Új Egyenlőség

Új Egyenlőség
  • 0.0 (0)
  • Politics
  • Updated Weekly

Új Egyenlőség podcast minden olyan témáról, ami foglalkoztat minket a gazdasági demokrácia alapértékei kapcsán. És persze azon túl...

  1. May 15

    #demokratizálódás-vita: A demokrácia felemelkedése Orbán után

    A 2026. április 12-i választási forradalom egy újpolitikai korszak kezdete Magyarországon. Mi, az Új Egyenlőség csapatában egyetértünk abban, hogy ez hatalmas lehetőség, de egyben felelősség is. Demokráciaés baloldal címmel új rovatot nyitottunk és vitasorozatot indítottunk.Cikkekben és podcast adásokban szeretnénk körül járni a fenntartható demokratizáció és a baloldali, progresszív politika helyzetét és jövőjét. Az Új Egyenlőség podcast mai adásában egy rendszerszintűkérdés kerül a középpontba: mit jelent valójában az Orbán-rendszer utáni korszak, és milyen esélyei vannak Magyarországon egy fenntartható demokráciának. A beszélgetés apropóját Scheiring Gábor, az Új Egyenlőségbenmegjelent vitaindító írása adja, amely nem pusztán politikai fordulatról, hanem egy történelmi lehetőségről beszél – ugyanakkor komoly csapdákra is figyelmeztet. A kiindulópont szerint az április 12-ei politikai fordulatnem egyszerű elitváltás: valódi újrademokratizációs pillanat. Az új kormány kétharmados felhatalmazása lehetőséget teremt az Orbán-rendszer intézményi és gazdasági örökségének felszámolására, az állam elfoglalt intézményeinek visszafüggetlenítésére és az elszámoltatás megkezdésére. Ugyanakkor a beszélgetés hangsúlyozza: a demokrácia nem merül ki jogi keretekben és intézményi korrekciókban. Az első nagy csapda a gazdasági. A liberális demokrácia világszerte válságban van, részben a növekvő egyenlőtlenségek és a gazdasági kiszolgáltatottság miatt. Magyarországon ez különösen éles kérdés: az alacsony bérekre, külföldi tőkefüggésre és összeszerelő-iparra épülő modell már 2010 előtt is kifulladt, és az Orbán-korszak gazdasági nacionalizmusa sem adott rá valódi választ. Bár az uniós források rövid távon fellendülést hozhatnak, egy új, fenntartható pályához tudatos, fejlesztő állami iparpolitikára van szükség – enélkül újratermelődnek azok a társadalmi frusztrációk, amelyek az autoriter politikát táplálják. A második csapda a politikai elidegenedés. Magyar Péter és a TISZA mozgalom sikeresen mozgósított spektakuláris, szimbolikus és médiavezérelt eszközökkel, ami rövid távon hatékony válasz a kiüresedett politikával szembeni bizalmatlanságra. A kérdés azonban az, hogy mindez képes‑etartós társadalmi részvételt és valódi beleszólási csatornákatteremteni. A beszélgetés szerint a demokrácia stabilitását történetileg a tömegszervezetek – különösen a szakszervezetek – biztosították. Ha nincs társadalmi önszerveződés és „ellenhatalom”, akkor nincs, ami kordában tartsa az új politikai és gazdasági eliteket sem. A harmadik csapda a kulturális. A magyar politikát hosszú ideje a nacionalizmus szervezi, amely sokak számára identitást és biztonságérzetet adott ott, ahol a gazdasági és társadalmi stabilitás hiányzott. Az új kormány részéről megjelentek inkluzívabb gesztusok, de a beszélgetés szerint továbbra is kérdés, hogy valóban sikerül‑e egy befogadó,nem kirekesztő nemzetfogalmat kialakítani, vagy megmarad a régi logika enyhébb változata. A veszély az, hogy a választók végül „az eredetit részesítik előnyben a másolattal szemben”. A podcast végső üzenete: az Orbán utáni korszak valódiesélyt nyit a demokrácia újraépítésére, de ez nem automatikus folyamat. Gazdasági modellváltás, társadalmi részvétel és inkluzív kulturális narratíva nélkül a rendszerváltás könnyen felszínes maradhat. A fenntartható demokrácia nemcsak intézményekben, hanem a mindennapi tapasztalatban dől el.

