Kitárgyaló - a podcast, ahol mások hibáiból tanulunk. Megtörtént bírósági eseteket tárgyalunk ki, közben meghívott kollégáink Önökkel együtt próbálnak rájönni arra, hogy milyen döntést hozhatott a bíróság. A Kitárgyaló mai részében arról lesz szó, hogy hogyan lehet országváltással ügyesen és kevésbé ügyesen adót tervezni. Veres Dániel ügyvéddel és Csanádi Ferenc ügyvédjelölttel egy konkrét eset kapcsán beszélgetünk az adóügyi illetőség kulisszatitkairól. A házigazda ezúttal is Fehér Tamás. Esetismertető Az adóügy középpontjában egy magánszemély áll, valamint a három felperes, a kifizetők, amelyekben a magánszemélynek tulajdonrésze volt, és amelyek osztalékot fizettek neki. 2016-ban a magánszemély megszüntette magyarországi lakcímét, és az Emirátusokba költözött, ahol ingatlant vásárolt és céget alapított. 2017-ben a három társaság összesen több mint 3 milliárd forint osztalékot fizetett ki neki. A kifizetés előtt bemutatott a társaságoknak egy külföldi illetőségigazolást és egy haszonhúzói nyilatkozatot, ezért adólevonás nélkül kapta meg az osztalékot. Időközben büntetőeljárás is indult ellene és ügyvédje ellenköltségvetési csalás gyanúja miatt, ez vezetett az adóhatósági ellenőrzéshez. A NAV a 2017-es évre vizsgálódott, és a három társaságra összesen több száz millió forint adókülönbözetet, mulasztási bírságot és késedelmi pótlékot szabott ki. A NAV szerint a magánszemély 2017-ben legalább 274 napot töltött Magyarországon: itt élt a családjával, itt született gyermeke, itt volt ingatlana, gépkocsija, nyaralója. Emellett 258 napot töltött a társaságok magyarországi telephelyén, ahol ténylegesen irányította is azokat. Az adóhatóság szerint a külföldi illetőség csak formális volt, kizárólag adóelkerülési célból jött létre, és a társaságoknak a körülményekből tudniuk kellett az érintett valódi, magyarországi illetőségéről – ezért terheli őket felelősség annak ellenére, hogy rendelkezésükre állt az érvényes illetőségigazolás. A társaságok szerint ők a jogszabályoknak megfelelően jártak el: nekik csak arra kellett figyelniük, hogy megvan-e az érvényes illetőségigazolás és a haszonhúzói nyilatkozat – többet sem nem kellett, sem nem lehetett vizsgálniuk. A bizalomvédelem elve alapján úgy vélték, amíg ezek apapírok a birtokukban vannak, szankció nem érheti őket, és a nemzetközi egyezmény szerint egy másik állam hatósága által kiállított igazolást a magyar adóhatóság saját hatáskörben amúgy sem vonhat kétségbe. Külön hangsúlyozták: a magánszemély saját adóügyiilletőségéről szóló, még folyamatban lévő pere és a jelen, kifizetők elleni perek tétje ugyanaz a ténybeli kérdés – mégis, a bíróság úgy döntött az illetőség kérdésében, hogy a magánszemély saját pere ekkor még nem zárult le.Egy másik, hasonló ügyben eljáró bírói tanács éppen emiatt függesztette fel a saját eljárását, amíg a magánszemély pere el nem dől – a jelen ügyben eljáró bíróság viszont a felperesek kérése ellenére sem tette ezt meg. A felperesek szerintez veszélyezteti a jogbiztonságot, és sérti mind az érintett, mind a kifizetők garanciális jogait. A mai adásban tárgyalt bírósági döntés száma: Kfv.V.35.407/2022/7. Kérdéseiket és véleményüket ezúttal is szívesen várjuk a podcast@jalsovszky.com e-mail címre.
