Mozinet Nagylátószög

Mozinet

A Mozinet filmbemutatói gyakran túlmutatnak önmagukon. Az esztétikai értékük mellett olyan témákat dolgoznak fel, amelyekről kevés szó esik a médiában és a közbeszédben. A Mozinet Nagylátószög célja, hogy a különböző területek szakemberei által izgalmas nézőpontokat ismertessen meg. A Mozinet hivatalos felületei: Facebook: https://www.facebook.com/mozinet Instagram: https://www.instagram.com/mozinetfilmek TikTok: https://www.tiktok.com/@mozinet.tiktok YouTube: https://www.youtube.com/mozinet Weboldal: https://mozinet.hu

  1. Az állam az igazi szekta / Feldmár András & Feldmár Intézet / Mozinet Nagylátószög

    SEP 14

    Az állam az igazi szekta / Feldmár András & Feldmár Intézet / Mozinet Nagylátószög

    A legújabb Mozinet Nagylátószög adásunk a Feldmár Filmklub legutóbbi eseményén készült. Fliegauf Bence Jimmy Jaguár című új filmjének premier előtti vetítése után a Feldmár Intézet tagjai beszélgettek a filmről. A műsort Huszár Annamária moderálta, vendégek voltak Feldmár András, Heves Andrea, Kőszegi Mária és Sági Soma.A Mozinet legújabb bemutatójában Balfi Marci (Peer Krisztián) és társa, Tojás (Major Erik) önkívületi állapotban megkötöznek egy idős férfit, és egy csónakba fektetve leengedik a Tiszán. Később kiderül az áldozatról, hogy szerb háborús bűnös. Az esetet kutató Léna (Jakab Juli) beépül Balfi szektájába, ám hamarosan rabul ejti a férfi különös karizmája. Mások, akik kapcsolatba kerülnek az üggyel, köztük két különc fiatal lány, Kis Laura (az Ezüst Medve-díjas Kizlinger Lilla), Róza (Sólyom Alíz), és egy nyomozónő (Balla Eszter), úgy érzik, mintha nem lennének urai saját tetteiknek. Mindannyiuk életét egy kísérteties entitás, Jimmy Jaguár köti össze, aki emberről emberre vándorol, és átveszi az irányítást a megszállottakon. Az így fizikai formát öltő démon bosszút áll azokon, akik a törvény felett állóknak tartják magukat, és azt gondolják, hogy bármit megtehetnek.„Az igazi szekta az az amerikai állam. Az igazi szekta az izraeli állam. Az igazi szekta az a magyar állam.”Feldmár szerint a „szekta” fogalmát gyakran félrevezetően használjuk. Nem csupán kis, zárt vallási közösségekre, hanem a társadalom nagyobb struktúráira is illik a fogalom. Az állam, a nemzeti ideológiák is szektaként működhetnek, amennyiben kontrollt gyakorolnak az egyén felett. Viszont a hatalom birtokosai azok, akik kijelölik, hogy mit bélyegeznek szektának, ezzel erősítve saját dominanciájukat.„A bántalmazottak magukhoz ragadják a hatalmat.”Sági Soma a hatalom körforgásáról beszél. Ha egy közösséget elég sokáig nyomnak el, előbb-utóbb visszaveszi az erőt, gyakran radikális formában. A filmben szerinte Jimmy Jaguár a közösség kollektív totemjeként jelenik meg, egy szimbólum, amely köré tömegpszichózis-szerűen szerveződni lehet. Párhuzamot von a Jimmy Jaguár jelenség és a Manson család között is.„Reménykedni egyedül nem lehet.” A beszélgetés során Heves Andrea a közösségi remény erejét hangsúlyozza. Úgy véli, hogy a film utolsó jelenete azért vált katartikussá, mert a nézők együtt, közösségben élték át a reményt. A remény szerinte sosem magánügy, hanem kollektív élmény. Akkor válik valósággá, ha megosztjuk egymással.„Az önbíráskodást nem tartom jó dolognak, mert ha szemet szemért, fogat fogért, akkor csupa vak és fogatlan ember lenne a világon.”Kőszegi Mária a bosszú és az önbíráskodás dilemmájáról beszélt. Úgy vélte, a „szemet szemért” logika végső soron csak rombol, és nem vezet valódi igazsághoz. Ugyanakkor hozzátette, számára fontos a hit abban, hogy kell lennie valaminek, ami igazságot szolgáltat.A Jimmy Jaguár már a mozikban!A beszélgetésben szóba kerül még: - A bosszú természete és az önbíráskodás határai - A gonosz fogalma - Szekta kontra gyógyító közösség - Trauma, személyes felelősség és a kollektív cselekvés lehetőségei - A remény és a közösség, mint változást indító erőA magyar és külföldi díjnyertes művészfilmeket forgalmazó Mozinet Nagylátószög című műsorának célja, hogy izgalmas nézőpontokat ismertessen meg a vendégek által, akik különböző területek szakemberei. A Nagylátószög beszélgetései nem annyira a konkrét filmekről szólnak, inkább a filmekhez teremtenek kontextust – így válnak egyszerre informatív filmes és hétköznapi diskurzussá. A meghívott vendégekkel két állandó műsorvezető, Veiszer Alinda és Kovács Gellért Filmszerész beszélget. Előbbi a filmek által felvetett témákat vesézi ki közéleti szereplőkkel és szakértőkkel, utóbbi alkotókkal vagy filmkritikusokkal, filmesztétákkal bontja ki az épp aktuális film jelentésrétegeit, hátterét.A szövegben felhasznált idézeteket szerkesztve közöltük. Fejezetek00:00 Bevezetés14:03 Mi kell ahhoz, hogy kijöjjön belőlünk a gonsoz?20:56 Szekta és remény

