Kitárgyaló

Jalsovszky Law Firm

Kitárgyaló - a podcast, ahol mások hibáiból tanulunk. Megtörtént bírósági eseteket tárgyalunk ki, közben meghívott kollégáink Önökkel, a hallgatókkal együtt próbálnak rájönni arra, hogy milyen döntést hozhatott a bíróság.

  1. Munkahelyi diszkrimináció - a minden szempontból különleges munkavállaló

    May 28

    Munkahelyi diszkrimináció - a minden szempontból különleges munkavállaló

    Kitárgyaló - a podcast, ahol mások hibáiból tanulunk. Megtörtént bírósági eseteket tárgyalunk ki, közben meghívott kollégáim Önökkel együtt próbálnak rájönni arra, hogy milyen döntést hozhatott a bíróság. A mai részben a munkahelyi diszkriminációt járja körbe vendégeivel, Sill Abigél szenior ügyvéddel és Nagy Dóra ügyvéddel a házigazda, Fehér Tamás. Egy olyan munkavállaló peréről lesz szó, aki szerint egyszerre diszkriminálták a kora, a véleménye, a szakszervezeti tagsága, a részmunkaidős foglalkoztatása és az anyagi helyzete miatt, de ráadásul még védett korban is volt. Vajon volt ezek között olyan, ami "beakadt" a bíróságon? Esetismertető: Egy vasúttársaságnál dolgozó mozdonyvezető 3 éves szolgálat után került konfliktusba a munkáltatójával. A konfliktust az váltotta ki, hogy a cég a megrendelésekvisszaesése és az ebből adódó bevételcsökkenés indokával, 30 napra felmondott neki és még néhány másik mozdonyvezetőnek. A mozdonyvezető szerint azonban a döntés mögött valójában többféle hátrányos megkülönböztetés húzódott meg, ezértpert indított. A felperes több, úgynevezett „védett tulajdonságra” ishivatkozott: Egyrészt azt állította, hogy az idősebb munkavállalókközé tartozott. Szerinte a munkáltató valójában az idősebb dolgozóktól próbáltmegszabadulni.Másrészt, szerinte ő nyugdíj előtt álló, úgynevezett„védett korú” munkavállaló volt. A munkáltató szerint ugyanakkor márnyugdíjasnak minősült és egyébként sem volt neki felajánlható más munkakör.Arra is hivatkozott, hogy részmunkaidőben dolgozott,és szerinte a munkáltató a részmunkaidős státuszt negatív szempontként kezeltea kiválasztásnál.A mozdonyvezető szerint szerepet játszhatott az is,hogy kapcsolatban állt a vasutas érdekképviselettel, illetve korábban kritikátfogalmazott meg a cég működésével kapcsolatban, azaz „más véleménye” miatt értediszkrimináció.A felperes végül azt is előadta, hogy a munkáltatóazért választotta őt, mert tudta róla, hogy nyugdíjszerű ellátása miatt kisebbegzisztenciális kockázatot jelent számára az állás elvesztése, mint másdolgozóknak.A fentiek mellett a perben személyes konfliktusok isfelszínre kerültek, ám a bíróságoknak főként abban kellett dönteniük, hogy megvalósult-e a munkavállaló vonatkozásában tiltott hátrányos megkülönböztetés. A mai adásban tárgyalt bírósági döntés száma: Mfv.10.306/2019/9. Kérdéseiket és véleményüket ezúttal is szívesen várjuk a podcast@jalsovszky.com e-mail címre.

