Fintech Világa

Fintech Világa

A Fintech Világa egy hetente megjelenő rádióműsor és podcast, amely betekintést nyújt a nemzetközi fintech piacok innovatív megoldásaiba - legyen az egy formabontó termék, egy szofisztikált megoldás vagy egy úttörő vállalkozás.

  1. 5d ago

    Riasztó biztonsági incidensek rázták meg az AI-szektort

    Az AI-ügynökök néhány hónap alatt jutottak el a látványos technológiai ígérettől oda, hogy már komoly kiberbiztonsági kérdéseket vetnek fel. A Fintech Világa legutóbbi adásában Érczfalvi András műsorvezető és Siklós Bence, a Peak tanácsadója a közelmúltban az AI-szektort megrázó kiberbiztonsági incidenseket járták körül. Mi történik akkor, amikor egy mesterséges intelligencia már nemcsak válaszol, hanem önállóan dolgozik egy cél érdekében - és közben olyan dolgokat is csinál, amelyekre eredetileg nem kapott engedélyt? Az AI-ügynök már nem egyszerű chatbot A különbség egy hagyományos chatbot és egy AI-ügynök között nem pusztán technikai részlet. Egy chatbot jellemzően egy kérdésre válaszol, míg egy ügynök önállóan dolgozhat egy kijelölt feladaton: böngészhet az interneten, kódot írhat, fájlokat módosíthat, és maga döntheti el, mi legyen a következő lépése. Különösen fontosak az úgynevezett long horizon ügynökök, amelyek nem néhány másodpercig vagy percig dolgoznak, hanem akár órákon vagy napokon át próbálják teljesíteni az eléjük kitűzött célt. Minél hosszabb ideig és minél nagyobb önállósággal működik egy ilyen rendszer, annál több lehetősége van arra is, hogy váratlan megoldásokat találjon. Az elmúlt hetekben éppen ez vált problémává. Az adásban több olyan esetről is szó esett, amikor AI-ügynökök kiléptek a nekik kijelölt tesztkörnyezetből, megtévesztő módon viselkedtek, vagy olyan rendszerekhez próbáltak hozzáférni, amelyek eredetileg nem tartoztak a feladatukhoz. Amikor az AI saját utat talál a célhoz A műsorban bemutatott egyik incidens során egy izolált tesztkörnyezetben működő modell egy addig ismeretlen, úgynevezett zero-day sérülékenységet talált. A rendszer feladata egy benchmark teljesítése volt, ehhez azonban olyan adatokra volt szüksége, amelyekhez a saját környezetéből nem fért hozzá. Az ügynök végül kilépett a sandboxból, és a Hugging Face rendszerét használta fel ahhoz, hogy megszerezze a szükséges információt. Ez már nem szerepelt az eredeti feladatban. Az eset egyik legfontosabb tanulsága, hogy a modell nem feltétlenül „szabályt akar szegni”. Egyszerűen a megadott célt próbálja minél hatékonyabban elérni. Ha a rendszerben talál egy rést, amelyen keresztül közelebb jut ehhez a célhoz, akkor azt kihasználhatja. A támadó és a védekező oldal közötti egyensúly is felborulhat Az adásban több más fejlesztőcéghez kapcsolódó eset is szóba került. Az egyik teszt során például egy AI-ügynök rosszindulatú kódot próbált bejuttatni egy nyílt forráskódú projektbe, hamis online identitást hozott létre, majd nyomást próbált gyakorolni a projekt fejlesztőire. A kísérlet végül azért nem okozott kárt, mert az érintett fejlesztő felismerte, hogy egy AI-rendszerrel kommunikál. Egy brit AI-biztonsági intézet vizsgálata során hét modellt összesen 122 alkalommal teszteltek, és 19 esetben észleltek szokatlan vagy megtévesztő viselkedést. Fontos ugyanakkor, hogy ezek a viselkedések külső ösztönzésre vagy utasításra jelentkeztek, nem arról volt szó, hogy a modellek minden előzmény nélkül kezdtek önálló támadásokba. A probléma ettől még komoly. A műsorban elhangzott megközelítés szerint a támadó oldal strukturális előnybe kerülhet, ha az AI gyorsabban képes sérülékenységeket felfedezni és kihasználni, mint ahogy azokat a fejlesztők javítani tudják. Különösen aggasztó terület lehet az ügyfélazonosítás. Az adásban idézett adatok szerint jelentősen javult a modellek képessége arra, hogy olyan mesterséges identitásokat hozzanak létre, amelyek sikeresen átjutnak KYC-ellenőrzéseken. Ha ez tovább fejlődik, annak közvetlen következménye lehet a banki csalásmegelőzésre, a pénzmosás elleni rendszerekre és általában a digitális ügyfélazonosításba vetett bizalomra. Innen már csak egy lépés a szingularitásvita A biztonsági incidensekkel párhuzamosan új lendületet kapott a technológiai szingularitásról...