    24 min
  2. Generációk a kamera mögött / Szabó Gábor, Erdély Mátyás, Fecske Flóra & Szemerey Bence / Mozinet

    JUL 31

    Generációk a kamera mögött / Szabó Gábor, Erdély Mátyás, Fecske Flóra & Szemerey Bence / Mozinet

    Július 20-án premier előtt vetítettük a Gaucho Gaucho című, új filmünket, az ország egyik legnagyobb vásznán. A vetítést egy operatőri kerekasztal követte, ahol több generáció kivételes magyar operatőrei osztották meg gondolataikat a film képi világáról, és a közös hivatásukról, más-más szemszögből. Szabó Gábor, Erdély Mátyás és Fecske Flóra vendégekkel Szemerey Bence beszélgetett.A Mozinet új bemutatója a Calchaquí-völgyi gaucho közösségben játszódik, ahol a természetet tisztelő cowboyok és cowgirlök még mindig úgy vágtatnak lóháton, mintha száz évvel ezelőtt megállt volna az idő. Minden generációnak megvan a maga szerepe, legyen szó a helyi énekesről, a marhacsordákat terelő fiatalokról vagy a tapasztalt vénekről. Ebben az egyszerre szerető, összetartó, mégis nyers környezetben a tinédzserlány Guada elszántan küzd, hogy elismerjék a férfiak uralta rodeó világában. „Én nem hiszek abban, hogy ilyen szabályok szerint kéne korlátozni magát egy alkotónak.”A film műfaji besorolásával kapcsolatban Erdély Mátyás kifejti, szerinte az alkotói szabadság megengedi, hogy egy film szabadon mozogjon a dokumentumfilm és a játékfilm határán, a lényeg, hogy a választott forma vizuálisan erőteljes legyen. Operatőrként inspirálónak tartja a filmet, mert hisz abban, hogy a jól használt, erőteljes képek önmagukban is rendkívüli erővel bírnak, ahogy azt a némafilmek példája is bizonyítja.„A Gaucho Gaucho eltökélten fix képben gondolkodik, egy dokumentumfilmben, ahol megszoktuk, hogy a kamera össze-vissza improvizál és megy az adott szituációval, és alkalmazkodik a helyzethez. Itt pedig pont fordítva történik, itt a helyzetet alkalmazták a képhez.”Szabó Gábor lenyűgözőnek tartja, hogy a Gaucho Gaucho szakít a dokumentumfilmekre jellemző képi esetlegességgel, és milliméterpontosan komponált, mozdulatlan beállításokat használ, amelyekhez a valóság alkalmazkodik. Ez operatőrként, számára szokatlanul merész döntés. A film vizuális világa egyszerre idézi a régi fekete-fehér filmek tónusát és használ szuper részletgazdag digitális képeket, míg a történetmesélés letisztultsága – akár egy-két beállításban megmutatott rövid történésekkel – erősen játékfilmes hatású.„Én az az operatőr vagyok, hogy amikor kimondják, hogy »Cut!« és fenn van egy jó optika a gépen, akkor én még odamegyek a függönyhöz, és felveszem, ahogy fújja a szél, meg a legyet az ablakon, meg még egy totált, meg kifordulok az ablakon, mert én azt érzem, hogy sok filmnek az a halála, hogy nem lélegzik.”Fecske Flóra szerint sok film azért nem működik igazán, mert minden képe túlzottan a történet szolgálatába áll. Szerinte szükség van olyan atmoszférateremtő képekre is, amelyek teret adnak a film lélegzésének. Operatőrként ösztönösen keresi ezeket a pillanatokat, akár a forgatás közben, két beállítás között is elcsíp még egy lebbenő függönyt vagy egy legyet az ablakon, mert tapasztalata szerint ezek a képek gyakran jól jönnek a vágás folyamatában.„Szerintem kompozíciós szempontból az egyik legérdekesebb jelenet - ami nyilván egy úgynevezett »happy accident« lehetett - amikor elkezdi a lány megszelídíteni a lovat a kép szélén, és pontosan a kép közepére sikerül berángatnia, ahol végül ott is marad a ló. Ezt nyilvánvalóan nem tudták a lóval előre leegyeztetni.”Szemerey Bence többek között azt is kiemelte, hogy a nagyon pontos, fix kompozíciók mellett néha örömteli véletleneket is láthatunk a filmben. Szerinte az egyik legizgalmasabb jelenet a filmben az, amikor a lány a kép széléről a lóval együtt egy teljesen centrális kompozíció közepébe kerül. Ez a spontán történés különösen izgalmas egy ennyire középre komponált anyagban. Úgy véli, ez remek példa arra, hogyan válhat egy meg nem tervezhető mozdulat tökéletesen harmonikussá a vizuális koncepcióval. A beszélgetésben szóba kerül még:- Dokumentumfilm és fikció határvonalai- A „szép kép” szerepe dokumentumfilmben- Fotográfia és filmművészet kapcsolataA szövegben felhasznált idézeteket szerkesztve közöltük.