    41 min
  2. Hol a pénz? - Az ügyvezető mögöttes felelőssége

    Apr 30

    Hol a pénz? - Az ügyvezető mögöttes felelőssége

    Kitárgyaló - a podcast, ahol mások hibáiból tanulunk. Megtörtént bírósági eseteket tárgyalunk ki, közben meghívott kollégáink Önökkel, a hallgatókkal együtt próbálnak rájönni arra, hogy milyen döntést hozhatott a bíróság. A Kitárgyaló tizenötödik része visszatér a hagyományokhoz és ezúttal Fehér Tamás egy olyan ügyet tárgyal ki Barta Péter és Bereznai Henrik kollégáival, ahol az a kérdés: felel-e az ügyvezető a felszámolás alá került társaság tartozásaiért? Esetismertető:  A mai adásban egy olyan gazdasági társaság történetét dolgozzuk fel, amely néhány év alatt lassan, de biztosan fizetésképtelenség szélére sodródott - a kérdés pedig az, hogy az ügyvezetője mikor és hogyan tartozik felelősséggel ezért. A történet középpontjában egy kft. áll, amelynek egyik tagja egyben ügyvezetője is volt, önálló aláírási joggal. A cég 2011 végére ún. „fizetésképtelenséggel fenyegető” pénzügyi helyzetbe került. Nem sokkal később egy hitelező jelentős összegű tartozás megfizetésére szólította fel a társaságot, majd – a nemfizetés miatt – felszámolási eljárást is kezdeményezett. Az ügyvezető eközben vitatta a követelést, majd nem sokkal később eladta üzletrészét egy harmadik személynek, egyben le is mondva a tisztségéről. A történet itt azonban nem zárul le. A cégbíróság felé a változásokat elmulasztották bejelenteni, a társaság beszámolóját nem tették közzé, és amikor később a felszámoló megjelent, gyakorlatilag iratok nélkül maradt: az új tulajdonost nem érte el, a dokumentáció nem állt rendelkezésre. Eközben a hitelezők – köztük a felperes – jelentős követeléseket jelentettek be. A felperes azt állította, hogy az ügyvezető még a fizetésképtelenséggel fenyegető helyzet bekövetkezte után sem a hitelezők érdekeit tartotta szem előtt. Szerinte nem tett meg mindent a társaság követeléseinek behajtásáért, és ezzel hozzájárult ahhoz, hogy a hitelezők végül ne jussanak a pénzükhöz. Álláspontja szerint a cég vagyona is jelentősen csökkent, és az ügyvezető ezért személyesen felelőssé tehető. Elsődleges álláspontja az volt, hogy az ügyvezető mulasztását vélelmezni kell, ezért a bizonyítás az alperes dolga. Az alperes ezzel szemben többek között arra hivatkozott, hogy időben lemondott a tisztségéről, a cég iratait átadta az új tulajdonosnak, és a tartozások meg nem fizetése részben más cégek nem teljesítése miatt következett be. Azt is vitatta, hogy őt terhelné a bizonyítási kötelezettség. A mai adásban tárgyalt bírósági döntés száma: Gfv.VII.30.289/2016/4 Kérdéseiket és véleményüket ezúttal is szívesen várjuk a podcast@jalsovszky.com e-mail címre.

    49 min
  3. Nevethet-e a bíró? - emberi sztorik a bíróságokról - 2. rész

    Mar 26

    Nevethet-e a bíró? - emberi sztorik a bíróságokról - 2. rész

    Kitárgyaló - a podcast, ahol mások hibáiból tanulunk. Megtörtént bírósági eseteket tárgyalunk ki, közben meghívott kollégáink Önökkel, a hallgatókkal együtt próbálnak rájönni arra, hogy milyen döntést hozhatott a bíróság. A Kitárgyaló tizennegyedik része ezúttal is egy EXTRA epizóddal jelentkezik. Fehér Tamás házigazda Vas Judittal, a Budai Központi Kerületi Bíróság gyakorló bírájával, valamint Barta Péterrel és Gyene Bálinttal, a Jalsovszky ügyvédeivel folytatja beszélgetését a bírósági tárgyalások emberi oldaláról.  A podcastból többek között kiderül, hogy mit ér a vallomás menet közbeni megváltoztatása; hogy miről beszélget a védő és az ügyész a bírósági eljárást megelőzően; hogy elfogult-e a pofon ütött sértett; hogy lejt-e a pálya az ügyészek felé; és, hogy válhat-e súlyosító körülménnyé a védő személye. Kérdéseiket és véleményüket ezúttal is szívesen várjuk a podcast@jalsovszky.com e-mail címre.

