39 episodes

A portréinterjú podcast. Beszélgetések egy kicsit lassabban. Egy kicsit hosszabban. Egy kicsit mélyebben. Olyanokkal, akik letettek már valamit az asztalra.

Az élet, meg minden Tóth Szabolcs Töhötöm

    • Society & Culture
    • 5.0 • 27 Ratings

A portréinterjú podcast. Beszélgetések egy kicsit lassabban. Egy kicsit hosszabban. Egy kicsit mélyebben. Olyanokkal, akik letettek már valamit az asztalra.

    Presser Gábor – Az első három hang a zongorán

    Presser Gábor – Az első három hang a zongorán

    Presser Gábor, hát ő a Presser Gábor. Reménytelen kísérlet lenne – az eddigi gyakorlatnak megfelelően – két-három mondatban itt bemutatni őt. Mert hogy páratlanul gazdag és sokszínű életműről beszélhetünk, amely nem csak hogy újabb és újabb dalokkal, lemezekkel bővül, de most már egy memoárkötet is tartozik hozzá: Presser könyve. (A műsorjegyzetekben alább persze adok bőséggel linket azoknak, akik az évszámokra és a további adatokra kíváncsiak.)







    Ezért van az is, hogy – bár ebben az interjúban természetesen szó esik például az LGT-ről, nem is kevés – most inkább „csak” egy-egy fejezetre koncentrálunk: legfőképpen négy híres és nagyon izgalmas fesztiválra. Három igazira és egy képzelt – akkor úgy mondták – popfesztiválra.







    Ebben az epizódban tehát Presser Gáborral beszélgetek pár igen sűrű évről, a nagy amerikai kalandról, a régi és új dalokról, Barta Tamásról és Laux Józsefről és egy zenés darabról, amelyről majd fél évszázada igen heves viták dúlnak, miközben a hadakozók közül alig látta azt valaki.







    Műsorjegyzetek







    Presser Gábor







    * honlapja (rajta az áttekinthetetlenül gazdag életmű felsorolása rengeteg linkkel, rengeteg meghallgatható dallal és persze részletes életrajz is van rajta)* Facebook-oldala* Youtube-csatornája* szócikk róla a Wikipédián* önéletrajzi könyve, a Presser könyve







    A Locomotiv GT tagjai:







    * Presser Gábor (1971–2016)* Karácsony János (1974–2016)* Solti János (1977–2016)







    Korábbi tagok







    * Barta Tamás (1971–1974)* Hajdú Eszter filmje, a Siess haza, vár a mama Barta Tamás és édesanyja hangos levelezéséről* Frenreisz Károly (1971–1973)* Laux József (1971–1976)* Somló Tamás (1973–2016)







    Presser Gábor vagy az LGT említett albumai, dalai







    * Képzelt riport egy amerikai popfesztiválról (dalszöveg: Adamis Anna)* Déry Tibor azonos című kisregénye* a Ringasd el magad említett, 1973-as verziója* Menni kéne (a Képzelt riport egy amerikai popfesztiválról c. lemezről)* Varga Luca tanulmánya a musical vígszínházbeli előadásáról és a korabeli kultúrpolitikai háttérről,

    • 2 hr 41 min
    Jordán Ferenc – A majmok bolygója és a beszorított Balaton

    Jordán Ferenc – A majmok bolygója és a beszorított Balaton

    Jordán Ferencet a magyar sajtóban sokszor emlegetik úgy, hogy a magyar tudós, aki „megjósolta a járványt”. Ám a biológus, rendszerökológus hangsúlyozza, ehhez nem kellett szuperképesség: amit ő, gyakorlatilag pár perccel a pandémia kitörése előtt mondott, arra tudósok már évtizedek óta figyelmeztetnek – legfeljebb nem hallgatunk rájuk.







    Úgyhogy ebben az epizódban sokat beszélünk arról, hogyan működik a természet evolúciós tartalékaként a vadon? És miért óriási probléma az, ha egy túl sikeressé vált faj – az ember – megsemmisíti ezt a boszorkánykonyhát?







    Lesz szó eltűnő vadonokról és kihaló fajokról, a csavarhúzóval hadonászó majmok bolygójáról, valamint a Balaton körbebetonozásáról is. Hiszen Jordán Ferenc 2020 végéig a Balatoni Limnológiai Kutatóintézetet vezette, ám ekkor igazgatói posztjáról távozni kényszerült. Amely önmagában is tanulságos történet arról, merre halad a természetvédelem ügye ma Magyarországon.