    58 min
  3. Akkor menjünk neki a falnak / Pankotai Lili & Oltai Kata / Mozinet Nagylátószög

    JUL 6

    Akkor menjünk neki a falnak / Pankotai Lili & Oltai Kata / Mozinet Nagylátószög

    Június 17-én premier előtt vetítettük az Oxana című filmet a Művész Moziban, a film után pedig Oltai Kata művészettörténész, kurátor beszélgetett Pankotai Lilivel, aktivistával és tartalomgyártóval. A beszélgetésben többek között felmerült a kérdés, hogy a művészet vajon valóban forradalom-e, vagy hogy hogyan egyeztethető össze a feminizmus az egyéni felelősség kérdésével. A beszélgetés a Mozinet Nagylátószög legújabb adásában megtekinthető.A Mozinet új bemutatójában Okszana Sacsko, a frissen érettségizett ukrán festőnő egyre nagyobb dühvel szemléli hazájában és Oroszországban a nők szexuális kizsákmányolását, a diktatúra virágzását és a vallási vezetők elnyomó hatalmát. Okszana a művészet eszközével próbál harcolni a fennálló rendszer ellen, és vezetésével megalakul a radikális feminista csoport, a FEMEN. Tagjai provokatív módon, a testüket fegyverként használva demonstrálnak. Életük veszélybe kerül, amikor látványos sikereikre a politikai vezetők is felfigyelnek.„2025-ben a művészetnek és a művészeknek nincsen akkora társadalmi benyomása vagy ereje, hogy forradalmakat tudjanak elindítani, és minél jobban körülnézünk a világban, annál inkább azt vesszük észre, hogy a művészet már csak szórakoztat.”Pankotai Lili szerint a művészet forradalmi erejű volt, a történelem során sokszor jelentős hatással volt a közéletre és a politikára, ám napjainkra ez megkopott, mivel egyre inkább csupán szórakoztató szerepet szánnak neki. Úgy véli, a művészet szándékosan "mézes-mázos" csomagolást kapott, amivel elvesztette eredeti, társadalmat formáló, ellenállást kifejező funkcióját.„Én arra a megállapításra jutottam, hogy az ellenzéki térfél - mert a kormánypártot nyilván senkinek nem kell bemutatni - ugyanazon érdekek mentén politizál, cselekszik, beleértve a Z generációt is.”Pankotai Lili kifejtette, amikor a gimnázium végén Budapestre költözött, azt remélte, hogy itt majd megtalálja azt a közösséget, amivel valódi változást lehet elérni, de csalódnia kellett. Mindenhol ugyanazokat az egoharcokat tapasztalta, ami a hatalom köreire is jellemző. Még a saját generációja is gyakran öncélúan használja fel a társadalmi ügyeket, miközben – akárcsak az Oxanaban - mások valódi szenvedései árucikké silányulnak, politikai vagy személyes haszonszerzés céljából.„Van a farkas, aki egy archetípusa a társadalomnak, aki felül pozicionálja magát, és visszaél a bántalmazottak, a kiszolgáltatottak helyzetével. A másik meg a bárány, aki automatikusan alul pozicionálja magát, és hagyja magát elnyomni.”Pankotai szerint a társadalmi viszonyok értelmezésekor fontos kimondani, hogy a nők jelenlegi helyzetében nem kizárólag az elnyomó struktúrák felismerése, hanem a nők saját felelősségvállalása is nagyon fontos. Szerinte ezt a véleményét sokan félreértik, vagy áldozathibáztatásként bélyegzik meg. Oltai Kata szerint a helyzet ennél komplexebb, mert a farkas sokszor nem ordas és ijesztő, hanem a nagymama ruhájába bújva, kedveskedő formában jelenik meg, és éppen ettől válik a rendszer különösen veszélyessé. Mert nehezen felismerhető és hosszú távon hatékonyan működik. Úgy látja, hogy a társadalmi mozgalmak gyakran csak látszateredményeket érnek el, a rendszer sodrásában gyakran visszacsúsznak a kiindulópontra, mert a kapitalista patriarchális struktúra túlságosan ellenálló és manipulatív.Az Oxana már a mozikban!A szövegben felhasznált idézeteket szerkesztve közöltük.Fejezetek:00:00 Bevezetés03:04 A művészet forradalom?09:37 Pankotai Lili és az aktivizmus16:55 Megéri aktivistának menni?21:22 Feminizmus és egyéni felelősségMűsorvezető: Oltai KataSzerkesztő: Orzói KristófOperatőr: RoteraVágó: Pamuki KrisztiánKreatív menedzser: Bertók Andrea, Csata HannaPromó és komm.: Beleznai MárkProducer: Böszörményi GáborHangmester, hangutómunka: Lukács Péter

