Mozinet Nagylátószög

Mozinet

A Mozinet filmbemutatói gyakran túlmutatnak önmagukon. Az esztétikai értékük mellett olyan témákat dolgoznak fel, amelyekről kevés szó esik a médiában és a közbeszédben. A Mozinet Nagylátószög célja, hogy a különböző területek szakemberei által izgalmas nézőpontokat ismertessen meg. A Mozinet hivatalos felületei: Facebook: https://www.facebook.com/mozinet Instagram: https://www.instagram.com/mozinetfilmek TikTok: https://www.tiktok.com/@mozinet.tiktok YouTube: https://www.youtube.com/mozinet Weboldal: https://mozinet.hu

  1. Egy tyúk bármit eljátszik / Halász Árpád & Kovács Gellért / Mozinet Nagylátószög

    Mar 29

    Egy tyúk bármit eljátszik / Halász Árpád & Kovács Gellért / Mozinet Nagylátószög

    Halász Árpád állatkoordinátor: Egy tyúk bármit eljátszik A Mozinet Nagylátószög legújabb epizódjában Kovács Gellért beszélget Halász Árpád állattrénerrel Pálfi György új filmje, a Tyúk kapcsán. Halász Árpád több évtizedes tapasztalattal rendelkező állattréner és állatkoordinátor, aki nemzetközi produkciókban is dolgozott már. A Mozinet új bemutatójában egy tyúk eldönti, hogy nem törődik bele a sorsába, megszökik a biztos halált jelentő telepről, és mindent megtesz azért, hogy végre anya lehessen. Gyönyörű tengerparti tájakat és kietlen pusztaságokat is keresztező kalandjai során egy olyan igazi emberi dráma bontakozik ki előttünk, amelyet ilyen nézőpontból még biztosan nem láthattunk. „Az idomítás egy kényszeralapú tanítás, mi meg nem akarunk kényszereket használni.” Halász Árpád az interjú elején rögtön tisztázza, miért nem használja az „állatidomár” kifejezést. Számára a munkája alapja az állatokkal való együttműködés, nem pedig a kényszerítés, ami a Tyúk forgatásán is meghatározó szemlélet volt. „A tyúkok valójában iszonyat okos állatok.” A beszélgetés során szó esik arról is, mennyire alábecsült állat a tyúk. Halász részletesen mesél arról, milyen komplex feladatokra képesek ezek az állatok, és hogyan lehet őket motivációval tanítani a filmes munkára. „Nyolcvan százalékban kitalált, pontos, megkoreografált munka volt. A baromfiudvaron, ami történt, azok pedig spontán természetes jelenségek.” A film készítésének egyik legizgalmasabb aspektusa az volt, hogyan találkozik a tudatosan megtervezett jelenet és a véletlenszerű, természetes viselkedés. A beszélgetésben szóba kerül még: - Hogyan zajlott a tyúkok kiválasztása és felkészítése a forgatásra? - Milyen trükkökkel segítették az állatok természetes viselkedését a kamera előtt? - Hogyan oldották meg a veszélyesnek tűnő jeleneteket (tűz, ragadozók)? - Milyen állatok szerepelnek még a filmben a tyúkon kívül? - Hogyan működik egy állattréner csapata egy nagyjátékfilmben? - Milyen kapcsolat alakul ki az állatok és az emberek között a forgatáson? - Milyen kihívásokkal jár a különböző fajokkal való munka? - Miért fontos a megfelelő tartási és tréningkörnyezet az állatok számára? Fejezetek: 00:00 Bevezetés 00:29 Hogyan forgatnak tyúk szexjelenetet? 01:05 Miért nem „állatidomár”?02:45 Mit lehet megtanítani egy tyúknak? 03:51 Mennyire okos állat a tyúk?06:41 Hány tyúk játszotta a főszerepet? 09:22 Hogyan dolgoznak együtt a színészekkel?12:02 Mi volt megírva, mi spontán? Műsorvezető – Kovács Gellért Rendező – Orzói Kristóf Operatőr – Rotera Vágó – Pamuki Krisztián Kreatív producer – Bertók Andrea, Csata Hanna Kommunikáció – Beleznai Márk Producer – Böszörményi Gábor Hangmester – Obbágy Máté Hangutómunka – Nagy Botond