  2. Aug 10

    Pénzügyi hűtlenség: ezeket titkolják leggyakrabban a párok

    A párkapcsolati konfliktusok egyik legérzékenyebb területe a pénz. Nemcsak azért, mert könnyen alakulnak ki viták a költésekről, hanem azért is, mert sokan bizonyos pénzügyi információkat egyszerűen nem osztanak meg a partnerükkel. A Fintech Világa legutóbbi adásában Érczfalvi András műsorvezető és Siklós Bence, a Peak tanácsadója a pénzügyi hűtlenség jelenségét járta körül: mit jelent pontosan, mennyire gyakori, hogyan segíthetik elő a fintech alkalmazások, és hol húzódik a határ a magánszféra és a titkolózás között. A titkos számla csak az egyik formája Pénzügyi hűtlenségről akkor beszélhetünk, amikor valaki tudatosan eltitkol a párja elől olyan információt, amely a közös pénzügyeket érinti. Ez lehet egy külön bankszámla, egy elhallgatott adósság, titokban felhalmozott megtakarítás, készpénz, kriptoeszköz vagy akár egy olyan mellékjövedelem is, amelyről a másik fél nem tud. A jelenség korántsem ritka. Egy amerikai kutatás szerint a párok több mint 40 százalékánál előfordult már valamilyen pénzügyi információ elhallgatása. Egy magyar felmérés alapján pedig a párok 18 százalékánál fordul elő, hogy valamelyik fél titokban tesz félre pénzt, miközben sokan közben azt állítják, hogy közösen kezelik a családi pénzügyeket. A probléma tehát nem feltétlenül ott kezdődik, hogy valaki külön számlával rendelkezik. Sokkal inkább ott, amikor ennek létezése vagy az azon zajló pénzügyi tevékenység szándékosan rejtve marad a másik fél előtt. A fintech egyszerre növeli az átláthatóságot és a titkolózás lehetőségét A fintech megoldások érdekes kettősséget hoztak a párkapcsolati pénzügyekbe. Egy közös számla vagy digitális pénztárca minden korábbinál pontosabb képet adhat arról, mire megy el a pénz. Beállíthatók limitek, jogosultságok, közös megtakarítási célok, az éttermi vagy utazási költségek pedig akár néhány mozdulattal feloszthatók a felek között. Ugyanez a technológia azonban azt is lehetővé teszi, hogy valaki néhány perc alatt nyisson egy külön számlát, amelynek sem papíralapú dokumentuma, sem feltűnő nyoma nincs a lakásban. Egy alkalmazás könnyen elrejthető a telefon egyik mappájában, így ma már jóval egyszerűbb elkülönített pénzügyi életet fenntartani, mint a hagyományos bankolás korszakában. Az átláthatóság ráadásul nem mindig jelent egyértelműen pozitívumot. Egy egészséges kapcsolatban a közös pénzügyi felületek erősíthetik a bizalmat, egy kontrolláló vagy bántalmazó kapcsolatban viszont ugyanezek az eszközök a másik fél megfigyelésére is használhatók. Közös vagy külön kassza? Az adásban idézett egyik kutatás szerint azok a friss házaspárok, akik közös számlát használtak, két év elteltével elégedettebbek voltak a kapcsolatukkal, és ritkábban vitatkoztak a pénzügyeken, mint azok, akik teljesen külön kezelték a pénzüket. A különbséget azonban nem önmagában a közös bankszámla magyarázta. Sokkal fontosabb volt, hogy a közös pénzügyek rendszeres kommunikációra kényszerítették a párokat: meg kellett beszélniük a kiadásokat, célokat és prioritásokat. A beszélgetés alapján éppen ezért praktikus megoldás lehet a hibrid modell. Ebben a közös költségekre – például rezsire, bevásárlásra vagy nagyobb közös célokra – van egy közösen kezelt keret, miközben mindkét fél rendelkezik saját pénzzel is, amelyről önállóan dönthet. A rendszer akkor működik jól, ha a határok előre le vannak tisztázva. Például abban is megállapodhatnak a felek, hogy milyen összeg felett beszélnek meg egy-egy nagyobb vásárlást. Miből lehet észrevenni a pénzügyi titkolózást? A pénzügyi hűtlenségnek lehetnek árulkodó jelei. Ilyen lehet, ha hirtelen eltűnnek a bankszámlakivonatok, új PIN-kódok vagy jelszavak jelennek meg, illetve ha valaki egyszerű pénzügyi kérdésekre is feltűnően védekezően reagál. Szintén figyelmeztető jel lehet a következetes „majd én elintézem” hozzáállás, a közös kasszából magyarázat nélkül eltűnő összegek v...