    39 min
  4. Nem mindig a meztelenség a legkellemetlenebb / Kurucz Marion & Kovács Gellért / Mozinet Nagylátószög

    MAY 18

    Nem mindig a meztelenség a legkellemetlenebb / Kurucz Marion & Kovács Gellért / Mozinet Nagylátószög

    Eddig gyártásvezetőként, producerként dolgozott, francia anyanyelvűként pedig külföldi produkciókban dialect coach-ként segített a színészeknek megtanulni különböző akcentusokat és dialektusokat filmes szerepekhez. Kurucz Marion az utóbbi években viszont intimitás-koordinátorként kezdett el dolgozni, ami az egyik legújabb filmes munkakör. Feladata az intim jelenetek koreografálása, hogy azok egyszerre legyenek a színészek számára feszültségektől mentesek, és közben hitelesek a vásznon. Vele beszélget a Mozinet Nagylátószög legújabb adásában Kovács Gellért a már mozikban futó Queer című film kapcsán, többek között arról, miért is van szükség erre a merőben új szakmára, és mi pontosan a feladata egy intimitás-koordinátornak. A Mozinet új bemutatójában, a Queerben az Oscar-jelölt Luca Guadagnino (Challengers, Szólíts a neveden) ezúttal az amerikai popkultúra ikonja, William S. Burroughs egyik fülledt kisregényét filmesítette meg. William Lee (Craig) az amerikai Mexikóvárosban fiatal férfiak és drogok társaságában igyekszik kitölteni az őt kínzó hatalmas űrt. Tekintete megakad a városba érkező Eugene-on, aki teljesen megbabonázza a férfit. Az elérhetetlen, kimért és rejtélyes fiú felforgatja Lee unalmas életét. „Az a munka célja, hogy mire a színészek odaérnek a díszletbe, olyan kényelmes viszonyban legyenek egymással testileg, amitől jobbak lesznek ezek a jelenetek, és amiben jobban érzik magukat a színészek.” Kurucz Marion elmondja, a színészek testi és lelki felkészítése - például koreográfiával vagy közös mozgásos munkával - kulcsfontosságú az intim jelenetek hitelességének, és a szereplők lelki és testi biztonságának megteremtéséhez. Ezek mellett az elmúlt években a filmesek számára ma már alapvető, hogy a produkciók jogi és adminisztratív védelmét előre biztosítsák intimitás-koordinátor jelenlétével, ami jelentős papírmunkát és előkészületeket igényel.  „Lehet, hogy van, akinek meglepő, de orgazmus hangokat kiadni nagyon kellemetlen feladat a színészeknek számára. A meztelenkedés sokszor egyszerűbb dolog, mint a hangok kiadása.” A felkészítő munka külföldi produkciók esetén gyakran online zajlik, ami a körülmények ellenére mély és bizalmas kapcsolatot tesz lehetővé a színészekkel, mivel intim témákról esik ilyenkor szó. Ha van rá mód, személyes próbákat is tartanak, ahol különféle gyakorlatokkal, például hangképzéssel, vagy kontaktus nélküli feladatokkal készítik fel a színészeket. A cél, hogy a forgatásra már kialakuljon egy közös nyelv, és testi komfort a szereplők között, ami hitelesebbé és biztonságosabbá teszi az intim jeleneteket. „Egy nagyon tapasztalt színész sokszor úgy érzi, hogy kevésbé van szükség intimitás-koordinátorra, mert már csinált hasonlót csomószor.” A beleegyezés az intim jelenetekbe a színészek által bármikor visszavonható, még akkor is, ha korábban aláírták a hozzájárulást, így fontos, hogy ezt mindenki elfogadja. A fiatalabbak jellemzően gyakrabban gondolják meg magukat, még akkor is, ha generációs különbségek miatt ez néha feszültséget okoz. A színészek hozzáállása legtöbbször nem a hírnévtől, hanem inkább a tapasztalatuktól függ: a rutinosabbak általában kevesebb támogatást igényelnek, de sokan így is értékelik az intimitás-koordinátor jelenlétét. Az intimitás koordinátor feladata, hogy mindig érzékenyen kalibrálja, kinek mire van szüksége, és ennek megfelelően alkalmazza a rendelkezésére álló eszközöket. A Queer már a mozikban! A szövegben felhasznált idézeteket szerkesztve közöltük. Fejezetek:00:00 Intro01:47 Hogyan lesz valakiből intimitás-koordinátor?06:28 A színész kényelme07:53 Miért van szükség az intimitás-koordinátorra, és mit csinál?17:58 Mi volt az intimitás-koordinátorok előtt?19:32 Hogyan fogadja a stáb az intimitás-koordinátorokat?23:11 Magyar és külföldi stábok hozzáállása az intimitás-koordinátorhoz26:56 Kezdő és tapasztalt színészek hozzáállása28:13 Konfliktusos helyzetek29:43 Lesz képzés?

