Budapest Főváros Levéltára Podcast

Budapest Főváros Levéltára

Budapest Főváros Levéltára podcastcsatornáján történelmi témájú beszélgetéseket teszünk közzé. Első sorozatunk BFL+ néven indult: itt kollégáink mutatják be saját kutatási témáikat, eredményeiket. Második sorozatunk, a Budapesti romák története a főváros történetének egy kevéssé kutatott fejezetébe enged betekintést. Harmadik sorozatunk, a Bűnesetek a levéltár mélyéről címmel, szakértők és történészek bevonásával vizsgál bűntényeket.

  1. Oct 28

    Ellopott reneszánsz, 1983: Szépművészeti Múzeum | Bűnesetek a levéltár mélyéről #2

    Ellopott reneszánsz – a Szépművészeti betörés nyomában November 5-én hét festményt vittek el a budapesti Szépművészeti Múzeumból, köztük Raffaello két alkotását. A betörést nemzetközi nyomozás követte: egy festmény Magyarországon, a másik hat Görögországban került elő. Hogyan jutottak be az elkövetők? Milyen nyomok vezették a rendőrséget az olasz és magyar szereplőkhöz? Mit lehetett bizonyítani a vallomásokból, és hogyan ellenőrizték az elhangzottakat? Mi lett az elkövetőkkel, és mit tudunk a feltételezett megrendelőről? A Bűnesetek a levéltár mélyéről második epizódjában levéltári iratok segítségével követjük végig az ügyet. A nyomozás mellett a korszak világáról, a festmények értékéről és a lopott műtárgyak értékesítésének ellentmondásairól is beszélgetünk. Vendégek:Dr. Sarusi Kiss-Béla – főlevéltárosTűzkő Péter – igazságügyi szakértő Szerkesztő-műsorvezető:Dr. Horváth Orsolya - kriminalista Projektazonosító: MEC_N 157411 A projekt a Tudományos és Technológiai Minisztérium Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alapból nyújtott támogatásával és az NKFI Hivatal által kibocsátott Támogatói Okirat alapján valósult meg.

  2. Oct 22

    BFL+ #38 – „Ha a…tanácshoz elmentek, visszakapjátok…” – '56-os disszidensek vagyona – Borbély Anikó

    Mi történt azokkal a vagyontárgyakkal, amelyeket az 1956-os forradalom után külföldre távozók Magyarországon hagytak? Hogyan próbálhatták az itthon maradt hozzátartozók visszaszerezni a disszidensek lakását, ingóságait és egyéb javait? Miért húzódhatott el akár évekig is a vagyoni ügyek rendezése? Az 1957-ben megalkotott jogszabályok meghatározták a külföldre távozottak hátrahagyott vagyonának jogi sorsát, és azt is, milyen feltételekkel szerezhette meg azt az állam. A rendelkezések végrehajtása azonban számos adminisztratív nehézséggel járt. Az epizódban Borbély Anikó, Budapest Főváros Levéltárának levéltárosa a fővárosi tanácsi iratok segítségével mutatja be, hogyan zajlottak ezek az ügyintézési folyamatok. Megismerhetjük, milyen dokumentumokkal igyekeztek az állampolgárok igazolni vagyoni igényeiket, milyen akadályokba ütköztek az ügyintézés során, és hogyan próbálták a külföldre távozók, illetve itthon maradt hozzátartozóik rendezni a hátrahagyott vagyon sorsát. A levéltári források egy kevésbé ismert történelmi folyamatba engednek betekintést: abba, hogyan fonódott össze az 1956 utáni állami szabályozás, a bürokrácia és az érintett családok mindennapi életének bizonytalansága.