    34 min
  2. Van még szükség köztársasági elnökre? / Schultz Nóra, Nahimi Botond & Veiszer Alinda / Nagylátószög

    Mar 8

    Van még szükség köztársasági elnökre? / Schultz Nóra, Nahimi Botond & Veiszer Alinda / Nagylátószög

    “Van még szükség köztársasági elnökre?” - Schultz Nóra, Nahimi Botond & Veiszer Alinda - Mozinet NagylátószögMit jelent ma a kegyelem a politikában? Lehet-e egy köztársasági elnök a nemzet egységének megtestesítője, és mennyire fér bele az igazságszolgáltatás rendszerébe az, hogy egyetlen ember felülírhat egy ítéletet? Többek között ezekről a kérdésekről beszélgetett Veiszer Alinda újságíró Schultz Nóra politikai elemzővel és Nahimi Botond politológussal a Mozinet Nagylátószög eseményén, amelyet a Toldi Moziban tartottunk február 26-án. A beszélgetés apropója Paolo Sorrentino új filmje, A kegyelem volt.A Mozinet új bemutatójában Paolo Sorrentino ismét a legkedveltebb színészével dolgozott együtt: Toni Servillo ezúttal Olaszország képzeletbeli elnökét kelti életre, aki jogászként rendíthetetlenül hisz a gránitszilárdságú törvényekben. Egész mandátuma alatt végig az elveit követte, utolsó elnöki döntései viszont akár az egész pályafutását átértékelhetik. A nyugdíjhoz közeledve ugyanis két kegyelmi kérvény és egy nagyon megosztó törvényjavaslat kerül az asztalára.„A kegyelemadás esszenciálisan önkényes, mert hát itt is látjuk, hogy végül is egy személy hozza meg a döntést.”Schultz Nóra szerint a film egyik kulcsmotívuma a kétely: a köztársasági elnök sokáig halogatja a döntést, miközben egyre inkább szembesül azzal, hogy a politikában a döntéshozás elkerülhetetlen. Ez ugyanígy van a való életben is, aki nem képes nehéz döntések meghozatalára, az a politikai pályára alkalmatlan.„Tulajdonképpen az a bátorság, amikor a kételyek ellenére tudunk döntéseket hozni a végén.”A beszélgetésben szóba került az is, hogy a kegyelmi jog intézménye történetileg részben a királyi hatalom hagyatéka, amely a modern demokráciákban is megmaradt. Emiatt sokszor feszültség keletkezik az igazságosság elve és a megbocsátás lehetősége között.„A bürokráciát sokszor azért kritizáljuk, mert lelassítja a döntéseket – de valójában pont ez a lényege: hogy megakadályozza az elhamarkodott döntéseket.” Nahimi Botond – a filmet idézve – kiemelte a bürokrácia szerepét, amikor a kegyelmi döntések körüli politikai és intézményi folyamatokról beszélt. A két évvel ezelőtti magyarországi kegyelmi botrány többek között pont azért is robbanhatott ki, mert nem előzte meg bürokráciai mérlegelés a döntést. A film kapcsán az is felmerült, hogy mit várunk ma egy köztársasági elnöktől: pusztán ceremoniális szerepet, vagy valódi morális iránytűt a politikában.„A kegyelem mindig ellentmondásos marad. Lehet vállalhatatlan kegyelmet adni – de az is problémás lehet, ha valaki soha nem él ezzel a jogával.” – fogalmazott Schultz Nóra.Műsorvezető: Veiszer AlindaRendező: Orzói KristófOperatőr: RoteraVágó: Pamuki KrisztiánKreatív producer: Bertók Andrea, Csata HannaKommunikáció: Beleznai MárkProducer: Böszörményi GáborHangmester: Obbágy MátéHangutómunka: Lukács PéterLátvány: NanavízióFejezetek:00:00 Bevezetés00:59 A köztársasági elnök szerepe a filmben01:42 Alkotmányos feladatok és nemzeti egység03:48 Politikai film vagy emberi történet?05:50 Bizalom az egyszemélyi politikai döntésekben09:17 Hogyan működik a kegyelmi döntés?11:08 Lehet politikát csinálni kegyelemből?16:20 Bátorság, kétely és politikai döntések