    31 min
  5. A magyarok nem homofóbok / Nádasdy Ádám & Mesterházy Lili / Mozinet Nagylátószög

    MAY 11

    A magyarok nem homofóbok / Nádasdy Ádám & Mesterházy Lili / Mozinet Nagylátószög

    Nádasdy Ádám nyelvész, író, költő, műfordító, és nem utolsósorban az ELTE oktatója. Novelláiban maga is foglalkozott férfiak között húzódó szerelemmel. Vele beszélget a Mozinet Nagylátószög legújabb adásában Mesterházy Lili a már mozikban futó Queer című film kapcsán többek között a Pride-ról, vagy arról, hogy miben különbözik a film, és az alapjául szolgáló regény stílusa. A beszélgetés a Mozinet és a Budapest Film közös szervezésében megvalósult Művész Filmklub vetítése után hangzott el, ahol a nézők premier előtt láthatták a Queert. A Mozinet új bemutatójában Luca Guadagnino (Challengers, Szólíts a neveden) ezúttal az amerikai popkultúra ikonja, William S. Burroughs egyik fülledt kisregényét filmesítette meg. William Lee (Craig) az amerikai Mexikóvárosban fiatal férfiak és drogok társaságában igyekszik kitölteni az őt kínzó hatalmas űrt. Tekintete megakad a városba érkező Eugene-on, aki teljesen megbabonázza a férfit. Az elérhetetlen, kimért és rejtélyes fiú felforgatja Lee unalmas életét. „De az tényleg nagyon érdekes, hogy a James Bond a macsóság netovábbja, és hogy utána Daniel Craig elvállal egy ilyen szerepet.” Nádasdy a beszélgetés során kiemeli Daniel Craig kivételes színészi játékát, illetve a karakterek hitelességét. Elmondja, maga is volt már hasonló helyzetben, amikor egy fiatalabb fiú visszaélt az iránta érzett vonzalmával, és a filmben ez pontosan került ábrázolásra. „A novelláim is valójában olyanok, hogy nem a belesodródást írom meg, hanem a már benne levést. Amikor már nyakig benne ülnek a dologban, és úgy próbálnak vagy kievickélni belőle, vagy megtartani a kapcsolatot.” Arra a kérdésre, milyen filmet csinálna ő maga, ha lenne rá lehetősége, Nádasdy elmondja, oda helyezné a hangsúlyt, ahova a novelláiban is. Nem a kapcsolatok kialakulására, hanem azok már meglévő, gyakran bonyolult állapotára, amikor a szereplők már nyakig benne vannak a helyzetben, és próbálnak benne maradni vagy kijutni belőle.  „Olyan ez, mint mikor azt mondom a kutyáimnak, hogy »arra!«, és akkor rohannak és megugatják.” Nádasdy Ádám a Pride kapcsán elmondja, a hatalom olykor szándékosan vet fel megosztó témákat, mint egy gumicsontot, hogy elterelje a figyelmet és mozgósítsa a saját táborát, ám reményét fejezi ki, hogy ez visszafelé is elsülhet. Vannak, akik épp a betiltás miatt kezdenek el szolidaritást vállalni, mint például egy katolikus, négygyerekes barátja, aki eddig nem járt Pride-ra, de idén mégis ki fog menni.  A beszélgetésben szóba kerül még: Queer – a film és a könyv Daniel Craig, mint Lee Homofóbok a magyarok? A Pride betiltása A Kételkedés fontossága A Queer már a mozik műsorán! A magyar és külföldi díjnyertes művészfilmeket forgalmazó Mozinet Nagylátószög című műsorának célja, hogy izgalmas nézőpontokat ismertessen meg a vendégek által, akik különböző területek szakemberei. A Nagylátószög beszélgetései nem annyira a konkrét filmekről szólnak, inkább a filmekhez teremtenek kontextust – így válnak egyszerre informatív filmes és hétköznapi diskurzussá. A meghívott vendégekkel két állandó műsorvezető, Veiszer Alinda és Kovács Gellért Filmszerész beszélget. Előbbi a filmek által felvetett témákat vesézi ki közéleti szereplőkkel és szakértőkkel, utóbbi alkotókkal vagy filmkritikusokkal, filmesztétákkal bontja ki az épp aktuális film jelentésrétegeit, hátterét. A szövegben felhasznált idézeteket szerkesztve közöltük. A beszélgetés megtekinthető a Mozinet Youtube csatornáján és meghallgatható podcast formában a Spotifyon, illetve az Apple és a Google alkalmazásaiban.

