DIG-IT Podcast

Személyi László, Szekér Zoltán

Digitális innováció és technológia? Digitális átalakulás? Hogyan lehetek sikeres a digitális üzleti világban? Ez a ⁠DIG-IT Podcast⁠ 🎙️ Mi itt a mélyére ásunk a dolgoknak. (You can also access ⁠DIG-IT Podcast⁠ episodes with subtitles on YouTube channels. We subtitle the DIG-IT Podcast channel in the following languages: Hungarian, Italian, Swedish, Polish, English, Spanish, Turkish, German.) YouTube:  https://www.youtube.com/@digit-podcast Kövess minket, hallgass minket! Kérdezz minket! 🎧

  1. 1d ago

    4. évad / 39. epizód - Ha az AI írja a kódot, mi marad a fejlesztőknek?

    Az AI-kódgenerátorok és az ágensek megjelenésével a szoftverfejlesztés látszólag néhány promptra és gombnyomásra egyszerűsödött, miközben a szállítási határidőkkel szembeni elvárások soha nem látott mértékben felgyorsultak. De vajon valóban kiváltja az MI a fejlesztőket, vagy pusztán egy kezelhetetlen kódözönt és újfajta kiégési hullámot zúdít a szeniorokra? Hol húzódik ma a határa az üzleti felhasználók által hajtott “vibe codingnak”, miért rejt hatalmas kockázatot egy 90%-os félkész alkalmazás egy nagyvállalati környezetben, és hogyan menthetők meg a gazdátlanul maradt legacy rendszerek a szoftver take-over segítségével? Ebben az epizódban a klasszikus egyedi fejlesztés, a Mendix-alapú low-code és a generatív AI összefonódását járjuk körül az infrastruktúra és az üzleti folyamatok metszéspontjában. ⏱️ Kiemelt fejezetek (Chapters) 00:00 – Az AI hatása a fejlesztésre és az ARTofINFO indulása 04:58 – Szoftver take-over: a gazdátlan legacy rendszerek megmentése 10:16 – AI-aranyláz: junior vs. senior olló és a kiégési faktor 13:36 – Vibe coding a gyakorlatban: a 90%-os deszkamodell csapdája 17:42 – Exponenciális kódtömeg: az AI teszteli az AI-t 22:47 – Módszertan: vízesés, agilis vagy hibrid projektmenedzsment? 29:13 – Low-code és no-code: Mendix és a Maya AI asszisztens 35:18 – Személyes félidő: mit nem szabad felgyorsítani az életben? 37:21 – Üzleti modellváltás: mérnökórák helyett tokenköltség 45:45 – Teljes spektrum: hardver-infrastruktúrától az alkalmazásokig 47:49 – Jövőkép 2030: low-code mint minőségi meder az AI számára 👥 Vendégeink  Bács Zoltán, az ARTofINFO ügyvezetője  Kozma Ferenc, a Delta Technologies fejlesztési és technológiai igazgatója  🎯 Ami miatt ezt az epizódot nem érdemes kihagyni Szoftver take-over és meglévő rendszerek megmentése: Mi a megoldás, amikor egy több ezer alkalmazást futtató multinál nyugdíjba mennek az eredeti fejlesztők, vagy megszűnik a beszállító?Az AI-aranyláz fonákja: Miért szorítja ki az AI a junior fejlesztőket a piacról, és hogyan okoz extrém kognitív túlterhelést az architekteknek a napi szinten átnézendő, milliós kódtömeg?A “vibe coding” 90%-os csapdája: Meddig juthat el egy üzleti felhasználó háttértudás nélkül, és miért bukik el a prototípus a vállalati biztonsági és skálázhatósági teszteken?Low-code gyorsulás élesben: Miként gyorsítja fel a Mendix platform és a Maya AI asszisztens akár 3–5-szörösére a komplex üzleti alkalmazások leszállítását a hagyományos kódoláshoz képest?A nagy projektek átka: Miért fullad kudarcba szinte minden fél évnél hosszabb fejlesztés, és miért elengedhetetlen a berögzült szervezeti szokásjogok újratervezése?Az elszámolás új logikája: Hogyan alakul át a fejlesztői napok számlázása, ha egy korábban hetekig tartó feladat egyetlen délután alatt elkészül, miközben megjelenik a jelentős tokenköltség?💬 Kiemelt gondolatok az adásból:  “Most egy olyan fázisban vagyunk az AI-s fejlesztések kapcsán, mint anno az aranyláznál, amikor a jeges folyóból kézzel ásták ki az aranyrögöket a fagyban.”  “Egy fejlesztő nem kódsorokat ír, hanem ágenseket futtat párhuzamosan, amik generálják neki a kódokat, ő pedig validálja és összerakja azokat.”  “A vibe codinggal a 90%-áig el lehet jutni a rendszernek: deszkamodellnek jó, proof of conceptnek jó, de arra, hogy enterprise környezetben megfeleljen a biztonsági és skálázhatósági követelményeknek, már nem.”  🎧 Hallgasd meg az epizódot! Ismerd meg a szoftverfejlesztés új játékszabályait, a low-code valódi erejét és a kódgenerálás rejtett buktatóit a DIG-IT Podcast legújabb adásában! 📡 Kövess minket! 🌐 DIG-IT Podcast: https://digitpodcast.hu 🎥 YouTube | 🎧 Spotify | 🍏 Apple Podcasts | 💼 LinkedIn | Facebook 🎙️ Szerkesztők: Személyi László és Szekér Zoltán #DIGITPodcast #DeltaCsoport #ARTofINFO #AI #MesterségesIntelligencia #Szoftverfejlesztés #LowCode #Mendix #VibeCoding #LegacySystems #Agile #ITKözösség