    37 min
  4. Nevethet-e a bíró? - emberi sztorik a bíróságokról - 1. rész

    Feb 26

    Nevethet-e a bíró? - emberi sztorik a bíróságokról - 1. rész

    Kitárgyaló - a podcast, ahol mások hibáiból tanulunk. Megtörtént bírósági eseteket tárgyalunk ki, közben meghívott kollégáink Önökkel, a hallgatókkal együtt próbálnak rájönni arra, hogy milyen döntést hozhatott a bíróság. A Kitárgyaló tizenharmadik része ismét egy EXTRA epizóddal jelentkezik. Fehér Tamás házigazda Vas Judittal, a Budai Központi Kerületi Bíróság gyakorló bírájával, valamint Barta Péterrel és Gyene Bálinttal, a Jalsovszky ügyvédeivel beszélget a bírósági tárgyalások emberi oldaláról. A podcastból többek között kiderül, hogy dél-amerikai szappanopera helyett beülhetünk-e megnézni egy válópert; hogy kik azok a "fekete kutyák"; miért kell lábbilincs a vádlottra; számít-e, hogy ki az ügyvédünk és milyen a jó perbeszéd; és mi az a beszólás, amire még a bíró is kénytelen elnevetni magát (ha egyáltalán szabad neki). Az extra adás második, befejező részével egy hónap múlva, március utolsó csütörtökén jelentkezünk. Kérdéseiket és véleményüket ezúttal is szívesen várjuk a podcast@jalsovszky.com e-mail címre.

    49 min
  5. Jogdíjkedvezmény - szigorúan ellenőrzött feltétel(es)ek

    Jan 29

    Jogdíjkedvezmény - szigorúan ellenőrzött feltétel(es)ek

    Kitárgyaló - a podcast, ahol mások hibáiból tanulunk. Megtörtént bírósági eseteket tárgyalunk ki, közben meghívott kollégáink Önökkel, a hallgatókkal együtt próbálnak rájönni arra, hogy milyen döntést hozhatott a bíróság. A Kitárgyaló podcast tizenkettedik részében Fehér Tamás házigazda, valamint Gondi Anilla és Erdősy Zsóka ügyvédek, adótanácsadók beszélgetnek a jogdíjkedvezményről és a feltételes adómegállapításról egy olyan ügy apropóján, ahol mindkét téma fókuszban volt. Esetleírás: Adott egy hatalmas, nemzetközi tech cégcsoport, amelyik chiptervező szoftvereket fejleszt és értékesít világszerte. Ennek a cégcsoportnak van egy magyar leányvállalata, a felperes, amely ezeknek a szoftvereknek a jogdíjaiból származó bevételei után adókedvezményt szeretne érvényesíteni. A történet 2017-ben kezdődik, amikor a magyar adószabályok változása miatt a felperes a Pénzügyminisztériumhoz (PM) fordul egy úgynevezett feltételes adómegállapítási kérelemmel. Lényegében azt kérdezik: "Hogyan számolhatjuk el a jogdíjbevételeinket, hogy érvényesíteni tudjuk az adókedvezményt?" A PM ezt követően kiad egy határozatot, amelyben jóváhagyja a cég által javasolt módszert. Eszerint a felperes csökkentheti az adózás előtti eredményét a jogdíjakból származó bevételekkel, bizonyos feltételekkel. Pár évvel később, 2019-2020-ban az adóhatóság ellenőrzést indít a cégnél. A felperes az adókedvezmény alátámasztására egy Excel táblázatot mutat be, amely a cégcsoport belső, zárt, digitális rendszereiből származó adatokat tartalmazza, termékenkénti bontásban. A cég állítja: ezek a rendszerek megbízhatóak, a bevételek pontosan nyomon követhetők, és a PM is elfogadta a bevétel-elszámolási módszerüket. Az adóhatóság azonban nem elégedett. Hagyományos, papíralapú bizonyítékokat kér: végfelhasználói szerződéseket, konkrét megrendeléseket. Szerintük az Excel táblázat önmagában nem elegendő, és logikai ellentmondásokat is találnak a cég költségelszámolási gyakorlatában, ami nem illik egy gyorsan fejlődő szoftveripari cég termékéletciklusához. Mivel a felperes nem tudja – vagy nem akarja – ezeket a papírokat bemutatni, az adóhatóság úgy ítéli meg, hogy a cég nem tett eleget a bizonyítási kötelezettségének. Ennek következtében hatalmas adókülönbözetet, adóbírságot és késedelmi pótlékot szab ki a felperesre, több mint egymilliárd forint értékben. Ezt a cég nem hagyja annyiban és pert indít a bíróságon,hogy megvédje a PM-határozat alapján elszámolt adókedvezményét. Az e részben tárgyalt ítélőtáblai döntés száma: Kúria Kfv.35.166/2025/8. Kérdéseiket és véleményüket szívesen várjuk a podcast@jalsovszky.com e-mail címre.