  3. Oct 19

    BFL+ #37 – A kontroll harmadik szintje: az egyházak felügyelete a szocialista Budapesten – Kovács Rudolf

    Hogyan ellenőrizte a szocialista állam az egyházak működését a fővárosban? Kik figyelték a lelkészek tevékenységét, a hitoktatásra való beiratkozásokat és az egyházi rendezvényeket? 1951-ben létrejött az Állami Egyházügyi Hivatal, amely az egyházak feletti állami ellenőrzés központi szerve lett. A felügyelet azonban nem állt meg az országos és fővárosi szintnél: a kerületi tanácsok is fontos szerepet kaptak az egyházi élet ellenőrzésében. Jelentéseket készítettek, nyilvántartásokat vezettek, jellemzéseket állítottak össze a lelkészekről és a hittantanárokról, valamint közreműködtek a hitoktatás adminisztrációjában. Az epizódban annak járunk utána, hogyan épült ki ez a többszintű ellenőrzési rendszer, kik végezték a mindennapi feladatokat, és miként változott a kerületi egyházügyi megbízottak szerepe az 1950-es és 1960-as években. A Budapest Főváros Levéltárában őrzött levéltári források segítségével a kommunista diktatúra egyházpolitikájának kevésbé ismert, helyi működésébe nyerünk betekintést. Kovács Rudolf Zoltán történész és levéltáros. Történeti tanulmányait a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen, levéltáros mesterszakos tanulmányait az Eötvös Loránd Tudományegyetemen végezte. 2020 óta dolgozik a Budapest Főváros Levéltárában. Kutatási területei közé tartozik a magyarországi evangélikus egyház 20. század első felére vonatkozó története, valamint a Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottságának egyházügyi szakigazgatási szerve, későbbi hivatala története.

  4. Sep 30

    Bűnesetek a levéltár mélyéről #1 | Szérumügy, 1950: tragédia, ÁVH, szabotázsper

    1950, Budapest. Egy gyógyításra szánt szérum. Súlyos megbetegedések és halálesetek. Majd megjelenik az ÁVH.A Bűnesetek a levéltár mélyéről első epizódjában az 1950-es szérumügy iratait nyitjuk ki.Hogyan kerülhetett tetanusztoxin a szamárköhögés kezelésére használt humán szérumba?Ki és milyen értelemben volt felelős a történtekért?Hogyan lett egy egészségügyi és laboratóriumi tragédiából politikai ügy és szabotázsper?Mit kezdhetünk ma azokkal a vallomásokkal, amelyek államvédelmi kihallgatások során születtek?Ebben a sorozatban történeti bűnügyeket és az azokhoz kapcsolódó kriminalisztikai, jogi és társadalmi kérdéseket dolgozzuk fel levéltári forrásokra építve, szakértők bevonásával.Nem egyszerűen újrameséljük az eseteket. Azt vizsgáljuk, mit tudunk biztosan, milyen forrásból tudjuk, hol mondanak ellent egymásnak a dokumentumok, és hol maradnak nyitott kérdések.Levéltári szakértő: Dr. Sarusi-Kiss Béla - főlevéltáros Vendég: Prof. Dr. Mészner Zsófia - gyermek infektológus, módszertani igazgató Műsorvezető: Dr. Horváth Orsolya - kriminalistaGyártás: BŰNtények PodcastA projektrőlBűnesetek a levéltár mélyéről – különkiadásProjektazonosító: MEC_N 157411A projekt a Tudományos és Technológiai Minisztérium Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alapból nyújtott támogatásával és az NKFI Hivatal által kibocsátott Támogatói Okirat alapján valósult meg.Budapest Főváros LevéltáraKövessétek a sorozatot, mert hamarosan nyitjuk a következő aktát.#BűnesetekALevéltárMélyéről #Szérumügy #levéltár #truecrime #történelem #kriminalisztika #forráskritika #podcast

  5. Jun 18

    BFL+ #36 – Angolszász labdajátékok elterjedése Magyarországon 19. században – Pecsők László