    4. évad / 39. epizód - Ha az AI írja a kódot, mi marad a fejlesztőknek?
  2. 6d ago

    4. évad / 38. epizód – ZTNA, és ami a VPN után jön

    A tűzfallal körbevett belső hálózat kora lejárt. A kollégák otthonról és a világ bármely pontjáról dolgoznak, az adatok felhőkben és böngészőfüleken keringenek, az MI-ügynökök pedig kint és bent egyaránt megjelentek. Hol húzódik ma a védendő határvonal, és miért vált a klasszikus VPN mára komoly kockázattá? A Zero Trust Network Access (ZTNA) és a SASE architektúrák alapjaiban írják át a védelmet: a hozzáférés már nem a hálózat egészének, hanem szigorúan dedikált alkalmazásoknak szól. Ebben az epizódban körüljárjuk a böngészővédelmet, a felhős költségcsökkentést és az AI-vezérelt kiberbiztonsági fegyverkezési versenyt. 👥 Vendégeink Balog Gábor - kiemelt ügyfélkapcsolati menedzser, Check Point Nagyvállalati biztonsági stratégiák és felhőalapú architektúrák specialistája.  Dudás Máté - értékesítési mérnök, Check Point Zero Trust, SASE és integrált védelmi környezetek mérnöki szakértője.  Páli Péter - IT biztonsági megoldások értékesítője, Kontron Rendszerintegrátori fókusz az üzleti igényekre szabott IT-biztonsági implementációkban. 🎯 Ami miatt ezt az epizódot nem érdemes kihagyni A periméter felbomlása: Miért vált a böngésző maga a munkahellyé, és hogyan védhető közvetlenül a felületen a munkavégzés?SASE és ZTNA: Miként érhető el 60%-os költségcsökkenés és tízszer gyorsabb böngészés a régi VPN kiváltásával?Külsősök és BYOD kontroll: Hogyan adhatunk izolált hozzáférést egyetlen alkalmazáshoz a belső IP-tartományok feltárása nélkül?Árnyék-MI és DLP: Mi a teendő, ha érzékeny adat kerül egy nyilvános promptba – miért működik jobban a láthatóság a teljes tiltásnál?Szállítófüggés vagy nyílt platform: Hogyan küszöböli ki az „Open Garden” szemlélet a bezáródást többgyártós környezetben?Új korszak a Check Pointnál: Hogyan alakul át a védelem, ha a tűzfal már csak egyetlen elem az ökoszisztémában?💬 Kiemelt gondolatok az adásból  “A böngésző a Check Point nézetéből már maga a munkahely.”  “A hagyományos VPN azt mondta: autentikáltalak, bejöhetsz a hálózatomba, és azon belül azt csinálsz, amit szeretnél.”  “Nem feltétlenül érdemes külön külső és belső hálózatról beszélni: ez egy nagy hibrid munkavégzési környezet.”  “Átálltunk abból, hogy a tűzfal a termék, abba, hogy a tűzfal csak egy termék.”  “Beszéljük is néha egymás között, hogy igazából már AI fog támadni AI-t.”  “Az üzleti igényt kell minél jobban definiálni, és arra tudunk legjobban megoldásokat építeni.”  🎧 Hallgasd meg az epizódot!  Tudd meg, miként készítheted fel vállalatodat a hibrid működés és az AI korszakának kiberbiztonsági kihívásaira a DIG-IT Podcast legújabb részében! 📡 Kövess minket!  🌐 DIG-IT Podcast: https://digitpodcast.hu 🎥 YouTube | 🎧 Spotify | 🍏 Apple Podcasts | 💼 LinkedIn | Facebook 🎙️ Szerkesztők: Személyi László és Szekér Zoltán #DIGITPodcast #CheckPoint #Kontron #ZTNA #SASE #ZeroTrust #Kiberbiztonsag #CloudSecurity #CISO #ITSecurity

