Patent

H+ Média

A kulturális és tudományos értékek, érdekességek podcatja.

  1. 05/25/2024

    PATENT - Új eredmények a Mohács-kutatásban

    A mohácsi csata 500. évfordulójához közeledve minden korábbinál intenzívebbé váltak a kutatások a keresztény sereg és az oszmánok összecsapásával kapcsolatban. Az elmúlt években új eredmények is születtek, amelyek részben átírják eddigi ismereteinket. Ezekről beszél a műsorban dr. Varga Szabolcs történész. S hogy mi minden kerül szóba? Íme: Tekinthető-e korszakhatárnak 1526? Miben volt ez a csata más, mint a többi küzdelem a törökök ellen? Hogyan értékelték a történteket a 400. és a 450. évfordulón, 1926-ban és 1976-ban? Igaz-e, hogy sokan vonakodtak részt venni a csatában, szándékosan nem érkeztek meg időben a csata helyszínére, azaz cserbenhagyták a királyt? Valóban várni kellett volna még egy napot, hogy komolyabb erősítés érkezzen? Célszerű volt-e a helyszín kiválasztása az összecsapáshoz? Tudta-e a keresztény sereg, hogy mekkora török haderővel kell szembenéznie? Mi lehetett a magyar hadvezetés pontos szándéka? Kiknek a maradványait találták meg a 3. számú tömegsírban? A csatában estek el vagy kivégezték őket? Milyen uralkodó volt II. Lajos? Miért vett részt maga is a harcban és mi okozta a halálát? A keresztény, illetve az oszmán katonák megpróbálták-e megölni az ellenfél uralkodóját? II. Lajos és a sok magyar főúr halála hogyan befolyásolta az ország további sorsát? Miért „nem jött jól” Szulejmánnak Lajos halála? Hogyan reagált Európa a csata hírére? Varga Szabolcs végül arról is elmondja a véleményét, hogy vajon végződhetett volna-e másképp a mohácsi ütközet.

    53 min
  2. 04/07/2024

    PATENT - Katonaság a városban: közös hadsereg és magyar társadalom a dualizmusban

    A hadtörténeti kutatások fókuszában értelemszerűen a hadi események állnak, de ma már egyre többen foglalkoznak a hadsereg és a társadalom viszonyával. Egy erős hadsereg ugyanis nem létezhet társadalmi támogatás nélkül. De vajon hogy kell elképzelnünk ezt a kapcsolatot, ha nem nemzeti, hanem nemzetek feletti haderőről van szó? Ilyen volt a dualizmus korának hadserege, amelynek egységei békeidőben magyarországi településeken is állomásoztak hosszabb-rövidebb ideig. Dr. Tangl Balázs történész a kiegyezés utáni évtizedekben vizsgálta a közös hadsereg és a társadalom viszonyát, Szombathely példáján. A témában írt doktori disszertációját Benda Gyula-díjjal ismerte el a Hajnal István Kör. Társasági élet, bálok, ünnepek, sportesemények - és párbajok. Egy állandó helyőrség tisztikara szerves részévé vált a település társadalmának, ahol állomásozott. A tisztek rendszeres résztvevői voltak az estélyeknek és táncmulatságoknak, a dinasztikus és az egyházi ünnepek fényét a "díszszázad" emelte, esetenként jótékonysági rendezvényeket szerveztek, de Szombathelyen még a kerékpársport meghonosodása is nekik köszönhető. Akadtak persze párbajba torkolló magántermészetű konfliktusok, de ahogy a helyi Vasvármegye írta: "Szombathely szereti a helyőrségét és a helyőrség szereti Szombathelyt.” A beszélgetésben szó esik arról, mit jelentett a közös hadsereg a dualizmusban, és miért tekinthető ez a haderő demokratikusnak. Hogyan bánt a hadsereg a felekezetekkel és a nemzetiségekkel? Mit jelentett az általános hadkötelezettség, a beszállásolás, vagy a tiszti karbojt becsülete? És mekkora volt a gyalogezred és a lovasezred katonáinak presztizse?

    56 min

About

A kulturális és tudományos értékek, érdekességek podcatja.

You Might Also Like