  3. Aug 3

    A jövő bankja egyszerre lesz látható és láthatatlan

    A banki digitalizáció ma már nem versenyelőny, hanem alapelvárás. Az ügyfelek azt szeretnék, hogy pénzügyeiket gyorsan, egyszerűen és bárhonnan el tudják intézni, legyen szó számlanyitásról, hiteligénylésről vagy fizetési megoldásokról. A Fintech Világa legutóbbi adásában Érczfalvi András műsorvezető, Siklós Bence, a Peak tanácsadója és Fetter István, a CIB Bank kisvállalati üzletágának vezetője arról beszélgettek, hogyan alakítja át a digitalizáció a banki szolgáltatásokat, milyen szerep jut a fintecheknek, és miért nem tűnik el egyhamar a személyes tanácsadás. A digitalizáció célja nem az ember kiváltása A beszélgetés egyik legfontosabb üzenete az volt, hogy a digitalizáció nem feltétlenül a személyes ügyintézés végét jelenti. Éppen ellenkezőleg: a cél az, hogy a rutinszerű, adminisztratív feladatok automatizálásával több idő jusson azokra a helyzetekre, ahol valódi szakértelemre és személyes konzultációra van szükség. A CIB Bank ezért olyan folyamatokat digitalizál, amelyeknél a személyes jelenlét kevés hozzáadott értéket jelent. Lakossági oldalon már számos szolgáltatás teljes egészében online elérhető, és a vállalati ügyfelek számára is egyre több termék válik digitálisan igényelhetővé. A komplex pénzügyi döntéseknél azonban továbbra is fontos szerepet kapnak a tanácsadók, hiszen egy vállalkozás vagy egy nagyobb befektetés esetében az ügyfél helyzetének megértése sokszor többet jelent egy egyszerű ügyintézésnél. A mesterséges intelligencia sokat segíthet, de nem mindenben Az adás során szóba került az is, hogy a technológiai fejlődés meddig juthat el a banki tanácsadásban. Bár a jövőben egyre több feladatot végezhetnek el intelligens digitális rendszerek, jelenleg még számos olyan tényező van, amelyet nehéz kizárólag algoritmusokra bízni. Egy felelős befektetési ajánlathoz például nem elegendő néhány adat ismerete. Figyelembe kell venni az ügyfél vagyoni helyzetét, jövedelmét, pénzügyi céljait, kockázattűrő képességét és azt is, mennyire érti az adott befektetési termék működését. A pénzügyi intézményeknek ezért továbbra is kiemelt feladatuk, hogy csak olyan megoldásokat ajánljanak, amelyek valóban megfelelnek az ügyfelek igényeinek és felkészültségének. A fintechek már nem csak versenytársak Az elmúlt években jelentősen megváltozott a bankok és a fintech cégek kapcsolata. Míg korábban sokan elsősorban riválisokként tekintettek rájuk, ma már egyre több területen működnek együtt. A fintech vállalatok gyakran egy-egy speciális szolgáltatásra koncentrálnak, például fizetésekre, devizaváltásra vagy adataggregációra, miközben a hagyományos bankok a teljes pénzügyi ökoszisztémát biztosítják, beleértve a hitelezést és a kockázatkezelést is. A CIB Bank számos fejlesztésnél fintech partnerekkel dolgozik együtt, legyen szó nyílt bankolási megoldásokról, hitelesítési rendszerekről vagy digitális szolgáltatásokról. A beszélgetésben az is elhangzott, hogy sok fintech cég nem feltétlenül szeretne bankká válni, hanem inkább technológiai partnerként kapcsolódik a pénzintézetekhez. A bankok egyre inkább ökoszisztémákat építenek A hagyományos banki szolgáltatások mellett egyre nagyobb hangsúlyt kapnak azok a megoldások, amelyek túlmutatnak a klasszikus számlavezetésen vagy hitelezésen. A Beyond Banking szemlélet lényege, hogy az ügyfelek minél több kapcsolódó szolgáltatást egyetlen felületen érhessenek el. A CIB Bank például a biztosítási szolgáltatásokat már egy saját digitális platformon keresztül kínálja, de a jövőben további ökoszisztéma-elemek is megjelenhetnek. Ugyanakkor továbbra is nyitott kérdés, hogy meddig érdemes elmenni ezen az úton. Vajon a bankoknak valóban minden szolgáltatást egyetlen alkalmazásba kell integrálniuk, vagy érdemesebb megmaradniuk pénzügyi szakértőnek, és a többi szolgáltatást partnerekkel közösen biztosítaniuk? Erre ma még nincs egyértelmű válasz. A jövő...