    33 min
  6. Kitakart balatoni panoráma - kilátástalan helyzet

    12/29/2025

    Kitakart balatoni panoráma - kilátástalan helyzet

    Kitárgyaló - a podcast, ahol mások hibáiból tanulunk. Megtörtént bírósági eseteket tárgyalunk ki, közben meghívott kollégáink Önökkel, a hallgatókkal együtt próbálnak rájönni arra, hogy milyen döntésthozhatott a bíróság. A Kitárgyaló podcast tizenegyedik részében Fehér Tamás házigazda, valamint Szilas Péter és Fodor Dániel polgári peres ügyvédek tárgyalják ki, hogy helye lehet-e kártérítésnek egy kitakart balatoni panoráma miatt. Esetleírás: Képzeljünk el egy Balaton-parti települést, ahol a felperesek házának teraszáról addig szinte akadálytalanul nyílt kilátás a Keszthelyi-öbölre. Egy új építkezés azonban mindezt megváltoztatta: a szomszédos telken felhúzott ház a panoráma jelentős részét eltakarja. A felperesek szerint a kilátás körülbelül egyharmadát veszítették el, a középen elhelyezkedő épület miatt szinte csak két keskeny sávban látni a vizet, és a balatoni panoráma is nagyjából felére csökkent. A szomszédok ezzel szemben úgy vélik, jogszerűen jártak el: mindenben betartották az építési szabályokat, sőt még engedményeket is tettek. A megengedett beépítési arány és magasság alatt maradtak, és állításuk szerint igyekeztek figyelembe venni a felperesek érdekeit. Arra is hivatkoztak, hogy a felperesek már a házuk megvásárlásakor tudták, a szomszédos telek beépíthető – vagyis számítaniuk kellett rá, hogy a kilátásuk nem marad örökké zavartalan. Az e részben tárgyalt ítélőtáblai döntés száma: Pécsi Ítélőtábla Pf.20.013/2014/3. Kérdéseiket és véleményüket szívesen várjuk a podcast@jalsovszky.com e-mail címre.

    28 min
  7. Elírt jótállási jegy - 50 millió lesz, maradhat?

    11/27/2025

    Elírt jótállási jegy - 50 millió lesz, maradhat?

