Glossza

Glossza
  • ٠٫٠ (٠)
  • العلوم
  • يتم التحديث شهريًا

A Glossza az ELTE Humán Tudományok Kutatóközpont tudományos ismeretterjesztő podcast-sorozata. Az adásokban a BTK kutatói a történelem, a régészet, a filozófia, az irodalom, a művészettörténet, a zene és a néprajz világát tárják fel. A műsor célja a tudományos eredmények közérthető elmesélése és elhelyezése a minket körülvevő világban. A szerkesztők a tudomány és a kultúra különböző területeiről hívnak beszélgetőtársakat, akik más-más perspektívából tekintenek rá egy adott témára. A podcast azokra a kérdésre is keresi a válaszokat, hogy hol van a bölcsészettudomány helye a 21. században és mi

  1. Magaddal vihető élmények: a kreatívipar és kultúripar termékei

    قبل يوم واحد

    Magaddal vihető élmények: a kreatívipar és kultúripar termékei

    Mit jelentenek a kreatívipar és a kultúripar fogalmai? Hogyan kapcsolódnak egymáshoz ezek a kifejezések? Lehetséges-e a kultúra bizonyos elemeit tömegcikként kezelni, és milyen hatással van ez a kulturális értékek megőrzésére? Hogyan alakítja a tömegpiac igénye a kulturális termékek előállítását és terjesztését? A Glossza adásának vendégei Novák Gabriella, a Néprajzi Múzeum Marketing Főosztályának vezetője, valamint Buslig Szonja, a Nemzetközi Kreatívipari Társaság alelnöke. Az adás szerkesztői: Szilágyi Adrienn, a ELTE HTK Történettudományi Kutatóintézet és Szilágyi Zsolt, a ELTE HTK Néprajztudományi Kutatóintézet munkatársai. További információ a Glossza Instagram és Facebook oldalán.

    ١ س ٧ د
  2. Mi a bölcsészet digitális kódja? Az analóg adattól a digitális bölcsészetig

    ١٢ فبراير

    Mi a bölcsészet digitális kódja? Az analóg adattól a digitális bölcsészetig

    Vajon mit csinál egy adatgazdász? Mit is jelent valójában a digitális adat és adatvagyon a bölcsészettudományokban? Milyen feladatokkal szembesülnek a bölcsész kutatók a mesterséges intelligencia előretörésével? A Glossza vendégei Szabó Bálint, az ELTE Humán Tudományok Kutatóközpontjának adatgazdásza, mesterséges intelligencia nagykövete, továbbá Szekrényes István, az ELTE Digitális Örökség Nemzeti Laboratóriumának munkatársa, a Debreceni Egyetem Filozófia Intézetének oktatója voltak.

    ٥٧ من الدقائق
  3. Vámkerék, plomba, aranyforint: Kereskedelem a magyar középkorban

    ٢٩ يناير

    Vámkerék, plomba, aranyforint: Kereskedelem a magyar középkorban

    Hogy nézett ki egy vámkerék és mit jelölt a plomba egy posztóvégen? Hogyan nézett ki egy pezsgő középkori város piaca és mennyire volt kiterjedt a Magyar Királyság kereskedelme? Vajon tényleg “sötét” volt-e középkor, vagy sokkal inkább egy lüktető,  színes és pezsgő világot képzeljünk el?  A Glossza vendégei Weisz Boglárka, a Lendület Középkori Magyar Gazdaságtörténet Kutatócsoport vezetője, gazdaságtörténész, az ELTE HTK Történettudományi Kutatóintézet tudományos főmunkatársa, és a Középkori Osztály osztályvezetője, valamint Kádas István, történész, az ELTE HTK Történettudományi Kutatóintézet tudományos főmunkatársa.Az adás szerkesztői: Szilágyi Adrienn, a ELTE HTK Történettudományi Kutatóintézet és Szilágyi Zsolt, a ELTE HTK Néprajztudományi Kutatóintézet munkatársai. További információ a Glossza Instagram és Facebook oldalán.