  4. Jul 27

    Bitcoin: tényleg közel a mélypont, vagy még csak most jön a neheze?

    A bitcoin árfolyama az elmúlt hónapokban ismét a befektetők figyelmének középpontjába került. A tavalyi, 126 ezer dolláros történelmi csúcs után az árfolyam több mint 50 százalékot korrigált, majd a nyár folyamán stabilizálódni kezdett. A Fintech Világa legutóbbi adásában Érczfalvi András műsorvezető és Siklós Bence, a Peak tanácsadója azt járták körül, hogy valóban a medvepiac végéhez közeledünk-e, vagy még várhatnak újabb mélypontok a kriptopiacra. A bitcoin-ciklus újra megismétli önmagát? A bitcoin történetét végignézve jól látszik, hogy a piac ciklikusan működik. Az egyes emelkedéseket rendre jelentős korrekciók követik, ám ezek mélysége az évek során fokozatosan csökkent. Míg a korai években nem volt ritka a 80-90 százalékos visszaesés, a mostani ciklusban egyelőre nagyjából 55 százalékos korrekciót láthattunk. Ez azonban önmagában még nem jelenti azt, hogy biztosan kialakult a mélypont. A korábbi ciklusok alapján gyakran előfordult, hogy az árfolyam többször is visszatesztelte ugyanazokat a szinteket, mielőtt tartós emelkedés kezdődött volna. Éppen ezért a mostani visszapattanás inkább biztató jel, mint végleges bizonyíték arra, hogy véget ért a medvepiac. A felezés továbbra is meghatározza a piac ritmusát A beszélgetés természetesen szóba került a bitcoin egyik legismertebb sajátossága, a felezés. A protokoll nagyjából négyévente megfelezi a bányászoknak járó blokkjutalmat, ezzel folyamatosan csökkentve az újonnan piacra kerülő bitcoinok mennyiségét. A történelem alapján a felezéseket követően több jól elkülöníthető szakasz rajzolódik ki. Az első időszakban jellemzően felhalmozás zajlik, ezt követi egy látványos árfolyam-emelkedés, majd korrekció és medvepiac, végül pedig újra megindul a felhalmozás. A mostani ciklus ugyanakkor több szempontból is eltér a korábbiaktól. A 2024-es felezést megelőzően ugyanis már új történelmi csúcsra emelkedett a bitcoin árfolyama, elsősorban annak köszönhetően, hogy a piac előre beárazta az amerikai spot bitcoin ETF-ek megjelenését és a nagy intézményi befektetők belépését. Mi tarthatja magasabban a bitcoin árfolyamát? A korábbi ciklusokhoz képest most több olyan tényező is jelen van, amely mérsékelheti a visszaesés mértékét. Az egyik legfontosabb változás a spot bitcoin ETF-ek megjelenése. A BlackRockhoz, a Fidelityhez és más nagy vagyonkezelőkhöz hasonló szereplők hosszú távú befektetési szemlélettel vásárolnak bitcoint, így jóval kisebb valószínűséggel reagálnak rövid távú árfolyam-ingadozásokra. Emellett egyre több vállalat épít bitcoin-tartalékot a mérlegébe. Bár ezek a cégek sem teljesen passzív szereplők, összességében mégis jelentős keresletet biztosítanak a piac számára. A kínálati oldalon továbbra is a felezés hatása érvényesül: egyre kevesebb új bitcoin kerül forgalomba. Ha ehhez a jövőben Fed-kamatcsökkentések is társulnak, az a kockázatosabb eszközök - köztük a bitcoin - számára is kedvező környezetet teremthet. Jelenleg azonban a piac inkább arra számít, hogy az amerikai jegybank még nem kezdi meg a kamatcsökkentési ciklust. A medvék mellett is szólnak érvek A pozitív tényezők mellett a kockázatok sem tűntek el. Sokan vásároltak bitcoint a korábbi csúcsok közelében, 70-120 ezer dollár közötti árszinteken. Amennyiben az árfolyam ismét ezekhez a szintekhez közelít, sok befektető dönthet úgy, hogy kiszáll legalább nullszaldóban, ami komoly eladói nyomást okozhat. Szintén fontos szereplők a kisebb bányászok, akik a működési költségeik finanszírozása érdekében időnként kénytelenek értékesíteni bitcoin-készleteiket. Egy esetleges globális gazdasági lassulás vagy recesszió pedig tovább növelheti a kockázatkerülést, ami rövid távon szintén kedvezőtlenül hathat a kriptopiacra. Mit érdemes figyelni a következő hónapokban? A technikai elemzők szerint több fontos árszint is meghatározhatja a következő időszakot. A...