    33 min

  2. May 9

    Ferge Zsuzsa életműve és öröksége

    Az Új Egyenlőség podcast adása Ferge Zsuzsa kivételeséletútját és szellemi örökségét járja körül. A beszélgetés apropóját Misetics Bálint Ferge Zsuzsa 95. születésnapja alkalmából írt tanulmánya adja, amelynek központi gondolata: az egyenlőtlenségek és igazságtalanságok léteznek, és ezeken változtatni kell. Ferge Zsuzsa társadalmi érzékenységének gyökerei személyes élettapasztalataiba nyúlnak vissza. Családját súlyosan érintette a holokauszt, édesapja elvesztése egész életében meghatározó emlék  maradt számára. A háború után franciaországi környezetben szerzett tapasztalatai  –különösen a szegénység, kirekesztettség és társadalmi különbségek közvetlen megtapasztalása – tovább erősítették érdeklődését a társadalmi egyenlőtlenségekiránt. Ezek az élmények nemcsak morális elköteleződést jelentettek, hanem kutatási irányt is kijelöltek számára. Pályáját empirikus társadalomkutatóként kezdte, a KözpontiStatisztikai Hivatalban. Már első, 1957-es tanulmányában kimutatta, hogy az alacsony jövedelmű munkásrétegek megélhetése nem biztosított: nemcsak az éhezés, de a minőségi táplálkozás, a kultúrához és szabadidőhöz való hozzáférés hiánya is strukturális egyenlőtlenségekre világít rá. Ezek a kutatások megalapozták a későbbi létminimum-számításokat és a szociálpolitikai gondolkodás új irányait. A 60–70-es évektől Ferge Zsuzsa a társadalmi rétegződés,majd az oktatás szerepének vizsgálata felé fordult. Kutatásai rávilágítottak arra, hogy az iskola – a közkeletű hiedelemmel szemben – nem elsősorban csökkenti, hanem sok esetben újratermeli az egyenlőtlenségeket, miközben azokata teljesítmény és érdem látszatával igazolja. Nála a társadalom kutatása sosem öncél volt: a megértés mindig a változtatás lehetőségének előfeltételeként jelent meg. A rendszerváltás időszakában Ferge Zsuzsa markáns kritikával illette mind az államszocializmus demokratikus deficitjeit, mind az újonnan megjelenő piaci fundamentalizmust. Egy demokratikus szociáldemokratatársadalompolitikai vízió mellett állt ki, amelyben az állam felelősséget vállal a létbiztonságért és az egyenlőtlenségek mérsékléséért. Elemzései és megszólalásai a munkaerőpiaci, szociális és társadalombiztosítási reformok során következetesen ezt a szemléletet képviselték – sokszor a korszellem fő sodrával szemben. Kiemelt területe volt a gyermekszegénység. Részt vett aGyerekszegénység Elleni Nemzeti Stratégia kidolgozásában, valamint annak helyi kísérleti programjaiban. Bár ezek a kezdeményezések politikai okokból később háttérbe szorultak, szakmai és erkölcsi jelentőségük máig meghatározó. A beszélgetés zárásában Ferge Zsuzsa legfontosabbörökségeként azt emelik ki, hogy az igazságtalanságokra nemcsak akkor kell figyelni, amikor azok látványosak vagy politikailag népszerűek, hanem a társadalmat strukturálisan meghatározó egyenlőtlenségekre is. Ferge szerint atársadalomtudomány feladata a rejtett mechanizmusok feltárása – mert csak így válik lehetővé a tudatos, demokratikus beavatkozás egy igazságosabb társadalomérdekében.