    4. évad / 38. epizód – ZTNA, és ami a VPN után jön
  3. Oct 28

    4. évad / 37. epizód – A kód, amit már senki nem ért

    Egyes vállalati szoftverek csak futnak és futnak 10–15–20 éven keresztül, miközben csendben túlélik a fejlesztőiket, az üzemeltetőiket, a cégvezetőket, vagy akár az eredeti beszállító céget is. Minél tovább működnek megbízhatóan a háttérben, annál kevesebben értik, hogy valójában mi hajtja őket, és hogyan épülnek fel. De mi történik akkor, amikor a rendszert ismerő utolsó szakember is feláll az íróasztaltól, a dokumentáció hiányos vagy teljesen eltűnt, a leállás kockázata pedig beláthatatlan üzleti károkat vonna maga után? A szoftverátvétel és az életben tartás nem tűzoltás, hanem szigorú módszertant, mély üzleti domain tudást és proaktív kockázatkezelést igénylő stratégiai feladat. 👥 Vendégeink Bodrogközi László – alapító-tulajdonos és ügyvezető, Neuron Software Közel három évtizedes szakmai és cégvezetői tapasztalattal rendelkezik az üzletileg kritikus nagyvállalati szoftverek fejlesztése, átvétele és fenntartható modernizációja terén. Mórocz Máté – értékesítési és marketing vezető, Neuron Software A termékesített szoftverátvételi és -fenntartási módszertan piaci pozicionálásáért, az organikus növekedésért és a skálázható folyamatokért felel. 🎯 Ami miatt ezt az epizódot nem érdemes kihagyni 1. Amikor a szoftver túléli a készítőit és üzemeltetőitHogyan alakul ki az a helyzet, amikor a vállalat alapműködését biztosító rendszert már senki sem ismeri átfogóan? 2. A menzaebédtől az elismert módszertanig: a rendszerátvétel művészeteMiként lett egy kényszer szülte ebédidős segítségkérésből olyan sztenderdizált folyamat, amellyel részletes elemzés nélkül akár négy nap alatt eldönthető egy idegen rendszer biztonságos átvehetősége? 3. Pilótaszemlélet a vállalatvezetésben: mindig a repülőgép előtt járniMit tanulhat egy felsővezető a repülésből és a sajtlyuk-elméletből? 4. Etikus árazás a szakadék szélénSzabad-e megemelni az árat akkor, amikor a leállás szélén tántorgó ügyfél bármekkora összeget kifizetne a megmentésért? 5. Vibe coding, AI és valóság: drótváz vs. vállalati kódminőségMennyit segít a mesterséges intelligencia a legacy rendszerek feltárásában, milyen biztonsági réseket rejt az ellenőrizetlen kódgenerálás? 💬 Kiemelt gondolatok az adásból „Vannak a szuperpilóták, akik bármilyen nehéz helyzetet meg tudnak oldani – és vannak a profi pilóták, akik nem kerülnek bele ezekbe a helyzetekbe.” – Bodrogközi László „Az utolsó előtti fejlesztő felmondása után három hónappal fog felállni az utolsó is.” – Bodrogközi László 🎧 Hallgasd meg az epizódot! Ha szeretnéd megtudni, miként előzhető meg, hogy a céged informatikai alaprendszere időzített bombává váljon, és hogyan vehető át biztonságosan egy gazdátlan kód, tarts velünk a DIG-IT Podcast legújabb epizódjában! 📡 Kövess minket!  🌐 DIG-IT Podcast: https://digitpodcast.hu  🎥 YouTube | 🎧 Spotify | 🍏 Apple Podcasts |  💼 LinkedIn | Facebook  🎙️ Szerkesztők Személyi László és Szekér Zoltán #DIGITPodcast #NeuronSoftware #LegacyRendszerek #Szoftverfenntarthatosag #VibeCoding