    34 min
  3. "Az elme szabad állat" - Fazekas Gergely & Lukács Luca - Kurtág töredékek - Mozinet Nagylátószög

    Feb 15

    "Az elme szabad állat" - Fazekas Gergely & Lukács Luca - Kurtág töredékek - Mozinet Nagylátószög

    Fazekas Gergely zenetörténész: „Az elme szabad állat”Mitől különleges Kurtág György zenéje? Hogyan lehet közel kerülni egy életműhöz, amely egyszerre radikálisan kortárs és mélyen gyökerezik az európai hagyományban? A Mozinet Nagylátószög legújabb adásában Fazekas Gergely zenetörténésszel beszélget Lukács Luca a Kurtág töredékek című dokumentumfilm kapcsán. A Mozinet új bemutatójának központi figurája, a közel száz éves Kurtág György nemcsak a leghíresebb magyar kortárs zeneszerző, de nemzetközileg is egyedülálló jelenség. A Budapest Music Center padlásszobájában élő zseni kerekesszékhez kötött, ugyanakkor szellemileg teljesen friss. Kihasználva a zenei központ adta lehetőségeket napjai rendületlenül munkával telnek. A világ minden tájáról látogatják a legelismertebb zenészek, hogy egy olyan lelkileg és szakmailag is megterhelő, rendkívül alázatos munkafolyamatnak vessék alá magukat, ahol akár több óra alatt egy-egy műnek mindössze néhány percét dolgozzák fel. „Nem a Kurtág György a fontos, hanem az a fontos, amit a Kurtág György jelenléte a világban megmutat. És szerintem ezt látjuk a filmben.”A beszélgetés során szó esik arról, hogy a dokumentumfilm túlmutat a zenén: öregedésről, veszteségről, alkotásról, a gondolat megformálásának nehézségéről beszél. A film nem „reklámfilm” egy életműhöz, hanem önálló műalkotás, amely közelebb visz azokhoz a kérdésekhez, amelyek Kurtág számára is alapvetőek voltak: élet, halál, gyász, szeretet, felelősség.„Most olyan messze vagyunk Kurtág születésétől, mint Kurtág születése Beethoven halálától. Iszonyatosan sok minden történt azóta, és nemcsak a zenében, hanem minden területen.”Ez a perspektíva nemcsak Kurtág helyét jelöli ki a zenetörténetben, hanem érzékelteti azt az elképesztő kulturális változást is, amelyen a 20. század átment. Fazekas felidézi azt a legendás pillanatot is, amikor 1945 szeptemberében a Zeneakadémia folyosóján összetalálkozott egymással a két Romániából érkező fiatal zseni: Kurtág György és Ligeti György. Mindketten Bartók miatt felvételiztek, nem tudva, hogy hetekre van a haláltól. Egy új zenei korszak korszak indult ott el.„És tulajdonképpen a Kurtág zenéjének szerintem az egyik csodája, hogy a legelemibb dolgokig megy vissza.”A beszélgetés kitér Kurtág zenei nyelvére is, amely egyszerre radikális és elementáris egyszerűségű. Fazekas szerint Kurtág képes arra, hogy a legapróbb zenei gesztusból – akár egyetlen hangból vagy üres gitárhúrból – teremtsen mélységet. Művei sokszor rendkívül rövidek, olykor egy TikTok-videó hosszával vetekednek, mégis hónapok, évek munkája sűrűsödik bennük.„A jó zene az, ami mögött érezni a teljes személyes odaadást.”Kurtág a zenéről alkotott gondolkodásában is radikális. Ez a személyes odaadás az, amit Kurtág előadóitól is elvár: nem pusztán technikai pontosságot, hanem teljes átélést. A film egyik legizgalmasabb rétege éppen az alkotás és az előadás közti törékeny, mégis szenvedélyes kapcsolatot mutatja meg.A Kurtág töredékek február 19-től látható a mozikban!A magyar és külföldi díjnyertes művészfilmeket forgalmazó Mozinet Nagylátószög című műsorának célja, hogy izgalmas nézőpontokat ismertessen meg a vendégek által, akik különböző területek szakemberei. A Nagylátószög beszélgetései nem annyira a konkrét filmekről szólnak, inkább a filmekhez teremtenek kontextust – így válnak egyszerre informatív filmes és hétköznapi diskurzussá. A szövegben felhasznált idézeteket szerkesztve közöltük. A beszélgetés megtekinthető a Mozinet Youtube csatornáján és meghallgatható podcast formában a Spotifyon, illetve az Apple és a Google alkalmazásaiban.Az indexkép Labancz Viktória fényképének felhasználsával készült.Fejezetek:00:00 Bevezetés01:27 Miért rendhagyó ez a dokumentumfilm 03:08 Hogyan kezdjünk Kurtágot hallgatni?04:31 A film egzisztenciális kérdései 06:57 Kurtág helye a 20. századi zenében 12:36 Hagyomány és radikalizmus Kurtágnál 25:03 A Végjáték mint életmű csúcsa