  5. Jul 20

    Véget érhet a papírmunka: teljesen átalakul a vállalati bankolás

    A lakossági bankolásban ma már természetes, hogy egy számlát néhány perc alatt, teljesen online lehet megnyitni. A vállalkozások számára azonban ez sokáig elképzelhetetlen volt: papírok, hosszú ügyintézés és több bankfióki látogatás kísérte a folyamatot. A Fintech Világa legutóbbi adásában Érczfalvi András műsorvezető, Siklós Bence, a Peak tanácsadója és Fetter István, a CIB Bank kisvállalati üzletágának vezetője arról beszélgettek, hogyan jutott el a vállalati bankolás odáig, hogy ma már teljesen online, end-to-end módon is lehet számlát nyitni, és hogyan változik a bankok szerepe a digitalizáció korában. A vállalkozók ugyanazt az élményt várják el, mint lakossági ügyfélként A beszélgetés egyik központi gondolata az volt, hogy a vállalkozók elvárásai jelentősen megváltoztak. Amit néhány éve még csak a lakossági ügyfelek vártak el – gyors, egyszerű és digitális ügyintézést –, az ma már a kisvállalkozások számára is alapvető igény. A CIB Bank ezért néhány éve teljesen újragondolta a vállalati számlanyitás folyamatát. Első lépésként jelentősen leegyszerűsítették a személyes ügyintézést: a korábbi több száz oldalas dokumentáció és a rengeteg aláírás helyett ma már jóval gyorsabb és átláthatóbb folyamat várja az ügyfeleket. A következő lépés ennél is nagyobb változást hozott. A bank lehetővé tette, hogy a vállalkozások teljes egészében online, papírmentesen nyissanak számlát, anélkül hogy egyszer is be kellene menniük egy bankfiókba. A digitalizáció nem váltja ki a személyes tanácsadást Bár egyre több folyamat költözik online térbe, a beszélgetés résztvevői szerint ez nem jelenti azt, hogy a személyes banki kapcsolatok elveszítenék jelentőségüket. Az adminisztratív feladatokat érdemes automatizálni, hiszen ezek csak időt vesznek el az ügyféltől és a banki tanácsadótól egyaránt. A felszabaduló időt viszont olyan beszélgetésekre lehet fordítani, ahol valódi értéket jelent az emberi szakértelem: finanszírozási döntésekre, vállalkozásfejlesztésre vagy pénzügyi tanácsadásra. A cél tehát nem az, hogy minden digitálissá váljon, hanem az, hogy az ügyfél maga dönthesse el, mikor szeretne online ügyet intézni, és mikor igényli egy szakértő segítségét. A bank szerepe túlmutat a számlavezetésen A műsorban szóba került a beyond banking szemlélet is, amely egyre meghatározóbb a vállalati bankolásban. Ennek lényege, hogy a bank nem pusztán pénzügyi szolgáltatásokat nyújt, hanem olyan megoldásokat kínál, amelyek a vállalkozás mindennapi működését is egyszerűbbé teszik. Ide tartoznak például a digitális fizetési megoldások, az online igényelhető szolgáltatások vagy éppen a SoftPOS, amely külön terminál helyett egy mobiltelefonból alakít ki bankkártya-elfogadó eszközt. Ez különösen vonzó lehet kisebb vállalkozások vagy egyéni vállalkozók számára, akik így külön hardver beszerzése és fenntartása nélkül fogadhatnak elektronikus fizetéseket. A mesterséges intelligencia segíthet, de a bizalom továbbra is kulcskérdés A mesterséges intelligencia szerepe természetesen a banki digitalizációban is felmerült. Fetter István szerint az AI egyre több területen nyújthat segítséget, ugyanakkor a bankszektorban a biztonság minden más szempontot megelőz. A bankok rendkívül szigorú szabályozási környezetben működnek, ezért csak olyan AI-megoldások alkalmazhatók, amelyek megbízhatóan és ellenőrizhetően működnek. Bár a jövőben a mesterséges intelligencia egyre nagyobb szerepet kaphat a tanácsadásban is, a következő években továbbra is meghatározók maradnak az emberi bankárok, különösen az összetettebb pénzügyi döntések során. A fintechek és a hagyományos bankok már nem egymás ellen dolgoznak A beszélgetésből az is kiderült, hogy a banki digitalizáció ma már sok tekintetben ugyanabba az irányba halad, amerre korábban a fintech vállalatok indultak el. Az egyszerűbb ügyfélélmény, a gyorsabb folyamat...