    A 19. század közepéig a magyar testkultúrát elsősorban az arisztokrácia sportjai (vadászat, vívás, lovaglás), a kávéházi időtöltések (kártya, biliárd), valamint a népi játékok, például a méta jellemezték. Az 1860-as évektől a brit sportkultúra hatására új labdajátékok jelentek meg Magyarországon. A hagyományos magyar játékok mellett meghonosodott a krikett, a lawn-tenisz és a futball, amelynek szabályait kezdetben gyakran összekeverték a rögbiével. Az 1880-as és 1890-es években a sportegyesületek (MAC, BBTE, BTC) és az iskolák váltak a sportélet legfontosabb központjaivá. A labdarúgás intézményesülése 1897-ben, a BTC első nyilvános mérkőzésével vált véglegessé. Ezt követően a futball Magyarország legnépszerűbb labdajátékává nőtte ki magát, miközben a többi csapatsport fokozatosan háttérbe szorult. Pecsők László 1998 óta dolgozik Budapest Főváros Levéltárában, 2020 óta levéltáros munkakörben. Szakmai pályafutása során tapasztalatot szerzett a bírósági iratok, a terv- és térképtár, valamint a mikrofilmtár állományának kezelésében. Jelenleg nem lát el referensi feladatokat. Több mint két évtizede tagja a kutatószolgálatnak, emellett rendszeresen segíti az ügyfélszolgálat és a könyvtár munkáját. Diplomáját 2020-ban szerezte az Eötvös Loránd Tudományegyetem Berzsenyi Dániel Pedagógusképző Központjának (ELTE BDPK) Történelem Tanszékén. Kutatási területei közé tartozik a kőbányai sörgyárak és a közlekedés története – különös tekintettel a BSZKRT történetére –, fő szakterülete azonban a magyar sporttörténet.

  6. May 11

    BFL+ #35 – Szocialista munkaverseny a levéltárakban – Haraszti Viktor

    Magyarország 1950-es évekbeli levéltárügyét a szovjet mintára kialakított teljes körű központosítás határozta meg. A szakmai munka központi irányítása néhány előnye mellett – pl. a levéltári alapleltárak felvétele- inkább hátrányokkal járt. A tényleges munkafeladatok mellett megjelentek a központilag előírt szüntelen „termelési” értekezletek, a „Szabad Nép” félórák és a szocialista munkaversenyek. A szocialista munkaverseny fogalma a Szovjetunióból ered, a sztahanovista mozgalmakkal együtt. Eredeti terepe az ipar és a mezőgazdaság, ahol a teljesítmények összemérhetősége egyszerűbb és látványosabb volt. Ám az élet egyéb területei sem maradhattak ki a munkaversenyekből, így a levéltári terület sem. „Munkás, paraszt, értelmiség, munkaverseny lázában ég” – hangzott az egykorú szlogen. A levéltári területen mind a kollektív, mind a páros versenyeket fellelhetjük, mindezek mellett a jelentősebb állami ünnepekre és nagy „vezéreink” születésnapjára tett egyéni felajánlások sem maradhattak el. A levéltári területen a munkaversenyek elsősorban az iratselejtezés területén jelentek meg, melyet a Munkásmozgalmi Intézet részére történő iratválogatás egészített ki (ún. kutatóselejtezés). Szerencsére a levéltári területet viszonylag rövid ideig, 1952-54 közt érintette meg a munkaverseny „szelleme”, ezen időszakot vizsgáljuk a beszélgetésben. Haraszti Viktor az ELTE történelem szakán végzett, majd a Magyar Országos Levéltárban helyezkedett el levéltárosként. 1993-tól a Gazdasági Szervek Főosztályának főosztályvezető helyetteseként, majd rövid ideig a Gazdasági Minisztériumok Főosztályának vezetőjeként szolgált. 1998 és 2006 közt a Priv-Dat Dokumentum Archiváló és Tároló Kft. üzletág-vezetőjeként tevékenykedett, 2006-tól levéltárunk munkatársa. Kezdetben tudományos titkár és a IV. Gazdasági Szervek Főosztályának vezetője, 2012-től az intézmény általános főigazgató-helyettese. Jogi diplomáját 2004-ben szerezte, 2017-ben posztgraduális képzés keretén belül adatvédelmi és adatbiztonsági szakjogász képzettséget szerzett. A Magyar Levéltárak Vezetőinek Tanácsa alelnöke, a Levéltári Kollégium tagja.