    Az 1973-ban született Jordán Ferenc olyan biológusként jellemzi magát, akit vonzanak a több tudományterületet átfogó, azaz multidiszciplináris témák, és aki folyton új ötletek, gondolatok után kutat. Legfőképpen a különféle biológai hálózatok érdeklik, mint például a táplálékláncok, tájszerkezeti hálózatok vagy éppen az állatok közösségi hálói – olykor az embereké.







    Jordán Ferenc az MTA doktora, szakterülete az elméleti ökológia, tevékenységét a Magyar Tudományos Akadémia 2019-ben Akadémiai Díjjal ismerte el.















    Műsorjegyzetek







    Jordán Ferenc







    * weblapja* adatlapja az Országos Doktori Tanács oldalán* könyve, az Ördögi jóslatok* említett, társszerzőkkel írt cikke a Psychology Today-ben* a Branco Weiss ösztöndíj* vele készült, hivatkozott, korábbi interjúk a Válasz Online-on:* Amit játszunk, orosz rulett* „Álljunk bosszút a rohadékon!”* „Balkáni mutyimocsár”







    Intézmények







    * Balatoni Limnológiai Kutatóintézet* Eötvös Lóránd Kutatási Hálózat (elnök: Maróth Miklós)* Ökológiai Kutatóközpont







    A műsorban említett további könyvek, filmek







    * David Attenborough: Egy élet a bolygónkon (2020)* Gerald Durrell: Az amatőr természetbúvár (1982)* Paul R. Ehrlich: The Population Bomb (1968)* Elizabeth Kolbert: A hatodik kihalás (2014)







    Az epizód végén elhangzó, szponzorált blokkban ajánlott könyvek







    * Jessikka Aro: a href="https://www.lira.hu/hu/konyv/ismeretterjeszto-1/tarsadalomtudomany/putyin-trolljai-igaz-tort...

    • 2 hr 13 min
    Ferber Katalin – Zsebében nem volt napsugár

    Ferber Katalin – Zsebében nem volt napsugár

    Ferber Katalin negyvenegy éves volt, amikor elhatározta, mindent lenulláz, és elkezd úgy tanulni, mintha hat éves lenne. Mindent az égvilágon. Japánban. Mert hogy ott kezdett új életet. Miután belebetegedett abba, ami Magyarországon körülvette, és döntenie kellett: vagy belehal, vagy továbbáll.







    Ebben ez epizódban tehát Ferber Katalin gazdaságtörténésszel beszélgetek most megjelenő új könyvéről, Magyarország és Japán kitaszítottjairól, a kelet-ázsiai társadalmak kíméletlen közösségelvűségéről és egy gyerekről, akinek zsebét nem tömték meg napsugárral.















    Az 1952-ben született Ferber Katalin személyes sorsában kicsiben ott van a 20. századi magyar történelem. Édesanyja egy felszentelés előtt álló apáca volt, akinek rendjét a kommunisták oszlatták fel, apja a deportálásokat megúszó, felvidéki zsidó fiú. A hamar zátonyra futott házasság után rá gyerekként nehéz sors várt. Mégsem kallódott el. 1978-ban a közgazdaságtudományi egyetemen szerzett diplomát, és bár a tanítástól hosszú éveken át eltiltották, kutatóként dolgozhatott. 1993-ban vendégtanárként érkezett Japánba, ahol évek alatt kiteljesedett tanári pályafutása, például tíz éven át a neves, tokiói Vaszeda Egyetem docense volt.







    A 2011-es fukusimai nukláris katasztrófa után nem tért vissza a szigetországba. Ám továbbra is az emgirációt választotta: japán férjével jelenleg Berlinben él.







    Műsorjegyzetek







    Ferber Katalin







    * szócikk róla a Wikipédián* blogja a Facebookon, a Fele-más







    Az epizódban említett könyvei, novellája







    * Életálom (2021)* Az elárult Japán (2015)* A felkelő nap árnyéka (2007)* Hangversenyen (novella)







    További említett könyvek, filmek







    * Erich Fromm: A szeretet művészete* Konrád György: A látogató* Narayama balladája







    Említett nevek







    * Koizumi Dzsunicsiró* Konrád György* Mérei Ferenc* Óe Kenzaburó* Petri György* Matthew C. Perry* Solt Ottília (ld. még SZETA)* Tóth Dezső (miniszterhelyettes)







    Magyar történelmi események, fogalmak







    * zsidótörvények* a Felvidék visszacsatolása (Első bécsi döntés)* a href="https://hu.wikipedia.

    • 2 hr 54 min
    Barabási Albert-László – A siker törvényei és a rejtett mintázatok

    Barabási Albert-László – A siker törvényei és a rejtett mintázatok

    Barabási Albert-László a hálózatok titkait, törvényeit kutatja. Méghozzá úgy, hogy nem csak szűkebb szakmája, hanem a nagyközönség is kíváncsi mondandójára: több, nemzetközi sikert arató, népszerű tudományos könyv, bestseller szerzője is.