    31 min

  3. May 1

    Mit kapjanak a dolgozók? – szakszervezeti várakozások a következő kormánytól

    Az Új Egyenlőség podcast aktuális adásában Zlati Róberttel,a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZSZ) elnökével beszélgettünk. Az apropót a választásokat követő politikai átmenet, az új kormány megalakulása és a munka ünnepe adta. A beszélgetés középpontjában az állt, hogy a szakszervezetek mit várnak, mit remélnek és mit követelnek az új kormánytól a munkavállalók érdekében. Zlati Róbert bemutatta a MASZSZ választások előtt nyilvánosságra hozott tízpontos követeléscsomagját, valamint a mögötte álló fehér könyvet. Kitért arra is, hogy hat parlamenti pártot kerestek meg, ám a két legnagyobb politikai erő – a Fidesz és a Tisza Párt – érdemi egyeztetésnélkül maradt. Ennek ellenére a szakszervezetek nyitottak az együttműködésre, és kulcsfontosságúnak tartják a valódi, érdemi párbeszédet az új kormányzattal. A tízpontos lista egyik kiemelt eleme a „nulla munkahelyihaláleset” célkitűzése. Az elnök hangsúlyozta: lfogadhatatlan, hogy a dolgozók ne biztonságban térjenek haza a munkahelyükről. Rendszerszintű problémának nevezte a munkahelyi balesetek magas számát, amelyet az elégtelen munkavédelmi ellenőrzésekre és a felügyelők hiányára vezetett vissza. E területen szerinte széles szakmai egyetértés van a változtatás szükségességéről. Másik alapvető követelésként a szabad szervezkedés és asztrájkjog helyreállítása került szóba. A beszélgetés során többször előkerült, hogy a 2010 utáni jogszabályi változások jelentősen korlátozták a munkavállalók érdekérvényesítési lehetőségeit, különösen a közszolgáltatásokban. A MASZSZcélja legalább a korábbi szabályozáshoz való visszatérés, de hosszabb távon még szélesebb jogok biztosítása. Fontos téma volt a „rabszolgatörvényként” elhíresültmunkaidő-szabályozás is. Bár a kifejezés nem szerepel szó szerint a követelésekben, a túlmunka és a munkaidőkeretek lazítása elleni fellépés egyértelmű szakszervezeti elvárás. Zlati Róbert szerint még nyitott kérdés, hogy teljesen új Munka törvénykönyvére van-e szükség, vagy a jelenlegiszabályozás átfogó módosítása lenne a cél – ez nagyban függ majd a kormányzati hozzáállástól. A beszélgetés érintette a külföldi, különösen a harmadikországbeli munkavállalók helyzetét is. A MASZSZ nem a totális tiltásban gondolkodik, hanem a kizsákmányolás megakadályozásában, az „egyenlő munkáért egyenlő bért” elvének érvényesítésében. Hosszú távon pedig olyan magyarországi munkakörülményeket tartanak kívánatosnak, amelyek csökkentik az elvándorlást, sőt vonzóvá teszik az országot az európai munkavállalók számára is. Kiemelt hangsúlyt kapott a bérek kérdése: a szakszervezetekszerint a minimálbérnek el kell érnie az átlagkereset 50%-át, hogy biztosítható legyen a tisztes megélhetés, és ne a túlóra vagy a másodállás legyen a megélhetés feltétele. Ez a cél egy korábban elfogadott, többéves bérmegállapodás része, amelyhez a munkáltatói oldalban is partnert látnak. Végül meglepő, de hangsúlyos elemként jelent meg a lakhatás kérdése. Az elnök szerint a lakhatási válság közvetlenül érinti a munkavállalók kiszolgáltatottságát és érdekérvényesítési lehetőségeit. A MASZSZ ezértbérlakásprogramokban és mobilitást segítő megoldásokban látja a kiutat. A beszélgetés zárásaként mindkét fél egyetértett abban, hogy az új kormány megalakulása után elengedhetetlen lesz az érdekegyeztetés intézményrendszerének megújítása. A podcast egy későbbi adásban visszatér majd arra, hogy az első kormányzati időszak milyen eredményeket hozott amunkavállalók és a szakszervezetek szempontjából.