    4. évad / 37. epizód – A kód, amit már senki nem ért
  4. Oct 21

    4. évad / 36. epizód - Modernizáció leállás nélkül

    Szinte minden növekvő nagyvállalatnál eljön a pillanat, amikor a meglévő informatikai alaprendszer még működik, üzletileg kritikus, de a felgyorsult piaci tempó, a technológiai adósság és az új elvárások miatt a foltozgatás már nem fenntartható. A leállás nélküli modernizáció azonban nem pusztán technológiai csere. Az üzleti folyamatok megértéséről, a rendszerszintű tervezésről és a működésbiztonságról szól. De mikor diktálja valóban az üzlet a váltást, és mikor válik maga a rendszer az innováció fékjévé?  👥 Vendégeink Pintér Szabolcs – ügyvezető, UpScale Az alkalmazásfejlesztés, a mikroszervizes architektúrák, a cloud-native technológiák és az üzletfolytonos rendszermodernizáció szakértője. A beszélgetésben a monolitikus architektúrák bontásáról, a fokozatos átállási stratégiákról (Strangler Pattern), az AI fejlesztői és vállalati integrációjáról, valamint a fenntartható költségmodellekről osztja meg gyakorlati tapasztalatait. Neuwald Tivadar – Fejlesztés és Értékesítés Stratégiai Igazgató, Delta Technologies Zrt. A nagyvállalati rendszerintegráció, az IT/OT-infrastruktúra és a digitális transzformáció stratégiai oldalát képviseli. Rávilágít az on-premise és felhős rendszerek határaira, a kiberbiztonsági és megfelelési elvárásokra (NIS2, GDPR, AI Act), a minőségkontrollra, valamint arra, hogyan válik egy integrátori együttműködés dobozos értékesítés helyett valódi stratégiai tanácsadássá. 🎯 Ami miatt ezt az epizódot nem érdemes kihagyni Úgy átépíteni a rendszert, hogy közben nem lehet kiköltözni belőle.Kiberbiztonság, eltűnő fejlesztők és magára hagyott kódokFelhő vagy földi szerverek: mit határoz meg az adat?Az AI bevezetésének három lépése: Prepare, Enable, DeliverVibe coding a valóságban: prototípus vs. éles környezetIntegráció és egyedi szoftver: a Delta és az UpScale szinergiája💬 Kiemelt gondolatok az adásból „Nem a technológia húzza az üzletet, hanem az üzlet húzza a technológiát.” „Amikor a szervezetben a rendszer mondja meg, hogy milyen legyen az üzlet, és nem az üzlet mondja meg, hogy milyen legyen a rendszer – ott van az óriási különbség.” „A legtöbb vállalat azonnal a szállítást (Deliver) akarja, miközben még a felkészülésnél (Prepare) és a képessé tételnél (Enable) is komoly lemaradásban van.” „A Vibe coding és az AI elhozta a tudás demokráciáját, de az elkészült prototípus nem azonos az éles, production-ready környezettel.” „Egy AI modell nem determinisztikus, hanem valószínűségi alapon működik. Ezért elengedhetetlen a szigorú minőségkontroll és a felelős emberi felügyelet (Human in the loop).” 🎧 Hallgasd meg az epizódot! A modernizáció nem öncélú kódcsere, és az AI sem varázspálca: mindkettő akkor teremt üzleti értéket, ha stabil architektúrára, átlátható folyamatokra és fenntartható működésre épül. Ha tudni szeretnéd, hogyan újítható meg egy kritikus vállalatirányítási vagy banki rendszer leállás nélkül, és hogyan építhető be biztonságosan az AI a mindennapi működésbe, tarts velünk a DIG-IT Podcast legújabb adásában! 📡 Kövess minket! 🌐 DIG-IT Podcast: https://digitpodcast.hu 🎥 YouTube | 🎧 Spotify | 💼 LinkedIn | Facebook 🎙️ Szerkesztők Személyi László és Szekér Zoltán #DIGITPodcast #Modernizacio #LegacyRendszerek #CloudNative #Kubernetes #Microservices #MesterségesIntelligencia #VibeCoding #DeltaTechnologies #UpScale #ITArchitektura #DevOps

    4. évad / 36. epizód - Modernizáció leállás nélkül
  5. Oct 16

    4. évad / 35. epizód – 33 óra. Egy csapat. Egy MI.