    32 min
  6. Csokival leöntött kulturális trójai faló / Szalai Károly & Kovács Gellért / Mozinet Nagylátószög

    MAY 3

    Csokival leöntött kulturális trójai faló / Szalai Károly & Kovács Gellért / Mozinet Nagylátószög

    Szalai Károly: Csokiöntetbe borított kulturális trójai falu a fiataloknak Szalai Károly több neves magyar játékfilm és dokumentumfilm, köztük az Oscar-jelölt Testről és lélekről, vagy a tavaly nagy sikerrel bemutatott Kix vágója, de idén érkezik a mozikba legújabb munkája, a szintén Enyedi Ildikó által rendezett Csendes barát. Emellett egyetemi oktatóként is aktív, és tagja az Amerikai és Európai Filmakadémiának is. Vele beszélget a Mozinet Nagylátószög legújabb adásában Kovács Gellért a már mozikban futó Háttérzene államcsínyhez című dokumentumfilm kapcsán többek között arról, mi a különbség a játékfilmek és a dokumentumfilmek vágása között. A Mozinet legújabb bemutatója, a Háttérzene államcsínyhez összehozza a hidegháborút, a posztkoloniális Afrikát, a nyugat-európai politika kétszínűségét, a faji megkülönböztetést és minden idők legnagyobb dzsesszzenéit. Az 1960-as év „Afrika éveként” került be a történelemkönyvekbe. A kontinens több országa ekkor nyerte el függetlenségét a gyarmatosító hatalmaktól, és vált az ENSZ tagjává. Ezzel egyidőben elindult a verseny, melyik politikai blokk – a nyugat vagy a Szovjetunió – tudja magához csábítani a frissen alakult országokat, köztük az egyik legfontosabbat és legnagyobbat: a Kongói Demokratikus Köztársaságot. Az ország első demokratikusan megválasztott miniszterelnöke Patrice Lumumba volt, akit az amerikai és belga vezetők túlságosan szuverénnek tartottak, és mindent megtették, hogy elmozdítsák a helyéről. „Az ember csak beleesik ebbe a filmbe, mint a nyúl üregébe, és két és fél óra után kiesik, és azt érzi, hogy »Wow, mi volt ez? Úristen!« Szóval elképesztő vágói izgalom ez a film.” Adja magát, hogy ezt a filmet Szalai egy vágó szemével nézze, mert a Háttérzene államcsínyhez egy igazi montázs-kavalkád. Archív audiovizuális és zenei anyagok ritmusos mozaikja, ami egy kevéssé tárgyalt történelmi eseményt mesél el a hidegháború időszakából. Szalai szerint a néző agyában egy folyamatos, önmagát újra és újra fölülíró narrációban áll össze a történet, ami egy elvarázsoló élmény. „Ez a klasszikus kérdés, hogy kinek a szeme a kamera, kinek a füle a mikrofon, és kinek a lelkéből szól a zene?” A dokumentumfilmek és játékfilmek vágása és formai megoldásai között Szalai szerint egyre szűkebb a határvonal, a dokumentumfilmek ugyanúgy karaktereken keresztül, érzelmi regiszterekben akarnak hatni nézőre, mint a játékfilmek. És a játékfilmekben is gyakran előfordul, hogy a vágószobában teljesen újraírásra kerül a sztori. „Van az a mondás, Churchill mondta, hogy aki tiszteli a törvényeket, meg szereti a kolbászt, az ne legyen kíváncsi arra, hogy hogyan készülnek.” Arra a kérdésre, ki szokott-e járni a forgatásokra, Szalai elmondja, az ő vágói attitűdjének nem tesz jót, ha látja a nyersanyag elkészülését. Kell egy bizonyos távolság az anyagtól, hogy könnyebben hozhasson meg olyan döntéseket, mi kerül kivágásra és mi nem.  A beszélgetésben szóba kerül még: Szalai Károly vágói kihívásai Dokumentumfilm és játékfilm vágása A vágó, mint pszichológus A Csendes barát vágása Az új mozgóképes trendek hatása a vágásra A Háttérzene államcsínyhez már a mozikban! A szövegben felhasznált idézeteket szerkesztve közöltük.