    41 min
  4. A művészek olyanok, mint az erdőkertészek / Dragomán György & Kovács Gellért / Mozinet Nagylátószög

    Jan 26

    A művészek olyanok, mint az erdőkertészek / Dragomán György & Kovács Gellért / Mozinet Nagylátószög

    Dragomán György: A művészek olyanok, mint az erdőkertészekMit érez egy fa? Lehet-e empátiával fordulni egy másfajta létezés felé, és mit tanulhat ebből az ember önmagáról? A Mozinet Nagylátószög új epizódjában Kovács Gellért filmkritikus Dragomán György íróval beszélget Enyedi Ildikó új filmjéről, a Csendes barátról, amely január 29-től látható a hazai mozikban.A Mozinet új bemutatójában egy idős fa áll egy botanikus kert közepén. Magányos, ahogy a kert többi lakója is – sok ezer kilométerre eredeti élőhelyüktől, hogy megcsodálhassuk, megfigyelhessük őket. Ahogy mi őket, úgy ők is megfigyelnek minket. Tanúi rövid, kusza, zajos és zaklatott életünknek. A film három történetet mesél el, ember és növény három tétova találkozását, amikor ez a kétfajta, radikálisan különböző érzékelés egy pillanatra igazán összekapcsolódik. Emberi hőseink, akárcsak a kert növényei, kívülállók, magányos lelkek. És épp úgy vágynak a kapcsolódásra, ahogy ők.„Gyerekkoromat egy diófa határozta meg”Dragomán György személyes élményein keresztül is kapcsolódik Enyedi filmjének világához. A beszélgetés során szóba kerül a növényekhez fűződő bensőséges viszony, a lassú idő tapasztalata, és az a kérdés is, hogy megérthető-e egyáltalán egy fa létezése emberi nézőpontból. A Máglya című regényében fontos szerepet kap egy diófa, amely nagyanyja kertjében állt, és meghatározó szerepe volt Dragomán gyerekkorában.„Nekem van egy olyan elméletem, hogy a művészek is, meg a tudósok is olyanok, mint az erdőkertészek: elültetnek egy fát, és az nem nő gyorsabban, mint szeretnék” Az alkotás lassúságáról, a megérési idő szükségességéről is beszél. A filmben megjelenő tudósfigurák és az alkotói folyamat párhuzamai mentén szó esik arról is, hogy az igazi felismerések magányos, időigényes belső munkából születnek meg, ezt a folyamatot egy fa elültetéséhez hasonlítja Dragmán.„Valószínűleg ezért lehet szeretni ezt a filmet: a szelíd bátorságáért”A film olyan, ma is élesen vitatott kérdésekről beszél, mint a feminizmus, a környezetvédelem vagy a tudatkutatás, mégis ítélkezés nélkül, szelíden és empatikusan közelít hozzájuk. Dragomán Miyazaki, Wim Wenders és Tarkovszkij világához hasonlítja a Csendes barátot, egyúttal az egyik legköltőibb filmnek nevezi, amit valaha látott.A beszélgetésben szóba kerül még: -Lehet-e novellát írni egy fa nézőpontjából? -Hogyan változtatja meg a filmnézőt a lassú, meditatív ritmus? -Milyen filmes és irodalmi előképei vannak a Csendes barátnak? -Hogyan kapcsolódik a pandémia tapasztalata a film magányábrázolásához? -Miért válik az empátia a film egyik legfontosabb kulcsfogalmává?A Csendes barát január 29-tól a mozikban, a Mozinet forgalmazásában!A magyar és külföldi díjnyertes művészfilmeket forgalmazó Mozinet Nagylátószög című műsorának célja, hogy izgalmas nézőpontokat ismertessen meg a vendégek által, akik különböző területek szakemberei. A Nagylátószög beszélgetései nem annyira a konkrét filmekről szólnak, inkább a filmekhez teremtenek kontextust – így válnak egyszerre informatív filmes és hétköznapi diskurzussá. A meghívott vendégekkel két állandó műsorvezető, Veiszer Alinda és Kovács Gellért Filmszerész beszélget. Előbbi a filmek által felvetett témákat vesézi ki közéleti szereplőkkel és szakértőkkel, utóbbi alkotókkal vagy filmkritikusokkal, filmesztétákkal bontja ki az épp aktuális film jelentésrétegeit, hátterét.A szövegben felhasznált idézeteket szerkesztve közöltük. A beszélgetés megtekinthető a Mozinet Youtube csatornáján és meghallgatható podcast formában a Spotifyon, illetve az Apple és a Google alkalmazásaiban. Műsorvezető: Kovács GellértRendező: Orzói KristófOperatőr: RoteraVágó: Pamuki KrisztiánKreatív menedzser: Bertók Andrea, Csata HannaKommunikáció: Beleznai MárkProducer: Böszörményi GáborHangmester: Obbágy MátéHangutómunka: Nagy Botond

    39 min
  5. A rendszer elleni lázadás helyett egymást gyilkolják / Pogátsa, Szirmai & Pauló-Varga / Nagylátószög

    12/21/2025

    A rendszer elleni lázadás helyett egymást gyilkolják / Pogátsa, Szirmai & Pauló-Varga / Nagylátószög