    Ebben az epizódban tehát Barabási Albert-Lászlóval beszélgetek arról, hogy – akár a városban a föld alatt futó vezetékek – a világban rejtett hálózatok vesznek körül minket. Legyen szó társadalmi, politikai hálókról, az általunk elfogyasztott ételek fizikai összetevőinek hálózatáról vagy éppen a saját sejtjeinkben lévő hálózatról.







    Mindezek kapcsán szóba kerül a Barabási Lab Ludwig múzeumban nyílt kiállítása (amely a járványügyi korlátozások miatt most ideiglenesen zárva tart, de remélhetően hamarosan ismét látogatható lesz), a járványok terjedésének, avagy az emberek mozgásának megjósolhatósága, Donald Trump elnöksége, a Pizzagate, de témául szolgálnak majd a siker egyetemes törvényei, az interneten terjedő álhírek és a közösségi médiatérben kialakuló visszhangkamrák is.És egy olyan projekt, amely az ételeinkben lévő molekulák feltérképezésével, a hálózatkutatás eszközeivel azt vizsgálja, mi lehet ezek legegészségesebb kombinációja, vagyis hogy miképpen újíthatnánk meg étrendünket a tudomány segítségével.















    Az 1967-ben Erdélyben született Barabási Albert-László egyetemi tanulmányait Bukarestben kezdte, majd szülőföldjét az ottani magyarságot ért üldöztetés miatt elhagyva az ELTE Természettudományi Karán diplomázott fizika szakon. Doktori fokozatát már a Bostoni Egyetemen szerezte meg. Munkássága nagyban segített megérteni a különféle komplex hálózatok mögött húzódó rejtett törvényszerűségeket, legyen szó a természet alkotta hálózatokról vagy az emberi társadalom bonyolult rendszereiről, avagy mesterséges hálózatokról.







    Barabási Albert-László többnyire Bostonban él, hiszen a városban működő Northeastern University professzora és a Harvard egyetem orvostudományi karának (Harvard Medical School) munkatársa. Ám sok időt tölt Budapesten is, ahol szintén tudományos projekteken dolgozik. Itt rögzítettem vele ezt az epizódot én is, és ha a hangom esetleg néha olyan, mintha egy vödörből szólna, az azért van, mert a beszélgetés járvány idején készült, így megegyezésünk szerint – a megfelelő védőtávolságot betartva – az interjú során maszkot viseltem.







    Műsorjegyzetek







    Barabási Albert-László







    * a Wikipédián;* laboratóriuma a Barabási Lab;* a laboratórium anyaintézete, a Northeastern University-n működő Network Science Institute;







    A Barabási Lab: Rejtett mintázatok – A hálózati gondolkodás nyelve című kiállítás a Ludwig Múzeumban.







    Az epizódban említett könyvei







    (az angol nyelvű eredeti megjelenésének évével)







    * Behálózva - A hálózatok új tudománya (2002)* Villanások - A jövő kiszámítható (2010)* A hálózatok tudománya (2016) * A képlet - A siker egyetemes törvényei (2018)* A tudomány tudománya (Társszerző: Dashun Wang, 2021)

    • 1 hr 51 min
    Morcsányi Géza – Majdnem takarásban

    Morcsányi Géza – Majdnem takarásban

    Egy ember, aki néha kirándul a rivalda túloldalára, de igazából – a világsiker ellenére is – turistának tartja ott magát.







    Morcsányi Gézát a szélesebb közönség akkor ismerte meg, amikor Enyedi Ildikó Testről és lélekről című, nagy sikerű filmjében debütált – rögtön főszerepben. Pedig neve egy másik területen, a könyvkiadásban már évek óta fogalom volt: 1995-től, húsz éven át igazgatta és építette a Magvető Kiadót, Magyarország rangos szépirodalmi kiadóját.







    Bár következetesen hárítja, hogy színésznek tekintsék, az idén volt annak az orosz filmnek a premierje, amelyben szintén főszerepben látható. Persze a film, jobban mondva a színház igencsak közel áll Morcsányi Gézához, hiszen évtizedek óta ebben a világban is dolgozik, főként dramaturgként, ahogy ő mondja: takarásban. (És emellett műfordításaival is megörvendezteti közönségét.)







    Ebben az Epizódban tehát Morcsányi Gézával beszélgetek (a vírusveszély miatt most online készült az interjú). Szó lesz a dagesztáni forgatásról, egy első generációs értelmiségi moszkvai és budapesti kalandjairól, könyvkiadásról és politikáról, a Színház- és Filmművészeti Egyetem bátor fiataljairól, a felsejlő transzcendensről, és persze az életről, meg mindenről.







