Jászberényi Sándor haditudósító. Magyar újságírók közül kevesen űzik ezt a hivatást: veszélyes, költséges, a munkát megfizetni pedig senki sem akarja igazán. Az, hogy a líbiai polgárháborúból, a szíriai, iraki pokolból vagy az egyiptomi forradalom kellős közepéből küldte cikkeit, már önmagában elég izgalmas lehetett volna, hogy beszélgessek vele (felsorolni is nehéz hány ország hányféle háborús övezetében járt). Az is, hogy magyar liberálisként, liberális magyarként, felvette az iszlám vallást. (Azt mondja, részben azért, mert történtek vele olyan dolgok, amiket nem tud megbocsátani. Nem tud mit kezdeni egy olyan vallással, ahol ez előírásszerűen kötelező.) De van itt még valami: az 1980-ban született Jászberényi Sándor nem „csak” újságíró, hanem író is. Két novelláskötete is megjelent eddig: 2013-ban Az ördög egy fekete kutya és más történetek, 2016-ban pedig A lélek legszebb éjszakája – Történet álmatlanságról és őrületről címmel. Az egy dolog, hogy itthon is megkapta a Libri irodalmi díjat, de azon kevés magyar szerzők egyike, aki mindenféle hazai hátszél nélkül sikeressé vált külföldön is. Második kötete épp most debütál angol nyelven az Egyesült Államokban, ahová a napokban utazik könyvpremierjére. Tehát Jászberényi Sándorral ebből az alkalomból is beszélgetek, de nem csupán könyveiről, hanem iszlámról és politikáról, a túlnépesedő, szétrobbanó Közel-Keletről és arról a pokolról, amikor valaki négy napon át nem tud elaludni. Szeretnél egy jó könyvet az újságírásról?Még akad pár példány *a podcast műsorvezetőjének* kézikönyvéből!ELSŐ LEÜTÉS – A lényegre törő útmutató az írás és újságírás fortélyairól 420 nagyalakú oldalon.Az interjúkészítésről szóló teljes fejezet INGYEN letölthető!Részletek és könyvrendelés az Első leütés honlapján. Linkek a műsorban elhangzó témákhoz Jászberényi Sándor Wikipedia-oldala, ahol sok-sok évszám és publikációs lista is található. Jászberényi Sándor könyvei: A lélek legszebb éjszakája – Történet álmatlanságról és őrületről (novellák) Az ördög egy fekete kutya – és más történetek (novellák) Budapest-Kairó – Egy haditudósító naplója (riportkönyv) Jászberényi Sándor legutóbbi könyvéből színpadi mű is készült az Örkény Színházban. Az előadás ismertetője itt elérhető. A szerző 2017-ben kapta meg a Libri irodalmi díjat. Erről természetesen a Libri honlapja is megemlékezik a szerzői oldalon. Az interjúban szó esik a brit Guardianban megjelent kritikáról, amely itt olvasható. Jászberényi Sándor második kötetének angol fordítása 2019 januárjában jelent meg a New Europe Booksnál (fordító:Paul Olchvary). Az előző novelláskötet angol fordítása 2014-ben látott napvilágot ugyanennél a kiadónál (fordító: Matt Henderson Ellis). George Romero és Az élőhalottak éjszakája A Halottak városa Kairóban Giulio Regeni, a megölt olasz kutató Negad al-Borei emberjogi harcos és ügyvéd Az egyiptomi forradalom („Nílusi forradalom”) Kurdisztán – Jászberényi Sándor tudósítása a kurd katonanőkről Kairó „keresztény” nyomornegyede, a Zabalin, a Mokattam-hegy lábánál Jászberényi Sándor Kirkus-díjra való jelölése Műsorjegyzetek [0:05:18] A karácsony konzumerista szemlélete, ami idegesítiő. Karácsony Kairóban és az arab világban. [0:06:14] A Mina House, az egyik legrégebbi hotel Egyiptomban. [0:07:48] Erős katolikus kisebbség Egyiptomban a koptok mellett. A szudáni diaszpóra, annak története és a XIX. századi Mehdi felkelés, a britek kiverése. Az iszlamista felkelések állandó motívuma: a messianizmus. [0:10:25] A jelenlegi dél-szudáni törzsi háború, a dinka és a nuer törzs viszálya. Az arab rabszolgatartás történelmi gyökerei. A rabszolgatartás intézményének brit felszámolása és az intézmény visszatérése. [0:12:49] A csádi Claude atya katolikus missziója.