    "A rendszer elleni lázadás helyett egymást gyilkolják"December 15-én, az Etele Cinemában premier előtt vetítettük Park Chan-wook legújabb filmjét, a Nincs más választást, a film után pedig Pauló-Varga Ákos beszélgetett Pogátsa Zoltán közgazdász–szociológussal és Szirmai Gergely filmkritikussal, videós tartalomkészítővel. A beszélgetésről készült felvételt a Mozinet Nagylátószög új epizódjában tesszük közzé.A Mozinet új bemutatójában Man-su (Lee Byung-hun – Squid Game – Nyerd meg az életed) évtizedek óta a helyi papírgyár megbecsült dolgozója. A koreai álmot éli: feleségével, két gyerekükkel és két kutyájukkal tágas családi házban élnek, ahol a bonsai fák csinosítgatása tölti ki a szabadidejét. A gyár új tulajdonosa azonban a modernizáció jegyében leépítésbe kezd, és kisvártatva Man-su is az utcán találja magát. A kezdeti eltökélt munkakeresést kétségbeesés váltja fel: egy idő után már a háziállatok fenntartása is éppúgy problémát jelent, mint a jelzáloghitel rendszeres törlesztése. Megalázó helyzetek sorozata végül Man-su-t minden határt áthágó lépésekre készteti.„Dél-Korea a világ egyik legstresszesebb országa, ha nem a legstresszesebb országa.”Pogátsa Zoltán szerint a film társadalmi háttere szorosan összefügg a dél-koreai munkakultúrával, ahol az extrém versenyre való nevelés már az oktatási rendszerben elkezdődik, és egész életen át tart. A folyamatos teljesítmény- és megfelelési kényszer, és a státuszhoz kötött önértékelés együttese olyan pszichológiai nyomást hoznak létre, amely különösen érzékennyé teszi a társadalmat a státuszvesztés okozta krízisre.„Az embereknek az identitása a munkájukhoz kötődik. Az, hogy elveszted a munkádat, az tényleg a lefejezés maga.”Pogátsa elmondja, Dél-Koreában a munka nem pusztán megélhetési forrás, hanem identitásképző erő. Szerinte a posztmodern társadalmakban, és különösen Kelet-Ázsiában, az egyén társadalmi értéke abból vezetődik le, hogy milyen munkát végez, mennyire halad előre, és milyen anyagi sikert tud felmutatni. Ennek elvesztése nem csupán gazdasági, hanem egzisztenciális összeomlást is jelent.