    Az egyetemen a hallgató rengeteg elméleti módszert sajátít el, a vállalati gyakorlatban viszont azonnal az a kérdés fogadja: a meglévő adatokból, a szűkös határidőre mit tudsz megcsinálni? Ezt a fajta felkészültséget a legnehezebb tantermi körülmények között átadni, hiszen mérni és számonkérni alig lehet, kizárólag éles szituációkban kipróbáltatni. A DIG-IT Podcast adásában a negyedszázados múltra visszatekintő veszprémi Tímár László Esettanulmányi Verseny apropóján annak járunk utána, hogyan alakítja át a gazdasági képzést és a menedzsmentet a mesterséges intelligencia, miért vált csendes nemzetstratégiai üggyé a hazai cégek generációváltása, és miként spórolható meg akár fél évnyi betanulási idő a korai egyetemi-vállalati együttműködéssel. 👥 Vendégeink Bajzek Beáta – a Pannon Egyetem Gazdaságtudományi Karának dékánja Gasparetz András – címzetes egyetemi docens, a MagiCom Kft. alapítója és korábbi ügyvezetője 🎯 Ami miatt ezt az epizódot nem érdemes kihagyni Elméleti módszertan vs. hétfő reggeli éles határidőkAz egyetemi elmélet önmagában nem készít fel a munkahelyi valóságra, ahol korlátozott adatokból kell gyors üzleti döntést hozni. A cégek és az egyetemek korai együttműködésével akár fél évnyi onboarding idő is megspórolható.A Tímár László Esettanulmányi Verseny és a 24 órás döntési nyomásA negyedszázados versenyen a hallgatók komplex, valós piaci problémákat oldanak meg 24 óra alatt, majd vezetői jelentést prezentálnak szigorú vállalatvezetők előtt.Generációváltás: a magyar gazdaság csendes nemzetstratégiai ügyeTanácsadó helyett edző a cégátadás folyamatábanMesterséges intelligencia a vezetésben: eltűnik-e a középvezetői szint?AI a tanteremben és az éles hackertámadás a versenyen💬 Kiemelt gondolatok az adásból „Az egyetemen a hallgató megtanul mondjuk 50 féle módszert, tehát a cégnél meg egy kérdés várja: hogy mondjuk a meglévő adatokból ma estig mit tudsz megcsinálni.” „Az onboarding folyamatot nem tudjuk megspórolni, de fél évet lehet nyerni egy olyan környezetben, ahol a cégek sokkal korábban befolynak az egyetemi képzésekbe.” „A generációváltásnál az olvasópróba, a főpróba, a bemutató az egyetlen egy előadás: innen már visszalépni nem lehet, ez egy ugrás a mélybe.” 🎧 Hallgasd meg az epizódot! A piacképes tudás megszerzése nem szorítkozhat lexikális ismeretekre, ahogyan a mesterséges intelligencia sem válthatja ki a felelős, önálló vezetői döntéshozatalt. A szilárd szakmai alapok, az éles helyzetekben edzett problémamegoldás és az emberi együttműködés együtt biztosítják a tartós versenyképességet az üzleti életben. Ha szeretnéd megtudni, miként formálja át az egyetemi tehetséggondozást az MI, hogyan vezényelhető le sikeresen a generációváltás a hazai vállalkozásoknál, és miként vizsgáznak a hallgatók 24 órás éles üzleti döntési helyzetekben, tarts velünk a DIG-IT Podcast legújabb adásában! 📡 Kövess minket! 🌐 DIG-IT Podcast: https://digitpodcast.hu 🎥 YouTube | 🎧 Spotify | 💼 LinkedIn | Facebook 🎙️ Szerkesztők Személyi László és Szekér Zoltán #DIGITPodcast #PannonEgyetem #TimarLaszloVerseny #Esettanulmany #Generaciovaltas #MesterségesIntelligencia #Vezetesfejlesztes #Felsooktatas #Onboarding #Management #UzletiOktatas #AIAssist

    4. évad / 35. epizód – 33 óra. Egy csapat. Egy MI.