    ١ س ٣ د
  4. A korai magyar történelem „szent grálja”? Az archeogenetika kutatások folyamatairól és lehetőségeiről

    ١٥ يناير

    A korai magyar történelem „szent grálja”? Az archeogenetika kutatások folyamatairól és lehetőségeiről

    Hogyan dolgoznak együtt a régészek és az archeogenetikusok? Milyen módszertani és értelmezési kihívásokkal kell szembenézni a kutatások során, és vajon miként kapcsolhatók össze a genetikai adatok a régészeti leletekkel? Hogyan értelmezhetjük a tudományos cikkekben publikált komplex tudományos eredményeket?   A Glossza adásának vendégei Gyuris Balázs, az ELTE HTK Archeogenomikai Kutatóintézet tudományos segédmunkatársa, archeogenetikus és molekuláris biológus, kutatási területe a Kárpát-medence népvándorlás és kora középkorának humán genetikai kutatása, valamint Langó Péter, az ELTE HTK Régészeti Kutatóintézet tudományos munkatársa, akinek kutatásai többek között a magyar koratörténetre és a honfoglalás korára fókuszálnak. Az adás szerkesztői: Szilágyi Adrienn, a ELTE HTK Történettudományi Kutatóintézet és Szilágyi Zsolt, a ELTE HTK Néprajztudományi Kutatóintézet munkatársai. További információ a Glossza Instagram és Facebook oldalán.

    ١ س ٢٢ د
  5. A fordításra váró világ: Schmidt Éva hagyatéka

    ١١‏/١٢‏/٢٠٢٥

    A fordításra váró világ: Schmidt Éva hagyatéka

    Kik azok a hantik és manysik, és hogyan lehetnek ők a legközelebbi nyelvrokonaink? Mi rejtőzött Schmidt Éva több mint 30 év alatt felhalmozott tudományos hagyatékban, amely 20 évig zár alatt volt? Miért különösen fontos feldolgozni ezt az anyagot és milyen nehézségekkel szembesültek a kutatók? A Glossza vendégei Csepregi Márta, az ELTE Nyelvtudományi Kutatóközpont  Történeti Nyelvészeti és Uralisztikai Intézetének tudományos tanácsadója és Ruttkay‑Miklián Eszter az ELTE Humán Tudományok Kutatóközpontja Néprajztudományi Kutatóintézetének tudományos főmunkatársa. Csepregi Márta pályatársa volt Schmidt Évának, akit Éva vezetett be a leningrádi obi‑ugor körbe. Eszter pedig Éva tanítványaként indult, mestere egy olyan tudományos világba kalauzolta, ami akkoriban szinte hozzáférhetetlen volt. Eszter és Márta is az 1990‑es években tudtak Schmidt Évát követve terepre jutni. További információ a Glossza ⁠⁠Instagram⁠⁠ és ⁠⁠Facebook⁠⁠ oldalán.

    ١ س ١٣ د
  6. A balkáni lecsó ízei – Magyar gazdasági jelenlét Albániában

    ٢٧‏/١١‏/٢٠٢٥

    A balkáni lecsó ízei – Magyar gazdasági jelenlét Albániában

    Hogyan törtek be a magyar nagyvállalatok az albán piacra a 2000-es években? A Nyugat-Balkán kulturálisan, etnikailag és vallásilag sokszínű világában mire van szükség a gazdasági érvényesüléshez? Hogyan jelenik meg a közös magyar–balkáni történelmi múlt a mai gazdasági és vállalati kapcsolatokban? Számít-e ma az üzleti világban a helyi történelem, kultúra és kollektív emlékezet ismerete? Hogyan és hol kapcsolódnak össze egy Pristinától Tiranáig tisztelt magyar albanológus és a 4iG Csoport útjai? A Glossza – Nyugat-Balkán alsorozatának hatodik adásában többek között ezeket a kérdéseket is járjuk körbe a Schütz Gergellyel, a 4iG Nyrt. nemzetközi kommunikációs vezetőjével, akivel a magyar-albán kapcsolatokról, a nyugat-balkáni magyar gazdasági jelenlétről, a sokszínű régió által a vállalatok számára támasztott kihívásokról beszélgetünk. Megtudhatjuk többek között, hogy miért érzi magát úgy egy gazdasági vezető Tiranában, mintha Budapesten lenne.  Az adás szerkesztői Csaplár-Degovics Krisztián és Gál Judit az ELTE HTK Történettudományi Kutatóintézet munkatársai. A podcast elkészítését az NKFIH-149281. azonosítószámú Mecenatúra pályázata tette lehetővé. A pályázat címe: „Nyugat-Balkán: egy ismeretlen ismerős a szomszédból”. További információ a Glossza ⁠Instagram⁠ és ⁠Facebook⁠ oldalán.