    Linkek a műsorban elhangzó témákhoz







    Morcsányi Géza







    * a Wikipedián;* korábbi munkahelye, a Magvető Kiadó







    Filmek Morcsányi Géza főszereplésével







    * Palmyra (2020)* Testről és lélekről (2017)







    Említett írók (és említett műveik)







    * Ljudmila Ulickaja * A lélek testéről (2020)* Kukockij esetei (2008)* Szonyecska (2006)* Médea és gyermekei (2003) * Albert Camus * Caligula * Csurka István* Esterházy Péter * Egy nő* Harmonia caelestis * Forgách András* Nyikolaj Gogol * Egy őrült naplója * Kertész Imre * Sorstalanság* Kaddis a meg nem született gyermekért * Gabriel García Márquez * A szerelemről és más démonokról * Molière * Úrhatnám polgár (a műsorban elhangzó idézet ebből a műből van: „Teringettét! Negyven esztendeje beszélek prózában, de azt se tudtam, mi az!”) * Nádas Péter * a href="https://konyvtar....

    • 2 hr 10 min
    Képes Gábor – Kapudrog az informatikai forradalomhoz

    Képes Gábor – Kapudrog az informatikai forradalomhoz

    Ebben az epizódban Képes Gábor informatikatörténésszel, költővel, muzeológussal beszélgetek a kapudrogról, ami katalizálta a számítástechnika forradalmát, játékról és játékos elmékről, sajátos szubkultúrákról, robotokról és űrodüsszeiáról, és arról, mi történik a mélyben ha megérkezik a barlangkutató.







    Mert hogy a komputer és a videojáték ma már kultúránknak meghatározó része – különösen egy olyan világjárvány idején, ahol sokak számára egyre inkább a képernyő és a billentyűzet jelenti a kapcsolatot a külvilággal.







    De lesz még szó versenyről, szolidaritásról, zombifilmekről, utópiákról és disztópiákról, a járványidők magányáról és persze versekről is.







    Az 1980-ban született Képes Gábor személyében nem is találhattam volna jobb beszélgetőtársat ezekhez a témákhoz. Hiszen muzeológusként informatikatörténet a szakterülete, éveken át a Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum számítástechnikai gyűjteményének kurátora volt.







    Nem mellesleg szerelmese a 70-es, 80-as évek számítástechnikai relikviáinak. Ahogy az ebben az időben készült olasz horrofilmeknek is. No és mindemellett költő és ír science fictiont is.







    Linkek a műsorban elhangzó témákhoz







    (Az epizód időrendiségét követve)







    * Képes Gábor a Wikipédián (a szócikkben részletes életrajz és linkek)







    Olasz horror







    Filmrendezők, zeneszerzők és említett műveik







    * Ruggero Deodato



    * Cannibal Holocaust



    * Riz Ortolani (zeneszerző)* Profondo Rosso (bolt)* Dario Argento* Luigi Cozzi* Umberto Lenzi* giallo (műfaj)* canzone (műfaj)* Lucio Fulci







    Említett filmek, filmesek még







    * Lugosi Béla* George A. Romero



    * Élőhalottak éjszakája

    * Holtak hajnala



    * Quentin Tarantino* Ed Wood







    A számítógép-forradalom és magyar vonatkozásai







    Említett intézmények, kiállítások







    * A 2010-es Űrhódító című kiállítás* A szegedi Informatika történeti kiállítás



    * Pixelhősök (Beregi Tamás művészettörténész könyve)



    * Neumann János Számítógép-tudományi Társaság



    * versenyei

    * A magyar Informatikatörténeti Adattár



    * a href="https://itf.njszt.

    • 2 hr 20 min

Customer Reviews

5.0 out of 5
27 Ratings

27 Ratings

ktulu85 ,

well done

nagyon igenyes beszelgetesek!

BrigiKP ,

Fantasztikus Interjúk!

Most talaltam ra erre a podcastra egy ajánlás alapján! Az interjúk magas színvonalú es tartalmas beszélgetések. Nem bírom abbahagyni!
Remelem minél többen ra találnak! Gratula a munkához!

Heddy in Vermont ,

Csodajó!!! Nagyon ajanlom.

Lilla kínai vlogját ajánló Podcast volt az első amit halgattam. Jó magyarsággal: I’m hooked! Sok Amerikai, Canadai, és Brit szerkesztett Podcastot hallgatok és ez van olyan színvonalas mint bármelyik szerkesztés és kivitelezés szempontjabol.
Sok sikert!

Top Podcasts In Society & Culture

Listeners Also Subscribed To