GREENFO - A ZÖLD IRÁNYTŰ

Sarkadi Péter

Ne csak olvasd, hanem hallgasd is az idén 25 éves Greenfot! https://greenfo.hu/hirek/podcastok/ Ez itt a zöld podcast, melyet bárhol és bármikor elérhetsz. Kövesd a zöld iránytűt és iratkozz fel! Segítsd munkánkat! - magánemberként: https://greenfo.hu/tamogatas/ - céges megjelenés: https://greenfo.hu/mediaajanlat/

  1. Természet-helyreállítás Magyarországon: közös ügy, helyi feladat

    5 days ago

    Természet-helyreállítás Magyarországon: közös ügy, helyi feladat

    2026 május 29-31 között Szentendrén rendezték meg a zöldszervezetek 35. országos találkozójukat. Ennek egyik plenáris kerekasztal beszélgetésea természet-helyreállítási rendeletről, az Európai Unió egyik legfontosabb újkörnyezetpolitikai eszközéről szólt, melynek célja, hogy megállítsa az ökoszisztémák romlását, és elindítsa a természeti rendszerek helyreállítását. Magyarországnak idén el kell készítenie a Nemzeti Természet - helyreállítási Terv első változatát, ezért különösen fontos, hogy világosan lássuk a feladatokat és a lehetőségeket. A plenáris beszélgetésen áttekintették a rendelet céljait ésfeladatait, kiemelt figyelmet fordítva arra, milyen szerepe lehet ezekben az önkormányzatoknak. Minisztériumi, önkormányzati és civil szereplők arról beszélgettek, hogy hogyan válhat a természet-helyreállítás egyszerre szakpolitikai és helyi közösségi üggyé.A kerekasztal résztvevői: Sipos Katalin, a WWF Magyarország korábbi elnöke, az Élő Környezetért Minisztérium természetvédelemért felelős helyettes államtitkára (képünkön), Fülöp Zsolt, Szentendre polgármestere, Rózsahegyi Péter Budapest XVII. kerület (Rákosmente) önkormányzati képviselője, az Európai Éghajlati Paktum nagykövete, Halmos Gergő, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület igazgatója. A kerekasztalt vezette Farkas István Tamás, a Magyar Természetvédők Szövetsége társelnöke. A felvételt készítette és szerkesztette: Sarkadi Péter

    1hr 10min
  2. A budapesti fák állapotromlása

    4 Jun

    A budapesti fák állapotromlása

    Idén második alkalommal rendezte meg a Főváros a Föld Napja Konferenciát, ahol szakértő vendégekkel tekintették át, hol tart Budapest az egészségesebb, zöldebb és klímatudatosabb várossá válás útján. „A város, ami megtart” címet viselő konferencián hazai ésnemzetközi szakértők mutatták be a főváros klímaalkalmazkodási irányait, zöldinfrastruktúra-fejlesztéseit, valamint azokat a megoldásokat, amelyek hozzájárulnak egy élhetőbb és ellenállóbb városhoz.  A Merlin Színházban az egyik plenáris előadást Budapesti fákállapotromlása és az aszály címmel Fehérvári Eszter a BKM Főkert Kertészeti Divízió faállomány -főosztályvezető tartotta.Podcastunkban először őt halljuk, majd a közönség kérdéseire Dezsényi Péter a Főkert igazgatója és Bardóczi Sándor főtájépítésze válaszol. Amiről szó esik: --- Budapesten kb. 9 millió fa található --- városi zöldfelületeink nélkülözhetetlen ökoszisztémaszolgáltatásokat  nyújtanak. --- hogyan csökkennek a városi fák életesélyei pl. abeépítettség miatt? --- Budapesten csak minden századik fa egészséges --- a fővárosi faállomány lombtömegének a fele elveszhet 10éven belül. --- Mit tehet ez ellen a szakma? --- Miért nagyon fontosak a Miawaky erdők a környezet és aközösségek szempontjából? --- Miért a  legjobb ingyenlégkondícionálók a fák? --- hogyan lehetne csökkenteni a városligeti rendezvényekkelkapcsolatos anomáliák?  A felvételt készítette és szerkesztette Sarkadi Péter

    33 min
  3. Klébert Antal a sasok szerelmese, és a harkályok szószólója

    1 Jun

    Klébert Antal a sasok szerelmese, és a harkályok szószólója

    „Nem elég tojást tojni, kotkodácsolni is kell” - mondja Klébert Antal immár nyugdíjas hivatásos természetvédő, aki egyre optimistább, hogy 16 tragikus év után ismét van önálló minisztériuma a természetvédelemnek. A szakmában csak Toncsiként becézett szakemberrel Szilágyi László beszélgetett többek között arról, hogy hogyan alakult meg 1991-ben a Zámolyi medencében a Pro Vértes Közalapítvány, hogy miből áll egy természetvédelmi őr munkája a Vértesi Tájvédelmi Körzetben?  Hogy miért kell azonnal abbahagyni az erdők ledarálását és eltüzelését. Hogy hogyan zajlik az erdészeti szemléletváltás a fiatalabb erdészekkel, milyen konfliktusai voltak aktív nemzeti parki őrként az erdészettel és a vadász lobbival.  Hogy miért az a probléma a vadászokkal, hogy nem lőnek eleget? Hogy milyen dilemmák elé állítják a horgászokat a betelepített halfajok, pl, az amúr és a törpeharcsa. De szóba kerül még az állami természetvédelem tudatos orbáni legyengítése/szétverése, a vértesi Cica homok bánya mint a NER természetpusztítási állatorvosi lova, a komáromi ivóvíz és a gyilkos akkumulátorgyárak is. Nem marad szó nélkül Tóni bá kedvenc elfoglaltsága, a környezeti nevelés sem, hiszen szerinte a gyerekek 10 év alatt teljesen nyitottak a természetre, és a felnőtteknél is a személyes terepi megtapasztalás a legfontosabb. A podcastot szerkesztette: Sarkadi Péter

    52 min
  4. Mit tehetünk a klímaszorongás ellen?