„Nem tudom, mikor láttam egy olyan párt egy filmben, akik nagyon szeretik egymást, nagy bajba kerülnek, mégis tovább szeretik egymást.”Szirmai Gergely a film egyik legszokatlanabb elemének a család ábrázolását tartja. A történet tudatosan elkerüli a megszokott melodramatikus fordulatokat: a család nem válik a konfliktus forrásává, hanem stabil háttérként marad jelen még a legsúlyosabb erkölcsi dilemmák közepette is. Ez a döntés ritka a kortárs filmekben, és érdekes kontrasztot képez a történet groteszk, sötét humorú színezetével.„Kíméletlen verseny a kisembernek, szocializmusa vállalatoknak.”Pogátsa a film rendszerkritikai olvasatát hangsúlyozza: miközben az egyének könyörtelen versenyhelyzetbe kényszerülnek egymással, a nagyvállalati szféra állami védelemmel és strukturális előnyökkel működik. A filmben megjelenő erőszak és erkölcsi leépülés nem egyéni torzulásként, hanem egy olyan rendszer következményeként értelmezhető, amely nem kínál kollektív kiutat, csak túlélési stratégiákat.A Nincs más választás január 8-tól a mozikban!A szövegben felhasznált idézeteket szerkesztve közöltük. A beszélgetés megtekinthető a Mozinet Youtube csatornáján és meghallgatható podcast formában a Spotifyon, illetve az Apple és a Google alkalmazásaiban.00:00 Bevezetés és első benyomások a filmről00:02 Műfaj és hangulat00:05 Dél-Korea és munkakultúra00:10 Státuszvesztés és identitás00:11 Rendszerkritika és erőszak00:17 Család és realitás00:20 Corporate világ és verseny00:34 Van-e kiút a rendszerbőlMűsorvezető: Pauló-Varga ÁkosRendező: Orzói KristófOperatőr: RoteraVágó: Pamuki KrisztiánKreatív menedzser: Bertók AndreaKreatív menedzser: Csata HannaKommunikáció: Belez­nai MárkProducer: Böszörményi GáborHangmester: Obbágy MátéHangutómunka: Nagy Botond

    37 min

About

A Mozinet filmbemutatói gyakran túlmutatnak önmagukon. Az esztétikai értékük mellett olyan témákat dolgoznak fel, amelyekről kevés szó esik a médiában és a közbeszédben. A Mozinet Nagylátószög célja, hogy a különböző területek szakemberei által izgalmas nézőpontokat ismertessen meg. A Mozinet hivatalos felületei: Facebook: https://www.facebook.com/mozinet Instagram: https://www.instagram.com/mozinetfilmek TikTok: https://www.tiktok.com/@mozinet.tiktok YouTube: https://www.youtube.com/mozinet Weboldal: https://mozinet.hu

You Might Also Like