  6. Oct 12

    4. évad / 34. epizód - Robotizáció: a beruházástól a megtérülésig

    Megéri robotizálni? Miért kerül sokszor többe a robot köré épített rendszer, mint maga a gép? És vajon a humanoid robotok tényleg új korszakot nyitnak az iparban? Egy rosszul előkészített robotberuházás nem feltétlenül oldja meg a gyártás problémáit, akár drágábbá is teheti azokat. A robot ára ugyanis csak egy része a teljes történetnek. ⏱️ Fejezetek (Chapters) 00:00 – Miért nem a robot ára a legnagyobb kérdés? 01:19 – Amikor az IT és a robotika találkozik: mit nyernek vele a gyárak? 04:42 – Robotizáció Magyarországon: kik fejlesztenek valójában? 08:54 – Mit érdemes először automatizálni egy középvállalatnál? 15:32 – Mennyibe kerül egy robotberuházás, és hol bukhat el a megtérülés? 19:48 – Ki üzemelteti a robotot? Karbantartás, informatikai biztonság és NIS2 24:47 – Kockás füzet helyett adatok: AI és prediktív karbantartás 26:40 – Személyes félidő: amikor a vásárlás csak a költségek kezdete 29:47 – Robotot venni vagy robotmunkát bérelni? A RaaS üzleti modellje 33:20 – Humanoid robotok: ipari áttörés vagy marketing? 39:52 – Hogyan illeszkedik egy humanoid robot a meglévő gyárba? 43:08 – Elveszik a robotok a munkánkat? Ember és gép a jövő iparában 50:23 – Fizikai AI: ki felel, ha a robot rosszul dönt? 53:50 – Hol működjön a robot intelligenciája? Felhő, helyi szerver vagy Edge AI 56:45 – Három lépés a sikeres automatizáláshoz: tanácsok cégvezetőknek 59:47 – Összegzés és elköszönés 👥 Vendégeink Busa Bence – a Robotizálunk Kft. ügyvezetője Az ipari automatizálás és robotintegráció gyakorlati oldalát képviseli. A beszélgetésben a robotikai beruházások előkészítéséről, a gyártási folyamatok problémáiról, az integráció valós költségeiről, a megtérülésről és az új szolgáltatási modellekről osztja meg tapasztalatait. Pandur Richárd – a Delta Technologies Zrt. vezető solution architectje Az informatikai rendszerintegráció szemszögéből mutatja be, hogyan kapcsolódnak össze a gyártóberendezések, az adatplatformok, az ipari hálózatok és a vállalati informatikai rendszerek. Szó esik az IT- és OT-környezetek integrációjáról, a kiberbiztonságról és a fizikai AI alkalmazásának kihívásairól is. 🎯 Ami miatt ezt az epizódot nem érdemes kihagyni 1. Robotot venni nem ugyanaz, mint sikeresen automatizálni 2. A robot valódi ára: amit a beruházási ajánlatból könnyű alábecsülni 3. Magyarország robotizál – de a hazai KKV-k mennyire tartanak lépést? 4. Robot as a Service: miért vennénk robotot, ha a munkájáért is fizethetünk? 5. Humanoid robotok a gyárban: látványos bemutató vagy valódi gazdasági fordulat? 6. A robot nem működik elszigetelten: IT, OT és kiberbiztonság 7. Fizikai AI: amikor egy hibás döntésnek fizikai következménye van 💬 Kiemelt gondolatok az adásból “Nem maga a robot a drága, hanem az a világ, amit a robot köré építünk.” “A robot önmagában csak egy eszköz.” “A gyártó cégek sokszor impulzusszerűen automatizálnak.” “Kevésbé látok technológiai fejlődési korlátot, inkább azt látom, hogy az előkészítő és tervezési munka hiányzik a hazai KKV-szektorból.” “Három lépésre osztanám magát az automatizálást. Az első az előkészítés, második maga az automatizáció, harmadik pedig az üzemeltetés.” 🎧 Hallgasd meg az epizódot! A robotizáció nem feltétlenül a robot megvásárlásával kezdődik, és biztosan nem ér véget az üzembe helyezéssel. Ha érdekel, hogyan hozhatnak jobb technológiai és üzleti döntéseket a magyar vállalatok, és milyen változásokat hozhat a humanoid robotika és a fizikai AI, tarts velünk a DIG-IT Podcast új epizódjában!  📡 Kövess minket! 🌐 DIG-IT Podcast: https://digitpodcast.hu 🎥 YouTube | 🎧 Spotify | 💼 LinkedIn | Facebook 🎙️ Szerkesztők Személyi László és Szekér Zoltán #DIGITPodcast #Robotika #Automatizalas #HumanoidRobotok #MestersegesIntelligencia #Ipar40 #RobotAsAService #Robotizalunk #DeltaTechnologies

    4. évad / 34. epizód - Robotizáció: a beruházástól a megtérülésig
  7. Sep 29

    🎙️ 4. évad / 33. epizód – A CRM rejtett kockázatai: Értékesítési csodafegyver vagy nyitott aranybánya a támadóknak?