    30 min

  4. Apr 23

    Mi volt az Orbán-rendszer, és ha leváltható, akkor demokratikus?

    Az Új Egyelőség podcast vendége Kováts Eszter politológus, a Bécsi Egyetem kutatója, akivel a műsor az Orbán-rendszer értelmezéséről, valamint a 2026-os választások tanulságairól beszélget. Az apropót Kováts Eszter és Körösényi András közös cikke adja, amely megkérdőjelezi azt az elmúltévekben széles körben elfogadott dogmát, hogy az Orbán-rendszert nem lehet választásokon leváltani, illetve hogy vereség esetén a hatalomátadás elmaradna. A beszélgetés kiindulópontja az, hogy a választásokon végülnem váltak valóra azok a súlyos forgatókönyvek, amelyeket sok elemző és megszólaló előrevetített: nem halasztották el a választást, nem változtatták meg az utolsó pillanatban a szabályokat, és a vereséget szenvedő miniszterelnökelismerte az eredményt. Ez arra kényszeríti az ellenzéki nyilvánosságot és a politikatudományt is, hogy számot vessen korábbi értelmezéseivel. Kováts Eszter szerint a fő kérdés nem az, hogy az Orbán-rendszer „jó” vagy „demokratikus” volt-e, hanem az, hogy hogyan írható le pontosan. A beszélgetésben részletesen szó esik a „plebiszciter vezérdemokrácia” fogalmáról, amely a rendszer egyik kulcsa lehet: egy olyan politikai berendezkedésről van szó, ahol erős autoriter elemek mellett a vezető mégis elfogadja a népi felhatalmazás – vagy annak megvonásának – végső legitimitását. Az adás hangsúlyozza, hogy az Orbán-rendszer nem válikvisszamenőleg liberális demokráciává attól, hogy leválthatónak bizonyult, de az is kiderül, hogy nem volt azonos egy klasszikus diktatúrával vagy Belaruszhoz hasonló rezsimmel. A vendég szerint a félelemalapú ellenzéki diskurzus és az „óellenzék” stratégiája is szerepet játszott abban, hogy sokáig természetesnek tűnt a leválthatatlanság narratívája – amelyet Magyar Péter megjelenése és sikere alapjaiban írt felül. A beszélgetés végig arra keresi a választ, mit jelent mindezaz ellenzéki politikai gondolkodás, az elemzői felelősség és a jövő politikai stratégiái szempontjából: mit tanulhatunk egy olyan rendszerből, amely autoriter volt, de mégis választásokon dőlt el a sorsa.

    32 min

  5. Mar 21

    Emelkedő energiaárak és sérülékeny gazdaság: merre tart Magyarország?