    27 May

    Mit tehetünk a klímaszorongás ellen?

    Manapság a klímaváltozás kérdése bőven jelen vanmindannyiunk életében, és ezzel együtt a gondolatainkat is jelentősen befolyásolja. Noha felnőttként is kihívást jelent megbirkózni ezekkel a gondolatokkal, a gyerekek is egyre korábban szembesülnek ezzel a problémával. A hazai kutatások alapján ugyanis a fiatalok többségét meglehetősen foglalkoztatja a kérdés, sőt, jelentős részükkifejezetten szorong rajta. Ez az érzés pedig nem áll meg itt: sokuk hangulatát befolyásolja, de még a jövővel kapcsolatos elképzeléseiket is. A jelenség, amiről beszélünk már nevet is kapott: ez a klímaszorongás. Hogy mennyire van jelen? Az UNICEF 2022-es felmérése szerint a magyar 13-25 évesek 62%-a állítja, hogy nagyon aggódik, szorong a klímaválság miatt; ebből 27% azok aránya, akiknek a klímaválság miatti szorongás meghatározó az életében. A klímaszorongás, ugyan leírható egy egyszerű szóval,valójában nem egy jól körülírható érzés. Sokkal inkább egy olyan összetett érzelmi reakció, amelyben többféle állapot keveredik egymással: félelem a jövőtől, düh a döntéshozókkal vagy a társadalmi folyamatokkal szemben, frusztráció a lassú változások miatt, vagy éppen tehetetlenség azzal kapcsolatban, hogy mi mégis mit és mennyit vagyunk képesek tenni ellene. És akárcsak bármilyen más pszichés folyamatnál, itt is állandóan változnak az érzéseink. Mai podcastunk középpontjában a klímaszorongás - Sarkadi Péter szerkesztő vendége Pej Zsófia az Energiaklub klímaprogramjának vezetője.

    40 min
  5. Timár Gábor: vízmegtartásos túlélés

    23 May

    Timár Gábor: vízmegtartásos túlélés

    Magyarország legnagyobb és legbiztonságosabb víztározója az a talaj.  Most a pórustérben 6 – 7 balatonnyi víz hiányzik.  A nyári kánikulában akár napi 1 cm víz is elpárologhat vizeink felületéről, a növényi párolgás a jó párolgás. Merre tovább vízpolitika? Bolygónk talajának folyamatos száradása már most másfélmilliárd ember otthonát veszélyezteti. De mi lesz a vége a föld kontroll nélküli kizsákmányolásának? Szép lassan minden, ami szép, friss és zöld, szürke és száraz lesz - akár Magyarországon is? Miközben villámárvizekkel és időjárásiextremitásokkal kell szembenéznünk, ezeket elszenvedni. 2006-óta nincs hóolvadásos árvíz a Tiszán.  Eltűnnek Magyarország ívóvízkészletei, Hogyan menthetnénk meg magunkat a kiszáradástól? Magyarország legnagyobb és legbiztonságosabb víztározója a talaj.  Most a pórustérben 6 – 7 balatonnyi víz hiányzik.  A nyári kánikulában akár napi 1 cm víz is elpárologhat vizeink felületéről, a növényi párolgás a jó párolgás. Külön támogatási rendszer kellene a vízvisszatartásimódszereknek. A megoldás lehet 3 egymást segítő koncepció: 1--- mélyártéri víztározás (Koncsos László modellje – kb 1balatonnyi vízet tározna a Tisza mentén) 2--- a folyóktól távoli laposokban is el lehet vizeteltárolni Balogh Péter (Vízválasztó mozgalom) szerint. 3--- Vízörző mozgalom: vízmegtarás olcsón, helyi szinten. Azonnali aszálystratégia a kormányülésen - Merre továbbTisza-kormány? Mára elavult sok vízügyi jogi terület. Hogyan kell átalakítani a jogi környezetet, hogy gond nélkül meg lehessen tartani a vizet a tájban? Miért vízügyi állatorvosi ló a Zagyva? Városi zöld - talajvíz- hősziget mérséklés?Ingatlanfejlesztés és vízmegtartás. Debreceni vízanomáliák Akkuipar, Tisza víz nagyerdőszárazodás Sarkadi Péter szerkesztő vendége Timár Gábor geofizikus,az ELTE TTK Földrajz és Földtudományi Intézet Geofizikai és Űrtudományi Tanszék vezetője, aki a Földben végbemenő fizikai folyamatokon kívül a térképészet és a műholdas mérések szakértője is. Főbb kutatási területei: felsőgeodézia - földalakproblémák és gyakorlati alkalmazásuk a térképészetben és térinformatikában – folyódinamika - műholdas távérzékelés.

    55 min

Ratings & Reviews

5
out of 5
2 Ratings

About

Ne csak olvasd, hanem hallgasd is az idén 25 éves Greenfot! https://greenfo.hu/hirek/podcastok/ Ez itt a zöld podcast, melyet bárhol és bármikor elérhetsz. Kövesd a zöld iránytűt és iratkozz fel! Segítsd munkánkat! - magánemberként: https://greenfo.hu/tamogatas/ - céges megjelenés: https://greenfo.hu/mediaajanlat/

You Might Also Like