    A legtöbb cégnél a CRM bevezetése még mindig elsősorban az értékesítési hatékonyság köré épül. Gyorsabb ügyfélkezelés, automatizált ajánlatadás, látványosabb riportok. A tárgyalóasztalnál ott ül az értékesítés, az IT és a beszállító, miközben az IT-biztonság és a jogi szempontok sokszor csak később kapcsolódnak be a folyamatba. Pedig a vállalat egyik legfontosabb adatvagyona ma már nem feltétlenül a szerverteremben vagy egy elszórt Excel-táblában van, hanem éppen a CRM-ben, az ügyféladatok környékén. Ebben az adásban a látványos funkciók mögé nézünk, és feltárjuk a CRM-rendszerek kevésbé látható üzleti, szervezeti és biztonsági vakfoltjait. 👥 Vendég: Szilasi Beatrixszoftverfüggetlen CRM-tanácsadó (GoldenCRM) 🎯 Ami miatt ezt az epizódot nem érdemes kihagyni: Az adatvagyon vakfoltja:Miért tekinti még mindig sok cég puszta adminisztrációs eszköznek a CRM-et, miközben annak valójában döntéstámogató szerepet kellene betöltenie? A tárgyalóasztal hiányzói:A sales gyorsaságot akar, az IT a működőképességet és az erőforrásokat tartja szem előtt – de mikor kerülnek be a biztonsági és jogi szempontok a CRM-bevezetésbe? A bukások háttere és a szétfejlesztés csapdája:Miért végződik az adásban elhangzó állítás szerint a CRM-projektek több mint fele bukással? Mikor hibázunk nagyobbat: ha a céget kényszerítjük a rendszerhez, vagy ha a rendszert fejlesztjük szét a vállalat minden egyedi igénye miatt? Ketyegő jogosultsági bombák:Hogyan fordulhat elő, hogy egy már kilépett munkatárs hozzáférése aktív marad? Miért kritikus kérdés, hogy ki, mihez és meddig férhet hozzá a CRM-ben? A CRM mint szervezeti nagyító és a Shadow IT:Miért hozza felszínre egy CRM-bevezetés a cégen belüli érdekellentéteket? És hány olyan rendszer, hozzáférés vagy integráció működhet egy vállalatnál, amelyről a vezetés nem is tud? Felhő, adat és kontroll:Elég-e az, ha fizikailag Európában van az adat? Mit jelent valójában a kontroll egy felhőalapú CRM felett, és milyen biztonsági, működési vagy akár szuverenitási kérdéseket érdemes feltenni már a bevezetés előtt? Checkbox-auditok és a pecsét illúziója:Valódi védelmet jelent-e egy tanúsítvány vagy egy „lepecsételt papír”, ha mögötte nincs tényleges ellenőrzés? Mi a független audit valódi szerepe? Aranybánya a támadóknak:Miért különösen értékes célpont egy CRM? Kulcsügyfelek, kulcsfelhasználók és tranzakciós adatok kerülnek egy helyre – ezért a rendszer üzleti értéke egy támadó szemében is rendkívül magas lehet. És hol van helye a valódi biztonsági tesztelésnek, akár red teaming jelleggel? AI és az ügyfélélmény jövője:Hogyan alakítja át az AI a CRM használatát, és miért lesz egyre fontosabb az ügyfélélmény? Ahogy az adásban is elhangzik: a legjobb élményeinkből lesznek az elvárásaink. 💬 Kiemelt gondolatok az adásból: „A CRM nem csak egy rendszer: egy nagyító is, ami fölnagyítja a cégben meglévő érdekellentéteket.” „Beléptem egy céghez, kaptam egy jogosultságot. De lehet, hogy már egy éve nem dolgozom ott, viszont a jogosultságomat nem vették el.” „A CRM projektek több mint fele bukással végződik.” „Egy CRM rendszer a támadóknak aranybánya.” „Sok cég még mindig adminisztrációs eszköznek tekinti a CRM-et, miközben ez már rég döntéstámogató eszköz kéne, hogy legyen.” „Egy papír, amire ráteszünk egy pecsétet, és azt mondjuk, hogy mostantól véd…” „A legjobb élményeinkből lesznek az elvárásaink.” 👇👇👇👇👇👇👇👇👇👇 🎧 Hallgasd meg most – és iratkozz fel a csatornára! 📡 digitpodcast.hu | YouTube | Spotify | LinkedIn | Facebook Szerkesztők: László Személyi, Zoltán Szekér #digitpodcast #goldencrm #crm #crmrendszer #adatvedelem #itbiztonsag

    🎙️ 4. évad / 33. epizód – A CRM rejtett kockázatai: Értékesítési csodafegyver vagy nyitott aranybánya a támadóknak?
  8. Sep 23

    4. évad / 32. epizód – Resilience360: Papíron működik, vagy élesben is kibírja a haváriát?