Éjféli mise Kairóban. A legszegényebbek közössége és az „ágról szakadt” papok elkötelezettsége. [0:15:44] „Én felvettem az iszlámot, de alapvetően kódolva az én kultúrám az egy keresztény kultúrkör.” [0:16:35] A hit és Jászberényi Sándor. „A hit kegyelmi állapot.” Az iszlám „nagyvonalúsága” és életviteli iránymutatása, a barátok hatása. [0:18:38] A kis-dzsihád és a nagy-dzsihád. Az ember alantas lény: a vallás mint küzdelem a gyarlóság ellen, az állati természet legyőzése. [0:20:17] Az egyik ok, amiért Jászberényi Sándor felvette az iszlámot, hogy vannak dolgok, amiket nem tud megbocsátani (miközben a kereszténység ezt előírná). [0:21:24] Miképpen beszélhet egy haditudósító „nagyvonalú” iszlámról, ha látta, mit művelt az Iszlám Állam a vallás nevében? [0:24:03] Az Iszlám Állam elfogott európai, harmadik generációs muszlim katonái közül sokan még imádkozni sem tudtak: a társadalom veszteseit a hatalom lehetősége vonzotta őket Szíriába, és nem a vallás. [0:27:02] Az Iszlám Állam létrejöttének geopolitikai körülményei. A szunnita felkelés Irakban. [0:31:50] A szunnita-síita vallási ellentét. [0:32:48] Az emberi jellemben nincs fejlődés: „ugyanazok vagyunk, mint a középkorban voltunk”. Jászberényi Sándor pesszimizmusa. [0:33:21] A nagy háborúk élménye, réme elveszik: meghalnak azok, akik emlékeznének rá. Emiatt ismét előre törtnek a harcias szólamok. Mi az, amit ez ellen tenni lehet? [0:37:10] Jászberényi Sándor menekülése Egyiptomból. Az egyiptomi forradalom rövid története. A Mubarak-rezsim, a „mély állam”, az iszlamisták és a liberálisok. [0:39:48] A haditudósító élményei az éles lőszerrel történő tömegoszlatásról Kairóban. Szükségkórház a mecsetben. [0:41:13] Jászberényi Sándor, a liberális muszlim. Kapcsolatai egyiptomi liberális körökkel (Negad al-Borei és az Április 6. mozgalom). A Muzulmán Testvériség felszámolása után ők lettek a rezsim igazi célpontjai. [0:44:09] A haditudósító előzetes letartóztatása. [0:44:52] Az ellenségnek tekintett újságírók listája, amelyen állítólag szerepelt Jászberényi neve is. Giulio Regeni, a megölt olasz kutató elrettentő ügye. A döntés a távozásról 2015-ben. Visszatérés csak 2018-ban. [0:47:09] A liberális dilemma: ki vezesse Egyiptomot, ha nem Abdel Fatah el-Sziszi? Egyiptom nem bír ki még egy forradalmat. [0:49:09] Hogyan és mikor került Jászberényi Sándor Kairóba? A korán jött kapuzárási pánik. „Lenyűgözött ez a káosz.” Az egyiptomi nemzeti büszkeség. [0:50:36] A haditudósítói karrier. A budget újságírás Afrikában és a Közel-keleten:.Egyiptom, Líbia, Irak, Szíria, Szudán, Nigéria, Csád, Libanon. Jemen, Gázai-övezet és Ukrajna. [0:54:59] Csempészalagutak a Gázai övezetben. Hogyan lehet egy ilyenbe lejutni? Hogyan építik őket? Mit szállítanak rajtuk keresztül? [0:59:36] Mi hajtotta Jászberényi Sándort? Az ember, akinek nem volt vesztenivalója, akire a válása után rászakadt az idő. „Ez egy idegállapot is.” Első novelláskötete. A valóság és a fikció közti különbség. [1:02:11] A lélek legszebb éjszakája – Történet álmatlanságról és őrületről című novelláskötet. A halottak városa Kairóban – a kriptákba költöző szegények, nyomornegyed a temetőben. (George Romero és Az élőhalottak éjszakája.) [1:05:49] A Zabalin, a nyomornegyedek intézményesülése, felszámolásuk vagy fejlesztésük kormányzati programja. [1:07:04] Kairóban 100.000 utcagyerek él. A népességrobbanás Egyiptomban és a fogamzásgátlás kérdése. Az iszlám és a népességszabályozás. [1:09:09] A globális felmelegedés katasztrófája, az új népvándorlások veszélye és Európa. A probléma szavazatokra váltása a populizmusban. [1:12:28] A menekülthullám és az integráció kérdése. [1:14:45] Összeegyeztethető az iszlámmal a világi állam intézménye? [1:16:41] Miért jelentenek ekkora problémakört az utcagyerekek Kairóban? [1:18:17] Jászberényi Sándor déli rítusa. A verekedő utcagyerekek. Az ebből született novella. [1:20:47] A B-történet: annak története, hogyan néz ki a férfi élete, amikor a családi története egy válással véget ér. [1:22:32] A lélek legszebb éjszakájának amerikai fordítása és premierje. A Kirkus-díjjelölés. [1:23:08] A főhős (Maros Dániel) és az író személye közötti különbségek és egyezőségek. A kairói bordélyvilág és a kábítószerek. [1:26:32] Az álmatlanság pokla. A majdnem halálos mértékű alváshiány. Az önmedikációs programok. [1:29:09] Az alváshiány, mint generációs probléma. Sándor tanácsai ezügyben. [1:32:58] Jászbrényi Sándor és a magyar irodalmi „kánon”, amit át lehet lépni. A Magyartanárok Egyesülete, amely nem ajánlotta feldolgozásra Jászberényi Sándor novelláit. Az Aegon-díjra való jelölés. [1:35:17] Írás és újságírás, az angolszász prózai hagyomány. [1:37:15] A könyvek fordítói: Matt Henderson Ellis és Paul Olchvary. [1:39:29] A túlklikkesedett magyar írói közeg és az irodalmkritikusok, akiknek Jászberényi Sándor nem akar megfelelni.