  6. Jul 13

    Több százezren juthatnak könnyebben extra bevételhez egy új magyar platform segítségével

    A munka világa látványos átalakuláson megy keresztül. Egyre több vállalat küzd munkaerőhiánnyal, miközben sok munkavállaló szeretne többet keresni, de nem tud vagy nem akar hagyományos másodállást vállalni. A Fintech Világa legutóbbi adásában Érczfalvi András műsorvezető, Siklós Bence, a Peak tanácsadója és Birizdó Ádám, a Giggle munkaerőpiaci-platform társalapítója arról beszélgettek, hogyan formálja át a rugalmas foglalkoztatás a munkaerőpiacot, kiknek jelenthet valódi lehetőséget a gig economy, és milyen párhuzamokat lehet állítani a fintech platformokkal. Egyszerre van munkaerőhiány és kihasználatlan munkaerő Első pillantásra ellentmondásosnak tűnik a jelenlegi helyzet: miközben számos vállalat nem talál elegendő dolgozót, rengetegen szeretnének több munkát vállalni. Ennek egyik oka, hogy sok magyar háztartás számára egyetlen fizetés már nem biztosít elegendő anyagi mozgásteret. A Giggle társalapítója arra is felhívták a figyelmet, hogy Magyarországon közel egymillió olyan munkaképes korú ember él, aki valamilyen okból éppen nincs jelen a munkaerőpiacon. Emellett sokan dolgoznak teljes vagy részmunkaidőben, de szívesen vállalnának heti néhány órányi pluszmunkát is, ha azt saját időbeosztásukhoz tudnák igazítani. A vállalatok oldalán sem egyszerűbb a helyzet. Sok iparágban nem állandó a munkaerőigény, hanem napi, heti vagy szezonális ingadozások jellemzik. Egy logisztikai központnak egyik nap negyven emberre lehet szüksége, míg egy kisebb vendéglátóhelynek másnap csupán egyetlen plusz dolgozóra. A műszakalapú foglalkoztatás új lehetőségeket nyit A Giggle erre a problémára kínál megoldást egy digitális piactérrel, ahol nem hagyományos állásokat, hanem konkrét műszakokat és feladatokat lehet meghirdetni. A rendszer lényege, hogy a munkavállaló néhány perc alatt regisztrálhat, kiválaszthatja a számára megfelelő munkát, és elfogadás esetén akár már másnap dolgozhat. A munkáltató számára ugyanilyen fontos előny, hogy gyorsan találhat megfelelő embert váratlan vagy szezonális munkaerőigény esetén. A modell mára jelentős méretet ért el: a platformnak közel 200 ezer regisztrált munkavállalója és több mint 3500 vállalati partnere van, az elmúlt négy évben pedig több mint másfél millió ledolgozott munkaórát közvetített. A rugalmasság nemcsak a diákoknak szól A gig economy kapcsán sokan elsősorban a diákokra gondolnak, a valóság azonban ennél jóval sokszínűbb. A platformot használják kismamák, nyugdíjasok, két munka között lévők, vállalkozók és olyan teljes állásban dolgozók is, akik szeretnék kiegészíteni jövedelmüket. A beszélgetés szerint az aktív felhasználók nagyjából kétharmada rendelkezik főállással, és jellemzően heti egy-két plusz műszakot vállal. Külön előnyt jelent azoknak is, akik szezonális szakmákban dolgoznak – például a rendezvényiparban vagy a szépségiparban –, hiszen a szabad időszakokat könnyebben tölthetik ki alkalmi munkákkal. A munkaerőpiac is a fintech útját járja A szakértők arra is felhívták a figyelmet, hogy a gig economy fejlődése sok szempontból emlékeztet arra, ahogyan a fintech cégek átalakították a pénzügyi szolgáltatásokat. Ahogy a fintech vállalatok felgyorsították és leegyszerűsítették a korábban lassú és papíralapú banki folyamatokat, úgy digitalizálják ezek a platformok a munkaerő-közvetítést. A hangsúly a gyors ügyintézésen, az átlátható feltételeken és a valós idejű összekapcsoláson van. A beszélgetésben elhangzott egy másik érdekes párhuzam is: a crowdfundinghoz hasonlóan itt sem néhány nagy szereplőre épül a rendszer, hanem sok kisebb hozzájárulás teremti meg a teljes kapacitást. Rengeteg ember vállal heti néhány órányi munkát, amely önmagában kevésnek tűnhet, összességében azonban jelentős munkaerő-tartalékot jelent a gazdaság számára. Az értékelések felértékelődnek a digitális munkaerőpiacon A beszélgetés végén szóba kerü...