    Az Új Egyenlőség podcast legfrissebb adásában Büttl Ferencközgazdásszal beszélgettünk a világgazdaságot és különösen a magyar gazdaságotérintő aktuális folyamatokról. A podcast középpontjában az iráni konfliktusállt, amely az elmúlt hetekben jelentős hatást gyakorolt az energiaárakalakulására, és ezzel együtt az egész globális gazdasági rendszerre. A kiindulópontot az adja, hogy rendkívül rövid idő alattdrasztikus áremelkedés következett be az energiahordozók piacán. A kőolaj áranéhány hét alatt mintegy 70 dollárról 100 dollár fölé emelkedett, miközben aföldgáz ára gyakorlatilag megduplázódott. Ez az ugrás nem klasszikus piacifolyamatok eredménye, nem a kereslet hirtelen növekedése vagy a termelésvisszaesése áll a középpontban, hanem elsősorban az ellátási láncok sérülése. Akonfliktus következtében szállítási útvonalak váltak bizonytalanná, sőt részbenelérhetetlenné, különösen a Hormuzi-szoros térségében, ami kulcsszerepetjátszik a globális energiaszállításban. Ez a helyzet azt eredményezi, hogy báraz energiahordozók fizikailag léteznek, a hozzájuk való hozzáférés korlátozottáválik, ami azonnal megjelenik az árakban. A beszélgetés során külön hangsúlyt kapott a magyar gazdasághelyzete, amely több szempontból is sérülékenyebb az átlagnál. Bár azenergiaárak emelkedése minden országot érint, nem mindegy, hogy egy adottgazdaság mennyire energiaintenzív. Magyarországon a termelési szerkezet miattegységnyi termék előállításához gyakran több energiára van szükség, mint afejlettebb nyugat-európai gazdaságokban. Ez azt jelenti, hogy ugyanakkoraáremelkedés arányaiban nagyobb terhet jelent a hazai vállalatok számára, amiversenyhátrányt okozhat. Ehhez hozzájárul az a gazdasági modell is, amely az elmúltévekben alakult ki. A magyar gazdaság jelentős mértékben támaszkodik azautóiparra és az akkumulátorgyártásra, amelyek működésének egyik alapfeltételeaz olcsó energia. Amikor ez a feltétel megszűnik vagy bizonytalanná válik, azegész modell alapjai kérdőjeleződnek meg. A helyzetet tovább súlyosbítja agazdaságpolitikai környezet, különösen a befektetői bizalom alakulása. Egyválsághelyzetben kulcsfontosságú, hogy a gazdaságpolitika hiteles és kiszámíthatólegyen, hiszen ez befolyásolja a befektetői döntéseket és végső soron apénzügyi stabilitást is. Magyarország esetében ezt a mozgásteret szűkíti azuniós forrásokhoz való korlátozott hozzáférés is. Felmerül a kérdés, hogy egy ilyen sokk után visszatérhet-e agazdaság a korábbi állapotába. Rövid távon elképzelhető, hogy a konfliktusenyhülésével az árak mérséklődnek és az ellátási láncok helyreállnak. Hosszabbtávon azonban a beszélgetés résztvevői szerint a világ már nem lesz ugyanolyan,mint korábban. A jelenlegi folyamatok azt mutatják, hogy a globális gazdaságegyre kiszámíthatatlanabbá válik, és ez arra ösztönzi a nagy gazdaságitérségeket, hogy csökkentsék külső függőségüket. Magyarország szempontjából a mozgástér ebben a helyzetbenkorlátozott. Egy kis, erőforrásokban szegény ország nem tud teljesen önállógazdasági utat járni, hanem szükségszerűen egy nagyobb gazdasági térségrészeként működik. A kérdés inkább az, hogy ezen belül mennyire tudalkalmazkodni a változó körülményekhez, és mennyire képes javítani sajáthatékonyságán és versenyképességén. A jelenlegi válság ebben az értelembennemcsak kihívás, hanem egyben kényszer is arra, hogy a gazdaság szerkezete ésműködése újragondolásra kerüljön.

    31 min

  6. Mar 4

    „Stratégiai kérdés, hogy akkuiparban dolgozókat szervezni kell”

