Magvető Podcast

Magvető Kiadó

A Magvető Kiadó podcast csatornája.

  1. 6d ago

    Garaczi László – Nagy Ildikó Noémi: Hullámzó horizont ǀ Könyvbemutató

    A Hullámzó horizont, ahogy két szerző közös műve, úgy két világ találkozásának a regénye. Főszereplője, az amerikai magyar családban született és New Yorkban felnövő huszonéves Kiss Villő 1993 nyarán úgy dönt, hogy Magyarországra jön. Míg odaát másodgenerációs bevándorló volt, akinek a nevét Quiche Willow-nak ejtették, addig a rendszerváltás utáni, saját lehetőségeit kereső, mi több, határait feszegető, karneválian színes Budapesten ő lesz az amerikai kislány. De vajon változott-e közben ő maga? Lehet-e egy ilyen látogatás nem csupán visszatérés, hanem hazatalálás és haza-találás is? És ha megvan a haza, akkor ki az az én, akit a négykezes regény lapjain napjainkban mint visszaemlékező elbeszélőt ismerünk meg? A Hullámzó horizont eleven korrajz az 1990 utáni Magyarország mindennapjairól, emlékezetes figuráiról és kultikus helyszíneiről, mélabús rock and roll egy szépreményű időszakról, emellett mozaikos családregény, az identitások és személyiségképek regénye is Manhattan és Lipótváros, a távoli és a közeli, az ismerős és az ismeretlen, a beszéd és a hallgatás szüntelen hullámzásában. Garaczi Lászlóval és Nagy Ildikó Noémivel Szegő János beszélget a Hullámzó horizont című regényről. A könyvből Láng Annamária olvas fel. A felvétel 2026. június 9-én készült a Magvető Caféban.

    Garaczi László – Nagy Ildikó Noémi: Hullámzó horizont ǀ Könyvbemutató
  2. Jul 9

    Schein Gábor: Egy kutya evangéliuma ǀ Könyvbemutató

    Schein Gáborral Margócsy István beszélget az Egy kutya evangéliuma című könyvből. A kötetből Szikszai Rémusz olvas fel. Elbeszélhető-e Jézus és az apostolok közös története egy hűséges kutya megejtően naiv és naturálisan konkrét perspektívájából? Ha igen, annak milyen olvasatai lehetnek? Schein Gábor könyvében egymás mellett olvashatjuk magát az apokrif evangéliumot és annak kommentárját. A verses regény visszaemlékező elbeszélője Jácint, a kutya, aki még Názáretben szegődött Jézus mellé, amikor József fia visszatért, és a zsinagógában személyes magyarázatot fűzött a felolvasott hetiszakaszhoz. A kutya nézőpontja szeretetteli, alárendelt, „lenti” és komikus – mint Sancho Panzáé a lovag mellett. Sok mindent, aminek részese, nem ért vagy rosszul ért, másrészt viszont nem kötik az emberek számára elfogadott értelmezési viszonyok. Az ő története mindenesetre máshova lyukad ki, mint az újszövetségi evangéliumoké. A szöveget szerzője, Godova Sándor, az egykori teológus Dél-Amerikából küldi el a halála előtt barátjának, Schein Gábornak, aki úgy dönt, előszóval és lábjegyzetekkel ellátva adja közre a művet. Ő a kutya mögött felismeri Godova erőteljes jelenlétét, és azt, hogy a teremtett állati hangon és nézőponton újra meg újra áttör Godova személyes szemlélete. Olvasás közben az ironikus, máskor tudálékos vagy éppen elhallgatásba torkolló kommentárok révén újraíródik kettejük barátságának is a története. Így lesz az egész könyv fontos témája a bestiális és az intellektuális, a barátság és az árulás, a hűség és a kétkedés, a szabadság és a hit, egyszóval az emberi alapzat, aminek humoros felülvizsgálatára hív a könyv, amelyet az olvasó most a kezében tart.   A felvétel 2026. június 5-én készült a Magvető Caféban.

    Schein Gábor: Egy kutya evangéliuma ǀ Könyvbemutató
  3. May 26

    Győrffy Ákos: A névtelen világ ǀ Könyvbemutató

    A névtelen világ Győrffy Ákos 1996 és 2026 között írott verseiből (eddigi öt kötetéből és az elmúlt években írt darabokból) ad erős és karakteres szerzői válogatást. Kiindulásunk nem is lehetne más, mint maga a táj. A leírható, feltérképezhető és megnevezhető táj. Első kötete, A Csóványos északi oldala már címében is mutatja ezt. Egy kötetbe rendezve szépen és pontosan kirajzolódnak a Győrffy-líra főbb ösvényei: az ember és a táj kapcsolata („Lehet-e, hogy valaki inkább már táj”), a közelség és a távolság, az emlékezés folyamatossága, az írás és a rögzítés fontossága, a másik keresése, a hiány megtalálása („valami mindig hiányzik”). Alakulásában és vándorlásai közben találkozunk azzal a költői énnel, aki egyik első versében innen indul: „Ami él, helyet hasít ki / magának, kihasítja a sötétségből, amire / nem találok nevet, és félek is keresni / rá”, hogy az elmúlt években írt darabok között erre a szakaszra bukkanjunk: „A névtelen világon nincs mit / nézni, észre sem veszem. Neveket aggatok / a fákra, a madarakra.” Győrffy Ákos költészete felmutat, és megnevez. Visszapillant, és előre is tekint. Egyre idegenebb világunkban fontos iránytű egy ilyen önazonos és párbeszédre hívó líra.    Győrffy Ákossal Szegő János beszélget A névtelen világ című verseskötetről. A versekből Pataki Ferenc olvas fel.    A felvétel 2026. május 7-én készült a Magvető Caféban.

    Győrffy Ákos: A névtelen világ ǀ Könyvbemutató

About

A Magvető Kiadó podcast csatornája.

You Might Also Like