakozás közben – nem lehetett kidolgozni. Ám vitathatatlan szimbolikus jelentőségén túl a konferenciának megvolt a maga konkrét súlya is. 1942 végére az SS saját kimutatásai szerint már 4 millió zsidót pusztítottak el. (Jan Kershaw: Hitler. 1936-1945. Nemezis. Szukits, Szeged, 2004, 424.) Ebben a keretben helyezendő el a Kállay-kormány zsidópolitikája.