    Az Új Egyenlőség podcast 2026. évi első adásában a VDSZ elnökével,Székely Tamással beszélgetünk arról, hogyan sikerült áttörni a félelem és aközöny falát a Samsung gyár dolgozói között. És ennek eredményeként, hogyansikerült szakszervezetet létrehozni. A főként vegyipart, energiaipart képviselő ágazatiszakszervezet évek óta próbálkozott azzal, hogy Gödön megtelepült Samsunggyárban szakszervezet jöjjön létre. Ennek kudarca két okra volt visszavezethető:dolgozók nem érezték, hogy feladatuk van ennek kapcsán, illetve működött afélelem attól, hogy retorzió érheti a résztvevőket. Ez most megváltozott.Egyrészt sikerült olyan dolgozókat elérni, akik hajlandóak voltak tenni azérdekképviseletért. Valamint a cég menedzsmentje számára sem hiányzott a mostanihelyzetben, hogy emiatt is támadások érjék. A beszélgetés során arról szóba került a vendégmunkások kérdéseis. Székely Tamás úgy ítéli meg, hogy már többségét alkotják a Samsung gyárnak.Ugyanakkor sok esetben speciális problémákkal jelennek meg. Lakhatás,egészségügyi ellátás, közösségi együttélés kérdései azok, amikkel foglalkozniakellene esetükben a szakszervezetnek. Arra is választ kerestünk, hogy bérfeszültség jelenik-e mega vendégmunkások és a hazai foglalkoztatottak kapcsán, illetve miért jelentkihívást a szakszervezeti mozgalomnak a gyárak változó kapacitásigénye. Az Új Egyenlőség podcast 2026. évi első adásában a VDSZ elnökével,Székely Tamással beszélgetünk arról, hogyan sikerült áttörni a félelem és aközöny falát a Samsung gyár dolgozói között. És ennek eredményeként, hogyansikerült szakszervezetet létrehozni. A főként vegyipart, energiaipart képviselő ágazatiszakszervezet évek óta próbálkozott azzal, hogy Gödön megtelepült Samsunggyárban szakszervezet jöjjön létre. Ennek kudarca két okra volt visszavezethető:dolgozók nem érezték, hogy feladatuk van ennek kapcsán, illetve működött afélelem attól, hogy retorzió érheti a résztvevőket. Ez most megváltozott.Egyrészt sikerült olyan dolgozókat elérni, akik hajlandóak voltak tenni azérdekképviseletért. Valamint a cég menedzsmentje számára sem hiányzott a mostanihelyzetben, hogy emiatt is támadások érjék. A beszélgetés során arról szóba került a vendégmunkások kérdéseis. Székely Tamás úgy ítéli meg, hogy már többségét alkotják a Samsung gyárnak.Ugyanakkor sok esetben speciális problémákkal jelennek meg. Lakhatás,egészségügyi ellátás, közösségi együttélés kérdései azok, amikkel foglalkozniakellene esetükben a szakszervezetnek. Arra is választ kerestünk, hogy bérfeszültség jelenik-e mega vendégmunkások és a hazai foglalkoztatottak kapcsán, illetve miért jelentkihívást a szakszervezeti mozgalomnak a gyárak változó kapacitásigénye.

    27 min

  7. 12/14/2025

    Politikai évértékelő 2025

    Mi történt a magyar belpolitikában 2025-ben? Hol tart az ellenzék és a kormánypártok a politikai küzdelemben? Mi lesz a kampány fő kérdése? És hogy állunk az EU-s forrásokkal? Ezekről beszélgettünk az Új Egyenlőség podcast 2025. évi záróadásában. A gazdasági növekedés elmaradt 2025-ben. Az adatok mindenképpen ezt mutatják. Ezért kedvezőtlenebb helyzetből vághat neki a kampánynak a Fidesz most, mint négy évvel ezelőtt. Ugyanakkor a statisztikai adatok választói értelemben csak a valóság egyrészét mutatják. A másik eleme a percepció, amit megpróbál teremteni mindegyik politikai oldal. Az ellenzék természetesen arról beszél, hogy a magyar gazdaság haldoklik. A Fidesz pedig azzal érvel, hogy bár vannak problémák, de azok Európából gyűrűznek be. És ennek ellenére van pénz jólléti intézkedésekre, tehát mégse lehet olyan nagy a gond. De ismét nem a választási pénzszórás a Fidesz főkampányeszköze. 2018 óta egy hatalmas veszélyre, és annak elhárítására helyezték a hangsúlyt. Így lesz ez a jövő évi választások kapcsán is, amikor a háború vagy béke kérdését teszik tétként a választók elé. Ezzel szemben a Tisza arról beszél, hogy a „hétköznapok valóságát” kell vizsgálni. Azaz mi van a vasúttal, a kórházakkal, a gyermekvédelmi intézményekkel. Az, hogy melyik ügy lesz erősebb ma még ne tudható. Az EU-s források kapcsán 2025 sem volt az áttörés éve a magyar kormánynak. Elfogyott a politikai szándék magyar részről , hogy megállapodás legyen az Európai Bizottsággal. Feltehetőleg azt érzi a miniszterelnök, hogy az engedmények, amiket tennie kellene nagyobb politikai árral járnának, mint a konfliktus fenntartása. Ehhez tartozik, hogy Orbán Viktor előre elmondta az EU-s források kapcsán képviselt stratégiáját. Akkor fogja a következő tervezési időszak költségvetését megszavazni, ha Magyarország megkapja a neki járó pénzeket. Ezért szerinte nem fontos, hogy ma mi van, mert ezt át tudja írni viszonylag gyorsan.