    ١ س ٢٠ د
  7. A Mongol Birodalom peremén — tatárjárás Magyarországon

    ١٣‏/١١‏/٢٠٢٥

    A Mongol Birodalom peremén — tatárjárás Magyarországon

    Hogyan találkoznak a történeti források és a régészeti leletek a tatárjárás feltárásakor? Miért vonultak ki a tatárok Magyarországról? Hol zajlott pontosan a nagy muhi csata és vajon hol kanyargott a Sajó a 13. században?  A Glossza vendégei Nagy Balázs történész, az ELTE Középkori Történeti Tanszék tanszékvezetője, valamint Laszlovszky József régész, a CEU Medieval Studies Tanszék professzora, a Cultural Heritage program vezetője, akik a Tatárjárás 1241. A tatárjárás Magyarországon és a mongol hódítás eurázsiai összefüggései című, NKFIH által támogatott kutatási program vezetőiként beszélnek az 1241–1242-es mongol hadjárat magyarországi kutatásának új eredményeiről. Az adás szerkesztői: ⁠⁠⁠⁠⁠Szilágyi Adrienn⁠⁠, az ELTE HTK Történettudományi Kutatóintézet, illetve Szilágyi Zsolt az ELTE HTK Néprajztudományi Kutatóintézet munkatársai. További információ a Glossza Instagram és Facebook oldalán.

    ١ س ٦ د
  8. Ahol a balkáni keresztutak találkoznak – A középkori Bosznia vallási öröksége

    ٣٠‏/١٠‏/٢٠٢٥

    Ahol a balkáni keresztutak találkoznak – A középkori Bosznia vallási öröksége

    Hogyan jött létre a középkori Bosznia és mit „kerestek” a magyar királyok Boszniában? Kik voltak a bogumilok és valóban jelen voltak Boszniában? Mit tudunk a helyi eretnekekről és az úgynevezett Boszniai Egyházról? Miért vallottak kudarcot a domonkosok és voltak sikeresek a ferencesek a katolikus térítésben? Hogyan jelent meg és terjedt el az iszlám a térségben?  A Glossza – Nyugat-Balkán alsorozatának ötödik adásában többek között ezeket a kérdéseket is járjuk körbe a Ternovácz Bálinttal, Budapest Főváros Levéltára főlevéltárosával, Balkán-kutatóval, akivel Bosznia középkori egyházi és vallási viszonyairól beszélgetünk, kitérve az ország kialakulására és fejlődésére, valamint a magyar-boszniai kapcsolatok gazdag múltjára. Az adásból megtudhatjuk többek között azt is, hogy valóban bogumilok voltak-e a boszniai eretnekek. Az adás szerkesztője Gál Judit az ELTE HTK Történettudományi Kutatóintézet munkatársa. A podcast elkészítését az NKFIH-149281. azonosítószámú Mecenatúra pályázata tette lehetővé. A pályázat címe: „Nyugat-Balkán: egy ismeretlen ismerős a szomszédból”. További információ a Glossza ⁠Instagram⁠ és ⁠Facebook⁠ oldalán.

    ١ س ١١ د
مشاهدة الكل (٩٦)

حول

A Glossza az ELTE Humán Tudományok Kutatóközpont tudományos ismeretterjesztő podcast-sorozata. Az adásokban a BTK kutatói a történelem, a régészet, a filozófia, az irodalom, a művészettörténet, a zene és a néprajz világát tárják fel. A műsor célja a tudományos eredmények közérthető elmesélése és elhelyezése a minket körülvevő világban. A szerkesztők a tudomány és a kultúra különböző területeiről hívnak beszélgetőtársakat, akik más-más perspektívából tekintenek rá egy adott témára. A podcast azokra a kérdésre is keresi a válaszokat, hogy hol van a bölcsészettudomány helye a 21. században és mi

المعلومات

  • صناع العمل
    Glossza
  • سنوات النشاط
    ٢٠٢١ - ٢٠٢٦
  • الحلقات
    ٩٦
  • التقييم
    ملائم
  • حقوق النشر
    © Glossza
  • موقع البرنامج على الويب
    Glossza

قد يعجبك أيضًا