    Kitárgyaló - a podcast, ahol mások hibáiból tanulunk. Megtörtént bírósági eseteket tárgyalunk ki, közben meghívott kollégáink Önökkel, a hallgatókkal együtt próbálnak rájönni arra, hogy milyen döntésthozhatott a bíróság. A Kitárgyaló podcast tizedik részében Fehér Tamás házigazda, valamint Fodor Eszter szenior versenyjogász és Kristóf Patrícia ügyvédjelölt beszélgetnek egymással arról, hogy miként reagált a fogyasztóvédelmi hatóság, amikor egy próbavásárlás során hiányos jótállási jegyet kaptak. Esetleírás: Képzeljünk el egy hétköznapi próbavásárlást: a fogyasztóvédelmi hatóság két munkatársa bemegy egy üzletbe, és vesz egy közel 50 ezer forintos, nagyobb értékű terméket. A vásárlás rendben megtörténik, ám amikor a jótállási jegy kerül elő, kiderül: azon csak a termék cikkszámaszerepel. Hiányzik róla a termék neve és típusa, a fizetett vételár, sőt még a gyártó megnevezése is. Ezeket az adatokat a nyugta ugyan tartalmazta – de a jótállási jegyen magán nem jelentek meg. A hatóság szerint ez komoly probléma. A próbavásárlás és egy két és fél évvel korábbi eset alapján úgy ítélte meg, hogy a kereskedő évek óta következetesen hiányos jótállási jegyet ad a fogyasztóknak, ezzel megsértve a kötelező jótállásról szóló jogszabályt. Súlyosbító körülményként értékelték azt is, hogy a céget már többször megbírságolták hasonló szabálytalanság miatt. A hatóság ezért 50 millió forintos fogyasztóvédelmi bírságot szabott ki, és előírta a megfelelő tartalmú jótállási jegyek kiállítását. A cég ugyan nem vitatta, hogy a jótállási jegy hiányos volt, de a bírságot túlzónak találta, ezért bíróság előtt támadta meg a döntést. Szerintük a hatóságnak figyelembe kellett volna vennie, hogy a gépi nyugta a jótállási jegy elválaszthatatlan része volt és az tartalmazta a hiányzó adatokat, a fogyasztók pedig jellemzően amúgy is megőrzik a nyugtát. Emellett hivatkoztak arra, hogy a termékadatok a mobilapplikációjukban is elérhetők, a vásárlók részéről panasz nem érkezett, és szerintük az eset inkább egyszeri mulasztás, mintsem több éves rendszerhiba. A hatóság által feltételezett „széles körű” érintettséget is vitatták, és az okozott, kismértékű sérelemre, valamint a termék értékére tekintettel is aránytalannak tartották az 50 milliósbírságot. Az e részben tárgyalt kúriai döntés száma: Kfv.37.734/2024/6. Kérdéseiket és véleményüket szívesen várjuk a podcast@jalsovszky.com e-mail címre.

    31 min
  8. Segítség, tanú lettem!

    10/30/2025

    Segítség, tanú lettem!

    Kitárgyaló - a podcast, ahol mások hibáiból tanulunk. Megtörtént bírósági eseteket tárgyalunk ki, közben meghívott kollégáink Önökkel, a hallgatókkal együtt próbálnak rájönni arra, hogy milyen döntést hozhatott a bíróság. A Kitárgyaló podcast kilencedik alkalommal egy rendhagyó, EXTRA résszel jelentkezik. Ezúttal a tárgyalótermet a tanú szemszögéből járjuk be. Fehér Tamás házigazda és vendégei- Barta Péter, Gyene Bálint és Szilas Péter - azt tárgyalják ki, hogy mire számítson az, akinek tanúskodnia kell. Vajon kötelező-e a megjelenés? Muszáj-e tanúskodnom, ha azzal a barátomat bajba keverem? Mit tehetek, ha félek a vádlottól? Bajba juthatok-e, ha egy polgári perben hamisantanúskodom? Mit vigyek magammal, hova álljak? Megtérítik-e a kiesett keresményemet?  A podcastban egyebek között a fenti kérdésekre is válaszolunk, hogy legközelebb már Önök is felkészültenmehessenek tanúskodni. Kérdéseiket és véleményüket ezúttal is szívesen várjuk a podcast@jalsovszky.com e-mail címre.

    51 min
See All (42)

About

Kitárgyaló - a podcast, ahol mások hibáiból tanulunk. Megtörtént bírósági eseteket tárgyalunk ki, közben meghívott kollégáink Önökkel, a hallgatókkal együtt próbálnak rájönni arra, hogy milyen döntést hozhatott a bíróság.

Information

  • Creator
    Jalsovszky Law Firm
  • Years Active
    2020 - 2026
  • Episodes
    42
  • Rating
    Clean
  • Copyright
    © Jalsovszky Law Firm
  • Show Website
    Kitárgyaló

You Might Also Like