    33 min

  8. 12/12/2025

    Külpolitikai vélemények, avagy mit gondol a magyar társadalom Trumpról, az orosz-ukrán háborúról?

    Policy Solutions évente vizsgálja, hogy a magyar társadalom hogyan vélekedik olyan külpolitikai kérdésekről, amelyek hatással lehetnek a választói magatartásra. Ilyen az orosz-ukrán háború megítélése, vagy a kelet-nyugat közötti dilemma. A 2025. évi eredményekről beszélgettünk Bíró-Nagy Andrással, a Policy Solutions vezetőjével. A Fidesz arra építi kampányának egy részét, hogy ne a hétköznapok valóságáról szóljon a politikai vita, hanem a háború és béke kérdéséről. Az adatokat idősíkon nézve azt látjuk, hogy ugyan a választói álláspont nem mutat „orosz közeledést”, de az ukránok megítélése sokkal rosszabb lett. Sőt a külföldi politikusok népszerűsége kapcsán Zelenszkij ukrán elnök adatai „hozzáromlottak” Putyin orosz elnök nem túl jó számaihoz. A kormány ukrán ellenes kommunikációja működik, hiszen még abban a kérdésben is változott a magyar emberek álláspontja, hogy egyáltalán humanitárius segítséget kell-e adni Ukrajna számára. Ezt két éve az emberek még csak 20%-a utasította el, ma már 44%. Ebből következően a pénzügyi segítség, vagy fegyverrel való támogatása a védekezésnek még sokkal rosszabb megítélés alá esik. Bíró-Nagy András az adatokat elemezve azt emelte ki, hogy a 2015 óta napirenden lévő migrációs attitűd változásaihoz tudja hasonlítani a mostani adatokat. A háborúba való belesodródás kapcsán a percepciót is vizsgálták. Az látszik, hogy a többség nem tart ettől, de jelentős azok tábora (46%), akik valódi veszélynek gondolják. Ami érdekes, hogy a Fidesz és a TISZA tábora azonos módon oszlik meg ebben a kérdésben. Ezért is járathatja csúcsra a Fidesz az erről szóló kampányát, hiszen meglévő félelmet találhat el, amely jelen van az ellenzéki szavazók között is. Amennyiben azt a kérdést nézzük meg, hogy mit gondolnak a kelet vs. nyugat orientáció kapcsán a választók, akkor nem kérdéses a nyugat felé való elköteleződésünk. A társadalom ötöde közeledne Oroszországhoz, amely majdnem duplázódást mutat 2021-hez képest. Kormánypárti szavazók esetében viszont már egyharmaduk van azon a véleményen, hogy az EU-tól távoldoni, és Oroszországhoz közeledni kell. További egyharmaduk véleménye ebben inkább semleges. Ami talán meglepő, hogy a NATO megítélése folyamatosan pozitív, és ebben a Mi Hazánk kivételével mindenhol 80% körül van azok aránya, akik most is a csatlakozásra szavaznának. A Mi Hazánk szavazóinak esetében is ez az arány kétharmados többség, azaz ott is meggyőző a katonai szövetséghez való tartozás megítélése. A beszélgetés során megnéztük a Trump-hatást, és ennek lehetséges belpolitikai következményeit is.

    31 min
See All (295)

About

Új Egyenlőség podcast minden olyan témáról, ami foglalkoztat minket a gazdasági demokrácia alapértékei kapcsán. És persze azon túl...

Information

  • Creator
    Új Egyenlőség
  • Years Active
    2019 - 2026
  • Episodes
    295
  • Rating
    Clean
  • Copyright
    © Új Egyenlőség

You Might Also Like