    36 min
  7. Eörsi, Ginsberg, hát a Hobót hol hagyták? / Vágvölgyi B. András & Veiszer Alinda / Nagylátószög

    APR 20

    Eörsi, Ginsberg, hát a Hobót hol hagyták? / Vágvölgyi B. András & Veiszer Alinda / Nagylátószög

    Vágvölgyi B. András író, újságíró, filmrendező, aki személyes jóviszonyt ápolt a beat-nemzedék több kiemelkedő tagjával. Vele beszélget a Mozinet Nagylátószög legújabb adásában Veiszer Alinda. A beszélgetés apropóját az április 24-én mozikba kerülő Queer c. film adja, ami William S. Burroughs-nak, a beat-nemzedék híres írójának azonos című regényén alapszik.  A Mozinet új bemutatójában Luca Guadagnino (Challengers, Szólíts a neveden) ezúttal az amerikai popkultúra ikonja, William S. Burroughs egyik fülledt kisregényét filmesítette meg. William Lee (Craig) az amerikai Mexikóvárosban fiatal férfiak és drogok társaságában igyekszik kitölteni az őt kínzó hatalmas űrt. Tekintete megakad a városba érkező Eugene-on, aki teljesen megbabonázza a férfit. Az elérhetetlen, kimért és rejtélyes fiú felforgatja Lee unalmas életét. „És akkor látom, hogy beballag a szerkesztőségbe Allen Ginsberg, és volt nála három darab rohamsisak, meg két darab golyóálló mellény.” Vágvölgyi a híres amerikai beat költővel történő első találkozását úgy írja le, hogy Allen Ginsberg egyszer csak betoppant a Magyar Narancs szerkesztőségébe, és rohamsisakok és golyóállómellények voltak nála. Később ő és Eörsi István együtt mentek a délszláv háború idején Szerbiába Ginsberggel. „Keresték, hogy mi az amerikai álom, és a végtelen utazás mindenképpen lényeges eleme ennek a dolognak.”   A beat-nemzedék alkotóinak körében elterjedt droghasználattal kapcsolatban Vágvölgyi elmondta, a hallucinogén anyagok használata is a világ megismerésének egyik módját jelentette számukra, ahogyan a folyton úton levés is. Burroughs esetében szóba kerül a Mexikóban töltött huzamosabb kintléte és az Ajahuaszka használata is, mint inspirációs forrás. „Azt gondolom, hogy egészen más lett volna ezek nélkül az emberek nélkül a könnyűzene, más lett volna a filmművészet. És más lett volna az irodalom, hogyha ez a generáció nem ütött volna akkorát.” Vágvölgyi szerint máig hatalmas kultirális hatása van ennek a nemzedéknek. Nélkülük más lenne az irodalom, a zene, és a filmművészet is, nem léteznének pl. olyan Burroughs feldolgozások, mint a Meztelen ebéd, de Tarantino is merített ebből a generációból. A Queer április 24-től a mozikban! A magyar és külföldi díjnyertes művészfilmeket forgalmazó Mozinet Nagylátószög című műsorának célja, hogy izgalmas nézőpontokat ismertessen meg a vendégek által, akik különböző területek szakemberei. A Nagylátószög beszélgetései nem annyira a konkrét filmekről szólnak, inkább a filmekhez teremtenek kontextust – így válnak egyszerre informatív filmes és hétköznapi diskurzussá. A meghívott vendégekkel két állandó műsorvezető, Veiszer Alinda és Kovács Gellért Filmszerész beszélget. Előbbi a filmek által felvetett témákat vesézi ki közéleti szereplőkkel és szakértőkkel, utóbbi alkotókkal vagy filmkritikusokkal, filmesztétákkal bontja ki az épp aktuális film jelentésrétegeit, hátterét. A szövegben felhasznált idézeteket szerkesztve közöltük. A beszélgetés megtekinthető a Mozinet Youtube csatornáján és meghallgatható podcast formában a Spotifyon, illetve az Apple és a Google alkalmazásaiban. A beszélgetésben szóba kerül még: Allen Ginsberg és Vágvölgyi András barátsága A beat-nemzedék és a drogok A beat-nemzedék popkulturális hatása A beat mítosza

