Gunagriha, Sri Chinmoy tanítványa saját élete bemutatásán keresztül világít rá arra, hogy hogyan legyünk boldogok. Soha ne add fel az életben ahol a legnagyobb az ellenállás, mögött van a legnagyobb boldogság. Feladatunk az életben, hogy boldogok legyünk. Beszél a meditáció gyakorlásáról, lényegéről. A meditáció a nem gondolkodás művészete, amivel megtanulhatunk befelé fordulni, elkezdünk önmagunkra, a szívünkre, az érzéseinkre figyelni. Meditációban megtapasztalhatjuk a belső tágasságot, ami a béke alapja. Meditációban az értelem összekapcsolódik a szívvel. 1. gyakorlat: nem szólalunk meg, amíg nem kérdeznek.Akkor tudunk jók lenni, ha megtanuljuk kontrollálni a gondolatainkat. Ha megtanulunk a szívünkben élni, akkor megszerezzük azt a képességet, hogy le tudjuk állítani a gondolatainkat, csendben tudunk lenni. Az értelemnek a csend unalmas. Pedig a csendben van az igazi Erő, ami belülről jön. 2. gyakorlat: meg kell tanulni lejönni a szívbe. Bármi történik is a szívben kell maradnunk. Gunagriha rámutat az ima és meditáció közötti párhuzamra és eltérésekre. Mindkettő kommunikáció Istennel. Míg az imában kérünk Istentől valamit, elválasztjuk magunkat tőle, addig a meditációban Isten bennünk, ha hallgatunk, akkor ő szól, ad amit ő akar. Az ima legmagasabb formája: „Uram, legyen meg a Te akaratod!” Ez a meditáció, az egyéni akarat átadása az Isteni résznek.A spiritualitás legnagyobb törvénye: „Soha ne add fel!” A meditációt, a szív megnyitását soha nem szabad feladni. Ha a szívben vagyunk, akkor többet nem vagyunk egyedül, megvan minden. A szívünkben van valaki, aki mindig súg, mindig mondja, hogy mit kellene tenni.MEDITÁCIÓ:Felkészülés a meditációra: A meditáció egy különleges dolog, amire fel kell készülni. „Ünnepélyes találkozás a saját belső barátunkkal, Istennel”. Szent dolog, a test a templom, a szív az oltár. Meditációban a templomba megyünk, így tisztának kell lenni. Világos ruhában meditálunk, megtisztálkodva. A legideálisabb ülve meditálni, egyenes háttal.