    Van egy céges dokumentum, amit általában pontosan egy ember olvasott el, pontosan egyszer: amikor megírta. Ez a katasztrófa-helyreállítási terv. Ott pihen a mappában, megvan hozzá a vezetői jóváhagyás, a megfelelőségi bizottság kipipálta – de vajon ki meri garantálni, hogy egy éles havária esetén is működik? Hétfő reggel van, a pénzügy éppen zárja a hónapot, és a rendszer nem jön be. Ilyenkor derül ki igazán: az évek óta tartó „stabil működés” valódi ellenállóképességet jelent-e, vagy csupán a szerencsének köszönhető, mert még nem ért minket váratlan terhelés. Miért ad hamis biztonságérzetet a teljesen zöld monitoring képernyő? Mi a különbség a papírra vetett RTO/RPO vágyálmok és a kimért tények között, és hogyan lehet kontrolláltan „elrontani” dolgokat a felhőben ahhoz, hogy élesben megelőzzük a több tízmilliós károkat? 👥 Vendégek: Kulcs Viktor – a TC2 felhőbiztonsági szakértője Sepsy Károly – a TC2 CDBO-ja (üzletfejlesztési vezetője) 🎯 Ami miatt ezt az epizódot nem érdemes kihagyni: A zöld dashboard illúziója: Miért kell egy jó biztonsági szakembernek „egészséges paranoiával” élnie, és miért pont akkor kell a leginkább gyanakodni, amikor látszólag minden mérőszám tökéletesen rendben van? RTO és RPO vágyak vs. valóság: Ki határozza meg a helyreállítási időt és a megengedhető adatvesztést – az IT vagy a CFO? Hogyan fordíthatók le a technikai paraméterek forintosítható üzleti kockázattá és kiesett bevétellé? A Resilience360 módszertan és a Game Day-ek: Hogyan tesztelhető a rendszer tűrőképessége éleshez hasonló felhőkörnyezetben, és miként lehet szándékos hibákat generálni kontrollált keretek között (blast radius) anélkül, hogy az üzletmenet sérülne? AI a forráskódban és felhőben: Hogyan segíti a mesterséges intelligencia az architektúra és a kódbázis mélyelemzését, hol ér véget az algoritmus feladata, és hogyan szűrhető ki a hallucináció az emberi szakértői kontrollal? A reziliencia mint mellékhatásos költségcsökkentés: Miért vezet a jobb hibatűrés és az optimális erőforrás-méretezés (rightsizing) szinte azonnal drasztikusan alacsonyabb AWS felhőszámlákhoz? Két élethelyzet a gyakorlatban: Mit tegyen az a cégvezető, aki épp egy költséges modernizáció előtt áll, és mit az, akinek a rendszere látszólag évek óta gond nélkül “elketyeg”? 💬 Kiemelt gondolatok az adásból: „Ha minden zöld, akkor igazából azt kell magadtól megkérdezni: mi az, amit nem figyelsz?”  „Attól, mert még nem égett le a házam, egyáltalán nem biztos, hogy jó a füstjelzőm.”  „Minden helyreállítási idő és adatvesztési küszöb csak papírformájú feltételezés. Amint validáljuk és kimérjük, onnantól válik valódi vezetői információvá.”  „A legtöbb cégnél nem maga a terv hiányzik, hanem az, hogy valaki végre egyszer letesztelje.”  👇👇👇👇👇👇👇👇👇👇 🎧 Hallgasd meg most – és iratkozz fel a csatornára! 📡 digitpodcast.hu | YouTube | Spotify | LinkedIn | Facebook Szerkesztők: László Személyi, Zoltán Szekér #digitpodcast #tc2 #resilience360 #felhobiztonsag #aws #cloudcomputing #disasterrecovery #uzletfejlesztes #resilience #itbiztonsag #techpodcast

    4. évad / 32. epizód – Resilience360: Papíron működik, vagy élesben is kibírja a haváriát?

About

Digitális innováció és technológia? Digitális átalakulás? Hogyan lehetek sikeres a digitális üzleti világban? Ez a ⁠DIG-IT Podcast⁠ 🎙️ Mi itt a mélyére ásunk a dolgoknak. (You can also access ⁠DIG-IT Podcast⁠ episodes with subtitles on YouTube channels. We subtitle the DIG-IT Podcast channel in the following languages: Hungarian, Italian, Swedish, Polish, English, Spanish, Turkish, German.) YouTube:  https://www.youtube.com/@digit-podcast Kövess minket, hallgass minket! Kérdezz minket! 🎧

You Might Also Like