  7. Jul 6

    Felnőttek a fintechek: már nem a növekedés, hanem a teljesítmény számít

    A fintech szektor az elmúlt években komoly hullámvasúton ment keresztül. A pandémia idején látott robbanásszerű növekedést finanszírozási nehézségek, leépítések és piaci tisztulás követte, most azonban ismét pozitívabb képet mutat az iparág. A Fintech Világa legutóbbi adásában Érczfalvi András műsorvezető, Suppan Márton, a Peak alapítója és Turny Ákos, a Boston Consulting Group (BCG) AI Transformation Directora a BCG júniusi fintech riportjának legfontosabb megállapításait elemezte. A beszélgetésből egyértelműen kirajzolódott: a fintech szektor új fejlődési szakaszba lépett, ahol már nem a hangzatos ígéretek, hanem a nyereségesség, a mérethatékonyság és a mesterséges intelligencia határozza meg a versenyt. Felnőtt a fintech szektor: egyre több vállalat termel nyereséget A BCG elemzése szerint jelentős fordulat történt az iparágban. Néhány évvel ezelőtt még a legnagyobb nyilvánosan működő fintech vállalatok kevesebb mint fele volt nyereséges, mára azonban közel háromnegyedük pozitív eredményt termel. A szakértők szerint ez jól mutatja, hogy lezárult az a korszak, amikor elegendő volt egy jó történet vagy egy látványos növekedési ígéret ahhoz, hogy a befektetők finanszírozzanak egy vállalkozást. Az elmúlt évek piaci tisztulása során azok maradtak talpon, amelyek valóban fenntartható üzleti modellt tudtak felépíteni. A fintech így egy jóval érettebb, kiszámíthatóbb iparággá vált, ahol a stabil működés és a hosszú távú eredményesség került előtérbe. Már nem a bankok vásárolják fel a fintech cégeket A riport egyik legérdekesebb megállapítása, hogy megváltozott a felvásárlások szerkezete. Korábban elsősorban a hagyományos pénzintézetek vásároltak fintech vállalatokat, ma azonban egyre gyakrabban maguk a fintech cégek válnak felvásárlóvá. Ez azt jelzi, hogy a piac belső konszolidációja felgyorsult. A szereplők nem csupán túlélni szeretnének, hanem platformokat építenek, szolgáltatásokat egyesítenek és nagyobb ökoszisztémák létrehozására törekednek. A beszélgetés résztvevői szerint ez az egész szektor számára kedvező folyamat, hiszen nem csődhullám, hanem tudatos építkezés révén alakulnak ki erősebb piaci szereplők. Az AI átírja az ügyfélszerzés szabályait A riport egyik központi témája a mesterséges intelligencia volt. A szakértők szerint az AI már nem egyszerűen egy új technológia, hanem alapjaiban alakítja át a fintech vállalatok működését. Különösen nagy változást hozhat az úgynevezett "zero-click" ügyfélélmény. A jövőben egyre többször nem közvetlenül egy bank vagy fintech alkalmazását nyitjuk meg, hanem egy AI-asszisztenssel beszélgetünk, amely kiválasztja számunkra a legjobb pénzügyi szolgáltatást, végrehajtja a tranzakciókat, vagy akár teljes pénzügyi folyamatokat kezel. Ez teljesen új helyzetet teremt. Korábban az Open Banking kapcsán attól tartottak a bankok, hogy elveszítik az ügyfélkapcsolatot, ez azonban végül nem következett be. Most viszont valóban megjelenhetnek olyan AI-platformok, amelyek a felhasználó elsődleges pénzügyi felületévé válnak, miközben a bankok és a fintech cégek egyre inkább háttérszolgáltató szerepet tölthetnek be. Megjelentek az AI-native fintech vállalatok A beszélgetés során szóba került az AI-native fintech cégek megjelenése is. Ezek a vállalatok már eleve mesterséges intelligenciára építik teljes működésüket, így lényegesen kisebb csapattal, gyorsabban és hatékonyabban tudnak fejleszteni. A vendégek szerint ez új versenyhelyzetet teremt. A hagyományos bankoknak egyszerre kell megőrizniük meglévő piaci pozíciójukat és felgyorsítaniuk saját digitális átalakulásukat, miközben a korábban piacformálónak számító fintech cégeknek is alkalmazkodniuk kell az új kihívókhoz. A mesterséges intelligencia ugyanakkor a bankok számára is komoly lehetőséget jelenthet. A régi, sokszor évtizedek óta működő banki rendszerek modernizálása eddig rendkívül...

  8. Jun 29

    SpaceX, AI és a következő tőzsdei hullám - merre tart a techpiac?