    35 min
  8. Az amatőr színészekben nincs hamisság / Bernáth Szilárd & Kovács Gellért / Mozinet Nagylátószög

    APR 5

    Az amatőr színészekben nincs hamisság / Bernáth Szilárd & Kovács Gellért / Mozinet Nagylátószög

    Bernáth Szilárd: Az amatőr színészekben nincs hamisság Bernáth Szilárd rendező Larry című, nagysikerű filmjében bravúros módon szerepeltetett amatőr és profi színészeket egyszerre. Vele beszélget a Mozinet Nagylátószög legújabb adásában Kovács Gellért filmkritikus a már mozikban futó Boldogok a sajtkészítők kapcsán többek között arról, hogyan miért akarnak rendezők amatőrökkel dolgozni. A Mozinet új bemutatójában a zűrös életű Totone pontosan ugyanarra vágyik, mint bármelyik vidéki francia tinédzser: felelőtlenül bulizni, motorozni és csajozni. Korlátlan szabadsága azonban egyik pillanatról a másikra véget ér, amikor egyedül marad hétéves húgával, vállán a megörökölt sajtkészítő műhellyel. A hirtelen családfővé váló Totone és barátai 30.000 euró nyeremény reményében belevágnak a lehetetlenbe: elkészíteni a tökéletes Comté sajtot. Totone-t nem tántoríthatja el a tény, hogy fogalma sincs a sajtkészítésről, vagy hogy lassan beleszeret a lányba, akitől éjszakánként a tejet lopják. „Ez a főszereplő fiú valószínűleg még nem színész, de szerintem az lesz. Nagyon úgy működik, nagyon olyanok a jelenlétei, mint egy profi színésznek.” A Boldogok a sajtkészítők rendezője szinte kizárólag amatőr szereplőkkel dolgozott. Bernáth szerint a főszereplő profi színészekre jellemző tehetséget mutat, viszont a szerelmét alakító lányban látja azt a nyers jelenlétet, amit a rendezők általában az amatőrökben keresnek. „Az van, hogy ha valamilyen énidegen dolgot kell létrehozni, vagy habitus idegen dolgot, akkor ott kerülünk be a szürke zónába, ami pedig lehetőséget ad adott esetben a mesterséges jelenlétekre.” Bernáth ezzel szemben meghatározza a mesterséges jelenlét fogalmát is, ami a profi színészek esetén szokott előfordulni, rendszerint azért, mert a gesztusaik begyakoroltak, reprodukáltak. Egy amatőr erre képtelen, mert nincsenek begyakorolt gesztusai. „Amikor elkezdenek rendezők amatőröket használni, akkor általában azért kezdik el, mert megunják azokat a típusú filmeket, amik az elmúlt években születtek, mert azoknak a filmeknek tulajdonítanak valamilyen hazugságot.” Kovács Gellért arról a jelenségről is kérdezi, amikor egyre több rendező kezd el amatőr színészekkel dolgozni. Bernát szerint ez akkor szokott történni, amikor a rendezők egy csoportja megérez valamiféle hazugságot a kortárs filmeket övező korszellemben, és elkzdenek valami auetentikukasabbat keresni. A Boldogok a sajtkészítők már a mozikban, a Larry pedig elérhető a Cinego kínálatában! https://cinego.hu/filmek/larry A szövegben felhasznált idézeteket szerkesztve közöltük. Fejezetek: 00:00 Bevezetés 02:02 Miért akarnak rendezők amatőrökkel dolgozni? 08:00 Amatőr és profi, produkció és reprodukció 13:47 Larry és a Budapesti Iskola 24:00 Amatőrök a Boldogok a sajtkészítőkben Műsorvezető: Veiszer AlindaSzerkesztő: Orzói KristófOperatőr: RoteraVágó: Pamuki KrisztiánKreatív menedzser: Bertók Andrea, Csata HannaPromó és kommunikáció: Beleznai MárkProducer: Böszörményi GáborLátványterv: NanavízióSmink: Bánovics MarcsiHangmester: Lukács PéterHangutómunka: Iszlai József

    29 min

About

A Mozinet filmbemutatói gyakran túlmutatnak önmagukon. Az esztétikai értékük mellett olyan témákat dolgoznak fel, amelyekről kevés szó esik a médiában és a közbeszédben. A Mozinet Nagylátószög célja, hogy a különböző területek szakemberei által izgalmas nézőpontokat ismertessen meg. A Mozinet hivatalos felületei: Facebook: https://www.facebook.com/mozinet Instagram: https://www.instagram.com/mozinetfilmek TikTok: https://www.tiktok.com/@mozinet.tiktok YouTube: https://www.youtube.com/mozinet Weboldal: https://mozinet.hu

You Might Also Like