  7. Apr 21

    BFL+ #34 – A Lengyel Népi Párt és a Parasztzászlóaljak titkos sajtója a II. világháború alatt – Barta Tamás

    A II. világháború alatt Lengyelországban a német megszállók elleni ellenállás irányítását nagyrészt a korábbi ellenzéki pártok vették a kezükbe, amelyek erős kritikával illették a háború előtti, szerintük morálisan leszerepelt „szanációs rendszert” is. Ezek közül is kiemelkedett a Népi Párt, amely az 1930-as évtized második felében parlamenti jelenlét nélkül is jelentős befolyást tudott szerezni a falvakban való közösségépítéssel. A megszállás ideje alatt ezekre a közösségekre jól lehetett alapozni a civil és a fegyveres ellenállás szervezésénél egyaránt. A Népi Párt külön partizánhadsereget hozott létre Parasztzászlóaljak néven, együttműködve a Honi Hadsereggel, de jelezve, hogy társadalmi-politikai téren önálló célokat fogalmazott meg a jövőre vonatkozóan. Előadásom a Népi Párt és a Parasztzászlóaljak titokban terjesztett sajtójával foglalkozik, amelyből igen határozott elképzelések bontakoznak ki arról, hogyan működhetne egy háború utáni, újjáépített Lengyelország. Barta Tamás 1986-ban született Veszprémben. A Lovassy László Gimnáziumban érettségizett 2005-ben. 2012-ben végzett az Eötvös Loránd Tudományegyetem történelem-lengyel szakán. 2016-2017-ig a veszprémi Laczkó Dezső Múzeum, 2017–2022-ig a Magyar Nemzeti Levéltár Veszprém Megyei Levéltárának munkatársa, levéltárosa volt. 2022-től dolgozik Budapest Főváros Levéltárában. Kutatási területe: lengyel és magyar parasztmozgalmak és agrárpártok a XIX. század végétől a XX. század közepéig.

  8. Apr 13

    BFL+ #33 – A Fuggerek magyarországi rézüzlete és a budai udvar – Kenyeres István

    A késő középkor és kora újkor gazdaságtörténetének egyik legizgalmasabb kérdése, miként fonódott össze a pénz, a politika és a hatalom. A Fugger család története erre kínál kivételes példát: az augsburgi kereskedő- és bankárdinasztia nemcsak Európa egyik leggazdagabb vállalkozásává vált, hanem uralkodók és egész országok sorsát is képes volt befolyásolni. A Magyar Királyság esetében különösen látványos ez a hatás, hiszen a Fuggerek a Thurzókkal közösen kiépített rézüzlet révén mélyen beágyazódtak a gazdasági és politikai rendszerbe. Budai jelenlétük, hitelezési tevékenységük és a királyi udvarhoz fűződő kapcsolataik révén nemcsak kereskedelmi szereplők voltak, hanem a korszak pénzügyi infrastruktúrájának kulcsszereplői is. Ez az epizód arra világít rá, hogyan vette ki részét egy korai globális kereskedőcsalád a magyarországi rézbányák működtetéséből és miként befolyásolta tevékenységével a korabeli magyarországi eseményeket. Kenyeres István 1972-ben született Budapesten. A Szinnyei Merse Pál Gimnáziumban érettségizett. 1996-ban történelem, 1997-ben pedig levéltáros egyetemi diplomát szerzett, doktori disszertációját 2003-ban védte meg. Főbb kutatási területe a kora újkori gazdaságtörténet. 1990–1991-ben Budapesti Történeti Múzeumban dolgozott, 1994-ben került Budapest Főváros Levéltárába, mint levéltári kezelő. 2013 óta a BFL főigazgatója. Több folyóirat és évkönyv szerkesztője (Századok, Fons, Urbs, Hungaricana, Levéltári Szemle.). 1995 óta tart kurzusokat az ELTE-n, amelynek 2013 óta címzetes egyetemi docense, 2014-től a Kodolányi János Egyetem címzetes egyetem tanára. Számos rangos hazai és nemzetközi szakmai bizottság tagja, 2016 óta a Magyar Levéltárosok Egyesülete elnöke.

See All (44)

About

Budapest Főváros Levéltára podcastcsatornáján történelmi témájú beszélgetéseket teszünk közzé. Első sorozatunk BFL+ néven indult: itt kollégáink mutatják be saját kutatási témáikat, eredményeiket. Második sorozatunk, a Budapesti romák története a főváros történetének egy kevéssé kutatott fejezetébe enged betekintést. Harmadik sorozatunk, a Bűnesetek a levéltár mélyéről címmel, szakértők és történészek bevonásával vizsgál bűntényeket.

Information

You Might Also Like