    A SpaceX tőzsdei bevezetése nemcsak az év egyik legnagyobb IPO-ja lett, hanem újabb lendületet adott annak a vitának is, hogy meddig tarthat az AI-részvények szárnyalása. A Fintech Világa legutóbbi adásában Érczfalvi András műsorvezető, Suppan Márton, a Peak alapítója és Naszádos Zoltán, a WOOD & Company partnere arról beszélgettek, hogyan alakítja át a mesterséges intelligencia a tőkepiacokat, miért vált a SpaceX sokkal többé egy űripari vállalatnál, és mire számíthatunk az OpenAI vagy az Anthropic esetleges tőzsdei megjelenésekor. A SpaceX már régen nem csak rakétákról szól Bár a SpaceX neve továbbra is az űriparral forrt össze, a vállalat bevételeinek és nyereségének legfontosabb forrása ma már a Starlink. A műholdas internetszolgáltatás kiszámítható, folyamatos bevételt termel, miközben a rakétaindítások, az űripari fejlesztések és az új technológiai projektek inkább hosszú távú növekedési lehetőséget jelentenek. A beszélgetés résztvevői szerint éppen ez teszi különlegessé a vállalat értékelését. A befektetők nem kizárólag a jelenlegi eredményeket árazzák, hanem azt is, hogy a SpaceX milyen új piacokat nyithat meg a következő években. Hasonló jelenség volt megfigyelhető korábban az Amazon vagy a Tesla esetében is, amelyek hosszú ideig inkább jövőbeli lehetőségként, mint hagyományos értelemben vett profittermelő vállalatként szerepeltek a tőzsdén. Az AI-láz új nyertese az infrastruktúra A beszélgetés egyik legérdekesebb megállapítása az volt, hogy a mesterséges intelligencia fejlődésének legnagyobb nyertesei nem feltétlenül maguk az AI-modelleket fejlesztő cégek lesznek, hanem azok, akik kiszolgálják őket. A SpaceX az elmúlt hónapokban olyan adatközponti infrastruktúrát épített ki, amelyet többek között a Google és az Anthropic is bérel. A vállalat több százezer NVIDIA GPU-ra épülő kapacitással rendelkezik, amelyre a legnagyobb AI-fejlesztők is támaszkodnak modelljeik tanításához és működtetéséhez. A szakértők szerint ezzel egy újfajta függőségi viszony kezd kialakulni. Ahogy korábban a felhőszolgáltatók váltak megkerülhetetlenné a digitális gazdaságban, úgy most az AI-infrastruktúrát biztosító szereplők kerülhetnek kulcspozícióba. Egy jól kiépített adatközpont ma már stratégiai jelentőségű eszköz lehet. Az AI elszívja a tőkét más technológiai szektoroktól A beszélgetés során szóba került az is, hogy a befektetői figyelem látványosan átrendeződött. Míg néhány évvel ezelőtt a fintech startupok vagy más technológiai vállalkozások számítottak a kockázati tőke első számú célpontjainak, ma a források jelentős része az AI-cégek felé áramlik. Suppan Márton szerint korábban a befektetők még hajlandók voltak pusztán a növekedési ígéretre finanszírozni egy-egy vállalatot, most azonban ez a szerep szinte teljes egészében a mesterséges intelligenciával foglalkozó cégeké lett. Emiatt több más technológiai terület tőkebevonása is nehezebbé vált. Ugyanakkor Naszádos Zoltán arra is felhívta a figyelmet, hogy a jelenlegi rendkívül bőséges likviditás hosszú távon aligha marad fenn változatlan formában. A technológia valószínűleg tartósan velünk marad, de az nem biztos, hogy a részvényárfolyamok is örökké ugyanilyen optimizmust tükröznek majd. Mit hozhat az OpenAI és az Anthropic tőzsdére lépése? A beszélgetés végén a várható AI-IPO-k kerültek előtérbe. A résztvevők szerint különösen az OpenAI esetleges tőzsdei bevezetése válthat ki rendkívüli érdeklődést. A ChatGPT-nek már közel egymilliárd heti aktív felhasználója van, így a vállalat ismertsége messze túlmutat a technológiai szektoron. Egy ilyen méretű felhasználói bázis komoly lakossági befektetői keresletet generálhat, ami önmagában is jelentős hatással lehet a részvény árfolyamára. Ugyanakkor a szakértők arra is emlékeztettek, hogy a legismertebb technológiai vállalatok IPO-i sem mindig jelentettek azonnali sikert a tőzsdén. A Faceboo...

See All (346)

About

A Fintech Világa egy hetente megjelenő rádióműsor és podcast, amely betekintést nyújt a nemzetközi fintech piacok innovatív megoldásaiba - legyen az egy formabontó termék, egy szofisztikált megoldás vagy egy úttörő vállalkozás.

Information

  • Creator
    Fintech Világa
  • Years Active
    2022 - 2026
  • Episodes
    346
  • Rating
    Clean
  • Copyright
    © 2021
  • Show Website
    Fintech Világa

You Might Also Like